Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-21 / 276. szám

1989. november 20. ^PÜJSÄG 3 Pártok és szervezetek a népszavazásról (3.) o- Pártjuk miként tekint a november 26-i népszavazás elé, mozgósítják-e tagságu­kat és milyen módon? ©- Erejükhöz, politikai aktivitásukhoz hí­ven felkészültek-e a négy cél - a munkás­őrség feloszlatása, az MSZMP-vagyon el­számoltatása, a pártszervezetek munka­helyről történő kivonulása és a köztársa­sági elnök megválasztása - politikai si­kerének elérésére? \ ©- Pártjuk szerint megválasztható-e a november 26-i felhatalmazás alapján a kö­vetkező év január 7-én a Magyar Köztársa­ság első elnöke vagy pedig az új parla­ment által? ©- Tagságuk egységesnek mondható- e a négy cél megítélésében és valame­lyik esetleges leszavazását sikertelenség­nek vagy politikai hibának tartanák? November 26-án legújabb kori történelmünkben először népsza­vazásra készül a Magyar Köztársa­ság. Ezen a helyen, azonos terjede­lemben, azonos kérdésekre vála­szolnak megyénk pártjainak és szervezeteinek képviselői: Magyar Néppárt „A magyar nép érett” Dr. Say István, a Magyar NéppártTolna Megyei Szervezetének ügyvi­vője, az Országos Vezetőség tagja: Magyarországi Szociáldemokrata Párt „A nép döntése megfellebbezhetetlen” Kis Pál^ István, az MSZDP megyei szervezetének titkára, az Országos Választmány tagja: Magyar Szocialista Munkáspárt „Népünk átesik a tűzkeresztségen” K. Balog János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Szervező Bizottságának ügyvezető elnöke: magyar néppárt O- Mozgósítjuk tagságunkat. Egy néppárt nem sugallhatja azt a népnek, hogy amikor rábízzuk a döntést, akkor ne döntsön. Moz­gósítunk azért is, mert az utolsó három kérdés igaz, hogy az Országgyű­lésen már eldőlt, de megérdemelné a népszavazás által való megerősí­tést. Azért is mozgósítunk, mert a népszavazást feleslegesnek és időhú­zásnak tartjuk és nagyon bízunk abban, hogy november 26-án a nép szavazatai is ezt fogják igazolni. Ennek alapján pedig azok a politikai pártok, akik az időhúzásban érdekeltek, mondjuk ki szó szerint: veresé­get szenvednek. 0- Nem nagyon lehetett erre felkészülni, mert a nemzeti kerékasz­tal-tárgyalások hosszú időn keresztül azt sejtették és sugallták, hogy olyan döntések születnek, amelyek felgyorsítják a politikai esemé­nyeket. Minden józan párt arra készül, hogy ennek megfelelő előkészü­leteket és döntéseket hozzon. A Magyar Néppártot éppúgy megdöbben­tette a szabad demokraták és a Fidesz javaslata, mint a tárgyalásban résztvevő többi felet. Ezzel együtt felelőtlenség lenne azt mondani, hogy felkészületlenek leszünk november 26-án. Hiszen számos helyi gyűlé­sen és egy héttel az ominózus választás és a november 18-i nagyvá­lasztmányi gyűlés előtt az egyik leghangsúlyosabb kérdés éppen ez lesz. (A nagyválasztmány azóta ülést tartott. A szerk.) A közeli napokban megjelenik az utcán pártunk plakátja, amely nagybetűkkel tudatja, hogy a mi felfogásunk szerint: a magyar nép érett, azért döntsön ő. Ha a ma­gyar népre bízzuk a döntést, akkor nem szavaztathatjuk őket arra, hogy bízza a köztársaságielnök-választást egy későbbi parlamentre. A plaká­ton megjelenik a szavazócédula: egy „nem” és három „igen". ®- Véleményem szerint: a népet nem lehet becsapni. Magam is jogi furfangnak tartom azt, hogy a cédulán a nép számára külön értel­mezzük a kérdéseket. Ezt máshogy kellett volna megtenni. Nagyon lé­nyeges, hogy a nép tudjon róla: a szabad demokraták nem a köztársa­ságielnök-választást akarták elhalasztani, hanem a közvetlen nép általi választást akarják megakadályozni. Ezért, ha a hátralevő időben a kér­dést nem is egészen értő néprétegeket is sikerül felvilágosítani, akkora nép egyértelmű választ fog adni. En ügy hiszem, hogy lesz elnökválasz­tás január 7-én. O- Mi minden tekintetben azt mondjuk tagjainknak, hogy a párt alapelveinek kivételével, saját szabad döntéseikre bízzák magu­kat. Mindenkinek lelkiismereti joga, hogy miként dönt. A Magyar Néppárt minősített többsége az egy „nem”, három „igen” híve. Az interjúkat SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS készítette. O- Mindenképpen bizakodással. Annak ellenére, hogy különböző politikai erőkkel ellentétes véleményt képviselünk, mozgósítunk mindenkit, hogy vegyen részt a népszavazáson. Ez egy olyan erőfelmé­rés lesz, ahol tisztázódnak a mai politikai viszonyokban nagyon fontos kérdések. Ehhez pedig bármelyik félnek is tömeges megerősítésre lesz szüksége. A kérdések közül kettő csak. Például, a tömegek mit is gon­dolnak egy legitim parlament felhatalmazásairól. Mit gondolnak a hata­lom és az ellenzék csomagterv-jellegéről. Ha úgy tetszik a korábbi áru- kapcsolásokról. 0- A munkásőrség feloszlatása már eldőlt, jogi kérdés. Itt mi a népszavazástól ennek tömeges megerősítését várjuk. Arra nem készültünk fel, hogy mi van akkor, ha a munkásőrséget visszaállítja a népszavazás! Az MSZMP vagyonának átvilágítása: úgy gondoljuk, hogy jogos részünkről az az igény, hogy a parlamentben elhangzottakon túl készüljön egy sokkal korrektebb átvilágítás. A munkahelyi politizálás megszüntetése kérdésében az első pillanatban már egyértelmű volt a szociáldemokrata párt álláspontja. 0 maga sem kíván bevonulni és mélységesen tiltakozik, hogy bármely politikai szervezet ezt tegye. 0- Ebben az SZDSZ-szel vagyunk közös véleményen. Az egyeztető tárgyalásokon is ez volt az az egyetlen pont, amit a szociáldemok­raták egyet nem értőleg ellenjegyeztek. Nem mi kezdtük el az aláírás- gyűjtést, de döntésünkben eredeti álláspontunknak megfelelően képvi­seljük azt, hogy a szabad parlamenti választásokat megelőzően ne ke­rüljön sor a köztársasági elnök megválasztására. Úgy gondoljuk, hogy a köztársasági elnök intézményét és mindazt a folyamatot, amely ezt kompromisszummal eredményezte, az új legitim parlamentnek felül kell vizsgálnia. O- Véleményünk a mai politikai viszonyok között, nem egy túlságo­san erős és nem egy túlságosan nagy tömeghatással bíró pártnak a véleménye, amelyet a tagság egységesen képvisel. És gondoljuk, hogy a holdudvarunkban is hasonló vélemények vannak. Ennek ellené­re a magyar nép szuverén joga az, hogy többségi alapon ennek az ellen­kezőjét döntse el. Ez benne van a pakliban. Ilyen értelemben még azt a kérdést sem vetettük fel magunknak, hogy ha mégis a köztársaság fel­nőtt lakossága úgy dönt, hogy 26-án igenis akar elnököt választani, hogy mi ezt, akkor valamiféle pártkudarcként fognánk fel. A nép ítélete megfellebbezhetetlen. Aki nem úgy megy bele egy népszavazásba, hogy már eleve el is fogadja a majdani döntést, azt hiszem, hogy az poli­tikailag tévúton jár. O- Izgalmas lesz ez a választás. Annál is inkább, mert, hogy hogyan és miként foglalnak állásta különböző pártok, ez hosszú időre be­folyásolhatja az ország belpolitikai helyzetét. Igazából népszavazás Ma­gyarországon még nem volt. A népszavazás egyfajta tűzkeresztsége lesz a magyar társadalomnak is. A választásra mozgósítunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt szeretné, ha a társadalom minden rétege - függetlenül politikai állásfoglalásától - kinyilvánítaná véleményét abban a bizonyos négy kérdésben. A mozgósításnak többféle módja van. Egy­részt közzé szeretnénk tenni a sajtóban rendezvényeinket, másrészt pe­dig ezekről rövid tudósításokat kérnénk. Emellett a most megújuló párt összejövetelein, aktívaülésein is szó lesz erről. ®- A válasz erre legfeljebb csak olyan lehet részünkről, hogy a me­gyei szervezőbizottság kialakította álláspontját ezekben a kérdé­sekben. Mi úgy kívánjuk a tagokat értesíteni minderről, hogy felhívjuk őket, melyik kérdésre miként szavazzanak. Természetesen ez a felhívás nem kötelező érvényű. Minden tagunk saját lelkiismerete szerint szavaz­zon. A kérdések egy része nyilvánvalóan olyan, amely közvetlenül is érinthet embereket. Például: itt a munkásőrség kérdése. Tolna megye területén - nagy átlagban - ezres létszámról lehetett beszélni. Ezek az emberek nyilvánvalóan a munkásőrség megtartása mellett fognak sza­vazni. Ez szinte biztos. A pártvagyonra vonatkozólag mi az MSZP-től és más pártoktól is eltérő nézeteket vallunk. Azt, hogy a XIV. kongresszuson pártszakadás következett be, és nem egy új párt született. Ebből követ­kezik; a pártvagyon megosztásában mi azt valljuk, hogy azt meg kell osz­tani. Élvi állásfoglalásunk szerint: úgy, hogy mind az MSZP, mind pedig az MSZMP tevékenységét biztosítsa. A munkahelyi pártszervek megszű­nése: ha tetszik, ha nem, ez tény. Mi itt azt mondjuk; a párttörvény követ­keztében megszüntetett alapszervezetek egy adott község vagy város egyik területi szervezetébe, szakmai csoportosulásként maradjanak együtt. Ne felejtsük: az üzemben a politizálás nem tiltott. ©- Mi úgy véljük, hogy a köztársasági elnök megválasztása népsza­vazás útján történjen, mégpedig az általános választásokat meg­előzően. Ennek a magyarázata nagyon egyszerű. Olyan ritkán kérdezték meg az egész társadalmat, hát próbáljuk ki. Egy népszavazás alkalmas lehet arra, hogy a lakosság nagy többsége a véleményét kinyilvánítsa. O- Minden szervezet azt szeretné, ha saját álláspontja kerülne ki győztesen. Ha nem ez lesz az eredmény, akkor némi csalódás ala­kul ki. De realitásként kell elfogadni az „igeneket” és a „nemeket”. Mert ezek kiindulópontjai lesznek egy további politikai cselekménynek. (Folytatjuk) Jog és megértés Mint magyar állampolgárnak, jo­gom van ahhoz, ha nem bírom ide­gekkel a többéves várakozást, hát külföldön vásároljak magamnak au­tót. Megértik. Ennek a vásárlásnak törvény által megszabott útja, s mód­ja van. Ezt meg én értem meg. Azt vi­szont már kevésbé értem, hogyan értelmezik széles e magyar hazában a jogokat és kötelességeket. Mert amikor át akartam hozni a törvényes keretek között vásárolt autómat Nyu­gatról Keletre, akkor először rend­számot kellett vásárolnom. Megtet­tem, s szívtam is a fogamat az 50 DM leszurkolását követően. Ők is-meg- értettek. Meg is nyugtattak, a rend­szám már saját tulajdonom, majd itt­hon ha kapok újat, ezt a kettőt kiszö- gelhetem a nappali falára. Nem így lett, mert a határon igazán udvariasan, de határozottam elkér­ték. Mivel nem vagyok híve a kérege­tésnek, nem is akartam odaadni. Megértettek, de azért elvették. Ugyan elmondták, ha a határ előtt megáll­tam volna és lecsavaroztam volna a rendszámot, most ilyen gond nem lenne. így viszont a helyzet az, hogy ez a rendszám már visszaélésekre ad módot. Ha netán betörök a Nem­zeti Bankba... Ugye idegen rend­szám... megtévesztem az üldöző ha­tóságokat... Hát ez jó! Ha letagadom a határon: - Nekem kérem nem is volt rendszámom! - most nyugodtan nézegethetem otthon. S ha netán mondjuk megőrülnék, még rabolni is tudnék vele. Mivel csupán őszinte voltam, így egyszerűen elvették. Elő­ször ugyan alkudoztam, mondván, már használt rendszámok, hát enge­dek az árból egy-egy márkát... de hogy is mondjam csak, a hegyeshal­mi vámtisztet nem nagyon erőltette a nevetés. De megértett, s meg is nyugtatott, azon a napon újfent a so­kadik voltam, aki a jogot és köteles­séget valahogy másképp értelmezi, mint ahogy ez ügyben ma még szo­kás. Mindenesetre kíváncsi lennék arra, hogy visszaszolgáltatja-e ható­ságunk ezeket a rendszámokat nyu­gatra, s ha igen, mit kap érte cseré­be?! Mindenesetre a címemet otthagy­tam a határon, ha ugye kintről meg­érkezne valamiféle visszatérítés... Nekem forintban is megfelelne. Megnyugtató csak az volt ebben az ügyben, hogy a pécsi vámkezelés során gyorsak, rendkívül udvaria­sak, mi több kedvesek voltak a vá­mosok. Én kifizettem a vámkezelési dijat, ők pedig szolgáltattak. Nekik nagyon köszönöm, mert a jog mellé egy adag megértés sem árt néha.- szabó ­Kereskedelmi körkép tél előtt A nyári vakációk emléke sokáig kísér­tett az őszben. Abban az őszben, ami ta­lán nem is volt az idén, s talán már nem is lesz. Az őszi időjárás szabta divat nem a lódenkabát, a kötött pulóver, hanem a mini szoknya és a póló volt. Úgy tűnik, ki­maradt egy évszak, ezzel együtt nőttek az esélyek a fizetéstől a fizetésig való „túl­éléshez”, mert ma aligha hihető, hogy túl sok akad azokból a családi „pénzügymi­niszterekből”, akik „spájzoltak” az őszi bevásárlásokhoz, legyenek bármennyire is megkapóak a szép divatszinek, szemet gyönyörködtetőek a fazonok, pehely- könnyűek a topánkák. Van persze, aki - na nem mint magán­ember - nem örül felhőtlenül a felhőtlen ősznek. A kereskedőnek, akinek a nyakán ma­radt az egész őszi kollekció, főhet a feje, hogy hova tegye. Árazza le? Hirdessen akciót? Teheti és teszi is kényszerből, bár ez sem növeli túlságosan az esélye­ket, mert annyira nem tud az ár alá menni, hogy ezzel együtt is olcsóbb le­gyen mint tavaly, ne adj isten tavalyelőtt, leárazás nélkül. Áru tehát van bőven min­denütt a magán- és a szövetkezeti keres­kedelemben is. Tegyünk hát egy körsétát a dombóvári Napsugár Áruházban tél előtt, hogy mit ajánlanak és mit nem, mi kapható és mi nem. A „mi nem” kategória az egysze­rűbb, kezdjük tehát azzal. Nem ajánlatos „lapos bukszával” be­menni és ami nem kapható, az az ala­csony árfekvésű áru, ez utóbbi nemcsak Dombóvárra jellemző, ez országos hiánycikk, a lapos bukszából persze lé­nyegesen több van. A legnagyobb kereskedelmi egység Dombóvár vonzáskörzetében a Napsu­gár Áruház. Igazgatója Tóth Lajos, aki „emberemlékezet” óta kereskedő, itt volt osztályvezető is. Soha annyi gondja nem volt, mint most, amikor az átalakítás miatt „romokban" a földszint, dugig áruval az emelet, és van bőven raktáron is, csak a vevő kevés. A kereskedőnek van azért némi előnye is, nevezetesen, hogy azon­nal kapja az árut, ha rendeli, vagy ha ren­delné. A laikus azt hihetné, hogy egy ekkora áruháznak komoly erőfeszítést jelent egy-egy évszakra a felkészülés. Valami­kor így is volt, ma azonban óriási a túlkí­nálat. A kialakult helyzet kezd kísértetie­sen hasonlítani ahhoz az 1960-as évek végén tapasztaltakhoz, amikor szinte in­gyen kellett „kiseperni” az árut az ország raktáraiból a kereskedelmi összeomlás elkerülése érdekében. De lássuk a medvét, azaz az árakat és a választékot. Az egyes részlegekben a fő cél nyilvánvalóan a tömegigények ki­elégítése, de az árakban ez egyáltalán nem érzékelhető. Egy férfinadrág 786 és 1610 forint között van, egy női kabát már(!) 4220 forintért kapható, ám van 7920 forintért is. Aki igazán igényes, an­nak nem muszáj megvennie a 340 forin­tos kártolt szövetet, mert 1610 forintért is kapható. Ha a szabadidő egyre inkább csak álom lesz, azért azt a keveset, ami van, eltölthetjük a 790 és 3310 forint kö­zötti áron vásárolható szabadidőruhá­ban. Szinte megfizethetetlenek a bébiru­hák, a kabát 1050 és 1900 forint között ingadozik, bár a rugdalózók „viszonylag” olcsók -156 forint a legalsó ár, ám ha va­laki olasz importba kívánja öltöztetni cse­metéjét, az már csak 1000 forint feletti áron vásárolhat. Van persze lábbeli is, a sláger, mint mindig a női csizma 1670 és 4060 forint közötti kínálatban. Arra a kér­désre, hogy van-e vízálló csizma, az volt a válasz, hogy természetesen van. A gu­micsizma. A gyakorlat - mármint a csiz­ma viselése - szerint az enyhén, vagy ép­pen mérsékelten vízálló cipők, csizmák - persze csak akkor, ha télen hó van - alig­ha bírnak ki egy szezonnál többet, még akkor sem, ha 4000 forint felett van az ára. A férfipulóverek igazán impozánsak, ám az áruk is. A legolcsóbb 585, a leg­drágább 2050 forint. Lehetne még sorol­ni, de attól biztosan nem mennek le az árak és az egyértelműen a választék ro­vására megy, hisz a készlettel gazdál­kodni illik. Jöhet a tél. A kereskedelem felkészült Dombóváron, és nemcsak a szövetkeze­ti, hanem a magánkereskedelem is: a tervek szerint ebben az évben is lesz aranycsengővásár a művelődési ház­ban. De vajon vevő lesz-e? MOLNÁR ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom