Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-20 / 275. szám
4^€pOJSÁG 1989. november 20. A fénykép varázsa Vili. Továbbtanulóknak Pécsi József születésének 100. évfordulójára Másfél száz esztendeje született szellemi életünk mára megszokott kísérője a fotográfia. 1839 elején röppent fel a hír Párizsban, új képalkotási eljárást jelentettek be a francia akadémián, amely a fény vegyi hatását használta fel képek előállítására optikai kamerával. Joseph Niépce és Louis Jacques Mande Daguerre találmánya azóta napjainkig hosszú, ellentmondásokkal is tarkított utat járt be. A jubileum méltó megünneplésére a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Budapesti Művészeti Hetek a fővárosban 12 magas színvonalú kiállítást rendezett. A nagyvonalú támogatóknak köszönhetően egy 400 oldalas magyar-angol nyelvű album is őrii a tárlatok legértékesebb fotóit és egy-egy avatott szakíró tanulmányát. A magyar fotográfia történetét e mű segítségévei is megpróbáljuk közelebb hozni olvasóinknak. * Pécsi József a legjelentősebb magyar fotóművészek egyike - ha 1919 után emigrált volna, ma talán Kertész, Munkácsy, Brassai, Moholy-Nagy mellett tartanánk számon a világranglistán. A Pécsi-életmű világméretű elismertetésének van szinte leküzdhetetlen akadálya. 1945. január 23-án, a budapesti ostrom alatt Dorottya utcai műterme kiégett, így addigi termésének legjava odaveszett. Mintegy 300 művészi értékű eredeti papírképe maradt fenn (legnagyobb része jelenleg a Magyar Fotóművészek A Berény-plakát 1928 körül Önarckép 1931. Szövetsége archívumában, kisebb része Pécsi Józsefné tulajdonában). Pécsi József 1899. április 1-jén született Budapesten, nagy múltú zsidó család tagjaként. Dédapja volt az első magyar körorvos (Bonyhád, 1809), nagyapja héber szótárt szerkesztett, édesapja Pécsi Sámuel kishivatalnok pedig még élete kilencedik évtizedében is szenvedélyesen csellózott a házi vonósnégyesben. A fiatal Pécsi maga is kiválóan fagottozik, s a zene élete végéig elkíséri. Zenei műveltségével is vetekedik autodidakta módon szerzett művészettörténeti szakértelme. Jártas Európa legnagyobb múzeumaiban, műgyűjtő és kiváló szakértő egyes iparművészeti kérdésekben. Művészeti ismereteit gazdagon épiti be fotóelméletébe, csendélet- és arcképfelvételeibe. Megalapítja a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola Fotográfiai Tanműhelyét, amelynek vezető tanára lesz. Tanítványai többek között a fiatal Fülep Lajoson mint modellen tanulják az arcképfényképezést. 1919. május 9-én a Tanácsköztársaság Művészeti és Múzeumi Direktóriuma lefoglalja műtermét, de egyben megbízza iparművészeti és építészeti műemlékek fényképezésével. 1925 tájáról valók az első fennmaradt szabadtéri Pécsi-felvételek. Az óbudai utcarészlet (1925) gázlámpagyújtó, és járókelők teljesen elmosódó alakjait rögzítette. 1927—28-tól olaszországi és más utazásain készített képeivel Pécsi számos külföldi' kiállításon vett részt. 1927-ből ismerjük első csendélet- és reklámfelvételeit. A mai szem ebben a műfajban fedezheti fel Pécsi művészetének egyik legérdekesebb sajátosságát. A műtermi fényképek sorában változatosságot jelentenek a külföldi és hazai utazásokon készült fotók, vagy akár az egyszerű tény, hogy a fényképész kamerával a kezében kimegy az utcára. 1956. október 7-én halt meg Budapesten, hosszú betegség után. Emlékkiállítását 1970-ben rendezte meg a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Műcsarnok. A Reklámszövetség nívódíjat nevezett el róla, amelyet évenként a legjobb reklámfotográfusoknak Ítélnek oda. (Válogatás BEKE LÁSZLÓ tanulmányából.) Utca Hornsban 1934. Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola Fiúk is jelentkezzenek! Anatómiai gyakorlat, sejtek, szövetek vizsgálata az iskolai szaktanteremben Nehéz dolog a pályaválasztás. Tizen- négy-tizenöt évesen kevés fiatal rendelkezik konkrét tervekkel, pedig a döntés egyik vagy másik foglalkozási ág, hivatás mellett szinte az ember egész további életét meghatározza. A csalódások, ku: darcok elkerülésének egyik legfontosabb eszköze a reális önismeret, de nem árt pontosan tudni azt sem, melyik szakmára melyik középiskola készít fel, s honnan milyen továbblépési lehetőségek kínálkoznak majd a tanulmányok befejeztével. Ez utóbbiban szeretnénk segítséget nyújtani a most végző nyolcadikosoknak, és szüleiknek azzal, hogy még a felvételi lapok beadási határideje előtt bemutatjuk Tolna megye középiskoláit. A szekszárdi szakiskola egészségügyi intézmények - kórházak, klinikák, rendelőintézetek, bölcsődék - számára általános ápolói és asszisztensi feladatokat ellátó dolgozókat képez. A 3 éves tanulmányi idő alatt szakmai tantárgyak többek között az anatómia, élettan, gyermek- gyógyászat, belgyógyászat, ápolástan, gondozástan, a közismereti tantárgyakat a szakközépiskolainál kevesebb óraszámban oktatják. A diákok szakmai gyakorlatukat az iskola gyakorlótermében, majd az egészségügyi intézményekben végzik. Az utolsó év végén képesítővizsgát tehetnek, amellyel általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítést kapnak. A továbbtanulni szándékozók előtt több lehetőség is áll. Munka mellett tíz hónapos szakosító képzésen vehetnek részt, mely szakápolói és szakasszisztensi (pl. ideg- és elmeápoló, fogorvosi asszisztens) képesítést ad, érettségit szerezhetnek a szakmunkások 3 éves szakközépiskolájában vagy a dolgozók 4 éves gimnáziumában. Az érettségizettek a későbbiekben szakosodhatnak - szülésznők, RTG-EKG-asszisztensek lehetnek -, illetve egyetemre, főiskolára jelentkezhetnek. A szeptembertől induló két szakiskolai osztályba 72 tanulót vesznek fel, a túljelentkezés általában kétszeres. A bejutás feltétele az egészségügyi alkalmasság, a pályaismeret, a jó tanulmányi eredmény, különös tekintettel a biológia, fizika, kémia tantárgyakra. A szakközépiskolában a felvételi követelmények hasonlóak. A három első osztályba Tolna megyén kívül a környező megyékből is várják a fiatalokat, s mint hallottuk, örülnének, ha - akárcsak a szakiskolába - ide is minél több fiú jelentkezne. A szakmai elméleti tantárgyak - anatómia, élettan, gyermekgyógyászat, belgyógyászat, ápolástan, gondozástan, szülészet-nőgyógyászat - mellett gyakorlati képzés is folyik. A negyedik év érettségi vizsgával zárul, mely felsőfokú továbbtanulásra jogosít, valamint általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítést nyújt. Az egyetemen, főiskolán tovább nem tanulók kétéves vagy tíz hónapos munka melletti tanfolyamon újabb szakképesítést szerezhetnek, az előbbin például laboratóriumi, gyógyszertári, röntgenasszisztensi, az utóbbin szülésznői, csecsemőgondozói, gyermekápolói, felnőtt szakápolói végzettséget kaphatnak. A szakközépiskola negyedik osztályában egyébként a megyei kórház tanulmányi szerződést köt a Szekszárdon elhelyezkedni kívánó diákokkal. Fontos tudnivaló még, hogy a vidékről érkező elsősöket korszerű kollégium várja. esi - óra Szekszárd, Művészetek Háza: Marian Lapsansky zongoraestje Pályaválasztási hírek A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet és a Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a középiskolás fiatalok pályairányításának segítése érdekében előadássorozatot rendez naponta 14.30 órától a következő helyszíneken: November 21-én, kedden: A szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskoláról. Előadást tart: dr. Vétek Lajos főiskolai docens. A szekszárdi Egészségügyi Szakközépiskolában a Pécsi Orvostudományi Egyetemről. Az érdeklődők dr. Kutas László tanulmányi osztályvezetővel beszélgethetnek. Bonyhádi siker az Övegesemlékversenyen Tatán rendezték meg az Öveges József matematika-fizika versenyt 46 középiskola, 184 első és második osztályos tanulójának részvételével. Ezen Katz Sándor, a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium és Kollégium I. C osztályos tanulója a matematika versenyben első, az összetettben pedig második helyen végzett. A csapatversenyben színvonalas teljesítménnyel a VI. helyet szerezték meg a bonyhádi gimnázium tanulói: Katz Sándor, Perger Balázs, Hortobágyi Viktor és Kiss Gábor. A romantikus mesterek műveiből ösz- szeállitott műsorát Schubert ritkán játszott a-moll szonátájával kezdte. Érdekessége e műnek, hogy a mester egyik legdrámaibb zenéje szólal meg az első tételben. Ez rendkívül szokatlan Schubertnál, aki közismerten az egyik legnagyobb lírikusa a zenetörténetnek. A kidolgozási részben valóságos viharzene tombol. A zárótétele pedig lidércfényben viliódzik. Marian Lapsansky a művet korrekten, felkészülten és meggyőző erővel játszotta. Kevésbé szerencsésen választotta műsorának következő részét, Brahms op.. 118. számmal jegyzett hat zongora- darabját (amely négy intermezzót, egy balladát és egy románcot foglal magában.) A ciklus Brahms utolsó zongoraművei közé tartozik és maga a szerző ezeket a miniatűröket „fájdalma bölcsődalainak” nevezte. Ugyanis áthatja őket az erős melankólia, a szívhez szóló bánat és az őszies borongás. Előadóművészünkről itt derült ki, hogy nem a lélek húrjain játszik. Szakmailag mindent tud és ezeket a technikailag egyáltalán nem könnyű darabokat a mesterség magas szintjén adta elő. Csak éppen a költészet, a légkörteremtés és a meggyőző erő hiányzott. Szünet után Eugen Suchoö szlovák zeneszerző: Kis szvit és passacaglia című művét játszotta az előadó. A kortárs szerzőnek ez a fiatalkori müve nem reprezentálja kitűnő kvalitásait és meglehetős érdektelenséget váltott ki. Az est kiemelkedő eseménye, telitalá- latos műsorválasztása Brahms: „Variációk Paganini témájára” című műve volt. Brahms ezt a müvét a nagy virtuóz, Tausig hatására komponálta és a zongorairodalom legnehezebb művei közé tartozik. Ma is a technikai tudás legfőbb mércéjének számít. Keletkezése idején is játszhatatlanul nehéznek tartották. Clara Schumann, a zeneköltő múzsája, barátja és tanácsadója „Hexen Variationen”-nek nevezte és nem vette fel repertoárjába a szinte megoldhatatlan nehézségei miatt. Pedig remekműről van szó, amelyben a mester fantasztikus variálótehetsége találkozik a legváltozatosabb ritmusvilággal, a polifónia és a szólamvezetés logikájával. Előadóművészünk káprázatos virtuozitása, fölényes hangszertudása maradéktalanul érvényesült és aratott megérdemelten lelkes tapsokat. Ráadásként a művész Liszt: Rigolettó- parafrázisával köszönte meg a tapsokat. HUSEK REZSŐ ♦ Akttanulmány 1930.
