Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-20 / 275. szám

(TOUU^ _ 2 NÉPÚJSÁG 1989. november 20. Hatalmas tömeggyűlés Szófiában Prágai tüntetés Dubcek előállítása (Folytatás az 1. oldalról.) Mladenovot, a BKP KB új főtitkárát, az ál­lamtanács pénteken megválasztott elnö­két. Sok volt a Zsivkov felelősségrevoná- sát követelő plakát, „bíróság elé állítani a Zsivkov-dinasztiát”, „Vonják felelősségre a Zsivkov-maffiát” és hasonló feliratok­kal. Aztán utalások a rossz gazdasági helyzetre: „Ki fizeti vissza a külföldi adós­ságokat?”, „Miért üresek az üzletek” és hasonlók. A legtöbb felirat kifejezetten politikai tartalmat hordozott. Ilyenek: „A BKP-t a nép ellenőrzése alá”, „Új alkotmányt, jog­államot”, „Alkotmányt - az első cikkely nélkül” (ez a BKP vezető szerepét tartal­mazza), „Tiszta és szent köztársaságot" (ez Vaszil Levszki álma volt, a törökök elleni szabadságmozgalom legnagyobb formátumú harcosáé). Mind a plakátok Zrínyi Miklós költő és hadvezér - a szi­getvári hős dédunokája - nevét vette fel a pécsi középiskolai honvédkollégium. A felvilágosult katonai történetíró és had­szervezőre, az önálló magyar haderő megteremtésének első hirdetőjére halá­lának háromszázhuszonötödik évfordu­lóján emlékeztek szombaton, s az ez al­kalommal tartott névadó ünnepségen Mészáros Ferenc vezérőrnagy, kiképzési főcsoportfőnök-helyettes nyújtotta át az intézmény vezetőinek és diákjainak a honvédelmi miniszter által adományozott zászlót. A kollégium aulájában felavatták Zrínyi Miklós emléktábláját. A három éve működő pécsi középis­szövegei, mind a szónokok élesen bírál­ták a tömegtájékoztatást, a rádiót és a te­levíziót. Volt plakát, amely a török kisebb­ségiek nevének visszaállítását követelte. A tömeg pedig a „demokráciát”, a „sza­bad választásokat” és az „új alkotmányt” követelte skandálva legtöbbször. A szónokok leleplezők voltak, de óva­kodtak minden demagógiától. Élesen til­takoztak amiatt, hogy az egykori parti­zántáborokat vadásztanyákká, a néptől elvett pénzt luxusrezidenciákká változ­tatták Zsivkovék. A tömeg zúgva helye­selt, amikor azt kérték Petar Mladenovtól: addig ne egyezzen bele áremelésekbe, amíg fel nem számolták az összes kivált­ságokat, a különleges üzleteket, a „ka- marilla ellátóhelyeit". Volt szónok, aki gyakorlatilag a többpártrendszert köve­kolai honvédkollégium kétszáz növendé­ke a Kodály Zoltán Gimnáziumban tanul, s a kollégiumi élet a katonai pályára való felkészülésüket, továbbtanulásuk sikerét segíti * Zala vármegye hajdani főispánja, a költő hadvezér emléke előtti örökös tisz­telet jegyében szombaton avatták Zala­egerszegen Zrínyi lovasszobrát, Tóth Bé­la szobrászművész alkotását, amelyet a városháza előtt, Vadász György építész által tervezett posztamensre állítottak fel. Az ünnepségen Kustov Lajos városi ta­nácselnök köszöntötte a megjelenteket, majd Keresztury Dezső akadémikus erre telte, amikor sikraszállt a nagy múltú pa­rasztpárt, a Bolgár Földműves Népi Szö­vetség függetlenségének visszaállítá­sáért, vagy a „demokratikus kis” liberális pártért, hangsúlyozva, hogy a pártokra nem azért van szükség, hogy hatalomra jussanak, hanem hogy a hatalom ne fa­juljon el. A nagyszabású tüntetésnek beillő tö­meggyűlés mintegy két órán át tartott és rendbontás nélkül ért véget - ezt az első szónok is kérte a megjelentektől. Egyen­ruhás rendőr nem volt sok a környéken, de emlegetésükkor a tömeg füttyel illette őket, míg a hadseregnek tapsolt. Mint már jelentettük, a közvélemény­ben az a meggyőződés él, hogy Dobri Dzsurov nemzetvédelmi miniszter bea­vatkozása nélkül ezúttal nem sikerült vol­na megdönteni Zsivkovot. az alkalomra írt avatóbeszédét - zala­egerszegi díszpolgár professzor beteg­sége miatt - Kovács Sándor Iván egyete­mi tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság főtitkára olvasta fel. A talapzatnál a tisztelet és az emlékezés koszorúit he­lyezték el az Országgyűlés, a minisztériu­mok, az irodalmi társaság, a megyék és városok, a pártok, s az iskolák képviselői, valamint - mert a Zrínyi család hőseit a horvát nép is joggal tartja magáénak - Rudolf Sova, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövete. Délután a zalaegerszegi városi hangver­senyteremben nagyszabású emlékmű­sorral köszöntötték a Zrínyi-évfordulót. Alexander Dubcek egyik munkatársa szombaton megerősítette azokat a híre­ket, amelyek szerint az egykori vezető politikust a pénteki diáktüntetésen letar­tóztatottakkal együtt szintén előállították. A Reuter hírügynökség által közölt be­számoló szerint a CSKP volt első titkárát háromórás kihallgatás után engedték szabadon. Václav Slavik, aki 1968-ban a KB egyik titkára volt, elmondta: Dubcek a pénteki megmozdulás hivatalosan enge­délyezett részén vett részt a Károly egye­temnél, s a rendőrök akkor emelték ki a tömegből, amikor a jelenlévők autogra­mot próbáltak kérni tőle. Magát Slavikot, feleségét és egy olasz politikust is letar­tóztattak, de őket rövid időn belül elen­gedték. Olaszország prágai nagykövete szom­baton tiltakozó jegyzéket adott át a csehszlovák külügyminisztériumban amiatt, hogy a pénteki tüntetés során őri­zetbe vették Luigi Colajanni kommunista párti parlamenti képviselőt. Colajanni az Európa Parlament baloldali csoportjának elnökeként érkezett Prágába azzal a megbízatással, hogy közölje Dubcekkel: az Európa Parlament neki ítélte az idei Szaharov-dijat. Az olasz politikus elleni incidens miatt Achille Occhetto, az OKP főtitkára is élesen tiltakozott. Tiltakozása kifejezése mellett a prágai olasz nagykövet kormánya nevében arra is magyarázatot kért a csehszlovák ható­ságoktól, miért tagadták meg az elmúlt hónapokban két ízben is a kiutazóvízu­mot Alexander Dubcektől, akit olasz egyetemek hívtak meg tudományos kon­ferenciákra. * Mintegy félezer fiatal gyűlt össze szombaton délután fél ötkor a prágai Vencel téren. A tömeg „Szabadságot, szabadságot, nem akarunk tömegmészárlást” jelsza­vakat kiáltozott. Nyilatkozatot olvastak * fel, amelyben november 27-re kétórás általános sztrájkra szólítottak fel a pénte­ki tömegtüntetésen alkalmazott brutális rendőri erőszak miatti tiltakozásul. A szí­nészek e héten bojkottálni akarják az előadásokat, s több egyetemi kar diákjai úgy döntöttek, hogy tiltakozásul nem lá­togatják majd az előadásokat. A tömeg ezután a Nemzeti Színházhoz indult, ahol pénteken különleges rendőr­osztagok oszlatták szét a tüntetést, s meg nem erősített hírek szerint sokan sú­lyosan megsebesültek. * Az MTI prágai tudósítójának értesülé­sei szerint szombaton a Na Frantisku prágai kórházban meghalt Martin Smid, a prágai Károly Egyetem matematika-fi­zikai karának első éves hallgatója, aki a pénteki békés diáktüntetésen a roham­rendőrség beavatkozásakor sérült meg súlyosan. Szombaton késő este a Vencel téren újabb tüntetés volt, amelyet roham­rendőrség oszlatott fel. Zrínyi Miklós nevét vette fel a pécsi honvédkollégium Szoboravató Zalaegerszegen Népszavazás az NSZK-ban Legyen vagy ne legyen? Népfrontgyűlés a kongresszus után Megyegyűlést tartott a Hazafias Népfront Tolna Megyei El­nöksége az elmúlt hét végén. Mészáros Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a IX. kongresszus tapasztalatairól szólt. Olyan kérdések­re adott választ; miként lehet megteremteni a jövő népfrontját? Pártosodhat-e a népfront? Milyen helyezete lehet a népfrontnak a többpártrendszerben? Milyen szellemi segítséget adhat az or­szágos központ a megyéknek? Legaktuálisabb teendők között elsőként említette a népszavazást és a köztársaságielnök-vá- lasztást, megnevezve Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, mint a népfront elnökjelöltjét. Varjas János, a népfront megyei titkára röviden értékelte, ho­gyan végezték munkájukat a kongresszusi küldöttek. Megálla­pította, hogy megyénk küldöttsége egységes, fegyelmezett ál­lásponton volt, nem járultak hozzá a kongresszus munkájában bekövetkezett zavarokhoz. Emlékeztetett a mozgalom pénzügyi nehézségeire, ez a jövőben nem teszi lehetővé a népfront lapjá­nak, a Magyar Nemzetnek - központilag finanszírozott megren­delését, előfizetését. Ezt minden szervezete külön-külön tegye majd meg - kérte a - megyei titkár - azzal együtt, hogy ne feledkezzenek el a meg­jelentek a népszavazás mellett azokról a feladatokról sem, melyeket korábban határoztak meg. így például az idősek, hátrányos helyzetűek segítése, a fogyasztók tanácsa által kezdeményezett, indított tanfolyamok folytatása, a kertbarátok megyei szövetségének eredményeivel, gondjaival való törő­dés. Szünet után a kongresszus szabta feladatok fölötti vitával folytatódott, majd zárult a megyegyűlés. dkj Sióagárdi mozaikok az MDF-ről A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) decemberi kongresszusát sokan várják izgalommal azok közül, akik egy ideje már érdeklődéssel figyelik a párton belüli összecsapásokat a népszavazás kérdé­sében. A vita itt a legzajosabb, noha az SPD-nél is szélesebb hullámokat vet. A népakarat ilyen formában történő orszá­gos kinyilváníttatásának bevezetése mellett olyan kiváló SPD-személyiségek törtek lándzsát, mint Herta Daoubler- Gmelin asszony, a párt és a parlamenti csoport elnökhelyettese, Walter Momper nyugat-berlini kormányzó polgármester és a vezető teoretikusok közül Peter Glotz, Erhard Eppler és Jürgen Schmude tiszteletes. Ám az ellentábor lobogói alá is köztisz­teletben álló személyiségek gyülekez­nek: Horst Ehmke professzor, Annemarie Renger asszony, a parlament alelnöke és nem utolsósorban az SPD nagy öregje, maga Willy Brandt is. Jelenleg az NSZK- ban alkotmányjogilag vitatott kérdés, hogy országos szinten lehet-e népsza­vazást tartani, mivel ezt az alaptörvény ki­fejezetten csak egy esetben, területi újra­rendezés céljából irányozza elő. Ebből az uralkodó többségi jogi vélemény sze­rint az következik, hogy más kérdések­ben megengedhetetlen, illetve csak az alkotmány módosítása után lenne meg­engedhető. Lényegi konfliktusokat amúgy is a parlament vagy az alkot­mánybíróság old meg. A tartományok alkotmányjoga azon­ban - Hamburg, Alsó-Szászország és Schleswig-Holstein kivételével - elismeri annak lehetőségét, hogy választópolgá­rok ehhez szükséges száma esetén.nyil- vános vitát tartsanak, más szóval népi kezdeményezéssel éljenek népszavazás megtartásának céljából, amelynek során közvetlen módon szavaznak politikai kérdésről vagy a parlament által már meghozott döntésről. A népi kezdemé­nyezés sikeréhez azonban általában a választásra jogosult lakosság legkeve­sebb 20 százalékának a támogatása szükséges. A népszavazás bevezetésé­nek hivei egyebek mellett azzal érvelnek, hogy az egész nép által jóváhagyott vala­mely döntést a leszavazott kisebbség is jobban elfogadja, vagyis a társadalom­ban csökken a konflitkus. További érv: a pártdemokrácia mostani rendszere - úgymond - válságba jutott. A döntések­nél végső soron már mindent az egysze­rű igen/nem megfogalmazásra korlátoz­nak, s ez a rendszer egyre inkább be­leütközik az állampolgárok, főleg fiatalok ellenállásába, kételyeibe. A nép közvet­len bevonása a döntéshozatali rendszer­be előmozdítaná a politikai döntések tár­sadalmi megvalósítását és elfogadását. Mások szerint napjainkban növekszik a távolság a politikacsinálók és a polgá­rok között. Á népszavazás bevezetése a „nézők demokráciáját" részvételi de­mokráciává alakítaná, s egyben meg­szüntetné a polgárok viszolygását a pár­tokkal és a politikával szemben. Az erdő­pusztulás, a viz-, a levegőszennyeződés, a fegyverkezés, az atomsugárzás, a gén- technológia és számítógépesítés korá­ban az élet alapjait fenyegető számtalan veszély miatt megengedhetetlen, hogy a négyévenkénti szavazáson kívül az em­berek semmiféle hatást ne gyakorolhas­sanak a fontos döntések meghozatalára. Sok kérdésben ugyanis a dolgok újragon­dolása nem fent, hanem lent kezdődik. Az ellenérvek között vannak kemény ítéletek is. A népszavazás az „analfabé­ták demokráciája”, „fenyegeti a demok­ratikus eszme életerejét” „visszazuhanás a barbárságba.” Részben a weimari kor­szak, elsősorban azonban a nemzeti szocializmus ilyesfajta tapasztalatai kel­tettek sokakban rossz emlékeket. Még Theodor Heuss, az NSZK első elnöke is úgy vélte: a népszavazás a tágas demok­ráciában a népbutítók prémiuma. Ám ma is sokan vélik úgy, hogy a népszavazá­son a problémákat nem annyira az érte­lem, hanem az érzelem oldaláról szemlé­lik, ezért tág terük nyílik a demagógok­nak, s lehetővé válnak erkölcsi keresztes hadjáratok. Egyúttal megnövekszik an­nak az esélye is, hogy az embereket ma­nipulálhatják tőkeerős érdekcsoportok, és más hatalmi csoportosulások. Másfe­lől a parlamenti ellenőrzés alól kivont so­rozatos népdöntésekkel nem lehet sza­vatolni a politikai folyamatosságot. Az utóbbi időben megerősödtek a népszavazás hívei. Ök részben más eu­rópai országok, részben a nyugatnémet tartományok alkotmányaira utalnak. S úgy vélik: az energiai és környezeti prob­lémák korában a kormánypolitikát is át­tekinthetőbbé kell tenni, hogy ne csupán a politikai erőviszonyoktól függjön. Az SPD programtervezetében - né­hány héttel a brémai kongresszus előtt - mindenesetre már ez áll: a parlamenti demokrácia nem csökkenti és nem he­lyettesíti az állampolgárok felelősségét. Ezért bővíteni kívánjuk a polgárok rész­vételét, hatékonyabbá akarjuk tenni ké- relmezési jogukat. Törvény szabta kere­tek között a községekben, a tartomá­nyokban és országos szinten a parla­menti döntéseket népi kezdeményezés­sel és a népszavazással kell kiegészíteni. A többségi hatalom alkotmányjogi korlá­tái érvényesek a polgárok közvetlen részvételére is. A vita nyilván még a bré­mai kongresszuson is tartani fog, sőt ta­lán még az 1990-es választásokat meg­előző politikai kampányban is szerepet kaphat. PLESCH ISTVÁN (Bonn) Közéleti hírek A szekszárdi Herman Ottó lakóte­lepi MSZMP-pártszervezet tovább folytatja politikai munkáját és szer­vezi a pártot. Jelenleg 15 tagja van. A lakóterületükön élő MSZMP-tagokat és a velük szimpatizálókat szeretet­tel várják. * November 16-án újjászerveződött 10 taggal Szekszárdon az Újvárosi MSZMP lakóterületi pártszervezet. Megválasztotta ügyintézőjét és he­lyettesét, valamint egy pártonkívüli tagfelvételéről is döntött. Megtár­gyalta az MSZMP-alapszervezet megújításának és szervezésének további feladatait. A városrész MSZMP-tagjait és szimpatizánsait minden csütörtökön 15 órától 17 óráig várják. * A Magyar Néppárt a napokban többször is többféleképpen képer­nyőre kerül. A Szekszárdi Városi Közösségi Televízió 22-én, szerdán sugároz fórumadást este 18.30 órai kezdet­tel. A fórum résztvevői azok a helyi néppártosok lesznek, akik szomba­ton Budakeszin a Magyar Néppárt kibővített nagyválasztmányi ülésén Tolna megyét képviselik. A fórum szervezői várják az érdeklődők kér­déseit. Az egyenes adás idején a 15-865-ös telefonszámon nyílik erre lehetőség, de kérdéseit előzetesen is bárki leadhatja írásban (a Magyar Néppárt Szekszárd, Hunyadi utca 5. alatti emeleti irodájának postaládá­jába). A hét végén a város több lakó­telepére eljutnak a párt szóróanya­gai, amelyek szintén a programról és célokról való tájékozódást szol­gálják. Az MDF szekszárdi szervezetének sióagárdi tagtoborzója után beszél­gettünk néhány résztvevővel az est tapasztalatairól. * Dr. Vida János körzeti orvos:- Kerestünk egy olyan pártot, lehe­tőséget, amelyik se jobbra, se balra nem húzó. Egy középvonalasat. Úgy véltük, hogy a demokrata fórum ilyen. Nem vagyok tagja az MDF-nek. Gondolom, más pártok is jönnek majd tagokat toborozni. Nekem na­gyon tetszett, hogy a vélemények itt összecsaptak. Azt hiszem, az ter­mészetes, hogy többet hoznak fel­színre ma még a múltról, ahelyett, hogy inkább a jövőbe tekintenének... * Horváth István traktoros brigádve­zető:- Jelentősnek érzem, hogy az MDF megjelent itt Sióagárdon. Aludt eddig a község. Azt hiszem, az MDF szaba­dította föl igazán a lelkiismeret sze­rinti életet, fontosnak tartom a de­mokratikus választásokat. A hatalmi elit kényszerétől meg kell szabadul­ni. Hiányoltam az MDF-programból, hogy m i lesz a jövő mezőgazdaságá­val? Szimpatizálok az SZDSZ-szel, az MDF-fel, nem tekintem a Fidesz-t sem rendkívül szélsőségesnek, talán az életkorom miatt van mindez, 32 éves vagyok. * Antal Géza plébános:- Elsősorban az érdekelt, hogy er­kölcsi kérdésekben mit óhajt tenni a demokrata fórum, mert szerintem minden bajnak az alapja, hogy nincs erkölcs Magyarországon. Pontosab­ban, amit erkölcsnek hirdettek, an­nak én nem találtam nyomát. Még abban a könyvben sem, melynek az a címe, hogy Erkölcsről mindenki­nek. Ilyen, hogy kommunista, szocia­lista erkölcs...? Erre itt ma este sem kaptam választ, legföljebb annyi ígé­retet, hogy az MDF a keresztény és polgári erkölcsöt értéknek tartja és ezt akarja megőrizni... * Pap Zoltán, a téesz szállításvezető­je:- Az erkölcstelenség a gazdaság­ra is rányomja a bélyegét. A vállalko­zókra gyanúsan néznek, mert tisz­tességtelen üzelmeket feltételeznek. Figyelve az MDF munkáját, mintha bizalmatlansági hullám tört volna ki. Valószínűleg rájuk fogok szavazni, de én szerintem ne a nép dönt­sön, hogy ki legyen a köztársasági elnök. Amikor a parlamentben már kirajzolódtak az erőviszonyok, akkor a politika tudományához értők vá­lasszák a legjobb embert maguk kö­zül...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom