Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-18 / 274. szám
• TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • , ' ' XXXIX. évfolyam, 274. szám ÁRA: 5,30 Ft 1989. november 18., SZOMBAT NÉP SZAVAZÁS Pártok és szervezetek a népszavazásról (1.) Mai lapszámunk 3. oldalán a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt és a Függetlfenségi Párt képviselője nyilatkozik. NOV EMBER 26. A Magyar Szocialista Párt Elnökségének állásfoglalása a megyei sajtóról Paksi visszhang a kormány döntéséről «■■■—HMBUMU B——8—BEM. A Magyar Szocialista Párt Elnöksége megállapította, hogy a csaknem 1,2 milliós napi példányszámban megjelenő megyei lapok a vidéki Magyarország - a nemzetet alkotó lakosság döntő többsége - tájékoztatásának meghatározó bázisát képezik. Ezért e lapok igen fontos eszközei a mai magyar valóság sokoldalú bemutatkozásának, annak, hogy a lakosság hűen legyen tájékoztatva mindarról, ami ma Magyarországon és a világban történik, illetve, hogy az olvasók felelősséggel tudjanak dönteni mindennapi társadalmi és politikai ügyeikben. Mindennek biztosításához az MSZP Elnöksége határozatban vetette el a korábbi sajtóirányitási gyakorlatot és úgy foglalt állást, hogy támogatja az újságírók messzemenő alkotói függetlenségét, s a maga részéről biztosítja is azt. Szövetséget kínál mindenkinek, aki vállalja azokat a baloldali értékeket, amelyeket - hazánk haladó társadalmi erőivel karöltve a Magyar Szocialista Párt is magáénak vall. Az MSZP állást foglalt amellett is, hogy záros határidőn belül korszerűsíti a tulajdonában lévő megyei kiadóvállalatok működésének mechanizmusát. Az MSZP Elnöksége úgy döntött, hogy soron következő ülésein egyenként foglalkozik a megyei kiadóvállalatok és lapok helyzetével, s további együttműködésre kéri az ott dolgozó kollektívákat. Budapest, 1989. november 15. (OS) A kormány csütörtöki döntése értelmében legalább tíz évig nem lesz szüksége hazánknak alaperőműre. E döntés paksi vonatkozásairól érdeklődtünk Ma- róthy Lászlótól, az atomerőmű nukleáris igazgatójától.- Egyetértenek-e a döntéssel?- Természetesen nem. Továbbra is az a véleményünk, hogy a gazdaság jövőbeni energiaigényeit rosszul mérték fel. Ha bízunk a magyar gazdaság fellendülésében, akkor ennek az energetikai alapjait is meg kell teremteni. Másik érvünk az, hogy így is nagy az importhányadunk az energiahordozók terén és ezt a függőséget nem szabad tovább növelni. (Folytatás a 2. oldalon.) Lengyel-csehszlovák (v)iszony Összehívták az Országgyűlés decemberi ülésszakát VSZ-ülés Budapesten November végén Budapesten tartja soros ülését a Varsói Szerződés Tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága, amelyen - a Varsói Szerződés Tagállamai katonai doktrínájának védelmi jellegét figyelembe véve - megvizsgálják az egyesített fegyveres erők további tökéletesítésének kérdését. „A nemzeti és az állami becsület megsértése”, „ökológiai agresszió”, „lengyelellenes provokáció” - ezek voltak a legenyhébb kifejezések, amelyek pénteken a lengyel Szejmben, a parlament alsóházában hangzóttak el - mégpedig pártállástól függetlenül - amiatt, hogy Csehszlovákia a lengyel fél minden felszólítása ellenére folytatja egy óriási kokszoló- mű építését a lengyel határtól alig néhány száz méterre és változatlanul nem hajlandó megfizetni az Odera 1987-es szennyezéséért követelt lengyel kártérítést. A képviselők tehetetlenséggel vádolva a kormányt egészen annak kijelentéséig mentek, hogy a Varsói Szerződés keretében a határra kellene vezényelni a lengyel hadsereget, ha semmi sem téríti észhez a csehszlovákokat, akik a határ menti nagy ipari létesítményeikkel a közeli lengyel erdőkben több ezer hektár fa pusztulását idézték elő, és ma már minden kétséget kizárólag bizonyítható a környék lakosságának tartós egészségi károsodása is. A kormány nevében felszólaló környezetvédelmi miniszter bejelentette: a lengyel kormány minden lehetséges eszközt igénybe fog venni a kokszoló építésének leállíttatása érdekében. (MTI) Az Országgyűlés megbízott elnöke az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1989. december 18-án 10 órára összehívta az Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja meg: Törvényjavaslat az értékpapír kibocsátásáról és forgalmáról,- törvényjavaslat az 1990. évi állami költségvetésről, valamint a központi műszaki fejlesztési alapról és a társadalom- biztosításról szóló törvények módosításáról (ezen belül tájékoztató az ifjúság- politikai célkitűzésekről),- törvényjavaslat az államháztartásról,- törvényjavaslat az állami vagyonkezelésről,- törvényjavaslat az egyéni vállalkozásról,- törvényjavaslat a postáról és a távközlésről (vagy a postatörvény módosítása)- törvényjavaslat a közigazgatási bíróságról- törvényjavaslata nemzetközi szerződések megkötéséről- tájékoztató a kormány energiapolitikai célkitűzéseiről,- törvényjavaslat a hatósági erkölcsi bizonyítványról. Uj kormány az NDK-ban Katonák esküje a köztársaságra és az alkotmányra A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya az alábbiak közlésére kérte a Magyar Távirati Irodát: A Minisztertanács november elején határozott arról, hogy a közszolgálati alkalmazottak, a fegyveres erők és a rendőrség tagjai az államforma változása és az alkotmány megújulása miatt tegyenek esküt a Magyar Köztársaságra és az alkotmányra. Azóta a sorkatonák és katonai tanulmányaikat befejező hivatásos tisztek, tiszthelyettesek már ennek megfelelően tették le a katonai esküt, illetve a fogadalmat. Mindazok a tisztek és tiszt- helyettesek, polgári alkalmazottak pedig, akik a Magyar Néphadseregben már korábbi idő óta teljesítenek szolgálatot - a Minisztertanács döntésének megfelelően - aláírásukkal újították meg katonai esküjüket, illetve hivatásos katonai fogadalmukat. Erre a néphadseregben ezen a héten kerül sor. Bizalmatlansági indítvány Maróthy László ellen Király Zoltán a jövő heti parlamenti ülésszakon bizalmatlansági indítványt kezdeményez Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter ellen. Ezt az ellenzéki képviselőcsoport ülésén jelentette be a Csongrád megyei képviselő, hozzátéve: a nagy horderejű, de hibás döntéseknek személyi következményekkel kell járniuk, s itt az ideje, hogy ezt ne csak hangoztassák, hanem valóban történjenek ez irányú lépések. Az ellenzéki képviselőcsoport ülésén az adótörvény módosításáról szóló előterjesztést, valamint a jövő évi költségvetés irányelveit vitatták meg Lengyel László közgazdász és Kupa Mihály adóügyi szakértő bevezetőjét követően. A vitában kifejthették véleményüket több ellenzéki párt - így a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Kereszténydemokrata Néppárt - gazdasági szakértői is. Már csak kevés termény van a határban Az elmúlt hetek időjárása kedvezett, a mezőgazdasági munkák a befejezéshez közelednek. Már csak néhány növény termése van a mezőkön: a gazdaságok a cukorrépának és a kukoricának valamivel több mint a 90 százalékát betakarították. A répában az előző évinél kevesebb a cukortartalom, viszont a tavalyinál nagyobb területről, összességében várhatóan több termést takarítanak be az üzemek, mint 1988-ban. A 77 ezer hektárnyi kukorica hozama megyénkben alacsonyabb a vártnál, átlag 6,7-7 tonna. Hasonló a helyzet a legtöbb zöldségfélénél és más kertészeti növénynél. Betakarításuk viszont szintén jól haladt az elmúlt hetekben. A szőlő és az alma szedése a szokásosnál egy-másfél héttel korábban ért véget. Az eddigi üzemi jelzések szerint szőlőből is jóval kevesebb termett, mint tavaly. Tolna megyében 134 ezer hektár szántó felén már elvégezték a szükséges talajművelést. Már mindenütt elvetették az őszieket: a legkorábban földbe került búza és árpa jól kelt, a növényállomány megerősödve, jól megy a télnek. A később vetettek azonban hiányosan keltek, viszont a 8-10 nappal ezelőtt hullott csapadék hatására a „késlekedő” magvak csírázása is megindult. Még néhány növényvédelmi teendő is hátravan. A szakemberek ezekben a napokban folyamatosan ellenőrzik a már viszonylag jól soroló búzát és árpát, megfigyelik, hogy megjelentek-e a gabonafutrinka lárvái, ezek ellen ugyanis a szokásos védekezést még a tél beállta előtt el kell végezni. Ugyancsak végigjárják a táblákat a gazdák azért, hogy a pocokfertőzés mértékét megállapítsák, és ugyancsak döntsenek a védekezésről. A gyümölcsösökben sokfelé tart a sorközök szántása, vagy tárcsázása. Hans Modrow miniszterelnök pénteken a Népi Kamara ülésén bemutatta kormányának névsorát, amely gyökeres változást mutat az előző kormányhoz képest. Az új minisztertanácsnak negyvennégy helyett csupán huszonnyolc tagja van. A korábbi miniszterek közül hét maradt meg a helyén. Mint a kormány nyilatkozatában a miniszterelnök hangsúlyozta, a Népi Kamara jóváhagyását kérő kormány valódi koalíciós testület, a politikai szövetség alkotó értelmezésében. Feladata mindent megtenni annak érdekében, hogy a nemrég megindult demokratikus megújhodás gyökeret verhessen és tartós legyen. Tapsot váltott ki a képviselőkből Hans Modrownak az a megállapítása, miszerint a demokratikus megújulás sokarcú, ellentmondásoktól sem mentes folyamatát a nép százezres tömegei indították el, akik valóban a maguk elhatározásából vonultak az utcára. A társadalom és az állam megújításának szándéka az állampolgárok millióit ragadta magával, öntudatra ébresztette a politikai pártokat és új társadalmi csoportokat hozott létre - mondta. A kormány úgy érzi, hogy az NDK jobb szocializmust akaró népének tartozik felelősséggel - hangoztatta a miniszterelnök. A korábbihoz képest jelentősen csökkent a tárcák száma. Megszűnt jó néhány minisztérium, köztük az állambiztonsági, a geológiai, a szén- és energiaipari, az érc-bányászati és kohászati, az anyaggazdálkodási. A zsugorodással párhuzamosan csökkent az NSZEP túlsúlya a tárcák élén is: míg korábban a 44 tag közül csupán 4 kormánytisztviselő képviselte a kis pártokat, addig az új kabinet 28 tagja közül 11 -et adnak a tömbpártok (CDU, DBD, LDPD, NDPD). Lényeges változás, amely döntő kihatással lehet az egyház és az állam viszonyára, hogy az egyházügyi államtitkár posztjára - miniszterelnök-helyettesi rangban - CDU-párti politikus került: a tárcát eddig mindig az NSZEP irányította. Magántermelő Bonyhád szélén Fotó: RITZEL