Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-16 / 272. szám
4CÜÉPÜJSÁG 1989. november 16! Jubileumi koncert A jubileumi koncerten a régi tagokkal is kiegészült a Szélkiáltó együttes Tízéves a Szélkiáltó. A neves pécsi együttes annak idején a Ki mit tud?-on tűnt fel, s az azóta eltelt másfél évtized munkája érlelte ki a mai sajátos „szélkiál- tós” stílust. Repertoárjukon a pécsi költők versei - Csorba Győző, Bertók László, Pákolitz István, Galambosi László - mellett meghatározók és közismertek Weöres Sándor megzenésített költeményei, a József Attila és Ady Endre-ver- sekre írt zenék. Hamar elfordultak a hetvenes években oly divatos politikai dalok műfajától, s igazi hangjukatakkortalálták meg, mikor saját élményeikre építkező műveket komponáltak. A szeretettel előadott, játékos-bohókás és tréfás gyermekdalok, gyermekműsorok tették népszerűvé az együttest az országban. Tizenöt évvel ezelőtt, a tanárképző kollégiumának folyosóján még nem kellett szórólapokat, meghívókat nyomtatni. Elég volt egy hang: szélhámosaink fognak a klubban kiáltozni! Eljöttök? Mindenki eljött, a barátok, a csoporttársak, az évfolyamtársak. Mint ahogy mindenki megérkezett most a Liszt-terembe, jubileumi koncertjükre, ahol az azóta kivált alapító tagok is felléptek: Takaró Mihály (ma a budapesti Kossuth Gimnázium tanára és több fővárosi kórus tagja) és Néma Frigyes. A mai csapat - Lakner Tamás, Keresztényi Béla, Fenyvesi Béla, Horváth József és Rozs Tamás - Sólyom Katalin pécsi színművésznő közreműködésével több népszerű gyermekműsorral - köztük a 150 előadást megért Csodák és furcsaságok - örvendeztette meg a kis közösséget. A Szélkiáltónak ismét készülőben egy lemeze, a jubileumi koncert anyagát pedig kazettán is megjelenteti a Pannonion kiadó. Aki részt vett a forró hangulatú előadáson, bizonyára szívesen megveszi az „élő” lemezt vagy kazettát. Aki nem tudott eljönni, de kedveli az együttes finom humorral, jókedvvel előadott zenéjét, az otthonába viheti, s gyermekével együtt dúdolhatja Dinnye Döme dalát (Bertók László versét), .melyet ezen az estén a nézőközönség is a zenészekkel énekelt.- csefkó - Fotó: TÓTH LÁSZLÓ Pályaválasztási hírek A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet és a Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a középiskolás fiatalok pályairányításának segítése érdekében előadás-sorozatot rendez, naponta 14.30 órától. November 20-áp, hétfőn: A szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskolában a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karáról. Tájékoztatást ad: dr. Herman Sándor egyetemi docens. Továbbtanulóknak 505. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Bukottakat nem vesznek fel Nehéz dolog a pályaválasztás. Tizen- négy-tizenöt évesen kevés fiatal rendelkezik konkrét tervekkel, pedig a döntés egyik vagy másik foglalkozást ág, hivatás mellett szinte az ember egész további életét meghatározza. A csalódások, kudarcok elkerülésének egyik legfontosabb eszköze a reális önismeret, de nem árt pontosan tudni azt sem, melyik szakmára melyik középiskola készít fel, s honnan milyen továbblépési lehetőségek kínálkoznak majd a tanulmányok befejeztével. Ez utóbbiban szeretnénk segítséget nyújtani a most végző nyolcadikosoknak, és szüleiknek azzal, hogy még a felvételi lapok beadási határideje előtt bemutatjuk Tolna megye középiskoláit. A megye legnagyobb szakmunkás- képző intézete, Szekszárd központjában található 450 személyes korszerű kollégium, tanműhely, sportpálya tartozik hozzá. Fiúk számára választható szakmák: hegesztő, szerszámkészítő, gépjármű- technikai szerelő, autószerelő, csőhálózat- és berendezésszerelő, központifű- tés-és csőhálózatszerelő, csőhálózat- és berendezésszerelő, vízvezeték- és ké- szülékszerelö, gépszerelő, és karbantartó géplakatos, gépszerelő, és karbantartó mezőgazdasági gépszerelő, szer- kezetlakatos-könnyűszerkezet-lakatos, villanyszerelő-erősáramú berendezés szerelő, villanyszerelő-épületvillamossági szerelő, ács-állványozó-magasépí- tő-ipari ács-állványozó, szobafestő és mázoló (tapétázó), építő-épületburkoló, építő-kőműves, bádogos, tetőfedő, asztalos-épületasztalos. Fiúknak és lányoknak egyaránt ajánlott szakmák: gépi forgácsoló-esztergályos, mechanikai műszerész-műszergyártó, és karbantartó, könyvkötő, szövetkészitő-szövő, bőr- diszműves, ruhakészítő-nőiruha-készítő, fodrász. A felvehető tanulók száma 700, az iskola bukottakat nem fogad. A jól tanulók számára a német nyelv elsajátítására is lehetőség van, ezenkívül egyéb jogosítványok is szerezhetők, például gépkocsi- vezetésből, programvezérlési illetve légtechnikai ismeretekből, ívhegesztésből. A gyakorlati oktatás az iskolai és vállalati tanműhelyekben, valamint üzemi körülmények között történik. Szakmunkástanulók ismerkednek az iskolai tanműhely modern számítógép-vezérlésű esztergagépeivel A szakközépiskolai és technikus osztályokba azok jelentkezzenek, akik legalább „jó” eredménnyel végezték az általános iskolát, különös tekintettel a fizika tantárgyra. Magasépítő szakon egy 36 fős technikus osztály indul, képzési ideje 5 év. Az ide felvett fiúk és lányok a közismereti tantárgyakon kívül építésügyi ismereteket, építéstant, szilárdságtant, épületgépészeti ismereteket, földméréstant, műszeres kitűzést, építésszervezést és gépesítést, tartószerkezetek tantárgyat tanulnak, az érdeklődők középfokú német nyelvvizsgára is felkészülhetnek. A 4. évet érettségi vizsga zárja, ekkor kőműves szakmunkás képesítés is szerezhető. A sikeres vizsga felsőfokú intézményekbe való továbbtanulásra illetve az 5. év elvégzésére jogosít fel, amely technikusi minősítő vizsgával fejeződik be. Az itt végzettek kisebb lakó- illetve gazdasági épületeket, garázsokat tervezhetnek, azok építésének művezetői, építésvezetői lehetnek, de a tanácsoknál, gazdasági egységeknél építésügyi előadóként is dolgozhatnak. Elhelyezkedésük a közeljövőben biztosítottnak látszik, mert e területen szakemberhiány van. A szakmunkásképzési célú 4 éves autószerelő szakra csak fiúk jelentkezhetnek. Egy 36 fős osztály indul. A tanulmányi idő végén együttes érettségi és szakmunkásvizsgát kell tenni, érettségi után egy év alatt nappali tagozaton technikus minősítés szerezhető. Az e szakon végzettek Szakmásított jogosítványt is kap- - hatnak, Az iskola kapcsolatot kíván felvenni nyugatnémet autógyárakkal, s az együttműködés keretében jövő szeptembertől új osztály indítását és saját tanműhely működését tervezik. csi-ór Tildy Zoltán politikai eszmélésének forrásvidékénél Születésének századik évfordulójára 1989. november 18-án, amikor születése centenáriumán Tildy Zoltánra gondolunk, a falusi református lelkész, a kisgazdapárti politikus és a harmadik magyar köztársaság első elnöke életútjának egésze jut eszünkbe. Ezt a hetvenkét esztendős (1889-1961) életpályát teljességgel fölidézni egy újságcikk termedel- mü kis emlékező írásban lehetetlen. Pályakezdése: világnézete kialakulásának, politikai eszmélésének forrásvidékére utalva most olyan, eddig kevésbé vagy egyáltalán nem ismert, de életének jelentős szakaszára emlékezek, emlékeztetek, amelyik öt megyénkhez, jelesül: Dombóvárhoz köti. A századforduló tízes, az ö életének húszegynéhány esztendős évei ezek, amikor először félénken, később otthonos gyakorisággal kopogtat a dombóvári állami elemi iskola földszintjén lévő igazgató- tanítói lakás ajtaján. A belépő fiatal szennai, majd őrei református lelkészt az iskola nagyhírű igazgatója, Gyenis Antal barátsággal fogadja. TILDY ZOLTÁN- DOMBÓVÁR - GYENIS ANTAL: ám hogyan is kerül a csizma az asztalra? Első találkozásuk tanúja a magyar pedagógia évszázados nagy műhelye, a pápai gimnázium és kollégium. Tildy korábbi pápai és belfasti teológiai tanulmányai után volt alma materének ifjú tanáraként, Gyenis igazgató úr pedig elsőszülött leánya, Erzsébet neveltetése okán parolázhatott egymással először ott. A nagyszerű pápai „Nátus” szellemi hatása s a fiatal tanár, Tildy Zoltán műveltsége meghatározó élménye volt a Kapos menti szülői házból Bakonyba szakadt tízegynéhány éves Gyenis Erzsébetnek. A két értelmes fiatal egymásra találása, kibontakozó szerelme vezeti el Tildyt ezután Dombóvárra, Gyenis igazgatóék iskolai lakásába. Ezen családi fedél alatt Tildy Zoltán Erzsébetben jeles irodalmi képzettségével méltó, szigorú, ám jóságos neveltetésével hű élettársat, apósában pedig igaz szellemi mentort talál. (1916. szeptember 12-én van az esküvőjük.) A húsz-huszonöt éves lelkésztanítvány és a nála tizenkilenc esztendővel idősebb tanítómester között itt és így bontakozik ki az az igaz atya-fiúi barátság, amely egy évtizedet is alig érve, 1919 augusztusában oly fájdalmasan megszakad. Hogy milyen társadalmi eligazodást segítő eszméket tarisznyázott föl s miféle emberi magatartást szemlélhetett közvetlen közelről a Gyenis-iskolába, -otthonba oly sokszor hazalátogató fiatal lelkész? Az ebbéli tények teljes fölsorolására egyáltalán, de még azok válogatására is alig vállalkozhat ez az írás. Most csak tanúként arra emlékezek, amelyekre a köztársasági elnökeként 1947 őszén Dombóváron járva maga Tildy Zoltán így emlékezett s emlékeztetett a Gyenis Antal Népi Kollégium falai között: „Annyi esztendő után újra itt vagyok Dombóváron és elfognak személyes emlékeim. Életem legboldogabb korszaka itt telt el. Itt találkoztam azzal, aki életem jó és hű társa lett. Itt találtam először mélységesen jó, becsületes és magasszellemű barátra. Ez a jó és becsületes barát Gyenis Antal volt, kitől bárhúsz év választott el engem, mégis mélységes baráti kapcsolat fejlődött ki közöttünk. Emlékszem az iskola udvarán és a szőlőhegyre vezető úton folytatott hosszú beszélgetéseinkre. Bennem akkor forradalmi lángok égtek. Ugyanez a tűz égett Gyenis Antalban is, csak mélyebben és higgadtabban. Nevelni, tanítani és szabaddá tenni az embert. Ezek a szent eszmék fűtötték nemes lelkét. Most ugyanezért a nemes eszméért harcol a népi kollégium, itt: az ő nevét viselő kollégium. Boldog és szép idő volt. - De Dombóvárhoz kötnek életem legszomorúbb emlékei is. Föltámadt az emberirtó gyűlölség és meggyilkolta azt az embert, aki csßk szépet s jót akart. Gyenis Antal mártírhalált halt eszméiért. De nem lehet megölni az emberi eszményt, nem lehet meggátolni a haladást. Példa rá az itt létesített és virágzó középiskolai kollégium. Gyenis Antal mindenkiben az embert nézte és szerette volna bennünk is felgyújtani az egész emberiség szeretetének lángját. Itt, ezek a gyerekek a népből jöttek, de - ha innen majd kikerülnek is - meg kell maradniuk a népben. A múltban is voltak, akik a népből fölemelkedtek, ám később felejtették, honnan jöttek. A népi kollégiumok feladata, hogy az onnan kikerültek ottmaradjanak egy sorban a néppel. Egységes nemzetté kell nevelnünk ezt a népet. Elpusztult országot vettünk át, sok az építeni- s tennivaló. Ám mi nemcsak romokat akarunk takarítani, hanem annál sokkal többet. Egyenlő jogot, a muhka megbecsülését és egyenlő részesedést a magyar kenyérből - ahogyan azt Gyenis igazgató úr is akarta s tanította. A népi kollégium munkájával a demokrácia szellemi alépítményét készíti elő - amint az országban mindenütt - itt is. A demokráciáról, annak megvalósításáról ma elég sokat beszélünk, azonban a demokráciáért most már cselekednünk kell. Demokrata az, aki nemcsak vallja, hanem éli is a demokráciát. Még sokat kell áldozni a kollégiumért, de ezen áldozatunkat gazdagon visszafizeti majd a kollégium, annak tiszta szemű s-szabad lelkű diákjai. Boldog vagyok, hogy itt lehetek ezen a napon, hogy járhatok ezeken a jól ismert utcákon. Örülök, hogy láthattam ismét a Gyenis-is- kolát, hol forradalmi tűztől hevítve annakidején folyosóin s egy-egy terme'előtt megállva oly sokat beszélgettem bölcs tanítómesterünkkel, hol magam is »külsős öregdiákként« oly sokat tanultam, tanulhattam Gyenis Antaltól. Legyetek hűek ahhoz, aki értetek, értünk élt és mindnyájunkért meghalt. ...Délután a temetői Gyenis-slrnál pedig némán imádkozik a szeretett vő, Tildy Zoltán. Egyszerű síremlékénél a Kapós-vidéken Tildy Zoltánnal együtt sok százakat, ezreket tanító a nevelő iskolamesternek. Amikor 1945. október hatodikán - a magyar vértanúk napján - Gyenis Antal 1919. augusztus 19-én Tamásiban kivégzett holttestét a dombóváriak hazahozatták, hogy ott, ahol az emberi kötelesség- teljesítés mintaképe volt, ahol mindenki becsülte és szerette, ott temessék el, akkor Tildy Zoltán akaratából a síremlék márványtáblájának jobb sarkába egy újszövetségi jelzet is föl- vésetett: „Lukács ev. 12:4." Az evangélista Írása pedig így szól: „Mondom pedig néktek, az én barátimnak, ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak." A harmadik magyar köztársaság első elnöke ekkor könnyet törül szeméből; gondolja, érzi, érezheti tán, Lukács evangélista figyelmeztető igaz tanítása majdan az ő halálának - életének - is örök mementójává lehet? - Mert, „akik a testet ölik meg, azután többet nem árthatnak.” SIMON KÁROLY A Magyar Szabadság Érdemrend, amelyet Tildy Zoltán köztársasági elnök 1947 júniusában posztumusz adományozott a mártírhalált halt Gyenis Antalnak Negyvenhét Romániából áttelepült író találkozója Milyen ügyet szolgál a Jószolgálati Tanács? November 10-re találkozót szervezett a Magyar írók Szövetsége kebelében működő Magyar-Román Jószolgálati Tanács. A Cseres Tibor elnök és Kocz- kás Sándor főtitkár aláírását viselő meghívókat annak a negyvenhét magyar író- nak-tollforgatónak küldték szét, akik Romániából települtek át Magyarországra. Az írószövetségnek erről a létszámról van tudomása, de lehetnek még olyanok is, akik nem léptek kapcsolatba az irodalmárokkal. A tanácskozás célul tűzte ki a román értelmiség jobb részével való kapcsolatteremtés, kapcsolattartás lehetőségeinek áttekintését, valamint az áttelepült toliforgatók beilleszkedési gondjainak megbeszélését írószövetségi tagok, valamint a Művelődési, a Belügy- és Külügyminisztérium képviselőinek jelenlétében. A Magyarországon élő erdélyi magyar írók kulturális értékek menekítői, ennek ellenére nem egy közülük egzisztenciális gondokkal küzd, vagy a szűkös publikálási lehetőség nehezíti meg számára az újrakezdést. A Magyar írók Szövetsége lehetőséget nyújtott számukra a kapcsolatteremtésre; az írószövetségen belül a közeljövőben várható átalakulások kedvezőbb helyezetet teremtenek számukra, hiszen fölmerült, hogy a határokon túl élő kisebbségi magyar írók is tagjaivá lehessenek az írószövetségnek. Azt, hogy szükség van a kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra a Romániában élő mind román, mind magyar haladó tollforgatókkal, élénken jelzi az a segítségért folyamodó üzenet, amit Sütő András nem levélben, hanem szóban intézett valamennyiünkhöz, és ami pénteken reggel hangzott el a magát meg nem nevező szóbeli tolmácsoló ajkáról a Kossuth adóban. Bátran kiálló jelentős írók, költők körül sűrűsödik a veszély szorongató légköre a határon túl: Sütő Andrást életveszélyes fenyegetés bírta rá, hogy üzenjen, Ana Blandiana, a mai román irodalom egyik legjelesebb költője férjével együtt állás nélkül tengődik, írásaikat nem közük, beteg lévén gyógyszerhez nem jut, mert épp oly bátran fölemelte szavát a terror ellen, mint Cornea asszony, de irodalmi értékkel és anélkül, hogy a nacionalizmus árnyéka rávetődött volna... Némi vita övezte annak a nyilatkozatnak a megszövegezését, amelyben a külföldi szervezetek által Nobel-békedíjra javasolt Doina Cornea asszony mellé a találkozón egybegyűltek Tőkés László temesvári református lelkészt is javasolták. A vita nem Tőkés László, hanem Cornea asszony személye körül folyt... S ha egyáltalán fölmerül, hogy ezen vitatkozni kell, csak azért történt, mert a Magyar írók Szövetsége kebelében működő Magyar-Román Jószolgálati Tanácsnak kizárólag a jó ügyet, a nacionalizmus-, sovinizmusmentes, kulturális értékeket hordozó és közvetítő, szabad emberi és szellemi kapcsolatokat szabad csak szolgálnia. D. E.
