Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

2 "rsíÉPÜJSÁG 1989. november 16. Középiskolák előnyben! Az Oktatási Igazgatóság és a helyi önkormányzat Jánosi György szerint nem történt „átjátszás” Különböző híresztelések kaptak lábra az egykori MSZMP Tolna Megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságának épületét illetően. A szekszárdi intézmény további sorsáról Jánosi Györgyöt, az MSZPTolna megyei szervezőirodájának vezetőjét kérdeztük.- Az Oktatási Igazgatóság jelenleg több célt szolgál. Egy megkötött megálla­podásnak megfelelően még a volt MSZMP átadta a Művelődési Miniszté­riumnak az intézmény használati jogát. Világosan kell látni, hogy ez nem jelenti a kezelői jogról való lemondást, tehát az épület állami tulajdon, a kezelői jog pedig az MSZP kezében van. A megállapodás értelmében a működési-fenntartási költ­ségeket, valamint az ott dolgozók fizeté­sét a Művelődési Minisztérium biztosítja. Megegyeztünk abban is, hogy az MM el­sőbbséget biztosit a helyi középfokú ok­tatás számára: így jelen pillanatban a gimnázium négy termet használ, s az épület konyháját a vendéglátóipari szak- középiskola működteti tankonyhaként. Átmeneti időre helyet kapott itt a zeneis­kola is. Ugyancsak fontosnak tartom megemlíteni, hogy az MM-től több, szá­munkra nagyon fontos ígéret is elhang­zott, s ezekből a város és a megye is nem lebecsülendő hasznot tud húzni. Meg­ígérték az MM illetékesei, hogy amennyi­ben ingyen és bérmentve átadjuk az igazgatóságot, úgy a megye egyetlen fel­sőfokú iskolája, a szekszárdi tanítóképző főiskola önállósághoz jut. Másrészt en­gedélyezi ennek az intézménynek azt, hogy az épületben tanárképző szakokat létesítsen, elsősorban nyugati idegen nyelvekből. Azt hiszem, nem kell hangsú­lyoznom ennek a lehetőségnek az elő­nyeit, lévén Szekszárd elindult egyfajta idegenforgalmi központ felé vezető úton, s ezenkívül az is ismeretes, hogy gon­dokkal küszködünk a nyelvtanár-után­pótlás terén is. A főiskola ilyenfajta bővü­lése lehetővé tette azt is, hogy elindítsunk kísérleti jelleggel egy egyedülálló szakot, a szociálismunkás-képzést. Ezzel kap­csolatban tárgyalások folynak a Szociá­lis- és Egészségügyi Minisztériummal egy területi szociális szolgáltatásokat végző intézmény létrehozásáról. Ennek költségeit a SZEM biztosítaná központi forrásokból, azaz a helyi önkormányzat pénzét ez a tevékenység nem érintené.- Miként hasznosítják az Oktatási Igaz­gatóság kollégiumát?- Ennek használatáról a Tolna Megyei Idegenforgalmi Hivatallal megkötött ez év december 31-ig érvényes szerződés rendelkezik. A Művelődési Minisztérium ugyanakkor jelezte, hogy a jövőben a kollégiumot is szeretné igénybe venni. Erről meg isállapodtunkazMM-mel.dea használati jogot értelemszerűen csak ja­' nuár elsejétől adhatjuk át. A tárgyalások előtt és alatt semmilyen más igény nem érkezett hozzánk a kollégiumot illetően, ám a szerződés elkészültekor mégis je­lentkezett a Garay gimnázium. A középis­kola jogosnak tűnő kérését természete­sen nem áll szándékunkban lesöpörni az asztalról, mivel köztudott, hogy a gimna­zisták más tanintézetek diákjaival együtt vannak elszállásolva. A főiskola tevé­kenységének kiszélesedésével viszont ennek az intézménynek is szüksége len­ne a szálláshelyek egy részére, mivel a tanítóképző kollégiuma nem rendelkezik elegendő férőhellyel. Mindkét fél illetéke­seivel megbeszéltük a tennivalókat, s ab­ban maradtunk, hogy az év végén vissza kell térni erre a problémára. Egy biztos: ha a gimnázium kollégiumi férőhely igé­nyét más úton-módon nem lehet kielégí­teni, úgy az elsőbbség őket illeti meg. Az MSZP álláspontja megegyezik ezzel az elképzeléssel, azaz mindenképpen a kö­zépfokú oktatás részesülne előnyben.- Ezek után nehezen érthető, hogy mi okozta a gondot az Oktatási Igazgatóság további sorsát illetően?- Az alapvető probléma az, hogy félin­formációk terjengenek a városban. Egyesek úgy fogalmaznak, hogy az MSZMP „átjátszotta” a főiskolának az Oktatási Igazgatóságot. Ez azért félinfor­máció, mert azt sugallja, hogy a tanító­képző egy az egyben megkapta ezt az épületet, holott a szerződés is tartalmaz­za a gimnázium elsőbbségét.- Tudvalevő, hogy Jánosi György „főállásban” a tanítóképző főiskola igaz­gatóhelyettese, s a Művelődési Miniszté­rium ígéretei - amennyiben megvalósul­nak - rendkívül kedvezőek az intézmény számára is...- Igen. Még valamit azonban tisztázni kellene, hiszen ezen a téren ugyancsak félinformációk keringenek. Mi állítólag a helyi önkormányzat megkerülésével in­tézkedtünk az Oktatási Igazgatóság ügyében. Az álláspontunk a következő: a helyi önkormányzat és a helyi társada­lom mindvégig a középfokú oktatás segí­tésének szükségességét fogalmazta meg. Az világos, hogy az igazgatóság épületét a maga teljességében középfo­kú oktatás céljaira nem lehet használni, hiszen néhány kivételtől eltekintve a ter­mek túl kicsik ahhoz, az átalakítás pedig nem lenne kifizetődő. Azt is figyelembe kell venni, hogy olyan tevékenység fog folyni ebben az épületben, ami hasznára válik a helyi önkormányzatnak is, gondo­lok az idegennyelv-tanári ellátásra, a szociális ellátás javítására. Mindez a központi költségvetésből valósul meg. Mindemellett egyáltalán nincs arról szó, hogy a helyi önkormányzat alól kirántot­tuk volna a szőnyeget. Éppen most van napirenden az MSZP vagyonrendezésé- nek a kérdése. A helyi önkormányzatnak, amennyiben ki tud találni jobb funkciót, jobb hasznosítási lehetőséget, megvan az a lehetősége, hogy javaslatát decem­ber 31 -ig eljuttassa a megyei tanácshoz. A megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak képviselői ott lesznek azon a kor­mányzati tárgyaláson, ahol a fölszabadu­ló MSZP-ingatlanok újraelosztása törté­nik. Személy szerint azonban úgy érzem, hogy a mostaninál előnyösebb lehetősé­get nagyon nehéz elképzelni. Sz. Á. Ledől a fal „Leomlanak bálványok, égi, földi szentek, De nem amit a munka megteremtett" (Illyés Gyula) A berlini falat munka teremtette. Ezrek és ezrek dolgoztak rajta német alapossággal, egy parányi rés sem maradt rajta sehol. Igazi bálvány volt, igazi földi szent, meghalt, ha va­laki megközelítette. Persze az ilyen bálványok teremtését nem szabad munkának tekinte­nünk, inkább „antimunkának”. 1961. augusztus 13-ára virradó éjszaka indult meg gőzerővel a gépezet, s a 13-as nem egy szerencsés szám. Előtte, augusztus 3-5. között ülésezett Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamai „kommunista és mun­káspártjainak" első titkári értekezlete. Ugyanebben a hónapban látogat Magyar- országra Jurij Gagarin. Az év április 12-én tet­te meg történelmi útját a Föld körül. A „béke­tábor” még ennek az eseménynek a lázában ég. Januárban gyilkolják meg Kongóban Csőmbe martalócai Patrice Lumumbát. Má­jusban Szukarnó indonéz miniszterelnök lá­togat hazánkba, júliusban Kwame Nkrumah, Ghana elnöke. Februárban bejelentik, hogy befejeződött Magyarországon a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. A berlini fal tipikusan a hidegháború ter­méke volt, Walter Ulbricht hisztérikus reak­ciójának az eredménye. A Nyugatot is terheli felelősség a létrehozásáért, mint ahogy Tru­man nélkül nincs Kelet-Európábán „50-es évek”, mint ahogy nincs Sztálin nélkül Ameri­kában McCarthy korszak. A később közön­séges csalásért bíróság elé állított, alkoholis­ta, szélsőjobboldali szenátor, vagy a jönnek az oroszok!” felkiáltással meztelenül az utcán szaladgáló, és végül a 6. emeletről kiugró For- restal tengerészetügyi miniszter ugyanúgy ennek a korszaknak a jellegzetes képviselője, mint a másik oldalon a nyugati kapitalizmust atomháborúval eltörölni akaró Mao Ce-tung. Örült korszak, örült elmékkel, őrült alkotások­kal. Most omlik a fal. A demokratikus németek többsége először győződ hét meg a kapitaliz­mus rothadásáról Nyugat-Berlinben. Hiába, egyszer ezt is meg kell nézni! Vajon az ideológiai, érzelmi válaszfalak is ilyen gyorsan fognak ledőlni? Kínában a Tie- nanmen téren vérből keverték újra a habar­csot eme képzeletbeli falhoz. Berlinben nem Honeckeren múlt, mint hírlik, hogy nem alkal­mazták a pekingi építészek módszereit. Lehet hogy Egon Krenz mégsem a kelet­német Grósz Károly lesz és nem a puszta ha­talomvágy vezérli, amikor félreállítja a régi gárdát, hanem a valós demokratizálás igen­lése? A falbontás megkezdése biztató jel! Ta­lán az új nemzedék le tudja bontani az elmék­ben meglevő falakat is... GAZDAG LÁSZLÓ A közélet hírei Szekszárd Város Tanácsa ma 14 órai kezdettel tartja ülését az intézmény első emeleti tanácstermében. A napirendi ja­vaslatok között a Bezerédj utca 2. szám alatti ingatlan értékesítéséről, továbbá a választásról szóló tájékoztató, valamint a vb-tagok választása szerepel. * A Hazafias Népfront Tolna Megyei El­nöksége november 18-án 10 órára ösz- szehívta a megyei népfrontgyűlést Szek- szárdon a régi megyeháza nagytermé­ben. A nyilvános gyűlés napirendjén a HNF kongresszusa utáni feladatok meg­beszélése szerepel. * Az MSZP dunaföldvári szervezete ked­den megalakult. Ügyvivői feladatokkal Békefi Lászlónét bízták meg. A szervezet következő összejövetelére november 21-én, 15 órától kerül sora helyi pártház­ban, melyre minden érdeklődőt várnak. * A Független Kisgazdapárt szekszárdi szervezete értesíti tagjait, hogy ma este 5 órakor tartja taggyűlését a Hunyadi u. 5. alatt. A Kiskunsági Tsz-szövetség által sző-, vetkezeti jogászok számára szervezett továbbképzés folytatódik Szekszárdon. A vegyes vállalatok alapításáról, a külke­reskedelem gyakorlásának rendjéről, valamint az Igazságügyminisztériumban folyó kodifikációs munkákról tartott elő­adások után tegnap délután dr. Óvári Győző, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium munkatársa a mező- gazdasági termelőszövetkezetekről szó­ló törvény végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati problémákról vezetett konzul­tációt. Mindenekelőtt a földtulajdon problémájáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a kérdések zöme jelenleg megválaszol­Nagy üzlet (Folytatás az 1. oldalról.) Girocentrale Bank tulajdonában volt, azokat egy éve 110 millió dollárért vették meg. A General Electric egyúttal elővételi jogot kapott még 20 százaléknyi részvény jövőbeni megvásárlására, azzal a feltétellel: kötelezettséget vállal arra, hogy a társaság nyugat-európai forgalmát ötéves idő­tartamon belül megkétszerezik. John T. Welch, a G. E. elnöke kijelentette: „A megállapodásglobális jelentőségű acég számá­ra, és történelmi pillanata magyar gazdasági re­form szempontjából. A vegyes vállalatot a ma­gyar kormány külföldi beruházásokat bátorító és világpiacra kitekintő politikája tette lehetővé”. Gábor András, a Tungsram elnöke a következő­ket mondta: „Magyarország a demokrácia és a piacgazdálkodás kifejlesztése felé vezető úton halad, s ezen csak előre lehet haladni. A General Electric részvétele a Tungsram tevékenységé­ben lehetőséget nyújt saját világítástechnikai te­vékenységünk fejlesztésére, valamint a változá­sok folyamatának megerősítésére”. A Tungsram az egyik legjelentősebb magyar ipari vállalat, 12 gyárral. Éves eladásainak értéke devizában számítva mintegy 300 millió dollár, eb­ből 85 százaléka a külpiacokra kerül. A két társult vállalat fényforrás-értékesítő szervezeteinek egyesítését tervezi, amely a jövőben G. E. és Tungsramjtermékek előállításával egyaránt fog­lalkozik majd. John D. Opie, a G. E. Lighting alel- nöke szerint a Tungsram választékának és gyár­tóbázisának a G. E. fejlett technológiájával és gyártási tapasztalataival való kombinációja je­lentősen javítja majd a vállalkozás versenypozí­cióit a világ fényforráspiacán. hatatlan. A szövetkezeti tulajdonban lévő földek valóban szövetkezeti tulajdonban vannak-e? Ha igen, akkor ott is marad­nak? Meddig? Eladhatják-e a földeket? Ha visszaadják a korábbi tulajdonosok­nak a földet, azt valakiktől el kell venni. Kiktől? Hogyan? Véleménye szerint a fe­lelősség döntő részben hárul a szövetke­zeti jogászokra, döntéseiket egy követ­kező hatalom számon kérheti rajtuk. A jelenleg érvényben lévő jogsza­bályok alapján mindenesetre tájékozta­tót tartott és konzultációs lehetőséget biztosított a gyakorlatban nap mint nap fölmerülő problémák megoldásának se­gítésére. Téma: a földtörvény Gyertyák kétszáz halottért A brassói tömegmészárlás évfordulóján országos demonstrációt rendezett a Fidesz. A résztvevők gyertyákat gyújtottak a 200 halott emléke előtt tisztelegve az ország 27 helységében, köztük Szekszárdon és Kakasdon is. Garantálni kell a televízió, a rádió és a sajtó szabadságát (Folytatás az 1. oldalról.) Tóth András arról számolt be, hogy az elnökség ülésén terítékre kerültek az er­kölcsi tisztaság kérdései is a pártszerve­zéssel összefüggésben. A pártba belé­pett mintegy 40-45 ezer tag joggal elvár­ja ugyanis, hogy ne kerüljenek a párt so­raiba olyanok, aki korábban kompromit­tálták magukat, visszaéltek hatalmukkal, esetleg gazdasági manipulációkban vet­tek részt. Mindazonáltal a pártvezetés senkit sem kíván pellengérre állítani, ezért azzal a felhívással fordul a tagság­hoz, hogy maguk a helyi szerveződések, alapszervezetek szűrjék ki a párt számá­ra kártékony embereket. Az elnökség megvitatta a megyei párt­lapok sorsának alakulását is, erről azon­ban bővebb tájékoztatást a sajtókonfe­rencián nem tudtak adni, mivel még nem zárult le a vita e kérdésben. Szandtner Iván a közelgő népszava­zással kapcsolatban fejtette ki az MSZP álláspontját. Elmondta: nem változott a párt értékelése; továbbra is úgy tartják, hogy a népszavazás kierőszakolt, feles­leges, a korábbi megállapodások meg­torpedózására irányul. Képviselők a költségvetés irányelveiről Helyenként igen éles kritikával illették a Magyar Köztársaság jövő évi állami költségvetését az Országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint építési és közlekedési bizottságának tagjai szerdai ülésükön. A legmarkánsabban kirajzoló­dó kifogás: a költségvetés elveit illetően a korábbiakhoz képest semmi eltérés nem érzékelhető, az előterjesztésben nyoma sincs a kibontakozás szellemének. Az egyik felszólaló szerint, ha a képviselők elfogadják az irányelveket, azzal az or­szág agonizálását hosszabbítanák meg. Többen megfogalmazták azt a vélemé­nyüket, hogy a lakossággal is fel kell is­mertetni a gazdaság helyzetének drá­maiságát. Mások azt kifogásolták, hogy a kormányzat „bátornak” minősíti magát, ugyanakkor nem vállalja a kellemetlen intézkedések sorozatát. Ez utóbbira • reagálva az Országos Tervhivatal államtitkára, Surányi György, mintegy a kormány keménykezű politiká­ját szemléltetve, szólt a jövő évre tervezett népszerűtlen intézkedésekről. Egyebek között arról, hogy az élelmiszerárak 15- 18, a háztartásienergia-költségek 25 százalékkal emelkednek. A víz- és csa­tornadíjak támogatását egyharmadára kívánják csökkenteni. A lakbéremelés­nek csupán a mértéke kérdéses. Ameny- nyiben már január 1-jén 50 százalékkal emelkednének a lakbérek, úgy átlago­san 340 forinttal kellene többet fizetni. A június 1 -jei 100 százalékos emelés laká­sonként 650 forintot jelentene. Az állam­titkár az idei helyzetet elemezve a libera­lizációra törekvő pénzügypolitikát alap­vetően helyesnek ítélte, az idegenforga­lom kiadásainak ugrásszerű emelkedé­se viszont szerinte már-már tragikus helyzetet idézett elő. A néhány napja ki­adott turistavaluta-beváltási szabályozás elengedhetetlen volt, mert a kettős valu­tarendszer veszélye fenyegetett. Egyet­értett azonban azzal a képviselői felve­téssel, hogy a devizarendelkezés túlsá­gosan későn jött. A kormányzat hibás döntéseként szólt az autóvámok 10 szá­zalékra csökkentéséről, mert ezzel is az előnyben lévő rétegek jutottak újabb kedvezményhez. Surányi György a vá­mok felemelésében, illetve a 25 százalé­kos általános forgalmi adó kivetésében látta a kiutat. A jövő évi tervek között szólt arról, hogy a tőkés fizdtési mérleghiányt 800 millió dollárra kellene leszorítani, s meg kell szüntetni a jelenlegi 1,3 milliárd rubeles szocialista külkereskedelmi többletet. Az államtitkár fontosnak tartotta a gyengén gazdálkodó vállalatok felszá­molását, szükségesnek ítélte a tulajdon­reform mihamarabbi bevezetését, a pri­vatizáció gyorsítását. Surányi György nem rejtette véka alá, hogy ami hibát az elmúlt négy évtized alatt el lehetett követ­ni, azt az ország megtette. Furcsának ne­vezte, hogy a gazdaság mély, súlyos vál­ságáról beszél mindenki, a fogyasztás ugyanakkor mégis 4 százalékkal növek­szik. Illyés Gyula Gimnázium Felzárkóztatás, tehetséggondozás Országosan és helyileg is jellemző, hogy a gimnáziumok iránti érdeklődés jelentősen csökkent, aminek azt lett a kö­vetkezménye, hogy a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium valamennyi jelentke­zőt felvett, függetlenül általános iskolai tanulmányi eredményétől. Jelentős azonban a különbség a tanulók felké­szültségében, ám a cél, aminek szolgála­tában minden lehetséges eszközt moz­gósítottak’ az, hogy minél több jusson el közülük az érettségi vizsgákra. A gyen­gébbek felzárkóztatását pótló foglalko­zásokon sikeresen vezették át a diákokat a szaktanárok, a lemorzsolódás megyei viszonylatban is igen alacsony. Ami a te­hetséggondozást illeti: az elmúlt négy év­ben az országos középiskolai tanulmá­nyi versenyeken hat tanuló jutott az első tíz közé, és került be felvételi vizsga nél­kül felsőfokú oktatási intézményekbe. 1989-ben az Illyés Gyula Gimnázium a megye eredményeinek közel a felét mondhatja magáénak. Az 1988-89-es tanévben a fakultációs csoportok mun­káját dicséri, hogy az idejárók közül mindössze egy tanulót nem vettek fel egyetemre, főiskolára. E tények után igen izgalmás kérdéssel indult az írásos előterjesztés utáni vita a Dombóvári Városi Tanács végrehajtó bi­zottsági ülésén, hisz ez a kérdés egyben már reagálás is a művelődési miniszter szájából e hét hétfőjén elhangzó tervre, a nyolcosztályos gimnázium bevezetésé­re. Dr. Berta Bálint igazgató úgy fogalma­zott: nagyon örül a kérdésnek, mert elő­ször mondhatom el hangosan a rejtett gondolatait. A középiskolai rendszer megérett az átreformálásra és a magyar oktatásügynek kevés olyan sikeres isko­latípusa volt, mint a nyolcéves gimná­zium. Nem véletlen, hogy Magyarorszá­gon már két ilyen típusú intézmény mű­ködik kísérleti jelleggel, amelyek közül az egyik vidéken, Kunszentmártonban. Ez Dombóvárhoz hasonló kisváros. Szó esett ezután arról is, hogy az eredménye­ket az Illyés Gyula Gimnázium évről évre egyre rosszabb pénzügyi körülmények között érte el. Gondot jelent még az alap­vető oktatástechnikai eszközök pótlása, beszerzése is. Miután a tanács-vb hatá­rozatban fejezte ki elismerését az egész gimnázium tantestületének, a Kisosz és a Kiosz titkárainak tájékoztatójára került sor. Arról szóltak, hogy milyen a kisiparo­sok és a magán-kiskereskedők helyzete Dombóváron.-mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom