Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-02 / 260. szám

1989. november 2. NÉPÚJSÁG 5 * „Európába a Szabad Demok­raták Szövetségén keresztül ve­zet az út!” Dr. Tölgyesy Péter ügyvivő * Szabad hazában európai magyarságot Nincs harmadik út! Válaszd a Szabad Demokraták Szövetségét! Mi az SZDSZ, kik a szabad demokraták? 1. A SZABADSÁG ÉS SZOLIDARITÁS PÁRTJA VAGYUNK. A szövetség a szabadság és a szolidaritás pártja: a magyar társadalom demokrata meggyőződésű, a nemzeti, politikai, kulturális és szociális elnyomás minden formáját elutasító, s e meggyőződésükért tenni kész tagjait tömöríti. 2. A KOMMUNISTA PÁRTÁLLAM KÖVETKEZETES ELLENFE­LEI VAGYUNK. A kommunista pártállam rendszerét nem meg­reformálni, hanem egy másikkal felváltani akarjuk. Mi elutasít­juk az erőszakot. A forradalmi változást szabad választásokon kívánjuk elérni. Elutasítunk minden koalíciós törekvést a kom­munistákkal és utódpártjaikkal. Őket nem a politikai küzdőtér­ről, hanem a hatalomból akarjuk kiszorítani. 3. ELUTASÍTJUK A DIKTATÚRA VALAMENNYI FORMÁJÁT. Modern, liberális demokráciát akarunk, ahol a többség a parlament útján kormányoz. 4. EURÓPAI MAGYARORSZÁGOT AKARUNK! Negyven év alatt megjártuk a pokol bugyrait. Újabb évek nincsenek a kí­sérletekre, nincs „külön magyar út"! Egy út van, mely Euró­pába visz; a Nyugathoz való felzárkózás. 5. AZ EGYÉN SZABADSÁGÁÉRT KÜZDÜNK. A szabadság az egyének szabadsága. Csak szabad egyének alkothatnak sza­bad közösséget. Ez különböztet meg bennünket a tőlünk balra lévő szocialista-kommunista kollektivizmustól és a tőlünk jobbra lévő nemzeti-konzervatív kollektivizmustól. 6. AZ EGYETEMES MAGYAR NEMZET RÉSZÉNEK TARTJUK MAGUNKAT. Közösséget vállalunk a határainkon kívül rekedt magyarsággal. Elutasítjuk a határreviziót, de küzdünk azért, hogy ne szigetelhessék el az anyanemzettől a kisebbségi sor­ba került magyarokat. Küzdünk egyéni és kollektív jogaikért, kulturális, és ahol lehet, területi autonómiájukért; küzdünk azért, hogy államunk egyenrangú polgáraiként szabadon ápolhassák nyelvüket, kultúrájukat, történelmi hagyományai­kat. A hazai kisebbségeket ugyanezen jogok illessék meg. 7. AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZAK MARADÉKTALAN ELVÁ­LASZTÁSÁT KÍVÁNJUK. Fel kell számolni az állami egyház­irányítás minden formáját. Támogatjuk az egyházi iskolákat, a hitoktatást; ellenezzük, hogy az oktatásban direktívák ér­vényesüljenek. 8. TOLERANCIÁT HIRDETÜNK: a politikában, a kultúra, az ok­tatás és a mindennapi életterén. Fellépünk minden olyan kí­sérlet ellen, hogy valamely csoport a saját erkölcsi felfogá­sát a törvény erejével próbálja másokra erőltetni. 9. KORSZERŰ PIACGAZDASÁGOT AKARUNK. Az állami tulaj­donon alapuló, felülről vezérelt gazdasági rendszer megbu­kott. Ezen apró reformokkal nem lehet segíteni. Létre kell jönnie a magántulajdon legkülönbözőbb formáinak. Piaci verseny döntse el, melyik forma lesz az uralkodó. 10. SZABAD SZAKSZERVEZETEKET ÉS JÓLÉTI INTÉZMÉ­NYEKET AKARUNK. Hívei vagyunk az erős érdekvédelmi szervezeteknek, a dolgozói részvételnek, a rászorulók álla­mi megsegítésének. Teljesitményelvű gazdaság csak szoli­daritáselvű társadalompolitikával párosulva biztosíthat ki­egyensúlyozott fejlődést. 11. A VILÁGPIACRA NYITOTT GAZDASÁGOT AKARUNK. El­adósodásunk oka nem a világgazdasági nyitás, hanem az, hogy a rendszer képtelen volta nemzetközi versenyhez való alkalmazkodásra és a kommunista vezetés felelőtlen hitel- felvételekkel hosszabbította meg a rendszer agóniáját. 12. FÜGGETLEN, SEMLEGES MAGYARORSZÁGÉRT KÜZ­DÜNK. Semlegességünket nem egyoldalú deklarációval nyilvánítjuk ki. Meggyőződésünk azonban, hogy a két kato­nai tömb feloszlatása előtt elérhetjük a magyar földön állo­másozó szovjet csapatok kivonását és kiléphetünk a Varsói Szerződésből. A Szabad Demokraták Szövetsége az állami tulajdon sorsáról Miközben a pártállam bomlása esélyt ad a po­litikai demokrácia megteremtésére, mind látvá­nyosabban zajlik a gazdasági hatalom átmenté­se. A vállalati törvény, a társasági törvény és az átalakulási törvény lehetővé teszi, hogy a vállalati központok vagyonkezelő központokká átalakul­va egymás közt csereberéljék részvényeiket; igy megállapithatatlanná válik, ki a végső tulajdonos, és a régi menedzserek változatlanul ellenőrizet­len hatalmat gyakorolhatnak a vállalatok fölött. A vállalati vagyont önkényesen leértékelve ma­gánszemélyeket is tőketulajdonossá tehetnek, anélkül, hogy azok megfizetnék tőkerészük való­di piaci értékét. Komoly a veszély, hogy külföldi befektetők is nevetséges áron juthatnak hozzá magyar vállalatokhoz. Mindez kétségessé teszi a tulajdoni átalakulás közgazdasági hatékonysá­gát, és okkal sérti az állampolgárok erkölcsi ér­zékét. A visszaélések miatti jogos felháborodás pedig könnyen tápot adhat a hazai és külföldi magántőke megjelenésével szembeni általános ellenérzésnek. A tulajdonosi átalakulást kísérő visszaélések leghathatósabb ellenszere a nyilvánosság. Tel­jes körű, végleges rendezést csak a következő Országgyűléstől remélhetünk. De már most létre lehetne hozni egy kormányszervet, amely az ál­lami vagyon sorsát felügyelné.- Ez a szerv rendszeresen elszámoltatna va­gyonáról minden állami tulajdonban lévő vállala­tot (tehát a vállalati tanács vagy közgyűlés által irányított vállalatokat is).-r Kötelezné az állami vállalatokat, hogy ha egy éven belül könyv szerinti vagyonértékük 20°/o- ánál nagyobb vagyonrészt értékesítenek, a mű­veletbe vonják be az ő szakértőit.- Ilyen eladási ügyletek esetében legyen köte­lező, hogy legalább két független szerv is felmér­je az értékesítésre szánt vagyont, továbbá,- legyen kötelező a nyilvános versenytárgya­lás.- A vállalati tanácsok tagjai viseljenek vagyoni - polgári jogi, nem csupán büntetőjogi - felelős­séget az általuk végrehajtott eladási ügyletekért.- Végül, az állami vagyon értékesítését fel­ügyelő kormányszervet az eladás során vétójog illesse meg. Kötelező legyen élnie vétójogával, haazeladásiárnemérielaz árúba bocsátott ob­jektum részegységenkénti eladása esetén elér­hető bevételt. Tehesse meggondolás tárgyává a vétójog alkalmazását, ha az eladási ár nem éri el a vállalat utolsó 3 évi nyeresége alapján becsült tőkeértéket. Ha azonban ilyen esetben nem él vétójogával, ezt legyen köteles a nyilvánosság előtt indokolni.-A javasolt lépések célja nem az állami tulajdon privatizálásának lefékezése, hanem az, hogy biz­tosítva legyen a valódi tulajdoni átalakulás. Enél- kül nem képzelhető el működő piacgazdaság Magyarországon. Miért lettem az SZDSZ tagja? Én is figyeltem a különböző ellenzéki szervezetek működését, szerepléseit a tv-ben, az új­ságokban. A legjobban mindig az érdekelt, hogy az itiptő párt hajlandó-e koalícióra lépni a kommunistákkal, illetve, hogy milyen gazdasági elképzelései vannak az ország gazdasági válságának megoldására. Az SZDSZ megalakulása óta korrekt, elveit fel nem adó, kiváló szakemberekből álló, a leg­jobb gazdasági programot elkészítő, hatalomra jutásakor kormányozni akßrö-tudö párt. Három gyermekem van: két leány, 14 és 8 évesek, és egy 3 éves kisfiú. Jövőjüket és orszá­gunk jövőjét sem látom már reménytelennek. Tisztességes, nagy tudású emberek akarják Ma­gyarországot erős gazdasággal, demokratikus berendezkedéssel Európába vezetni. Büszke vagyok, mert ezekkel az emberekkel tarthatok, egyforma jelvényt viselhetek velük, segíthetek nekik (ha nagyon kicsit is), részt vehetek igazán nehéz munkájukban - Magyarországért. Ezért lettem a Szabad Demokraták Szövetségének tagja. VARGA FERENCNE Ki tekinti kiskorúnak a népet? Tán az az SZDSZ, amely négy egyértelmű kérdésre kért igen vagy nem választ? Tán az a parlament, amely a négy kérdés­hez magyarázatot fűz - különösen bőségeset - ahhoz, hogy válasszunk-e a szabad parla­menti választások előtt köztársasági elnököt? Tán azok a képviselő urak, akik nem ismer­vén történelmünket - még a magyar értelmező szótárt sem - nincsenek tisztában „a szabad” szó jelentésével? Miután nem vezetett eredményre az SZDSZ lejáratására indított kampány az aláírásgyűj­tés kapcsán, talán majd sikerülni fog a kény­szerű népszavazás során? Alig hisszük, hogy úgy lenne! Mi tudjuk, hogy a hatalom urai és némely, egykor ellenzéki új barátjuk miért tart a nép­szavazástól. Azért, mert egy szabad választás után létre­jövő új parlamentben már nem lesznek 98%- os többségben. Egy szabad választás után már ki emlékszik rá, ki volt az MSZ(M)P el­nökjelöltje? Az MSZ(M)P - mint mindig - most is biztosra akar menni. Pozsgay „elvtárs - jó elvtárs”! 0 az egyetlen, aki átmentheti az MSZ(M)P régi és új urait a vezetésbe. Ezzel végrehajtva a „nagy átalakulást”, a reforpiot be is lehet fejezni?! Nem! Mi nem ezt akarjuk! Mi nem akarunk újabb 40 éves „töretlen szocialista fejlődést”! Mi nem akarunk MSZ(M)P-vezetőket sem a politikában, sem a gazdaságban! Mi nem akarunk a nép megkérdezése nél­kül dönteni. Mi nem tévesztünk meg senkit azzal a de­magógiával, hogy vagy most választ a nép el­nököt, vagy soha. Mi valamennyi állampolgárt döntésében szuverén egyénnek tekintünk. A mi beszé­dünk tiszta és világos: nálunk az igen az igent, a nem az nemet jelent. Kérdéseink magyará­zatával ne manipulálják a közvéleményt. Ez el­len tiltakozunk! Mi azt akarjuk, hogy a szabad választás va­lós eredményeinek ismeretében döntsünk, ki legyen a köztársasági elnök. Mi a szabadságra szavazunk! DÖNTSÖN A NÉP! Az oldalt összeállította az SZDSZ Szekszárdi Szervezetének szer­kesztő csoportja. Legyen vége a közömbösségnek! Az elmúlt 40 év alatt megtanítottak bennün­ket: nem kell törődni a politikával. Az ered­mény ismert: erkölcsi, anyagi CSŐD. Most el­jött az idő életünk megváltoztatására, de a többség közömbös. Rálegyintünk, gúnyoló­dunk: „hagyjanak engem békén”, vagy: „úgy­sem változik semmi”. így nem is! Miért legyen fontos egy pesti embernek Tolna megye fejlő­dése, ha az itt lakó, ideszülető embernek nem fontos?! Ha nem tudjuk elhinni, hogy most valóban a. mi kezünkben van a változtatás lehetősége, akkor nem is érdemeljük meg a változást. Iri­gyeljük a fejlett Nyugatot? Hát most itt az idő, lehet ezt az országot olyanná tenni, amilyenné szeretnénk, hogy mjúndenkit a „sárga irigység fogjon el” határainkon túl, a világban. Csak: LEGYEN VÉGE A KÖZÖMBÖSSÉG­NEK!- G. Á. ­Felhívás Programunkról helyhiány miatt csak rövi­den szólhattunk. Részletes programkönyvünk irodánkban elolvasható, megvásárolható, ké­résre postázzuk (ára: 77 Ft). Kérünk mindenkit, akit érdekel az SZDSZ munkája, vagy tagja kíván lenni szövetsé­günknek, keressen fel bennünket. Címünk: Szekszárd, Bezerédj u. 22. Pf. 231. 7101 Ügyelet: mindennap 15 órától. * November 4-én, szombaton az SZDSZ Tol­na megye 7 helységében (Tamási, Dunaföld- vár, Dombóvár, Paks, Bonyhád, Bátaszék és Szekszárd) bemutatkozó körutat szervez. Vendégeink: Szabó Miklós történész, SZDSZ-ügyvivő Magyar Bálint SZDSZ-ügyvivő Demszky Gábor SZDSZ-ügyvivő (A pontos programot később közöljük.) A Szabad Demokraták Szövetsége a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról Az elmúlt hónapokban az ország hatal­mas lépést tett az alkotmányos demokrá­cia felé. A politikai helyzet mégis ingatag, zavar és bizonytalanság uralkodik. A za­varodottság pedig könnyen fordul át hisztériába, amint azt a népszavazási kezdeményezés hivatalos és félhivatalos fogadtatása mutatja. Az elbizonytalanko- dás egyik szemmel látható oka az, hogy a háromoldalú tárgyalásokon nem szüle­tett kielégítő, teljeskörű megállapodás; a társadalmat nem sikerült meggyőzni ró­la, hogy adva van a békés átmenet min­denki számára biztosítékot nyújtó nem­zeti kartája. Növeli a bizonytalanságot, hogy a tényleges államhatalmat birtokló MSZP-t megbénítja tagságának hirtelen összezsugorodása, belső viszonyainak tisztázatlansága. Míg a pártapparátus kaotikus állapot­ba került, a kormánygépezetet tovább működteti az államigazgatási rutin; azon­ban ahhoz, hogy a kormány legfőbb feladatát, a gazdasági összeomlás meg­előzését elvégezze, ennél többre: politi­kai erőre volna szükség. Végül a bizony­talansági tényezők közé tartozik az is, hogy a háromoldalú egyezség megosz­totta az ellenzéket, s annak taktikai egy­ségét a mai napig nem sikerült helyreállí­tani. A jelenlegi válságból azonban van kiút. Már csak'néhány lépést kell megten­nünk, hogy az ország eljuthasson a sza­bad választásokig. A szabad demokraták álláspontja szerint a politikai helyzet sta­bilizálása a következőket kívánja meg. 1. Tisztességes módon kell rendezni a 200 ezer honpolgár által kért népszava­zást, mind a négy kérdésben. A népsza­vazásnak meg kell előznie az elnökvá­lasztás kiírására vonatkozó döntést. 2. Ha a nép úgy dönt, hogy elnökvá­lasztásra csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor, meg kell állapítani, hogy ezáltal nem keletkezett alkotmányos űr'. Az országnak van ideig­lenes köztársasági elnöke, aki tisztét a következő parlament összeüléséig be­töltheti. 3. A legsürgősebben, tárgyalások út­ján rendezni kell a pártok vagyoni hely­zetét és biztosítani kell a tömegtájékozta­tás pártatlanságának feltételeit. Csak így lehet szabad választásokról beszélni, ahol minden párt egyenlő eséllyel indul. 3. Célszerű volna, ha a tárgyalások súlypontja átkerülne a kormányra. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a kor­mány a gazdasági válság kezelésére képessé váljon. A kormány terjesszen elő rövid távú válságkezelési programot, s ehhez kérje külön a politikai pártok, s külön az érdekszervezetek (a SZOT, a független szakszervezetek és más ér­dekképviseleti szervek) támogatását. A háromoldalú gazdasági tárgyalások ke­rete erre nem alkalmas, azokat célszerű­nek látjuk beszüntetni. - A szabad de­mokraták készek vállalni, hogy a nemzet érdekében álló, elfogadható válságkeze­lési program végrehajtását pártpolitikai célból nem támadják. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a kormány egyér­telműen szögezze le: nem az MSZP, hanem a demokratikus átmenet kormá­nya. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy sürgős intézkedés történjék a privatizá­ciós folyamatot kísérő rendellenességek kiküszöbölésére. Ezzel kapcsolatos ál­lásfoglalásunkat külön nyilatkozatban tesszük közzé. 5. Haladéktalanul föl kellene újítani az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szerveze­tek közötti tárgyalásokat. A társadalom, de az ország helyzete is egységes fellé­pést kíván az ellenzéktől. 6. Valamennyi fegyveres testület egész hivatásos állománya esküdjön föl a köz- társasági alkotmányra. 7. A legrövidebb időn belül nyilvános­ságra kell hozni a szabad parlamenti választások időpontját. A választásokat a lehetséges legközelebbi időpontban meg kell tartani. Budapest, 1989. október 29-én. A SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE küldöttgyűlése Magánvélemény Aki ma hazánk 40 éves múltját szeretné egy szóval jellemezni, elég, ha ennyit mond: öncsonkítás. Példátlan öncsonkítás. Elvesztettük a két karúnkat, mely segített volna megkapaszkodnunk az árral szem­ben. Kaptunk egy hatalmas és különleges szemellenzőt, mely lehetővé tette, hogy mindig csak egy égtáj felé láthassunk. Ná­lunk is meghonosítottak egy olyan „hang­szórót", melybe akármit is beszéltünk bele, mindig egy, a szocializmusnak csúfolt, ha­talmi és állami szintre emelt dilettantizmus dicsérete zengett belőle. Ilyen körülmények között valóban öröm, ha a szánk végre mást mond. De nem sza­bad elfelejteni, hogy am it nálunka rendszer lerombolt, az egyáltalán nincs még újjá­építve. Igaz, még a politika terén sem tartunk ott, ahol kellene, így nem szabad abba a hibá­ba esni, hogy győzelmeink önmagában és feltétlenül alapot nyújtanak egy ténylege­sen jobb jövő felépítéséhez. A sztálinizmus kényszerzubbonya ugyan a lomtárba ke­rült, de ennyi - sajnos - még nem elég. Egyetlen pártnak sem szabad egy olyan kört meghúznia maga körül, melyből aztán nincs kitörés többé. Nem a politikáért kell politizálni, hanem az emberért. Az elmúlt 40 év vezetése tömegeket látott, nem pedig az egyes emberek sokaságát. A Szabad Demokraták Szövetsége az eddig elhangzott vélemények közül nem csak a múlt unalomig ismételt kritizálását akarja észrevenni; hívei egy tisztességesés minden tekintetben korrekt elszámolás­nak. Mindenkinek figyelembe kell vennie, hogy a múltból, az emlékeinkből nem épül­het fel egy olyan ország, melyben mindnyá­junk szívesen akar élni. A haladó hagyomá­nyokat, a követendő történelmi példákat nem siratni, hanem feltámasztani kell. A magyarságnak vissza kell kapnia a te­kintélyét, amit az évszázadok során kivívott magának Ez egyet jelent azzal, hogy egyek lennénk az egyenlők között, és nem kellene - sokszor oktalanul - másodrangú nem­zetnek bélyegezni önmagunkat. Sok időnk nincs. A felesleges beszéd többé nem segíthet. Még ha közhely is lett ebből a mondatból, mindenekelőtt teremt­sünk végre igazi demokráciát! S ebbe az is beletartozik, hogy türelemmel viseltetünk mások véleményével szemben. A céltalan marakodásnak semmi értelme! Azért élünk társadalomban, mert a társadalom, ha tényleg övé a demokrácia, képes eldönteni, hogy mire van, és mire nincs szüksége. Le­gyen végre állampolgár a nép e hazában! Az oktatás, a kultúra, a vallás kapja visz- sza az őt megillető szerepét! Bebizonyoso­dott, hogy a magyarságból nem hiányzik a tudás és az alkotókészség. Az értelmiség szétesett. Tönkretették, s ami a legször- nyübb, hogy a nevünkben tették tönkre. Nem szabad évszázados, süt évezredes hagyományokkal szakítani, hiszen az olyan tradíciók melyeket a nép is elfogad, a leg­biztosabb zálogai egy gondolat igazságá­nak Teljes mértékben támogatni kell a vállal­kozásokat, a vállalkozói életformát. Az álla­mi tulajdonra a mi körülményeink között egy bizonyos fokig és ideig még feltétlenül szükség van. De hiszem és vallom, hogy a magánvállalkozás a leghatékonyabb és legrugalmasabb gazdálkodási forma. Biztos, hogy ez csak az én véleményem? KÁLDI IVÁN SZDSZ-tag

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom