Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-15 / 271. szám
4 'RÉPÜJSÁG 1989. november 15. A fénykép varázsa VII. Továbbtanulóknak Roham előtt, 1914-18 „Kikiáltjuk a köztársaság elnökévé!” 1918-19 Balogh Rudolf (1879-1944) Másfél száz esztendeje született szellemi életünk mára megszokott kísérője, a fotográfia. 1839 elején röppent fel a hír Párizsban, új képalkotási eljárást jelentettek be a francia akadémián, amely a fény vegyi hatását használta fel képek előállítására optikai kamerával. Joseph Niépce és Louis Jacques Mande Daguerre találmánya azóta napjainkig hosz- szú, ellentmondásokkal is tarkított utat járt be. A jubileum méltó megünneplésére a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Budapesti Művészeti Hetek a fővárosban 12 magas színvonalú kiállítást rendezett. A nagyvonalú támogatóknak köszönhetően egy 400 oldalas magyar-angol nyelvű album is őrzi a tárlatok legértékesebb fotóit és egy-egy avatott szakíró tanulmányát. A magyar fotográfia történetét e mű segítségével is megpróbáljuk közelebb hozni olvasóinknak. Balogh Rudolf Budapesten született, 10 éves volt, amikor Győrbe költöztek. Itt szerette meg a fényképezést, rajztanára ugyanis szenvedélyes'amatőr fotós volt. Első megrázó élményét, a győri árvizet, fotókon örökítette meg. Képeit a Vasárnapi Újság közölte, amely ettől Kezdve rendszeresen foglalkoztatta. Fotótanulmányait a bécsi Lehrund Versuchs Anstaltban végezte. Hazatérve a Vasárnapi Újság munkatársa lett 1900-tól annak megszűntéig. Bekapcsolódott a pezsgő hazai fotóéletbe. A Photo Club népszerű elnöke gróf Esterházy Mihály volt a gumi- nyomás elismert mestere. 1900. április 27-én tartott példátlan sikerű előadása után az eljárás annyira elterjedt, hogy a kiállításokra küldött képek kétharmada évekig gumitechnikával készült. Élete első kiállításán Balogh Rucíolf is Női arckép című guminyomatával vett részt 1903-ban. Riporterként dolgozott az Új Idők számára. Belgrádban fényképezte I. Péter szerb király beiktatását. Egy évvel később Jókai temetéséről készített jelentős riportot. 1912-ben a IV. kér. Váci utca 12-ben „fényképészeti és heliogravur műintézetet” nyitott. Ez a műterem városszerte hires volt nagyságáról és kitűnő felszereltségéről. Kezdetben még Balogh Rudolf is fényképezett portrékat, divatképeket, azonban ez a munka nem elégítette ki. 1914 elején megalakította a Fotóművészet cimű lapot. A magyaros fényképezés gondolatát a kortársak Balogh Rudolfnak tulajdonítják. Világosan megfogalmazta, hogy a fotótémát ne külföldön keressük, nemzeti sajátságainknak megSírás és nevetés, 1930 felelő fényképezést kell teremteni. Balogh Rudolfot riporteri munkája a frontra szólította. Egyre ritkábban jutott haza, mert 1916 és 1918 között Vilmos német császár, majd József királyi főherceg mellé osztották be. Háborús képeit a berlini és részben a bécsi hadimúzeumba küldték. A hazai képes újságokat megtöltötték a háborús fotográfiák. A virágos, felhős rónákról álmodó Balogh Rudolf a belövésektől szabdalt, drótakadályokkal osztott isonzói, doberdói csatatéren találta magát. Az 1932-es országos, az 1933-as nemzetközi kiállítás már a magyaros fényképezés diadalmenete volt. Egy évvel később legkedvesebb érmei egyikét, a milánói Triennálé nagydíját nyerte el Sirás és nevetés című képével. Műterme 1940 júniusában bombatalálatot kapott. Élete munkája, mint ö maga mondta, jórészt a romok alatt hevert. Súlyos cukor- betegség kínozta, s végül október 8-án elhunyt. Stílusát, a magyaros stílust, nagy önállósággal fejlesztette ki. Fotósnemzedékeknek mutatott példát, két évtizedig ő volt a korszak vezető magyar fotóművésze. Korszerűen, igényesen dolgozott, mindig megőrizte realista felfogását. A magyar pusztánk első felfedezője, nagy fényképköltője. Ez a kiállítás feltehetően megváltoztatja a Balogh Rudolfról eddig kialakult képet. Egyrészt mert előző kiállításának válogatásánál nem az igazi kvalitás, hanem a túlzott hagyománytisztelet dominált, másrészt mert életművének igazi értékei akkor még nem kerültek elő. (Válogatás Chochol Károly tanulmányából.) Garay János Gimnázium Nyelvek, idegenvezetés, számítástechnika Technikaórákon legalább alapfokon minden tanuló megismerkedhet a komputerekkel Nehéz dolog a pályaválasztás. Tizen- négy-tizenöt évesen kevés fiatal rendelkezik konkrét tervekkel, pedig a döntés egyik vagy másik foglalkozási ág, hivatás mellett szinte az ember egész további életét meghatározza. A csalódások, kudarcok elkerülésének egyik legfontosabb eszköze a reális önismeret, de nem árt pontosan tudni azt sem, melyik szakmára, melyik középiskola készít fel, s honnan milyen továbblépési lehetőségek kínálkoznak majd a tanulmányok befejeztével. Ez utóbbiban szeretnénk segítséget nyújtani a most végző nyolcadikosoknak, és szüleiknek azzal, hogy még a felvételi lapok beadási határideje előtt bemutatjuk Tolna megye középiskoláit. A Szekszárdon található intézmény a megye legnagyobb gimnáziuma. A jövő tanévtől 6 első osztály indítását tervezik; a 2 általános tantervű mellett 1 speciális nyelvi osztályt (melynek fele oroszt, fele németet tanul magasabb óraszámban), 1 komplex természettudományos, valamint 1 matematika-fizika fakultációs, 1 /2 ének-zenei fakultációs, és 1 /2 német fakultációs osztályt. A speciális nyelvi osztályba jó nyelvi érzékkel rendelkező, de tanulmányaikat nem feltétlenül csak nyelvi pályán folytatni kívánó tanulókat várnak. A felvettek négy év alatt magas szintű nyelvismeretre tesznek szert, sokan már a III. osztályban, de IV.-ben szinte mindenki leteszi a középfokú állami nyelvvizsgát. Ez az érettségin és továbbtanuláskor is előnyt jelent, hiszen az érettségin vizsga nélkül, a nyelvigényes pályán továbbtanulók az államvizsgán további nyelvtanulás nélkül jeles osztályzatot kapnak. A gimnáziumban tanulható idegen nyelvek: az angol, a német, a francia és az orosz. A speciális tantervű osztályban az angol a második idegen nyelv, a német speciális tantervű osztályban pedig az orosz. Az oroszra jelentkezőknél orosz nyelvből felvételi beszélgetésen kell részt venni, a németre jelentkezőknél nem feltétel a nyelv ismerete. Náluk a magyar helyesírást, a beszédkészséget, rátermettséget veszik figyelembe. Azok számára, akik a gimnázium befejezése után óvónő- vagy tanítóképző főiskolán szeretnék folytatni tanulmányaikat, ének-zenéből már első osztálytól fakultációs lehetőséget biztosítanak. A komplex természettudományos osztály azok kedvéért indul, akik az orvosi pályára, vagy olyan más felsőoktatási intézménybe készülnek, ahol a biológia, kémia, fizika a felvételi tantárgy, ök a kémiát már elsőben, a biológiát és fizikát második osztálytól emelt óraszámban tanulják. A műszaki pályára készülök, illetve a számítástechnika, a matematika vagy a fizika iránt komolyabban érdeklődők első, illetve második osztálytól fakultációként választhatják ezeket a tantárgyakat. A majdani növendékek elhelyezkedését gyakorlati fakultációkkal is segíti az iskola. Jövőre is folytatódik a jól bevált számítástechnika - melynek elvégzése után operátori képesítést kapnak a tanulók -, valamint az idén bevezetett idegen- vezetés. A gimnáziumba főleg a szekszárdi nyolcadikosokat várják, a nyelvi speciális osztályokba azonban az egész megyéből lehet jelentkezni. A bejútás esélyeiről tájékoztatásképpen álljon itt a tavalyi adat: a német speciálisosztályba majdnem háromszor any- nyian kérték felvételüket, mint amennyi férőhely volt. A gimnázium saját kollégiummal nem rendelkezik, de a vidékieket, ha igénylik, másik intézményben elhelyezik. . . Pályaválasztási . hírek Eszperantó - Reménylő Zöld csillagban E betű Bálint István vallomása nyomán A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet és a Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a középiskolás fiatalok pályairányításának segítése érdekében előadássorozatot rendez naponta 14.30 órától az alábbi helyszíneken: November 16-án, csütörtökön: A szekszárdi Garay János Gimnáziumban a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karáról. Előadást tartanak: dr. Marisa Sándor dékánhelyettes és Heilmann József tanulmányi osztályvezető. A szekszárdi 505. Sz. Iparj Szakmunkásképző Intézetben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemről. A beszélgetést dr. Bácsatyai László tanszékvezető egyetemi docens. November 17-én, pénteken: A Tolna Megyei Katonai Pályára Irányító Kabinetben a katonai pályákról tájékoztat: Mandler Ervin őrnagy. A népdalénekes Tágra nyílik a szeme, amikor megtudja, írni szeretnék róla. Kedves, szerény egyéniség. A dal és a néptánc jelenti számára a kikapcsolódást, a pihenést, a szórakozást, a tanulást, mindent.- Édesanyám és nagymamám ta- nítgatott énekelni. Az ajándékba kapott furulyából már négyévesen próbáltam dallamokat kihozni. Igazából a néptánc segített abban, hogy a népdalt megszerettem. Szeretem a szépet... Miskolczy Mária a dunaföldvári gimnázium negyedikes diákja. Az idei III. országos népzenei találkozón a szólista kategóriában első díjat nyert. A sikert követően - egy szem Tolna megyeiként - meghívták a pécsi nemzetközi folknapokon való szereplésre. A szakmabeliek „mélyzengésű hangját, nagy átélőképességét” emelik ki. — Életemben a legnagyobb változást az idei év hozta - mondja. Sikerült elhagynom a modoros éneklést. Marosi Júlia ajánlotta: foglalkozzam komolyan az énekkel. Sikereimet, s főleg a közös éneklés örömét neki köszönhetem. Szeretnék továbbtanulni. A budapesti óvónőképzőbe jelentkeztem, de az éneklést nem akarom abbahagyni...- Ip Pakson 1979-ben alakult eszperantó klub, vagy pontosítsunk, mozgalom. Ezt hangsúlyozza Bálint István is, a klub vezetője, aki nyolcvanegy esztendős. Olyan békemozgalomnak tekinti az esz- perantisták gyülekezeteit, mely a nyelv segítségével köti a nemzeteket egymáshoz. Ez alkalommal az ő életútját nyomon követve, rajzoljuk meg az eszperantó nyelv és mozgalom jelentőségét, szerepét. * Bálint István 1947-ben egy kis vasútállomáson, Jász-Szentlászlón volt vezető. Egyszer az őt helyettesítő Korsós Lajos fertőzte meg a dr. Zamenhof Lajos alapította nyelvvel. A vasúti forgalom lebonyolításánál - aki nem tudná - nem elengendő a magyar nyelv tudása. A fuvarlevelek kiállítása máris igényel más nyelvekkel való kapcsolatot is. Nem beszélve az utasok tájékoztatásáról. A vasúti tisztképző tanfolyamon, már 1948-ban hivatalosan tanítottak eszperantót. Ezen a nyelven is olvasható a vasúti menetrend könyvben a tudnivaló. Nos abban a faluban 1947 novemberében alapfokú eszperantóvizsgát tehettek az érdeklődők. Akik között volt pap, jegyző, gyógyszerész és Bálint István, a vasutas. Körülményei kedvezményes utazást biztosítottak számára. így lehetővé volt, hogy Európa minden országában megjelenjen, az eszperantisták világ- kongresszusán, ahol köztudott, hogy minden tolmács nélkül történik. A Bibliát példázza, az ember történetében a több ezer nyelv kialakulásának szükségességéről. Kérdésként teszi föl, vajon milyen nyelven beszélt Ádám és Éva? Aztán a Bábelt építők? Könnyebben, békésebben élhetnénk, ha egy nyelven beszélne az emberiség? * „A vasút nemcsak hordozója a kultúrának, de művelője is.” Tudniillik, a pedagógusok, mérnökök, orvosok, eszperantó szakosztálya mellett, a vasutasoké a legélénkebben működő. Külön kongresz- szusaik vannak. Ezekből szám szerint 32 volt. Jelmondatuk: „A vágányok ösz- szekötik az országot, az eszperantó a népeket!” * Bálint István már cserkész korában irigyelte, hogy az angol cserkészek milyen jól megértik eszperantóul egymást a lengyelekkel. A gimnáziumban latin nyelvet tanult, melynek a mai napig hasznát veszi. Úgy ítéli, hogy a humán tudomány, erkölcs, művészet szószólója a latin nyelv. Később 1945 után oroszul is tanult, vizsgázott. A vasútnál 42 évet szolgált. Utazásaival a mozgalmat is segítette, hiszen magvetőnek érzi magát. Ez soksok munkát jelent és kevés eredményt. Hiszen az elvetett ritkán terem gyümölcsöt. Büszkén említi paksi tanítványait, akik közül Bíró Bálintné pedagógus a napokban szerzett oklevelet felsőfokú államvizsgán eszperantó nyelvből, kiváló eredménnyel. • * Első levelezője eszperantó nyelven, egy szibériai ember volt. Soha nem derült ki miért élt ott, de az sem volt észlelhető a leveleken, hogy bárki is cenzúrázta volna. Levelezett Varsóba is lengyel vasutassal és Spanyolországba egy családdal, akik már kétszer voltak nála Magyar- országon. E nyelvnek köszönheti - második házasságát. Első felesége halála után 15 évig élt özvegyen. Egyszer - még kecskeméti évei alatt -, de már nyugdíjasként - arra kérték, hogy a nőnapon mondjon köszöntőt. Tudták róla - ami könnyen kiderül az első találkozáskor még ma is - a beszéd nem esik nehezére. Nos, ezen a nőnapon mondta a jelenlevőknek: „Hölgyeim, igaz, hogy a teremtés koronái mi vagyunk férfiak, de ezen a koronán az ékek maguk asszonyok!” Ekkor találkozott a tekintete egy ugyancsak nyugdíjas asszonyéval... aztán a természet rendje szerint élik boldog házasságukat gyermekeik közelében négy esztendeje itt Tolna megyében, Pakson. * A Tolna megyei eszperantisták Lengyel Pál szekszárdi nyomdász nevét viselik. Október 28-án Pakson rendeztek megyei találkozót, ahol könyvkiállítás és előadás segítségével járultak hozzá a nap sikeréhez. Ekkor volt lehetőség alapfokú" nyelvvizsgára is. Bálint István nyolc évtized tapasztalásával vallja, számára nem hobbi a nyelv, hanem elixir, életet meghosszabbító varázsszer. Igazolja ezt friss szelleme, mozgékonysága. Zakója gallérján egy apró jelvényen: zöld ötágú csillagban egy E betű. Jelzője, hirdetője, hogy ez átfogja a világot mert az Eszperantó annyit tesz, mint Reménylö. DECS| K|SS j^NOS
