Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-14 / 270. szám
4 KÉPÚJSÁG 1989. november 14. A fénykép varázsa VI. Továbbtanulóknak événapló A magyaros stílus Másfél száz esztendeje született szellemi életünk mára megszokott kísérője, a fotográfia. 1839 elején röppent fel a hír Párizsban, új képalkotási eljárást jelentettek be a francia akadémián, amely a fény vegyi hatását használta fel képek-előállí- tására optikai kamerával. Joseph Niépce és Louis Jacques Mande Daguerre találmánya azóta napjainkig hosszú, ellentmondásokkal is tarkított utat járt be. A jubileum méltó megünneplésére a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Budapesti Művészeti Hetek a fővárosban 12 magas színvonalú kiállítást rendezett. A nagyvonalú támogatóknak köszönhetően egy 400 oldalas magyar-angol nyelvű album is őrzi a tárlatok legértékesebb fotóit és egy-egy avatott szakíró tanulmányát. A magyar fotográfia történetét e mű segítségével is megpróbáljuk közelebb hozni olvasóinknak. A két világháború közötti időszaka magyar fotóművészet széles körű kibontakoztatásának a korszaka. Nemcsak a hivatásos fényképezés megújulásának, hanem a jelentős létszámú amatőrmozgalom nagy nemzetközi sikereinek, s kiemelkedő fotóművészek munkásságának az időszaka. Ekkor vált ismertté és elismertté a magyar fotókultúra, s alakult ki a kiállító művészek munkáira jellemző formavilág. Az előző korszakhoz képest jelentős előrelépést, döntő változást jelentett a festőiességtől való elfordulás. A harmincas években a fotó sajátos - csak rá jellemző - kifejezésmódja általános követelménnyé, a fényképi formanyelv esztétikai kategóriává lett. Az úttörők leginkább lényeges újításai - a témakör kiszélesítése, a világ szépségeinek felfedezése, a látvány fényképi ábrázolása. A leginkább szembetűnő újdonságok voltak a kivilágosodott, ezüst képtónus, a tükörfényes felület, a kitisztult formák, a fények és az árnyékok ragyogó, harmonikus ellentéte, a részletgazdag tónusskála, az érzékletes anyagszerűség és az egész kép felületére kiterjedő, hibátlanul éles rajz. A tájkép és a zsánerjelenet maradt az uralkodó műfaj. A fényképezők többségét megrészegítette a fotó egyik kifejezési eszköze, a fénnyel való játék gazdag lehetősége, és sokan az egyedüli célt a pompás fény-árnyék hatások elérésében látták. A magyaros stílus képviselői többnyire nagy biztonsággal alkalmazták a 30-as években nemzetközileg elterjedt új stílust, a fotószerű kifejeSzabó Lajos: Csendélet, 1936 Sztály János: Maszk, 1931 Dr. Csörgeő Tibor: Pillangó 193? zésmódot. Felfedezésük a fotóművészet számára a magyar népi etnikum, a falu, elsősorban az Alföld, a magyar puszta élete, a népi típusok, a táj, az állatvilág. Mindezt addig csak a néprajzkutatók fényképezték tudományos munkáik dokumentálására. A magyaros stílus a második világháború előtt a kor kultúrpolitikájának hathatós támogatását élvezte, hivatalos irányzattá lépett elő. Az iskolai tantermektől a vasúti kocsik fülkéinek faláig a magyaros irány képeivel találkozhattak a nézők. A magyaros irány kialakítója, úttörő és formateremtő vezéregyénisége Balogh Rudolfvolt. Kerny István, Vydarény Iván, Haller Frigyes, Csörgeő Tibor, Ram- hab Gyula, Rehák Tibor, Kinszki Imre, Sztály János, Hegyei Tibor, Csik Ferenc, Németh József, Szabó.Lajos (a felsorolás a teljesség igénye nélküli) jó néhány munkáján a szokványostól eltérő, jellegzetesen egyéni látásmóddal, olykor vérbeli avantgárd megoldásokkal találkozunk. Képesek voltak sajátos módon ösz- szeegyeztetni a magyaros stílus szépségkultuszát néhány avantgárd vonással. A magyaros frány legszebb eredményeinek összefoglalója, betetőzö- je V^das Ernő volt. ízig-vérig fotogra- fikus meglátásai nagy nemzetközi visszhangot keltettek. A többi között elnyerte az angol Royal Photographic Society igen nagy rangot jelentő Emerson-érmét. (Válogatás Tőry Klára tanulmányából.) Vadas Ernő: Pályaudvar, 1934 Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Gép- és Gyorsíró Iskola Piackutatás, gépírás, pénztárosi tanfolyam Nehéz dolog a pályaválasztás. Tizen- négy-tizenöt évesen kevés fiatal rendelkezik konkrét tervekkel, pedig a döntés egyik vagy másik foglalkozási ág, hivatás mellett szinte az ember egész további életét meghatározza. A csalódások, kudarcok elkerülésének egyik legfontosabb eszköze a reális önismeret, de nem árt pontosan tudni azt sem, melyik szakmára, melyik középiskola készít fel, s honnan milyen továbblépési lehetőségek kínálkoznak majd a tanulmányok befejeztével. Ez utóbbiban szeretnénk segítséget nyújtani a most végző nyolcadikosoknak, és szüleiknek azzal, hogy még a felvételi lapok beadási határideje előtt bemutatjuk Tolna megye középiskoláit. A szakmunkásképző 1 élelmiszereladó, 1/2 lakberendezési cikk eladó, 1/2 ruházati, 1 1/2 vegyesbolti és 1/2 műszaki eladói osztályt indít, melyekben jó számolási és beszédkészséggel rendelkező, előzékeny, udvarias, ápolt fiúk és lányok jelentkezését várják. A felvételnél kiemelt hangsúlyt kapnak a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a történelem tantárgy eredményei. A tanulók gyakorlati képzése gyakorlati oktatók mellett, illetve a szakoktatók bevonásával boltokban, kabinetekben történik, a közismereti és szakmai tárgyak (pl. szak- áruismeret, eladástan) mellett egy idegen nyelvet is elsajátítanak. A hároméves tanulmányi idő után kereskedelmi eladói képesítést kapnak, szakképzett eladóként helyezkedhetnek el. Az iskola lehetőséget biztosít számukra pénztárosi tanfolyam elvégzésére is. A 128 betölthető helyre tavaly 230-an jelentkeztek. ' * A szakközépiskola középfokú áruforgalmi szakembereket képez és szakirányú továbbtanulásra készít fel (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Pénzügyi- Számviteli Főiskola, Közgazdaság- tudományi Egyetem). Szakmai tantárgyak: a kereskedelmi ismeretek, áruismeret, eladástan, piackutatás, kereskedelmi levelezés, ezt egészíti ki a szakmai gyakorlat, amit különböző hálózati egységekben végeznek a tanulók, évenként váltakozó szakmában. A tanulmányaikat sikeres érettségi vizsgával zárók közepes nagyságú kereskedelmi egységek vezetőiként, kereskedelmi vállalatok központjában adminisztratív munkakörben, továbbá szakképzett eladóként - ipari vállalatoknál áruforgalmi munkakörben, például üzletkötőként - helyezkedhetnek el. A jövő tanévben 3 első osztály indítását tervezik, melyből a SZÖVOSZ-szal kötött megállapodás értelmében évente egy szövetkezeti osztály, ahová a tehetséges tanulókat az áfészek javaslatára veszik fel, Tolnán kívül Baranya, Fejér és Somogy megyéből. Ezen osztályokban szövetkezeti ismereteket is oktatnak, s a diákokat alap- illetve középfokú nyelvvizsgára készítik fel oroszból, angolból és németből. A többi osztályban az orosz és a német a kötelező idegen nyelv. A végzősök elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében a szakközépiskolások számára is tartanak pénztárosi tanfolyamot, melyhez 15 modern gép beszerzése most van folyamatban. Az ér- deklődők.gépirást is tanulhatnak, az iskola idén elkészült új szárnyában lévő szaktantermekben pedig számítástechnikai fakultáción vehetnek részt. A 108 helyre tavaly 180-an jelentkeztek. * A gyors- és gépíró szakiskolai osztályba 36 tanulót vesznek fel, ide az elmúlt évben 60-an szerettek volna bejutni. Kollégiummal az intézmény nem rendelkezik, de a rászorulókat elhelyezik. csi-ór Dsida Jenő emléke Rövid ótetében három verseskönyve jelent meg, a harmadik halála esztendejében, 1938- ban, amelynek ezt a címet adta: Angyalok citerá- ján. Jellemző cím, mert mindig ezen a hangszeren játszott, tökéletes formai biztonsággal, s később fel is rótták neki, hogy öncélú költö, aki beérte impresszionista játékkal. A háború után egyébként is értetlenül nézték ezt az angyali költészetet, azt mondták rá, hogy hiányzik belőle az eszmei mondanivaló, sőt egyik kritikusa szerint sem formában, sem képalkotásban nem vitte előbbre a költészetet. A félreértés nyilvánvaló, mert a költőnek nem az a feladata, hogy napi politikai célok megvalósulását segitse elő, végső esetben akár az adófizetési morált segítse, s a lant, Dsida esetében az angyalok citerája, nem is lehet csatakürt, ami harcba szólít, vagy politikusok, alkalmi népvezérek dicsőségét zengi. „Túl minden jelzőn és rendeltetésen meglapul a dolgok rendje” - írta Leselkedő magány című első verseskönyvében, s mindig ezt a belső lényeget, a dolgok rendjét kereste, bár az úgynevezett köz- életiség iránti érzékenység sem hiányzott belőle, elég - találomra - az Öreg postás a város végén, Az uccaseprő, az Amundsen kortársa című verseit idézni. Ha egy szóval kell jellemezni, azt mondom: szeretetreméltó, ilyennek látták kortársai is, Ápri- ly Lajos azt irta róla, hogy karcsú, csinos jelenség volt, nyílt, kedves arca üdítően gyermeki. Verseiben is ilyennek látjuk, amelyekből félórányit válogatott Jankovich Júlia. Megszoktuk, hogy költőkről csak egy-egy évforduló kapcsán emlékeznek meg, ebben az esetben azonban ilyesmiről szó sincs. Dsida Jenő 1907. május 17-én született és 1938. június 7- én halt meg, az öt idéző szép műsor tehát nem az évfordulónak, hanem a költőnek szólt. Mégpedig egy jó költőnek, akiről kevés szó esett az elmúlt években. Kettétört pálya az övé, most már azt sem tudjuk meg, hogy mit vitt magával. Ha verseit olvassuk mégis úgy érezzük, teljes ez a világ, melyben egy szeretetreméltó költő szólította a fákat, madarakat, csillagokat s együtt citerázott az angyalokkal. A rendező Iván Pál hangulatos környezetet teremtett a verseknek, amiket nagyon szépen mondott el Bán János, Bátonyi György, Dibusz Éva, Pálos Zsuzsa, Reviczky Gábor, Téry Sándor, Udvaros Dorottya, akik azt is tudták, hogy a forma fontos eleme Dsida Jenő költészetének, s egy jambus mellett sem szabad könnyelműen elmenni. A válogatást, mint minden válogatást, természetesen érheti kifogás, s aki kicsit is jártas Dsida Jenő költészetében, gyorsan össze tud állítani kisebb hiánylistát. Legfeltűnőbb a Vendéglő havas hegyek között zengő párrlmeinek hiánya volt, mert ez a nagyon kedves s egy kicsit Babitsot idéző vers (Kép egy falusi csárdában) hű tükre Dsida Jenő meghitt világának. Holminov operája Csehov nyomán A nálunk kevéssé ismert A. Holminov operát írt Csehov Lakodalom című vidám egyfelvonáso- sából, amit a ZenésTv-Színház mutatott be, kitűnő szereposztásban. Az előadás végén beszélgetést hallhattunk a szerzővel, akinek művét ma is játsszák Moszkvában, de a kérdések sajnos a tévéváltozat körül forogtak, pedig jó lett volna többet is megtudni magáról a szerzőről, felfogásáról, törekvéseiről, egyéb munkáiról. Persze amilyen a kérdés, olyan a felelet. Azt a magyar néző is meg tudta állapítani, hogy az előadás kitűnő, hisz olyanok álltak Holminov szolgálatába, mind Sudlik Mária, Begányi Ferenc, Tóth János. Jó Éry-Kovács András rendezése is, bár a színpadképet feleslegesen kitágítja s igy a játék nem lehet egységes. Holminov zenéje helyenként nagyon hatásos, viszont kérdés, hogy ez a kis Csehov-remeklés alkalmas-e operaszövegnek? Aki nem ismeri a darabot, valószinűleg nem sokat tud meg, ami önmagában nem lenne baj, mert például Verdi Trubadúrjának történetét az sem tudja elmondani, aki sokszor látta. A Csehov-játék ugyanis egyetlen gúnyos fintor, állókép, az orosz közép- osztály kesernyés rajza. Ennyi és nem több, s itt bizony elsikkad a görög Dimba nevetséges kérkedése, a villanyvilágításról folyó vita vagy az ál- kegyelmes úr karikatúrába hajló alakja, aki az est díszvendége. Az előadás azonban jó, s valamivel közelebb vitt bennünket a mai szovjet operához. Cs. L. Az új, korszerű kémiai előadó, melyhez áruismereti vizsgálatokra alkalmas vegyi fülke is tartozik Nem kell már a kislemez? Múlt heti összeállításunkban megjelent egy rövid hír, mely szerint a világ nagy lemezcégei sorban leállnak a kislemezek gyártásával. Legutóbb például a jól ismert WEA döntött így. Az ok bizonyára kézenfekvő. A kislemez, amiből világszerte hosszú időn keresztül milliós példányszámot adtak el, mára az eladhatatlan termékek közé került. Ma mindenki szívesebben vásárolja az albumokat és a műsoros kazettákat. Az ezekből kimásolt egy-egy dal, ami felkerül a népszerűségi listákra, már nem a hagyományos kislemez formában lát napvilágot, hiszen itt már hosszabb, úgynevezett „max single” méretű a kiadott dal. Az utóbbi időben ezek közül is több már CD változatban jelent meg. A hírek szerint a kislemezek megszűnése után több cég a hagyományos nagylemez, az „LP" megszüntetését is tervezi. Az ő véleményük szerint a jelenlegi vásárlók főként a műsoros kazettákat és a CD lemezeket veszik. Persze itt még sokan vitába szállnak velük, mert vannak, akik úgy vélik, hogy a CD ridegebb és kívánnivalókat hagy maga után. Rockfontos - Rockfontos Jive Bunny & the Mastermixers első jól ismert egyvelegét közel egy esztendeig készítették. Az újabbra azonban nem sokat kellett várni, hiszen rövid idő alatt elkészült és már a slágerlistákon található a „That’s what I like”. * „Big time” ezzel a címmel került fel ismét a népszerűségi listákra Carol Müller, avagy ismertebb nevén C. C. Catch, aki továbbra is a Diether Bohlentöl örökölt néven szerepel. A Rockpont slágerlistája C. C. Catch - régi névvel, de új fazonnal Technotronic: Pump up the Jam 2. J. Bunny & the Mastermixers: That’s what I like 3. Kaoma: Lambada 4. Tina Turner: The Best 5. Milli Vanilli: Girl I’m gonna miss you KINDL GÁBOR
