Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

2 Képújság 1989. november 1. Népszavazás: november 26-án (Folytatás az 1. oldalról.) akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, ami­kor a beláthatatlan következményekkel járó bizonytalanság elhárítását szolgáló változat mellett teszi le voksát. A döntésnél tehát elsőbbséget kapott az ökológia, a környezet védelme s ilyen értelemben Németh Miklós nem istagad- ta, hogy a probléma fontos politikai kér­déssé is vált. „Lehet-e fontosabb politikai kérdés, mint az emberi környezet védel­me, a jövő generációk életfeltételei iránt tanúsított felelősség!?” - tette fel a szó­noki kérdést a miniszterelnök. Végezetül határozottan leszögezte: a kormány vállalja a rá háruló felelősséget, azt nem kívánja a parlamentre hárítani. A miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a parlamenttől, hogy vegye tudo­másul a beszámolót. Adja meg a felhatal­mazást a kormánynak, hogy a csehszlo­vák félnél kezdeményezhesse az 1977- es szerződés módosítását. Németh Mik­lós kérte azt is: az Országgyűlés kötelez­ze a kormányt arra, hogy az országhatár­tól Nagymarosig terjedő Duna-szakaszra a helyi és a területi tanácsok részvételé­vel új. komplex, regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgoz- ( zon ki. Ez magában foglalja azt is, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket Dunakiliti térségének árvízvédelmére; te­gyen meg mindent a Szigetközt fenyege­tő ökológiai és árvízveszély elhárítására. Ezután Udvari László közlekedési, hír­közlési és építésügyi államtitkár, a bös- nagymarosi beruházás kormánybiztosa, a napirend előadója tájékoztatta a képvi­selőket. A bös-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése környezeti szempontból egyértelműen kockázatos - mondotta. - A prognosztizáláshoz szükséges vizsgá­latok hiányosak, így áz esetleges kár nagysága csak becsülhető. Különösen nagy az ivóvízkészlet veszélyeztetettsé­ge, egyrészt a parti szűrésű víznyerésnél, másrészt a Kisalföld alatti, az Európában egyedülálló édesvízi készletnél. Ennek a vízkészletnek a minőségét Magyaror­szág és Csehszlovákia érdekében egy­aránt meg kell őrizni. A vízlépcsőrend­szer eredeti koncepció szerinti megépí­tése esetén Budapest lenne a világon az egyetlen olyan város, amely felett csúcs- , rajáratott vízerőmű működik, miközben az ivóvíz 85 százalékát parti szűrésű ku­takból nyerik - hangoztatta. Amennyiben a bősi erőmű csúcsrajáratása, a nagy­marosi létesítmény építése, az efeletti tá­rozótér kialakítása elmarad, mérsékelhe­tők az ökológiai veszélyek. A kizárólag ökológiai szempontok sze­rint a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha a bős-nagymarosi vízlépcsőrend­szert egyáltalán nem helyeznék üzembe. A sajtó jóvoltából Természetesen a sajtó munka­társai árgus szemekkel figyelik a képviselőket, hogy melyik újságot olvassák az ülésszak alatt. De az is élénk figyelmet vált ki, ha valame­lyik képviselő a tömegtájékoztatás­ról, a sajtóról beszél. Rossz beidegződésből adódik ez. Már csak azért is, mert korábban hozzászoktunk, hogy általában a la­kosság hangulatáért (természete­sen a rossz hangulatáért) mi vol­tunk a felelősek. Az utóbbi időkben pedig a pártok elégedetlenkedtek - és ebben nincs kivétel - a tömegtájékozta­tással. Szerencsénkre - ezt nem­csak érezzük, tapasztaljuk is -, az olvasók egyre inkább bíznak a saj­tóban. A tegnapi nap során örömteli mondat hangzott el: „A sajtó jóvol­tából”. A sajtó jóvoltából nyilvánosságra kerülnek olyan ügyek, amelyek megkönnyítik a képviselők, a tör­vényalkotók munkáját. Könnyebb elfogadtatni, a köz figyelmét felhív­ni minden olyan kérdésre, ami fon­tos és sürgős döntést igényel. Ez a mondat egyszerűen azt is je­lenti, hogy a nyilvánosság az egyik legfőbb eszköze a tiszta közélet­nek, a hatékony parlamenti és kor­mányzati munkának. Ezt ma már nemcsak mi mond­juk, a képviselők is. _ hazafi ­A miniszter asszony interpellál Kínban vagyunk. Mi, az állampol­gárok, a képviselők, de a miniszte­rek is. Az interpellációkat hallgatva érzi az ember, hogy az a „szerencsét­len” miniszter legszívesebben azonnal intézkedne, ha nem lenne üres a zsebe. Ezt bizonyította az is, hogy Cse- hák Judit szociális és egészségügyi miniszter is interpellált válaszában az Országgyűléshez. Mondván, hogy a tárca számtalan „kísértet- kastélyt” örökölt, melyeket fel kel­lene újítani... de a minisztériumnak üres a zsebe. A Heves megyei képviselőt azon­ban nem hatotta meg a miniszter asszony. A kékestetöi páratlan kör­nyezetben lévő szanatórium re­konstrukciója nemzeti ügy is. Ép­pen ezért sürgős intézkedést kí­vánt. Az Országgyűlés ez esetben mél­tányolta a miniszter asszony „sze­génységét”, és leszavazta az inter­pelláló képviselőt. Kínban vagyunk. Lassan már tud­juk, hogy mit kellene tenni ebben az országban, de minduntalan beleüt­közünk a szegény ember dillemájá- ba: kenyeret vagy tejet vegyen, mert a kettőre együtt nincs pénze.- H. J. ­A dunakiliti tározó, a bősi erőmű viszont csaknem teljesen kész. így a műszaki,, gazdasági meghatározottság miatt az ökológiai kockázat minimalizálása tűz­hető ki reális célként. A gazdasági szempontokra kitérve rá­mutatott, hogy a nagymarosi vízlépcső elhagyása, illetve a vízlépcsőrendszer eredeti program szerinti továbbépítése egyaránt veszteséges. A beruházási költ­ségeket tekintve a továbbépítés kismér­tékben előnyösebb lenne, a követke­ző három évet illetően viszont a leállítás jár kisebb költséggel, változatlan áron, mintegy 5 milliárd forintot nyer az ország ebben az időszakban. Az 1994-97 között viszont - a villamosenegia-pótlást szol­gáló gázturbinás kombinált ciklusú erő­műépítés miatt - újabb költségek jelent­keznek. Ez egyben azt is jelzi, hogy a nagymarosi vízlépcső leállításával nem szabadulnak fel hosszabb távon pénz­ügyi források. Kizárólag annyit nyerhetünk, hogy a következő három évben a pénzügyi ter- heink csökkennek ugyan, de a még min­dig jelentős helyreállítási munkák, vala­mint a hajózási feltételek megteremtésé­nek költségeivel együtt folyó áron mint­egy 16 milliárd forint beruházási költség­gel kell számolni. A villamosenergia-rendszer egészét tekintve az energiaellátás a nagymarosi vizierőmű létesítésének elmaradása ese­tén is pótlólagos intézkedésekkel bizto­sítható. Elfogadták a nagymarosi munkálatok felfüggesztését Már este nyolc óra volt, amikor a képvi­selők nagy többséggel elfogadták a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következ­ményeket feltáró vizsgálatokról szóló mi­nisztertanácsi beszámolót. Az Országgyűlés arra hívta fel a kor­mányt, hogy tevékenységét jövőben is az ökológiai szemlélet, a tudományos meg­alapozottság és a nemzeti érdek képvi­seletének elsődlegessége hassa át. Az ' Országgyűlés felhatalmazta a Miniszter- tanácsot az 1977-es államközi szerző­dés módosításának kezdeményezésére.. (Ez a szerződés a nagymarosi vízlépcső- rendszer megvalósításáról és üzemelte­téséről szól.) Az Országgyűlés egyetértöleg tudo­másul vette, hogy a kormány a Duna or­szághatártól Nagymarosig terjedő szakaszára komplex regionális fejleszté­si koncepciót és rendezési tervet dolgoz ki. Ezzel a parlament októberi ülésszaka befejezte munkáját. r A kételyeket el kell oszlatni MSZP-tagok megbeszélése Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) irodájának vezetője, Csáki Béla üdvözöl­te a résztvevőket, azokat akik tanúbi­zonyságot tettek arról, hogy a demokrati­kus szocializmus mint jövőkép követen­dő, hogy nem szemlélői, hanem aktív résztvevői a jövő feladatainak. A városi pártbizottság megszűntét követően létre­jött szervezőiroda feladata, hogy az át­meneti időben szervezze a pártot, tobo­rozza a tagjait, a megyei szervezőirodán keresztül tartsa a kapcsolatot a párt or­szágos elnökségével. Azokat az MSZP- tagokat, akik a kongresszus után rögtön jelezték csatlakozási szándékukat, fel­kérték arra, hogy legyenek a párt szerve­zői, annál is inkább, mert még mindig nagy a tájékozatlanság, az értetlenség, a zavar az MSZP-vel kapcsolatban. A szocialista pártot több irányból is támadás éri, hisz a kongresszuson szá­mos alapvető kérdésben nem történt döntés. Az új párttagok számos kérdést vetet­tek fel, többek között azt, hogy mikor jegyzik be az MSZP-t a cégbíróságon, felvették-e mára kapcsolatot az ellenzéki pártokkal, milyen az MSZP viszonya a most szerveződő MSZMP-vel. A tagok döntöttek a következőkben: a jövőben egy helyi szervezetben dolgoz­nak, alakuló taggyűlésüket a jövő héten, csütörtökön tartják, s itt választják meg közvetlen jelöléssel a vezetőséget, to­vábbá szakmai irányultságú tagozatokat hoznak majd létre. Honfitársunk! Az 1989. október 7-én megalakult Magyar Szocialista Párt azt valljájogy a magyar nemzetnek a baloldali progresszió legne­mesebb értékeire építkező átfogó társadalmi, gazdasági, politi­kai megújulásra van szüksége. Törekvéseink összekapcsolódnak a haza és a haladás ügyé­vel, a Duna-menti népek sorsközösségének gondolatával, a tár­sadalmi közakarat érvényesítéséért folytatott küzdelem, a szoli­daritás, a társadalmi igazságosság és az emberi szabadság eszméjével. A Magyar Szocialista Párt alapvető értéknek a munkát, a sza­badságot, az igazságosságot és a demokráciát tartja! Biztosítja tagjainak a lelkiismereti szabadságot. Az új párt demokratikus szocializmust akar: nem bürokratikus, diktatórikus szocializ­must, de restaurált kapitalizmust sem! Ez a párt a demokratikus jogállamért, a népképviseletre épülő önkormányzatért, a ve­gyes tulajdonon nyugvó szociális piacgazdaságért, az esélyek egyenlőségéért, a szociális biztonságért száll síkra! Elutasítja a hatalom mindenfajta monopóliumát és az erőszak alkalmazá­sát. A Magyar Szocialista Párt:- támogatója a vállalkozás szabadságának, minden tulajdon- forma működésének, amely a nemzet jólétét szolgálja;- pártfogója minden olyan egyéni és közösségi törekvésnek, szellemiségnek és erkölcsiségnek, amely a magyar nemzet ér­dekeivel nem ellentétes;- kezdeményezője a politika teljes nyilvánosságának, a sza­bad véleménynyilvánításnak;- szövetségese kíván lenni minden demokratikus értékeket hordozó haladó magyar erőnek és az európai baloldal törekvé­seinek. Szekszárd város polgárai! A mai napon megalakult MSZP Szekszárdi Szervezete az alábbiak megvalósításáért küzd: Legyen városunk dinamikusan fejlődő, értékeit őrző és gya­rapító település, melyet felelősséggel gondolkodó polgárok igazgatnak! Feddhetetlen vezetőkkel valósítsunk meg - anyagi­lag és szervezetileg független önkormányzatot! Demokratiku­san, a nyilvánosság előtt is ellenőrizhető képviselettel szolgál­juk a város érdekeit! Legyen lehetőségük a település lakóinak politikai, gazdasá­gi, kulturális és egyéb társulásaik, közösségeik létrehozására, működésére! Legyen mindenkinek hasznos munkalehetősége! A mező- gazdasági termelés minden hatékony formája kapjon támoga­tást, különös figyelemmel a hagyományos szőlő- és borkultúrá­ra. A város a helyi adottságokhoz igazodó iparszerkezetre építve ösztönözze a termelési vállalkozásokat. Elengedhetetlennek tartjuk a város lakóinak szükségleteire alapozott és az idegenforgalmi igényeknek is megfelelő minő­ségi szolgáltatások javítását. Legyen az esélyegyenlőség alapján tanulási lehetősége, mi­nőségi oktatása és képzése a felnövekvő nemzedéknek. Legyen az egészség és a szociális biztonság egyetemes le­hetőség, a város segítse a fiatalok családalapítását, lakáshoz jutását, a nagycsaládosok életkörülményeinek javítását, az egészségügyi és szociális ellátás színvonalának emelését. Legyen városunknak egészséges, tiszta természeti környe­zete. Honfitársunk! A Magyar Szocialista Párt soraiba hívunk minden baloldali, humanista gondolkodású embert, aki a párt programnyilatko­zatával és alapszabályával egyetért! Az új párt felvilágosult, demokratikus, baloldali szocialista pártként működik és a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedő szellemi és fizikai munkások, a kisvállalkozók érde­keit kívánja képviselni. Ez a párt a tagság pártja! Várjuk mindazokat, akik az ország jövőjét a demokratikus szocializmusban látják, s készek a nemzet önmagára találá­sáért folyó küzdelemben cselekvő részt vállalni! Szekszárd, 1989. október 31. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Szekszárd Városi Szervezete Nehéz ötfelé osztani... A megyei tanács javaslata lesz a „kályha” a választókörzetek kialakításánál A napokban városi, városkörnyéki csoportüléseiken a választott tisztségvi­selők és ellenzéki pártok részvételével tárgyalnak a megyei tanács tagjai arról, hogy az Országgyűlés döntése alapján kijelölhető öt egyéni választókörzetet mi­ként alakítsák ki Tolna megyében. Teg­nap este a megyei tanács épületében a különböző pártok képviselőivel tanács­kozott ugyanerről Mátyás István, a me­gyei tanács általános elnökhelyettese. Az összejövetelen a tanács apparátusa által kidolgozott javaslaton fölül a Magyar De­mokrata Fórum és a Magyar Néppárt képviselője terjesztett elő markáns ja­vaslatot. Kifejtette véleményét a vitában a Magyar Szocialista Párt, a Szabad De­mokraták Szövetsége és a Független Kisgazdapárt képviselője is. A helyen­ként igen éles vita többnyire Hőgyész és térsége érdekeinek védelme, illetve fi­gyelmen kívül hagyása miatt csúcsoso­dott ki. Dombóvárhoz tartqzzon?Tamási- hoz, esetleg Bonyhádhoz? Hasonlóan vi­ta tárgyát képezte Koppányszántó, Ér­tény és Nagykónyi térsége. Abban meg­egyeztek a pártok képviselői, hogy örül­nek nagyon a lehetőségnek, hogy nem az eredetileg parlament elé kerülő javas­lat „futott be”, azaz nem négy, hanem öt körzet alakítható. Konszenzusra jutni azonban úgy, hogy közben a törvényben szereplő paramétereknek (a 60 ezer kö­rüli lélekszámú választókörzetek kialakí­tásának) eleget tegyenek, nem sikerült. Herczig Ferenc, az MSZP képviseletében elmondta, hogy ők nem is törekednek itt e kérdésben konszenzusra: az a lényeg, hogy a választópolgárok elégedettek le­gyenek, a pártérdekeket itt háttérbe kell szorítani. Végül a megyei tanács javasla­tát - melyhez nagyon hasonló a Néppárt nevében Say István által vázolt koncep­ció - kívánták a résztvevők a megyei ta­nács ülése elé terjeszteni némi módosí­tással. Ennek értelmében Hőgyésztérsé- ge Tamásihoz kerülne, vállalva a ve­szélyt, hogy a dombóvári választókörzet a szabályok által előírthoz képestiül kicsi lesz. Megállapodtak abban is, hogy az MDF merőben eltérő javaslatát - dr. Princz István és Szögi Béla képviselte őket - is ismertetik a tanácstagokkal. En­nek lényege, hogy egy választókörzet a megye középső részén a kistelepülések­re épülne, nem város lenne a központja. A résztvevők lapzárta után a megyei választási bizottság személyi összetéte­léről, a megyei tanács vb kiegészítésé­ről folytatták a vitát. - ri ­Az MDF alapvetően más koncepciója /

Next

/
Oldalképek
Tartalom