Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-28 / 256. szám
XXXIX. évfolyam, 256. szám 1989. október 28., SZOMBAT Ülést tartott a Minisztertanács Közkegyelem - Bős-Nagymaros A Minisztertanács pénteki ülésén a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény megalkotását javasolta az Országgyűlésnek. A közkegyelemről szóló törvény előkészítésénél a humanitárius szempontok voltak irányadók. A három évet meg nem haladó büntetés esetén mentesül a végrehajtás alól a gondatlanság miatt elítélt személy, a teherben lévő nő, az 55. életévét betöltött nő és a 60 év fölötti férfi, továbbá a gyógyíthatatlan beteg. Az e kategóriákban lévő, több mint három évre elítéltek büntetését a felére csökkentik. Ugyanakkor eljárási kegyelemben részesül az, aki 1989. október 23. előtt gondatlanságból követett el bűncselekményt, vagy ha várható büntetése előreláthatóan nem haladja meg a három évet. Ezek esetében nem indítanak büntetőeljárást. Mentesítést kapnak a büntetéshez fűződő jogi hátrányok alól azok, akiket szándékos bűncselekmény miatt egy évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre ítéltek, továbbá azok is, akiket - a kémkedés kivételével - állam-, vagy közösségellenes ügyben ítéltek el, és büntetésüket a törvény megszületéséig kitöltötték. Kizárják a kegyelemből a visszaesőket, az emberölés, a szándékos testi sértés miatt elítélteket, továbbá azokat, akiket a szándékos veszélyeztetés bűntette, a kényszerítés, a személyi szabadság megsértése miatt ítéltek szabadságvesztésre. Nem jár kegyelem azoknak sem, akiket kiskorúak veszélyeztetése, erő• szakos nemi közösülés, erőszakos fajtalanság, kényszervallatás, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság, terrorcselekmények, rablás, zsarolás, fosztogatás, betöréses lopás miatt sújtottak szabadságvesztéssel. A mostani amnesztia hozzávetőlegesen 6 ezer állampolgárt érint. Tájékoztatást hallgatott meg a kormány a csütörtökön lezajlott magyarcsehszlovák kormányfői találkozóról. Úgy határozott, hogy felhatalmazást kért az Országgyűléstől a bős-nagymarosi vízlépcsőre vonatkozó államközi szerződés mósodításának kezdeményezésére. Tárgyalt a Minisztertanács a parlament következő ülésére való felkészülés feladatairól. Paks testvérvárosa: Reichertshofen Vita a pártszékház hasznosításáról Nyilvános tanácsülést tartottak Pakson, amelyen 32 tanácstagon kívül több, mint százan vettek részt a város lakói közül. Egyhangú döntést hoztak a tanácstagok arról, hogy a Marx tér neve ezentúl Szent István tér legyen, valamint arról, hogy három új utcát a villamos energetika területén kiemelkedő magyar feltalálókról, Jedlik Ányosról, Kandó Kálmánról és Puskás Tivadarról nevezzenek el. Ezután Faller Dezső, az MSZMP volt városi első titkára kért szót. Elmondta, hogy a város pártszékháza a jóval kisebb létszámú tagságnak és pártapparátusnak túl nagy, ezért az MSZP felajánlja azt a városnak. A pártvagyon sorsa ugyan még kérdéses, ezzel kapcsolatban meg kell várni a felsőbb szintű döntést, de itt nyilván mindenki azt szeretné, ha az épület Paks lakóit szolgálná, ellátásukat javítaná, akár egészségügyi, akár oktatási területen. Ez a napirendi pont váltotta ki a legnagyobb vitát, sokan éltek különböző javaslatokkal a pártház leendő felhasználását illetően. Közben megérkezett Hans Hammeri, az NSZK-beli Reichertshofen polgár- mestere a testvérvárosi kapcsolatok hivatalos felvétele végett. A polgármester rövid beszédet mondott, említette az utóbbi időben gyorsan bővülő kapcsolatokat és kifejezte reményét, hogy e kapcsolatok még szorosabbá és sokrétűbbé válnak a jövőben a testvérvárosok között. A jelen levő paksiak lelkes tapssal üdvözölték Hans Hammeri szavait, majd a tanácstagok egyhangú szavazással döntöttek a kapcsolat hivatalossá tétele mellett Berlini levél Változik a sajtó Az NDK-ban beindult óvatos változások leginkább szembeötlő jele a tömegtájékoztatási eszközök szürke egyhangúságának feloldódása. Aki szeptemberben vett utoljára kezébe berlini napilapot, vagy két hete látta utoljára az NDK televíziójának esti híradó műsorát, az szinte rájuk sem ismer. Az őszi mélyszántás, a lakásépítés vagy éppen a kotróhajó-gyártás területén elért legújabb munkasikerek helyett végre a lakosságot érdeklő, életszagú beszámolók, riportok töltik meg az újságokat és a tv-hiradót. (Folytatás a 2. oldalon.) Hány népszavazás lesz? Amikor szeptember végén befejeződtek a politikai egyeztető tárgyalások, mindhárom tárgyalófél úgy állt fel az asztaltól, hogy legnagyobb vitát a köztársasági elnöki intézmény, és a leendő elnök megválasztása váltotta ki. Az 1949-ben kelt alkotmányunkban az államformát népköztársaságnak határozták meg, kollektív államfői testülettel, az elnöki tanáccsal. Ez a magyar joggyakorlatban addig nem ismert intézmény hűségesen kiszolgálta az állampártot, ugyanis törvényerejű rendeleteket hozhatott, amely egyben azt is jelentette, hogy a hatalom „bízhatott” benne. Ha úgy érezte, egy törvény nem menne keresztül az országgyűlésen, ráerőszakolta a tanácsra a törvényerejű rendelet kihirdetését. Mindenki számára világos, ha a népfelség elvét érvényesítő, valóban pluralista társadalmat kívánjuk a monolitikus államberendezkedés helyére kiépíteni, köztársasági elnöki intézményre van szükség, közepesen erős hatalmi jogkörökkel felruházva azt. (Folytatás a 2. oldalon.) Száztizennégyezer hiteles aláírás A Szabad Demokraták Szövetsége által kezdeményezett, népszavazás kiírását célzó 204152 aláírás közül 114 470- ről állapítható meg, hogy minden vitán felül hiteles. Ezt Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője közölte az MTI munkatársának kérdésére. Hozzátette: ezzel a törvényben előírtat - a százezret - meghaladta az azonosított kezdeményezők száma. Az erről készült jelentést megküldték az Országos Választási Elnökségnek, amely pénteki ülésén jóváhagyólag továbbította azt az Országgyűlés elnökének. Ismeretes, hogy az SZDSZ négy kérdésre szeretne népszavazáson választ kapni: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről; elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról; csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására; feloszlassák-e a munkásőrséget. Kéry András elmondta, hogy 37 ezer aláírásta személyi szám hiánya, illetve azo- nosíthatatlansága miatt nem tudtak hitelesíteni, 25 ezer íven pedig az olvasható aláírás mellett nem tüntették fel külön a nevet. Ötezer aláírónak nincs választójoga, 2500- an pedig többször is aláírták az ivet Mintegy hétezer esetben a nyilvántartott lakcím nem egyezett az aláíróíven szereplővel, s négyezer esetben a lakcímből csak a helység nevét tüntették fel. Ezenkívül több ezer ívről hiányzott vagy az aláírás, vagy a lakcím. Az ÁNH vezetője szólt arról is, hogy a későbbi ellenőrizhetőség és az adatvédelem érdekében az aláíróiveket három hónapra ügyvédi letétbe helyezik az Országos Választási Elnökség kérésére. Kabul polgármestere erkölcstelennek minősítette a szovjet beavatkozást A szovjet katonai beavatkozás Afganisztánban erkölcstelen és szükségtelen volt, s hozzájárult az ország mostani helyzetéhez - jelentette ki nyugati újságíróknak pénteken Kabul polgármestere, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB tagja. Karim Maszik személyében afgán kormánytisztviselő első ízben bírálta Moszkva beavatkozás melletti döntését. Az afgán vezető néhány nappal azután nyilatkozott így, hogy Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter „jogtalannak” nevezte a szovjet beavatkozást, rámutatva, hogy arra „az általános erkölcsi normák megsértésével, a párt és a nép háta mögött” került sor. Maszik - aki 1979-ben a párt háttérbe szorított frakciójának tagjaként a szovjet beavatkozás ellenzői közé tartozott, s ezért börtönbe is került - azt is közölte, hogy most a magánszektor fejlesztését és a tömeges éhínség elkerülését tűzték ki célul. Az afgán vezető ugyanakkor nem részesítette a szokásos éles bírálatban a mudzsahed ellenzék más országok általi támogatását, csak „helytelenítette” azt. Mint mondta, már nincsenek mud- zsahedek, ma már mindenki annak számít. Csatári csalogány Gyönyörű utca épült-épül Szekszár- don, a Csatári-toroknál. Nem túlzás, valóban nagyon szépek a TÁÉV építette három-négyszintes, kisvárosi hangulatú épületek a Csalogány utcában. Az ember nem is gondolná, hogy panelelemekből készültek. Úgy látszik, végre elindult valami jó, az építőipar többet törődik a külső-belső esztétikummal, a minőséggel, hiszen ma már nem olyan könnyű az új lakásokra vevőt találni. No persze, elsősorban azért, mert közel kétmillió forintba kerülnek. (Folytatás a 3. oldalon.) Konferencia után, kongresszus előtt Nem túlságosan sikeres, meglehetősen vegyes érzelmeket kiváltó konferenciát rendezett ez év februárjában a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, s most ismét összehívja küldötteit decemberben - ezúttal kongresszust tartanak. Az esélyekről, a lehetőségekről, a téesz- mozgalom jövőjéről Barsai Mihállyal, a Tolna Megyei Teszöv titkárával beszélgettünk.- Átolvastam a februári TOT-konferen- cia néhány felszólalásának szöveghű másolatát - akkor például Szabó István ezt mondta: „A mezőgazdasági szövetkezetek helyzete több mint fél évtizede tendencia jelleggel romlik.” Február óta milyen változás tapasztalható?- Ha lehet, akkor a téeszek helyzete tovább romlott, és sokkal kevésbé figyelünk ma a gazdaságra, mint kellene. Ez nem a téesztagokon és a vezetőiken múlik, hanem egyszerűen olyan időket élünk, hogy mostanában mindenki politizál. Teljesen leálltak a fejlesztések, amiből törvényszerűen következik, hogy nem éppen a prosperitás felé haladunk. A februári konferencia, főleg így utólag úgy tűnik: volt, de minek, hisz nem oldott meg semmit. Azt vártuk: összefog a teljes magyar agrártársadalom, de úgy látszik az összefogásra nincs vevő. Ez talán most decemberben megvalósul azzal, hogy a mezőgazdasági termelők kongresszusa lesz. (Folytatás a 3. oldalon.) A Konzum-Renova Kft. új üzlete Bonyhádon Ki ne ismerte volna a Völgységben a bonyhádi vasboltot? Talán nem akadt Bonyhádon és a városkörnyéken egyetlen olyan ember sem, aki fennállásának hosz- szú évei során legalább egyszer ne vásárolt volna ott. A Népbolt Vállalat becsukta ezt az üzletét, és egy központi üzletházba költöztette ezt a részlegét A városi tanács tulajdonában lévő épület pedig - ami több mint 40 éve üzletként funkcionált - üresen maradt. Állapota eléggé leromlott volt, hiányzott a víz, szennyvíz és a gáz az épületből. A Renova kiszövetkezet viszont felfigyelt e lehetőségre, tudta, hogy a város- központban egy jól bejáratott üzletépület nem semmi. Felkereste a Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt.-t és együttműködést ajánlott fel, ebből alakult meg a Konzum- Renova Kft., szeptember 25-én. Közös beruházással és tőkével egy vegyes profilú műszaki üzletet alakítottak ki úgy, hogy az épületre ráköltöttek 1,5 millió forintot. Megszüntették a hagyományos „bódés WC-t”, a lavóros kézmosást, külön férfi, női zuhanyzót építettek, gázt, vizet vezettek be, korszerű üzletet alakítottak ki. A kft 1,5-1,5 milliós közös tőkeegyesítéssel indult, ám úgy tűnik, további 500-500 ezer forinttal megfejelik még az induló tőkét. Az építőipar kereskedni akar? - kérdezhetné bárki. Akar vagy sem, néha a szükség törvényt bont, s a többlábon való biztos állást segítheti akár a kereskedelmi tevékenység bevezetése is - gondolta Rittinger Antal, a kisszövetkezet elnöke. Ez a vállalkozások ideje, az építőipari kapacitások iránti igény valamelyest csökkent, s egy ilyen jó nevű pécsi partner, mint a Konzum Rt. garanciát is jelenthet a jövőre nézve is. A vegyes profilú üzletben többek között árusítani fogják a Konzum Hidasi Faipari Üzemének étkezőit konyhaberendezéseit éppúgy, mint a tartós műszaki fogyasztási cikkek egész sorát. A nyitáskor már a hiánycikknek számító hagyományos mosógépet és centrifugát is kínáltak de fagyasztószekrényt is kínáltak a vevőknek. Újdonság, hogy a nyugatnémet Packung Kft. fali- és asztali, valamint karóráit is árusítják, de érdekes akció indul november elsejétől, amikor a Vögységi Takarékszövetkezettel közös hitelakció során akár előleg befizetése nélkül is lehet náluk részletre vásárolni.
