Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-24 / 252. szám

2 ^NÉPÚJSÁG 1989. október 24. Ünnepi megemlékezések az 1956-os népfelkelésről Szekszárdon kopjafát avattak (Folytatás az 1, oldalról.) nikus istentisztelet kezdetére. A felújítás alatt álló gyönyörű templom - Magyaror­szág második legnagyobb egyhajós temploma - boltívei egyesítették az egy­begyűltek érzéseit. A felépített állványzat ideiglenessége csak kihangsúlyozta a megemlékezés rendkívüli voltát, történel­mi jelentőségét, nem zavarta azt. Mayer Mihály segédpüspök köszönté­sére valamennyi egybegyűlt keresztény hivő ámenje válaszolt. „A történelem fel­adata, hogy elemezze, ki a hős és miért hős. A mi feladatunk, hogy imádkozzunk és megemlékezzünk” - mondotta a se­gédpüspök, és felhívta a figyelmet arra, hogy „amikor köztársaságban élünk... nagyobb a feladatunk és felelősségünk.” A gyászének imádságos könyörgés volt minden halottért - azokért, akikért ezt eddig csak titokban tették... Megfáradtrózsaszín krizantémok, vér­vörösek, emlékvirágok borították az ol­tárt, tarkították a templom padsorait. Csécsy István decsi református lelkész szavai mindenki számára emlékezetesek maradnak: ..Harminchárom évvel ezelőtt A megemlékezés lángjai A Független Kisgazdapárt és az MDF koszorúz fogócskáztam a Kossuth Lajos téren. Ak­kor láttam csak olyan tömeget ott, mint ma... Ott voltam, abban a tömegben, akik jobbat, újat, igazabbat vártak, és tettek is érte...” Gyermekkori emlékeit idézte, ezzel folytatva: „Öérettük adok hálát Istennek, hogy harminchárom éves látszólagos vereségük után is győztes­nek bizonyultak.” A hívek lelkében meg­értésre talált figyelmeztetése: „Nem vala­ki vagy valami ellen, hanem valamiért kell hadakozni. Hadakozzunk a szabad ma­gyar hazáért.” Németh István nyugalmazott szekszár­di evangélikus lelkész Isten áldását kérte a nemzet reménységére, az ifjúságra, a forrófejűség veszélyére figyelmeztetve, a békén munkálkodásra késztetve a híve­ket. Az istentisztelet után a Béla téren, a nagytemplom mellett felállított emlékmű - Bakó László várdombi faragóművész kopjafája - körül gyülekező tömeg rész­vételével koszorúzási ünnepséget tartot­tak, melyet Kapitány Ferenc, a Tolna Me­gyei Ellenzéki Kerekasztal soros elnöke nyitott meg. Emlékbeszédet dr. Tóth La­jos mondott, akit az 1956-os forradalom után 27 évesen 8 évi börtönre, 10 év jogvesztésre, és teljes vagyonelkobzásra Ítéltek. Az emlékműnél koszorúikat elhe­lyezték a Független Kisgazda Párt, az MDF Szekszárd Városi Szervezetének képviselői, a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szabad Demokraták Szövet­sége, a Függetlenségi Párt, a Tolna Me­gyei és Szekszárd Városi Tanács képvi­selői, zászlót bontottak, virágokat helyez­tek el és gyertyát gyújtottak a FIDESZ tagjai, majd a lakosok helyezték el a megemlékezés virágait, az MSZP Szek­szárd városi és Tolna megyei szerve­ző irodájának képviselőivel együtt, akik koszorút helyeztek el a kop­jafánál. A koszorúk, virágok, fáklya- és gyer­tyalángok ugyanazt fejezték ki: a meg­emlékezés, az ünneplés mindenkire egyaránt érvényes igényét. Ünnepélyes pillanatok a koszorúzás előtt Együtt az egyházak Nyílt levél az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének Az 1989. október 20-án tartott VSZT-ülés állásfoglalása alapján határozatot hozott, hogy időlegesen felfüggeszti a tagdíj 40%-ának befizetését az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Központi Vezetőségének költségvetésébe. Indokolás: Az ágazati központi vezetőség mai és eddigi érdekképvise­leti tevékenysége nem érzékelhető, aminek következménye a tagság kilépése az alapszervezetből.- Tagságunk tudomásul vette, hogy gazdaságunk alapvető átalakuláson megy keresztül - de nem látjuk, hogy mi bérből és fizetésből élők hogyan érjük meg ezt az átalakulást. A rossz hangulat és közérzet előidézője a szociális bizton­ság elvesztése, amely alatt elsősorban értendő az alacsony nyugdíjak, a sokgyermekes családok katasztrofális helyzete, a fiatalok lakáshoz jutásának minimális lehetősége, egyes dolgozói rétegek megélhetési nehézségei.- Nem tapasztaljuk a központi vezetőség apparátusának segítő szándékát, hisz jelzéseinkre nem történt reagálás, döntéseknél nem kérdeznek, ugyanakkor döntenek felettünk érdekeinkre hivatkozva.- A struktúra, amiben ma gondolkodnak alapszervezetünk számára nem fogadható el. Nem látjuk biztosítottnak a közvetlen képviselet lehetősé­gét, sajátos gondjaink megjeleníthetőségét.- Nem érzékelhető az ágazat megújulása, úgy érezzük le­köti a KV erejét a belső hatalmi harc, azok irányítják a veze­tést, akik az elmúlt időszak Gáspár Sándor vezette érdekkép­viseletet látták el.- Úgy látjuk és tapasztaljuk, hogy a munkásoknak azon ré­tege, akik eddig is csak dolgozhattak, nevükben és létbizton­ságuk érdekében nem emeltek hangot. Elhanyagoltnak érezzük a foglalkoztatással, bérrel, az épí­tőipar helyzetével való országos szintű képviseletet.- Alapszervezetünk egyetért egy erős ágazati szövetség létrehozásával, részesei kívánunk lenni, ha az építőipari dol­gozók érdekeit megfelelően fogja képviselni, ha valóban partner tud lenni a kormánnyal, a tárcával való tárgyaláso­kon.- Ma ez nincs meg. Nincs presztízse a mozgalomnak. Csak egy olyan ágazati struktúrát tudunk támogatni, amelyben az egyes alapszervezetek véleményének figyelembevételével jön létre érdekszövetség és olyan testület, amely ezt képes is érvényre juttatni. Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat Szakszervezeti Tanácsa Szekszárd Magyarország: köztársaság (Folytatás az 1. oldalról.) kezdett utunkon: a Magyar Köztársaság füg­getlen, demokratikus jogállam lesz, amely­ben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesül­nek, s amelyben magyar és más nemzetisé­gű honfitársaink megtalálják számításukat, boldogulásukat, és amelyet biztonságos ott­honuknak tekinthetnek. Az új köztársaság fe­lelősséget érez a határainkon kívül élő ma­gyarok sorsáért és előmozdítja a Magyaror­szággal való kapcsolataik ápolását. A világ haladó és demokratikus vonulatá­nak részeként kívánunk fellépni a nemzetkö­zi színtéren, meggyorsítani hazánk felzárkó­zását a fejlett országok sorába. Egyszerre fejlesztjük keleti és nyugati kapcsolatainkat hozzájárulva Európa egységesüléséhez, biztonságának megteremtéséhez és a világ egyetemes problémáinak megoldásához. Változatlanul hazánk nemzeti érdekének tekintjük nagy szomszédunkhoz, a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolataink zavartalan és kiegyensúlyozott fejlesztését Egyidejűleg a másik vezető világhatalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal is jó együttműködésre törekszünk. Alapvető nemzeti érdekünknek tartjuk a jószomszédi viszony ápolását a kör­nyező országokkal. Erősíteni kívánjuk a Du­na menti népek összefogását és barátságát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyé­ben. Folytatjuk a nyitás külpolitikáját: aktív résztvevői kívánunk lenni a nemzetközi cse­rének és együttműködésnek a gazdaságban és a tudományban, a kultúrában és az embe­ri jogok érvényesítésében. Tisztelt ünneplő közönség, honfitársaim! A hazához és a haladáshoz, a nemzeti ösz- szefogáshoz és a demokráciához, a huma­nizmushoz fűződő gondolatok és törekvések jegyében mindenkit következetes cselek­vésre, kitartó munkára hívok fel az ország jobb jövője érdekében. Csak közös erővel emelhetjük ki az országot a mélyre süllye­désből, és teremthetjük meg a szabadság, a demokrácia és a jólét anyagi, szellemi felté­teleit. Megérdemelné már a nép, hogy végre „jókedv és bőség” legyen a Duna-Tisza tá­ján. Legyen hosszú életű az új Magyar Köz­társaság, és boldogabb elődeinél. Végül pedig és legfőképpen azt kívánom e jeles napon is: legyen béke a Földön, és le­gyen békesség az emberek között! - mondta befejezésül. Szűrös Mátyás beszédét élénk megnyilvá­nulások kísérték, a jelenlévők többször is tapssal, éljenzéssel fejezték ki egyetértésü­ket az elhangzottakkal. Néhány perccel múlt negyed egy, amikor Szűrös Mátyás befejezte ünnepi beszédét majd felhangzott a Him­nusz. Az ünnepség végén Szűrös Mátyás Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében ellépett a felsorakozott díszegység előtt, köszöntve a katonákat. A magyar meghívott vendégek üdvözlése után Szűrös Mátyás köszöntötte a diplomáciai testület misszióvezetőit. A Magyar Köztársa­ság kikiáltásának ünnepsége a diszegység díszmenetével zárult. (MTI) Közéleti hírek Az MSZP Szekszárd városi szervező irodájának vezetésével Csáki Bélát bíz­ták meg az iroda tagjai. * Györkönyben ma, kedden 17 órakor a pártházban dr. Simon János kongresz- szusi küldött számol be a tanácskozás­ról. Mindazokat várják, akik be akarnak lépni az MSZP-be, illetve szimpatizálnak- az új párttal. * Sárszentlőrincen szerdán 17 órakor a pártházban dr. Simon János kongresz- szusi küldött tájékoztatja hallgatóságát a kongresszus munkájáról. Az MSZP iránt érdeklődők részvételére számíta­nak. * Gyönkön szerdán 17 órakor a művelő­dési házban MSZP-tagtoborzót tartanak, melyen részt vesz dr. Jánosi György az MSZP megyei szervező irodájának ve­zetője és Nagy Tibor - mindketten kong­resszusi küldöttek. * A Kereszténydemokrata Néppárt szekszárdi szervezete ezúton is értesíti tagjait, hogy soron következő taggyűlé­sét 1989. október hó 25. napján, szerdán délután 6 órakor tartja Szekszárdon, a Hunyadi u. 5. sz. I. emeleti nagytermében. (Volt TIT-székház). Ezen a taggyűlésen kerül sor a Magyar-Bajor Baráti Társa­ság megalakítására. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Valuta­(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1989. április 25­■tői 28-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 9167,04 9734,08 ausztrál dollár 4437,88 4712,38 belga frank 147,99 157,15 dán korong 797,78 847,04 finn márka 1354,76 1438,56 francia frank 915,03 971,63 görög drachma a/b 34,71 35,85 holland forint 2751,60 2921,80 ír font ‘8270,58 8782,16 japán yen (1000) 405,48 430,56 kanadai dollár 4917,22 5221,38 kuvaiti dinár 19322,95 20 518,19 norvég korona 832,07 883,53 NSZK márka 3106,87 3299,05 olasz líra (1000) 42,27 44,89 osztrák schilling 441,39 468,69 portugál escudo 36,34 38,58 spanyol peseta 48,70 51,72 svájci frank 3542,93 3762,09 svéd korona 895,08 950,44 USA dollár 5767,90 6124,68 ECU (közös piac) 6374,07 6768,35 jugoszláv dinár csekk (1000)/b 13,58 a) vásárolható legmagasabb bankjegycim- let: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál al­kalmazható árfolyam: görög drachma 35,74 35,82 jugoszláv dinár esek (1000) . 13,99 Milyen megyei tanácsot De hol tartanánk egyenlő feltételek mellett, mert a községek így is megsok­szorozták forintjaikat. Az elosztás „Miku­lás módszere” dominált, melynek lénye­ge: illetékes elvtársat minél többször meg kell hívni hozzánk, aki tele puttony­nyal és üres csomagtartóval érkezik. A puttony tartalma maradt a csomagtartó „A” „B” rendszám, befogadta a vadat-ha- lat, stb. A fejlődésre nagyobb hatással bírt a település szölőkultúrája, a gazda­sági egységek reprezentációs képessé­ge és készsége, mint a község szükség­letei és vezetőinek tehetsége. Ma egyes községek infrastruktúrája meg sem kö­zelíti a városi zárt kertekét. Meggyőződé­sem, ha „káderdülők” közművesítésére a „záportározókra”, „tűzvíztározókra” for­dított összegeket, a falvak kapták volna, ma az embereknek nem kellene sárban járni, és vízelvezetési gondok sem lenné­nek. A falvak szava - a jelenlegi képviselet miatt - nem hallatszik a megyeszékhe­lyig. A vezetők, a testületi tagok jelentős része városlakó, nekik saját közvetlen környezetük gondjai fájnak. Nem is is­merték a munkaruhás, izzadság szagú falvakat, mert ezeket kitüntetések átadá­sakor, jól menő tsz-ek zárszámadásain nem is lehet megismerni. Hányszor érez­tük úgy, hogy az úristen megáll a város­táblánál arccal a város felé és mi az isten háta mögött vagyunk! A tanácsi lehetőségek eddigi megha­tározottsága mellett szólnom kell a taná­csok pártirányitásáról, melynek egyik legfontosabb eszköze az ún. káderha­táskör volt. Mivel a káderhatáskőr a por­tástól a megyei tanács elnökéig terjedt, az MSZMP egyetértése (döntése) nélkül beosztott szakmunkás lehetett valaki. A gazdasági egységek, hivatalok káder­képzési tervei csak pártáldással realizá­lódtak. A következmény, hogy a hangsúlyo­zott hármas követelmény legfontosabbi­ka a „jó elvtárs” követelménye. A szocia­lizmus építését nem szakemberekre, ha­nem „kontárokra” bíztuk, a következmé­nyei ismertek. Gazdasági problémáink megoldása közgazdasági, jogi és pénz­ügyi ismereteket követelt volna, ehelyett klasszikusokat idéztek, nem csoda, ezt tanulták, ennek tanítását fontosabbnak tartották. Nem kívánok általánosítani, nem kívánom megbélyegezni azt a na­gyon sok tisztességes, jól felkészült és eredményesen dolgozó vezetőt, aki a párttól jött, a párt által patronáltan nyerte el funkcióját. Mert nem azt kell nézni, hogy ki honnét jött, hanem hogy mit csi­nált, hogy milyen eredményesen dolgo­zik. És azt is látni kell, hogy ez volt az ér­vényesülés e tehetségkibontakozás egyetlen útja. Sok választás nem volt. A hatásköri lista eszköz arra is, hogy min­denütt a párt akarata érvényesüljön. Gyeplő, rövid póráz, melyen keresztül irányítani lehet, és mentőöv wismayor esetén is. Egy súlyosan hibás gyakorla­tot kívántam pellengérre állítani, amely komoly károkat okozott az országnak. Egy olyan gyakorlat ellen, amikor pince­partikon, „bajtársi” találkozókon dőlnek el emberi és települési sorsok. Amikor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom