Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

2 íníÉPÜJSÁG 1989. október 20. Nem működhetnek pártok a munkahelyeken (Folytatás az 1. oldalról.) Az ellenzéki pártok képviselőinek ne­vében ROSZIK GÁBOR (Pest m„ 4. vk.) kifejtette, hogy valamennyi ellenzéki cso­port a legmesszebbmenőkig elítéli a kér­déses nyilatkozatban foglaltakat. PÉ- TERFY RÉKA (Budapest, 58. vk.) szerint ez esetben nyilvánvaló a provokáció. Horváth István belügyminiszter röviden elmondotta: a bűncselekménynek van már gyanúsítottja, de még folytatni kell a vizsgálatot, a gyanú megalapozásához szükséges bizonyítékok előteremtésére. A nyomozás eredményéről a Belügymi­nisztérium részletes tájékoztatási ad. Az Országgyűlés ezután már a tárgy- sorozatnak megfelelően az Alkotmánybí­róságról szóló törvényjavaslatot tárgyal­ta Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében. A tárca vezetője bevezetőjében han­goztatta, hogy az Alkotmánybíróság lét­rehozását a jogállami értékek vállalása, az államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam kiala­kulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gya­korlásának meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti ha­nem azon intézmények létét és működé­sét is, amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és megtartatása. A javaslat úgynevezett előzetes és utóla­gos normakontrollra, az állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányér­telmezésre terjeszti ki az Alkotmánybíró­ság hatáskörét. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasz- szal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár előzetesen me­rítse ki az egyéb jogorvoslati lehetősége­ket, mert az Alkotmánybíróság nem he­lyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul, de egyes esetekben hi­vatalból is kezdeményezhető eljárás. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló bizottság javaslata alapján. Az alkománybírák kilenc évre kapnak megbízatást, s még egyszer újraválaszt­hatók. A 15 tagú testület elnökét és he­lyettesét a tagok maguk közül választják Pesti(s)ég Itt Esztergom keli! - állapíthatta meg a tudósító az Alkotmánybíróság székhelyének vitája során. Nagy csa­ta dúlt a teremben a képviselők és a kormány - Kulcsár Kálmán miniszter között. A vidék nagykorúságának elisme­réséről volt itt már szó. Az egy városú ország „lebontására” került sor, ami­kor a képviselők Esztergom érdeké­ben sorra álltak fel és tették le voksu- kat a város mellett. Kulcsár Kálmán nem tehetett mást a vita után, mint kijelenteni:- A kérdés döntésre érett, kérem szavazzunk. A létrehozandó Alkotmánybíróság vidéken, Esztergomban fog működ­ni. - H ­három évre, s e tisztségeket is újra betölt­heti ugyanaz a személy. A javaslat szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor - vagyis a mostani ülésszakon - az Or­szággyűlés a testületnek csak öt tagját választja meg. További ötöt a legközeleb­bi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Újabb öt ta­got pedig az Alkotmánybíróság felállítá­sát - 1990. január 1-jét - követő öt éven belül választanak meg. E megoldás poli­tikai célja, hogy a többpárti választások alapján összehívott Országgyűlés is ér­demi lehetőséget kapjon e fontos intéz­mény kialakításában. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést tett előre leg­fontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés politikai átmenet felé veze­tésében. A kormány jelenleg, s a jövőben is számit a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg. A részletes vitában DR. NEMES TA­MÁS (Komárom m., 6. vk.) azt a módosító indítványát terjesztette elő, hogy az Al­kotmánybíróság székhelye Esztergom legyen. Többen, így Márton János (or­szágos lista), Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), Szentágothai János (országos lista) tá­mogatták azt a gondolatot, hogy Eszter­gom legyen az intézmény székhelye, és kérték, hogy most döntsön a parlament ez ügyben is. A vitát követő hosszas szavazás ered­ményeként mintegy negyven módosító javaslatot fogadtak el. Ezek közül az egyik értelmében amellett foglaltak ál­lást, hogy az Alkotmánybíróság székhe­lye ne Budapest, hanem Esztergom le­gyen. Ezután a képviselők az Alkotmány- bíróságról szóló beterjesztett törvényja­vaslat egészéről - a már elfogadott mó­dosításokkal kiegészítve - döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot - mi­nősített többséggel - 320 egyetértő sza­vazattal és 1 tartózkodással elfogadta. Az Országgyűlés mintegy 40 módosító javaslattal fogadta el az Alkotmánybíró­ságról szóló törvényt. Eszerint: Az Alkotmánybíróságnak - mint az al­kotmányvédelem különleges eszközé­nek - felállítását a jogállam megterem­tése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítá­sa indokolja. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igaz­ságszolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetés­sel működik és tagjait az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság székhe­lye: Esztergom. A törvény meghatározza az Alkot­mánybíróság hatáskörét, szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki, mert ezek szabályozását a szintén törvényként megalkotandó al­kotmánybírósági ügyrendre bízza. Az Alkotmánybíróság tagja olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű, 45. életévét betöltött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány nagy­doktora, vagy 20 éves szakmai gyakor­lattal rendelkezik. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tiszt­séget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, és nem lehet párt tagja. Az Alkotmánybíróság feladata egye­bek között, hogy megsemmisíti az alkot­mányellenes törvényeket és más jog­szabályokat. Az Alkotmánybíróság eljá­rását törvényben meghatározott ese­tekben bárki kezdeményezheti. Az Al­kotmánybíróság határozata ellen felleb­bezésnek helye nincs. Az országgyűlési képviselők választá­sáról szóló és a köztársasági elnök vá­lasztásával foglalkozó törvényjavaslato­kat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. A belügyminiszter expozéjában első­ként a képviselői választásokról szólva néhány általános jog-elvi kérdést emlí­tett, majd az új választójogi törvényterve­zet főbb céljairól és konkrét intézményei­ről szólt. A továbbiakban kitért azokra az előze­tes vitákban elhangzott módosító javas­latokra, amelyek az egyéni választókerü­letek számának kisebb-nagyobb mérté­kű növelésére irányultak. Megemlítette, hogy a tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a kor­mány nem tudja támogatni. Ugyancsak az előzetes vitákra utalva emlékeztetett azokra a gyakran felvető­dött nézetekre, hogy a tervezet nem biz­tosítja direkt módon egyes sajátos érde­kű rétegek, vagy például a nemzetiségek képviseletét a parlamentben. A vitatott kérdések lezárásaként érin­tette, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselőik száma. Ennek igazságát ugyan elismerte, de úgy véle­kedett, hogy egyes megyék korábban a lakosságuk száma által indokoltnál - más megyék hátrányára - több képvise­lőt választottak. Az arányosság és a sza­vazat egyenlőségének követelménye a javaslat szerint jobban érvényesül, s ez így igazságos. Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvé­nyes feltételeinek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg a jelöltek számának jelen­tős növekedését eredményezi, majd ar­ról beszélt, hogy figyelemre méltónak ítélte a választási szervek megalakításá­ról, összetételéről és működésük nyilvá­nosságáról rendelkező új szabályokat is. így azt, hogy az országos és a területi vá­lasztási bizottságok, valamint a szavazat- számláló bizottságok választott és meg­bízott tagokból állnak. A köztársasági elnök megválasztásá­val kapcsolatos vitára utalva leszögezte: \ a köztársasági elnök mielőbbi megvá­lasztása nem pártpolitikai, hanem a nem­zet sorsát érintő - általános társadalmi érdek. Végül arról a roppant történelmi fele­lősségről szólt Horváth István, amely most a köz érdekében tevékenykedő, az ország jövőjének alakításában szerepet vállaló szervezetek és személyek minden döntését áthatja. Amikor az Országgyű­lés elfogadja az új választójogi törvényt, történelmi tettet hajt végre - mondotta megteremti a demokratikus parlamenti kormányzás feltételeit, s új társadalom- irányítási modellt ad az elkövetkező ge­nerációk számára. DR. KERES2TI CSABA, a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság előadója tá­mogatta a kormány által beterjesztett ter­vezeteket. JAKAB RÓBERTNÉ (országos lista), a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az általános vita első felszólalója kijelentette: ha a nemze­tiségiek nem kapnak kollektív képvisele-, tét, az egyenlő annak kimondásával, hogy társadalmunknak nem érdeke e kérdés érdemi rendezése, illetve azzal, hogy ennek jelentősége elhanyagolható. DR. KIRÁLY FERENC (Szolnok m„ 5. vk.) Tiszaföldvár körzeti orvosa szerint az előterjesztett törvényjavaslat „tele van olyan aknákkal, amelyek társadalmi, po­litikai életünkben előbb-utóbb robbanni fognak”. SÜDI BERTALAN (Bács-Kiskun m., 12. vk.) pártszervező, alapvetően egyetértve a törvényjavaslattal, egy ponton minden­képpen szükségesnek tartotta annak megváltoztatását. A jogszabálytervezet ugyanis - véleménye szerint - nincs te­kintettel a választópolgárok millióinak ér­dekeire, elsősorban a pártok kívánságait veszi figyelembe. Ezért azt javasolta, hogy az egyéni választókerületek száma - a törvényjavaslatban foglaltakkal szemben - 300 legyen, s az országos lis­ta alapján pedig 74 képviselői helyről dönthessenek a szavazók. PAPP ELEMÉR (Zala m„ 4. vk.) Zala- szentgrót körzeti főorvosa az átmeneti időszakra az egyéni választókerületek fenntartását, illetve a területi listás vá­lasztások lehetőségének elhalasztását szorgalmazta. FILLÓ PÁL (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor főrevizora szorgalmazta továbbá, hogy a tervezet­ben egyértelműen fogalmazzák meg, a sorkatonák hol, milyen körülmények kö­zött szavazhatnak majd. SZÍ RÁKI ANDRÁS (Szolnok m„ 2. vk.), a Szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója sokallotta a mandátumok számát, s kifogásolta az egyéni választókerületi, illetve a lajstro- mos mandátumok arányát. BARTALNÉ DR. BORSZÉKI ERZSÉ­BET (Nógrád m., 6. vk.) a balassagyar­mati Városi Kórház osztályvezető főorvo­sa szerint a törvény megalkotása után rö­vid időn belül meg kell tartani a képvise­lőválasztásokat, hogy mielőbb létrejöjjön egy főfoglalkozású képviselőkből álló parlament. BALOGH LÁSZLÓ (Békés m„ 14. vk.), a békési Egyetértés Tsz elnöke javasolta, hogy a módosítások megvitatására üljön össze a nemzeti kerekasztal, vagy ha ez megoldhatatlan, a mostani vitát a tör­vénytervezet első olvasatú vitájának te­kintse a parlament. Párttörvény - patt? Majdnem megvontam a bizalmat a képviselőktől szerdán este, amikor elmaradt a párttörvény feletti szava­zás. Gálád módon azt feltételeztem, hogy a képviselő urak és hölgyek megszöktek a szavazás elől, mivel , csak 291 -en maradtak a teremben. Régi beidegződések működtek bennem. A volt állampárt képviselői nem akartak színt vallani - esetleg el­lenszavazni - és ezért vonultak ille­galitásba (ez az illegalitás a kommu­nista mozgalom sajátja). A beidegző­dés szerencsére vereséget szenve­dett - rosszindulatomért meg is rót­tam magam, és tegnap délelőtt jelen­tősen csökkentettem cigarettaada­gomat. Persze józanabb fejjel gondolkod­va az embernek el kell ismernie, hogy a képviselők sem gépek - egyébként a szavazógép is rakoncátlankodik néha -, így aztán estére elfáradnak, s kénytelenek idő előtt elhagyni a par­lamentet. A tegnapi hosszadalmas és igen fontos szavazáson aztán bebizonyo­sodott, hogy ez a parlament a helyzet magaslatán van. A párttörvényt jelentős többséggel megszavazták. - hj ­MÁRK GYÖRGY (országos lista), a Ma­gyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára azt szorgalmaz­ta, hogy a Magyarországon élő nemzeti­ségi kisebbségek is kapjanak önálló képviseleti lehetőséget a parlamentben. HORVÁTH JÁNOS (Fejér m„ 2. vk.) a Videoton televízió gyáregységének cso­portvezetője a törvényjavaslatot azért ja­vasolta elfogadni, mert véleménye sze­rint az elősegíti a többpártrendszerű par­lament visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, a tulajdonviszonyok új­rarendezését, és a jogállamiság megte­remtését. VARGA JÁNOS (Tolna m., 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés Tsz elnöke Tol­na, Somogy és Baranya megye képvise­lőinek megbízásából kért szót. Javasla­tukat tolmácsolva ő is indítványozta, hogy változtassanak a törvényterveze­ten: legyen több egyéni választó körzet, és kevesebben kerülhessenek a köz­ponti listára. Az agrárszekció egyes tag­jainak megbízásából pedig azt közölte az Országgyűléssel: támogatják a sarkala­tos törvények elfogadását, de szüksé­gesnek tartják, hogy azokat a problémá­kat is felvessék, amelyekkel nem értenek egyet. Véleménye szerint figyelembe le­het venni a vitában elhangzott kéréseket, és konszenzusra lehet jutni. ANTAL IMRE (Pest m„ 19. vk.), a Mező­gép érdi gyáregysége igazgatójának vé­leménye szerint az egyéni választókerü­leteket úgy kell kialakítani, hogy több vi­déki város ne kerülhessen egy választó- kerületbe. A képviselők sértődöttek, de... ... azért békejobbot nyújtanak az ellenzéknek. Ezt pedig drámai hangú hozzászólásában - a képviselők lel­kes tapsa közepette - Csipkó Sándor tette meg. Következő mondatai sokunkat el­gondolkodásra késztethetnek: „Tisztelt ellenzéki pártok! Az önök által nem legitim Országgyűlés adott jogot önöknek a legitimitáshoz.” A nap folyamán többször is sértő­dött hangon utasították vissza a Nemzeti Kerekasztal döntéseit. Mert úgy érzik a képviselők, hogy nem az ország, hanem a pártérdekek jelen­tek meg ezekben a sarkalatos törvé­nyekben. Ez az elítélő hang kijár az MSZMP utódpártjának is. S most a képviselők lelkiismeretén múlik, hogy felülemelkedjenek sértődöttsé­gükön... Az eddig elfogadott törvé­nyek azt bizonyítják, hogy igen. A későbbiekre is érdemes megfo­gadni Csipkó Sándor szavait. Ez a nemzet arra kárhoztatott, hogy ön­emésztő legyen? Ezt nem fogadhat­juk el, nem adhatunk helyet a gyűlöl­ködésnek, a széthúzásnak... így legyen!- hazafi ­MAYER BERTALAN (Vas m„ 5. vk.), a csepregi Győzelem Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet elnöke ugyancsak az egyéni választókerületek, a területi listán megszerezhető képviselői helyek, vala­mint az országos listás mandátumok ará­nyát vitatta. Indítványozta: az arányt úgy változtassák meg, hogy 250 képviselőt egyéni választókerületben válasszanak meg, 124 mandátumot pedig a pártok kapjanak országos listán. Bár elegendő lenne a 250 egyéni választókerületben megválasztott képviselő is - tette hozzá. FEKETE JÁNOS (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott első elnökhelyettese indítványozta, hogy a törvénytervezetet átdolgozásra adják vissza az előterjesz­tőnek. HORVÁTH FERENC (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti föállatorvos vélemé­nye szerint a beterjesztett javaslat előny­ben részesíti a nagyvárosokat, csak a pártok érdekeit szolgálja, hatásaiban hosszabb távon nemzetellenes. DR. JUHÁR JÁNOS (Pest m„ 24. vk.) pomázi körzeti orvos a képviselők fele­lősségét és* a választókkal való szoros, állandó kapcsolat fontosságát hangsú­lyozta. Kérte: azoknak a képviselőknek, akik nem kívánnak a jövőben főállásban részt venni a parlament munkájában, ad­ják meg a tisztességes visszavonulás le­hetőségét. KOLTAI IMRE (Pest m„ 28. vk.), a Ce­ment- és Mészművek vezérigazgatója hangsúlyozta: a többpártrendszert dek­laráló alkotmánymódosítással a parla­ment tudomásul vette, hogy a pártok a politikai érdekek kifejezői. A vita tanulsá­gaként állapította meg, hogy helyes lett volna a parlamentet is bevonni a nemzeti kerékasztalnál folytatott tárgyalásokba. DR. SINKOVICS MÁTYÁS (Budapest, 2. vk.), a Fővárosi János Kórház-Rende­lőintézet főigazgató főorvosa javasolta: az illetékes bizottságok a belügyminisz­terrel, valamint a politikai egyeztető tár­gyalásokon részt vevő szervezetek kép­viselőivel még most, a parlamenti ülés­szak idején, de legkésőbb október vé­géig újból vitassák meg ezt a jó törvény­alapot, lássák el a megfelelő kiegészíté­sekkel, s tegyék lehetővé, hogy mielőbb elfogadhassa az Országgyűlés. * Az országgyűlési képviselők választá­sáról szóló törvényjavaslatról csütörtök este befejeződött az általános és a rész­letes vita, s ezzel véget ért az Országgyű­lés ülésszakának harmadik munkanapja. A törvényjavaslat vitájában felmerült in­dítványokat a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság a javaslattevőkkel, illetve a belügyminiszterrel még az esti órákban egyezteti. A törvényjavaslatról a mai munkanap kezdetén szavaznak a képviselők. Taposóaknák Várható volt, hogy rendkívül kimerítő vita lesz a választójogi törvény tárgyalása során. Király Ferenc képviselő egyértelműen kijelentette, hogy rengeteg taposóakna van elhelyezve ebben a törvénytervezetben. És ezek az aknák nem most, hanem később fognak robbanni. Szinte elfogadhatatlannak tartják a képviselők, hogy olyan képviselőválasztási rendszert vezessenek be, ami sérti a választópolgárok érdekeit. Ebben az átmeneti helyzetben a választópolgárok képtelenek lennének dönte­ni a különböző pártok között. Hiszen azok még embrionális állapotban vannak. Király Ferenc szerint az a kevés egyéni választókerületben induló képviselő re­ménytelenül akar majd megfelelni a választói óhajoknak. A területi listákon indu­lók pedig komolyabb megméretésen nem esnek át. Az országos listán indulók helyzetére pedig az ihaj-csuhaj kifejezést használta. Arra gyanakodnak a képviselők - mint a hozzászólásokból kiderült hogy a pártok egyszerűen a vezérkarukat akarják bejuttatni a parlamentbe, hogy azután őket az államkassza fizesse. Háromszázhetvennégy új minisztert fogunk választani, mondják, mivel a képvi­selők miniszteri fizetést kapnak majd. Erre mondaná azt az ember, hogy így mulat egy szegény ország. Csak a józan­ság azt mondatja mégis: a demokrácia időigényes és amiről nem szoktunk be­szélni, költséges is. Egyébként az egypártrendszer (sajnos) még többe került. HAZAFI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom