Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-03 / 233. szám

1989. október 3. 4 iniÉPÜJSÁG Könyv: Artur Herzog: A hőség Tudott dolog, hogy az irodalmi értékű könyvek nem olcsók. A nem irodalmi ér­tékűek se azok, mint például a fenti című, melyet az előttem ismeretlen Rege Kiadó bocsátott közre és amiért 89 forintot kérnek. Herzog tudományos, fantaszti­kus regénye semmi esetre se tarthat igényt a halhatatlanságra, de tagadhatat­lanul jó, olvasmányos, fordulatos. Mind­ehhez pedig teljesen valószínű is, ami ebben a műfajban nélkülözhetetlen erény. A repülő csészealjakon hozzánk érkező űrbéli szuperlények garázdálko­dása Földünkön sose mozgatja meg a fantáziámat, mert se esély nincs rá sok, értelme pedig még kevesebb. Egyébként is erősen földhözragadt fantázia az, ame­lyik - felettébb emberi módon - szuper­lényekből, a miénknél sokszorta fejlet­tebb civilizációkból se néz ki mást, mint garázdálkodást. Azt sugalva ezzel, hogy ez a fejlődés iránya, esetleg csúcsa. Herzog sokkal okosabb, tényekkel operál. A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése bizonyított tény. Összefügg a széndioxid-szint növekedésével, amiért éppúgy mi magunk vagyunk fele­lősek, mint az ózonpajzs kilyukasztá­sáért. Gyengül az a képessége, hogy a napból érkező és számunkra életveszé­lyes többlethőt visszaverje a világmin­„Ne ily halált adj...” denségbe. Az eredmény kézenfekvő. Előbb-utóbb felmelegszenek az óceá­nok, megolvadnak a jégtakarók, soha nem látott viharok tombolnak majd. A víz- szintemelkedés fél-, vagy egész orszá­gokat mos el, a tengerekben megfőtt ha­lak pedig dögtemetővé változtatják a vi­zeket. Mindez lehetséges, csak Herzog ép­penséggel felgyorsítja a folyamatokat. Az emberiség természetesen semmit nem vesz tudomásul, a tényeket ismerő tudósokat pedig elhallgattatják a rossz hírektől választási esélyeiket féltő politi­kusok. Végül persze születik megoldás. Világösszefogással Föld-napokat, a hű- visszaverö tükröket lőnek az űrbe, az em­beriség megmenekül. Amiben valóban jó lenne hinni, hiszen a világösszefogásnak eddig vajmi csekély jelei mutatkoznak. Inkább összefogott erőkkel tovább pusz­títjuk a széndioxid elnyelésére képes er­dőket és nem rongáljuk a természetet, hanem valósággal küzdünk ellene. A regényben természetesen van intri­ka, szerelem, szex, lövöldözés, bujkálás éppúgy, mint az egészet lezáró siker. Sajnos azonban tudományos megalapo­zottság nem kevésbé. Érdekes olvas­mány. ORDAS IVÁN A Petőfi-rejtélyről- diákszemmel Mottó: „Ö a magyar költészet Jézus Krisztusa” (Kányádi Sándor) Szeptember 26-án Szabó Géza, az is-- mert szekszárdi régész iskolánk vendége volt. A fiatal szakember több alkalommal végzett ásatásokat Dunaföldváron, a ré­gésztáborokból jó páran már ismertük őt. Ennek köszönhetően elfogadta meghívá­sunkat, s egy nagyon érdekes, színes elő­adást kísérhettünk figyelemmel. Csodála­tos diaképeivel beavatott a régészet titkai­ba, mesterfogásaiba. Az iskolai ebédlőt pil­lanatok alatt átvarázsoltuk előadóteremmé. A térképen a Petőfi-expedició színhelye, Barguzin volt látható. A diaképek segítsé­gével hirtelen az ottani temetökertben talál­tuk magunkat, egy kiásott sirgödör mellett. A nagy kérdésre, hogy a talált csontváz Pe­tőfié vagy sem, kis hazánkban megoszla­nak a vélemények. (Persze, más ügyekben is, de ezt most hagyjuk!) A vitához, mi diákok, aligha tudunk vala­mit is hozzátenni, legfeljebb ugyancsak el­gondolkodtat néhány mozzanat. Megdöb­bentő, hogy a zseni, forradalmár költő ma­radványainak felkutatása nem az akadé­mia, hanem egy kazángyártó kisiparos ke­zébe került... Elképesztő az is, hogy a cson­tokról úgy folyik a vita, hogy a dokumentu­mok nem állnak rendelkezésre. (A közvéle­mény az ott készült filmet sem láthatta.) A vita a csontok felett változatlanul folyik. Bízunk abban, hogy a Petöfi-rejtély megol­dásához nem annyira a szponzor, a Mega- morv-expedíció vezetője, hanem a szakér­tői vizsgálatok visznek közelebb. Mi mindenesetre örültünk, hogy a sok mendemonda, kabarészerű cikk után vég­re hiteles szakembert hallhattunk. Ballai András és Horváth László Magyar László Gimnázium Dunaföldvár, II. b. Borsos Miklós rajzai Tamásiban A Tamásiban lévő galéria törzsanya­gáról éppúgy nevezetes - és tulajdon­képpen nehéz lenne megmondani, hogy miért szentelünk az itteni munkának ke­vesebb figyelmet a kelleténél -, mint idő­szakos kiállításairól. Október 3-án egy országosan is ritka tárlat zárul itt. A Széchényi Könyvtár adta kölcsön ez el­sősorban szobrászként és a kisplasztika művelőjeként ismert Borsos Miklós könyvillusztrációit. Az, hogy Borsos a század legnagyobb magyar művészei közé tartozik, aligha vi­tatható. Grafikái szinte félelmetesen köny- nyű kézről tesznek tanúbizonyságot, ami azonban nemcsak a technikai tudás jele, hiszen ez utóbbit néhány évtized után bárki elsajátíthatja, hanem azoknak a müveknek fölényes és alapos ismereté­ről is, melyeknek rajzait szentelte. Nem akármilyen toliforgatókról van szó, hi­szen Ady, Babits igazán nem mondható ilyenek sorába tartozónak. Illusztrálta azonban a derék Garayt, sőt Tüskés Ti­bor: Pannóniái változatok-ját is. A kiállítást a helyiek, iskolások és fel­nőttek éppúgy rendszeresen látogatják, mint szerencsére a fürdőt felkereső kül­földiek. Ez részben a jó hírverés eredménye, amiről a vendégkönyv bejegyzései ta­núskodnak. Köztük olyan kedves és fe­lettébb helytálló sorok is, mint amilyene­det a nem tudjuk honnan jött általános is­kolás Miszlay Krisztina irt be: „Ilyen il- lusztrációjú könyveket szeretnék.” Való­színűleg tankönyvekre gondolt, amiben teljesen igaza van. (Ordas) Fotó: (Ótós) Tér és Társadalom „A magyar egészségügy válsága számos dimenzióban meg­nyilvánuld lakosság romló egészségi állapotában; a szükség­letek és az egészségügyi rendszer közötti növekvő szakadék­ban; az orvos-beteg közötti és az orvostársadalmon belüli kap­csolatokban stb.” Losonczi Ágnest és Szalai Júliát idézi a tanul­mány írója, aki az egészségügy területi egyenlőtlenségeiről és az újraértelmezés szükségességéről ír. Orosz Éva kutató Írásának középpontjában a magyar egész­ségügy struktúrája, s a mechanizmusok immanens egyenlőt­lenségeinek vizsgálata áll. Szó van benne halandóságról, em­beri életben „fizetett” társadalmi veszteségekről csakúgy, mint a téma társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek más összete­vőivel való kapcsolódásáról. Településhálózat - fejlesztés és településrendezés Romániá­ban címmel írt ismertetőt a programról Hunya Gábor. Az elem­zés szól az ügy ideológiai hátteréről és az elméleti és gyakorlati előzményekről is. Az 1988-as településrendezési program radi­kalizmusa a mindent átfogó jellégben és elsorvasztandó tele­pülések felszámolásában van. Míg a hetvenes évek eleji ma­gyar, bolgár, román koncepciók a nem fejlesztendő települése­ket lassú elsorvadásra.ítélték, Románia új megoldása ezeket fel is kívánja számolni. Éppen, amikor a többi említett ország hivatalosan is szakított a sztálini-hruscsovi településpolitiká­val, Románia az elődöket túllicitálva akarja azt megvalósítani. A Tér és Társadalom ez évi második száma egy vitát, s hozzá­szólásokat is közread a magyar társadalomföldrajz mai helyze­téről. Van-e szocialista urbanizáció? - teszi fel a kérdést dr. Enyedi György akadémikus. Hasonlóságokról és különbözősé­gekről, nézetekről, eltérésekről olvashatunk a tanulmányban a „Nyugat" - és a „Kelet" vonatkozásában. A folyóirat az Akadémiai Kiadó budapesti könyvesboltjaiban kapható. -csef­Múzeumaink kincsei: Rover Marconi képe (2.) A XVI. századi olasz festő képeiből nagyon keveset őriznek a közgyűjtemé­nyek. Sose tartozott az utókor által halha­tatlanná tett művészek közé, de a jelesek számát feltétlenül szaporította. A fényké­pünkön bemutatott táblakép a Wosinsky múzeum képtárának egyik legrégibb da­rabja. FOTO: KISPAL M. Koncertekről... Ismertebb hazai rockegyütteseinknek is néhány évvel ezelőtt bizony gondot je­lentett egy jobb színpadi hangtechnika összeállítása. Mára ez már megoldódott, hiszen az élvonalbeli zenészek között többen akadtak olyanok, akik ebbe fek­tették be pénzüket. Ma más jelenti a problémát. Ez pedig az egyre beszűkülő koncertpiac, ami egyre elviselhetetlenebb az érintettek körében. Az egykor szép számban kon­certeket rendező kisebb művelődési há­zak ma már nem kockáztathatnak, hiszen egy rosszul sikerült rendezvény elviheti éves költségvetésüket is. Erre a célra maradnak hát a nagyobbak és a sport- csarnokok. Ezek persze, igencsak korlátozott számban. A napokban erről beszélgettem Baka- csi Bélával, akit az idősebbek, mint sike­res táncdalénekest ismerhetnek. Ma, egyik legnevesebb koncertszervezőnk. S mint elmondta, olyan helyek, ahol még másfél évvel ezelőtt is teltházak voltak, mára leálltak. Ma viszont a bekerülési ár alatt kell eladnia a koncerteket. Hogy mégis meg­érje, ehhez nem kis munkával sponzoro- kat, támogatókat kell keresnie. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kon­certet rendezőnek nyereséges lesz a vál­lalkozás, mert ezt ma, a legismertebb ha­zai sztároknál sem garantálhatja senki sem. Rockfontos-Rockfontos Befejezte 14 állomáshelyből álló kon­certsorozatát a Step együttes. A turné eredetileg Ciao című albumuk megjele­nésével kezdődött volna, de kiadójuknak időközben problémája akadt a „kék le­mezek” minőségével. így a Step albuma csak-később, már jóval a turné megkez­dése után került ki. A Rockpont slágerlistája: 1. Kaoma: Lambada 2. Luis Armstrong: What a Wonderful World 3. Prince Batdance 4. J. Bunny & the Mastermixers: Swing the Mood 5. Bobby Brown: On our Own KINDL GÁBOR Step együttes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom