Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-12 / 215. szám

1989. szeptember 12. ^fePÜJSÄG 5 Törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről Még nyílnak a völgyben... Ezek a jogintézmények, a népszava­zás és a népi kezdeményezés is állomá­sai annak a jogalkotásnak, amely a jogál­lamiság eszméjét, az állampolgárnak a hatalom gyakorlásában való részvételét tűzi ki céljául. Mivel a mi joggyakorlatunkban ezek a fogalmak meglehetősen ismeretlenek, először az alapfogalmakat kell tisztáz­nunk. A népszavazás a törvényhozó hatalom (központi és helyi) külső ellenőrzését, al­kotmányos korlátozását jelenti, míg a né­pi kezdeményezés az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó konkrét, javasolt döntések meghozatalára irányu­ló indítvány. Abban különbözik a népsza­vazástól, hogy az állampolgárok közös­sége nem az Országgyűlés, illetőleg a ta­nácsok helyett dönt, vagy befolyásolja e szerveket döntésükben, hanem egy adott döntés elhatározását kezdeménye­zi. A népi kezdeményezés „jogi ereje” ki­zárólag a felvett téma napirendre tűzésé­ben és érdemi tárgyalásában nyilvánul meg. Ha a döntés módjára is tartalmaz indítványt, ez már az eljáró szervet nem köti. A népszavazás lehet országos és helyi. Országos népszavazás az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítésé­re, valamint a törvényhozás elhatározá­sára, a törvény elveinek meghatározásá­ra, továbbá a nem törvényi formát igény­lő, de országos jelentőségű kérdések el­döntésére rendelhető el. A törvény szűk körben korlátozza a népszavazásra bocsátható törvények, il­letőleg állami döntések körét. Ennek megfelelően nem lehetnek nép­szavazás tárgyai a költségvetésről, a központi adónemekről, az illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételei­ről szóló, továbbá a nemzetközi szerző­déseket kihirdető törvények, valamint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó sze­mélyi kérdésekben való döntések, azaz a kinevezések. A nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek vállalása, illetőleg a le­járt nemzetközi szerződések meghosz- szabbítása tekintetében a jogi tilalom nem érvényesül. A már megkötött és törvényi formában kihirdetett nemzetközi szerződések nép­szavazás alá bocsátása esetleg az or­szág nemzetközi tekintélyét és megbíz­hatóságát veszélyeztetné a törvény indo- , kolása szerint. A népszavazást kezdeményezheti a kormányzati szférában az Elnöki Tanács elnöke; legalább ötven országgyűlési képviselő; vagy legalább ötvenezer ál­lampolgár. Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el, a kezdeménye­zés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül, az országos népszavazás elrende­léséhez az országgyűlési képviselők két­harmadának szavazata szükséges. Ha legalább százezer állampolgár kez­deményezi a népszavazást, az Ország- gyűlés köteles azt elrendelni, iletőleg ki­tűzni. A helyi népszavazás ugyanazokban a döntésekben rendelhető el, mint az or­szágos népszavazás. Eszerint a tanács­rendeletek megerősítése valamint a ta­nácsok hatáskörébe tartozó egyéb kér­dések tárgyában. Ezenkívül véleménynyilvánító népsza­vazás rendelhető el a település életét, fej­lődését befolyásoló olyan kérdésekben, amelyek a felsőbb tanács vagy más álla­mi szervek döntési hatáskörébe tartoz­nak. A népszavazás kezdeményezését a ta­nács elnökénél kell benyújtani. Kötelező a helyi népszavazás akkor, ha azt az adott tanács illetékességi területén élő állampolgárok legalább három százalé­ka kezdeményezi. Az előzőekben már szóltunk arról, hogy mi a különbség a népszavazás és a népi kezdeményezés között. Ennek is van országos és helyi változata. Az Or­szággyűléshez akkor lehet benyújtani a népi kezdeményezést, ha azt legalább tízezer állampolgár akarja; a másik ide­vonatkozó adat: az Országgyűlés köteles napirendjére tűzni a népi kezdeménye­zésben meghatározott tárgykör megtár­gyalását, ha azt legalább ötvenezer ál­lampolgár kéri. Érdemes megemlítenünk, hogy a tör­vény záró rendelkezésében a Büntető­törvénykönyv kiegészülésére hívja fel a figyelmet, nevezetesen a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncelekményekre. Aki az országgyűlési képviselők, illető­leg a tanácsok tagjainak választása, va­lamint az országos vagy helyi népszava­zás és népi kezdeményezés során jogo­sultság nélkül szavaz, jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntette!, arra jogo­sultat a választásban, illetőleg a népsza­vazásban akadályoz, megsérti a válasz­tás, népszavzás titkosságát, meghamisít­ja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét, bűn­tettet követ el, és három évig terjedő sza­badságvesztéssel büntethető. DR. KERTÉSZ ÉVA Tanév­nyitó után Az iskolaév kezdetén, mint minden év­ben, az idén is elsősorban a 6-7 éves, első osztályba induló kisiskolások szü­leinek, nevelőinek figyelmét hívjuk fel né­hány olyan tudnivalóra, amely elenged­hetetlen ahhoz, hogy a gyerekek az ott­hontól az iskoláig vezető úton is baleset nélkül közlekedhessenek. Az első hetekben lehetőleg ne enged­jük őket felügyelet nélkül az utcára. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a játé­kosság, a mozgásigény az iskolás gyere­keknek életkori sajátossága, aminek gyakran figyelmetlenség a következmé­nye. Bajt okozhat a közlekedéssel össze­függő tapasztalatok hiánya és az is, hogy a gyerekek érzékszervei még nincsenek megfelelően ráhangolva a közlekedési információkra, az észlelés-mérlegelés- döntés-cselekvés folyamata még nem kialakult. A tanulók magatartására ilyen­kor még a nyári lazaság jellemző, hajla­mosak a szabálytalanságok elkövetésé­re; legtöbbjük a közlekedési szabályok­kal, a közlekedés veszélyeivel sincsen tisztában. Az 1 -2. osztályosoknak három fő ma­gatartási norma elsajátítása a legfonto­sabb. Az első a „járdaszegélyszabály”. A járdáról való lelépés előtt mindig le kell „blokkolni”, akár labda gurul az úttestre, akár a túloldalról szólítják a gyereket, s akkor is, ha „gyorsan akar átmenni” az út másik oldalára. A „leblokkolás" után a tá­jékozódás következik, a jobb és bal meg­különböztetésének képessége kell hogy stabilizálódjon. Az úttesten a gyermek a forgalmat állandóan figyelve menjen át. A második magatartási norma az, hogy soha nem szabad látási akadályok mö­gül hirtelen előlépni. (Pl. álló jármüvek mögül.) Ezt csupán figyelemfelhívással nem le­het megtanítani, konkrét helyzetekben kell gyakoroltatni. Fontos, hogy a gyerek bele tudja magát képzelni a gépjárműve­zető helyzetébe. Be kell látnia, hogy a vezető csak akkor fékez, ha aveszélyt meglátja, felismeri. A harmadik magatartási norma szerint az úttesten menni kell és nem futni. Futás közben ugyanis az oldalirányú tájékozó­dás rendszerint elmarad. A gyereket rá kell vezetni mások hibái­nak felismerésére is. Legtöbb gyerek nem is ért egyet pl. azzal a gyalogossal, aki tilos jelzésre megy át az úttesten. Többségük szívesen betartja a szabályo­kat (amiket ismer), és ezt támogatni kell. A szülő azt is nyugodtan beismerheti, ha ő csinál valamit helytelenül. Megma­gyarázhatja a gyereknek, hogy a sza­bálytalan magatartás baleseti veszéllyel jár. A felnőtttársadalom kötelessége, hogy mindent megtegyen a közlekedés legfáj­dalmasabb, de nem törvényszerű velejá­rójának, a gyermekbaleseteknek a meg­előzéséért. PIÁCSEK GYÖRGY A szépséges Petőfi-vers első sora lenne aktuális - a naptár szerint. Ám most egy másik sora jutott eszembe: „Ha eldobod egykor az özvegyi fáty­lat...” Régi barátnőm megözvegyült. Szépen, jól éltek, több, mint harminc éven át a férjével, felneveltek három gyereket, jönnek sorra az unokák. Másfél esztendeje - hosszú beteg­ség után - következett be a megvál­toztathatatlan vég. Az asszony őszin­tén, csendben, mélyen gyászolt, gyászol ma is. Van - volt - a férjének egy jó barát­ja; ez a jó barát már tíz esztendeje öz­vegy. Felesége váratlanul gyorsan, rákban halt meg. Náluk is már felnőtt gyerekek maradtak, akik kirepültek a házból. Amióta ez a barát megözve­gyült, természetes volt a számára, hogy Katikáéknál (nevezzük így a barátnőmet) tölti a hétvégéket, hogy elhozza a szennyest Katikának, aki azt az ura holmijával együtt kimossa. Nem szaporítom a szót. Amikor az asszony is megözvegyült, ez a régi barát volt a legfőbb támasza. O intéz­te a temetést, ő vigasztalta az özve­gyet. Eltelt másfél év, és most össze­házasodtak. És erre megindult a pletyka:- Ketten forognak a sírjukban, az a két szerencsétlen... Alig temették el a párjukat, és lám, hogy egymásra ta­láltak... Biztos volt már régebben is valami köztük, s alig várták, hogy le­teljen a gyászév... A két em bér tud a pletykákról. A két ember tiszteli a halottait, de szüksé­gük van egymásra. A férfinak nem­csak arra van szüksége, hogy valaki főzzön, mosson rá, de arra is, hogy legyen kivel beszélgetni, legyen kivel elmenni az orvoshoz, legyen kivel emlékezni a múltra, és tervezni azt, ami még hátravan az időből. És ugyanerre van szüksége az asz- szonynak is. A gyerekeik - szeren­csére - megértik. A pletykával pedig nem törődnek. Legalábbis szeretnének nem tö­rődni... (sm) Indián nyár Indián nyár - mennyivel szebben hangzik, mint az, hogy: „vénasszonyok nyara”...! És egyáltalán hol is kez­dődik az, hogy vénasz- szony vagy vénember? Nagymamakorban va­gyok, de még jól emlék­szem a saját nagyma­mámra, aki az én világra- jöttemmel, 36 évesen lett nagymama. Ő már akkor öregasszony volt. Haja szürkén őszült, mindig fe­ketében járt, cipője is csak feketegombos vagy éppen fekete magas szá­rú fűzős cipő volt. Nagy­apa is negyvenegynéhány évesen, hajlott háttal ment munkába. A szórakozá­suk pedig egy kis, olcsó mozi vasárnap délutáni második előadása volt. Hol kezdődik az öreg­asszony? Egyszer olvastam egy novellát egy asszonyról, akinek ötvenéves korá­ban elmaradt a havivérzé­se. Azt írta a novella szer­zője erről a nőről: az asz- szonyban meghalt az asz- szony. 1 A novella lehet tán húsz évvel ezelőtti, ma már ta­lán a szerző sem írná le így. Megmosolyogjuk az amerikai vagy a nyugat­német turistákat, akik kö­zött - különösen ilyenkor, kora ősszel sok az idő­sebb ember, hiszen az utószezonban a társasu­tazások is olcsóbbak. Megmosolyogjuk őket, mert a szemmel láthatóan idősebb nőkön fehér, vagy ne adj' isten rózsa­szín ruha van, a férfiakon is világos nadrág, rövid uj­jú ing, az is tarka, színes, virágos, derűs. Ők már rájöttek, hogy nem öregiteni kell ma­gunkat, hanem (túlzások­tól mentesen) ízlésesen fiatalabbnak látszani kí­vülről és még inkább fon­tos ez - belülről. Mert a kettő összefügg. Még akkor is, ha netán a legfiatalabbak egy kicsit megmosolyogják őket... \ (sárdi) A pszichológus válaszol - fiataloknak Az alkoholról - a családtagoknak Társadalmunk alkoholellenes kampá­nyai kevés eredménnyel jártak: szomorú statisztikák jelzik, hogy hazánk - bár né­mi csökkenés van - az élmezőnyhöz tar­tozik az egy főre jutó alkoholfogyasztás önpusztító versenyfutásában.Korlátozá­sok, önkéntes elhatározások, a szűkebb és tágabb környezet megannyi elma­rasztalása mind hasztalan marad. Az al­kohol vonzása roppant erős. Vonzerejét elsősorban annak köszönheti, hogy az első néhány pohárka sör, bor, pálinka, amit gyanútlanul, egy-egy nevezetes al­kalommal felhörpintünk, többnyire kelle­mes, örömöt okozó változásokat idéz elő lelki állapotunkban. A hangulat emelke­dik, oldódik a feszültség: az enyhén spic­ces ember okosnak, szellemesnek érzi magát, megoldódik a nyelve, olyan dol­gokat is megenged magának, amelyre józanul még gondolni is alig mer - egy­szóval boldognak érzi magát gátlásaitól megszabadulva. Ám az aufória csakhamar elröppen, a csalóka öröm nyomában ott jár a depresz- szió, a zakatoló szív, a ki-kihagyó léleg­zet, a testet ellepő verejték, a gyomorfá­jás, émelygés. A féktelenséget bünbánat követi, a feldobottságot lehangolt undor. Sokan ekkor teszik meg az első végzetes lépést a kutyaharapást szőrivel jelszóval. A „katzenjammerral” együtt visszatérő régi problémák orvoslására, a gyötrő rosszullét megszüntetésére gyógyszer­ként nyúlnak ismét a pohárhoz. S íme, máris kialakult az ördögi kör, amelyből gyakran csak ideggyógyintézetben, al­koholelvonó kúrák során tudnak csak ki­lépni. Az alkohol mindenekelőtt az idegrend­szert, az agyat támadja meg, ezért kedve­zőtlenül hat az értelmi működésre. Az it­tas ember észre sem veszi, hogy felfogó­képessége, ítélőképessége, lényeglátá­sa milyen nagymértékben hanyatlik. A krónikus alkoholisták akár a teljes tom­pultság állapotáig is eljutnak, és cs^k rendkívül felszínes kapcsolatot tartanak fenn a környezetükkel. Képzeteik, fogal­maik világa erősen leszűkül, gondolko­dásuk csapongóvá, mások számára gyakran követhetetlenné válik. Emléke­zetük átmeneti gyengülését követően már hosszabb időre kiterjedő emlékezet- kiesések következnek be náluk. Figyel­mük szétszórt, szórakozottan bámulnak anélkül, hogy valójában bármit is fölfog­nának abból, ami körülöttük történik. A rendszeresen alkoholizáló emberre leginkább az érzelmi-indulati élet ki­egyensúlyozatlansága jellemző. Baráti körben, kocsmai társaságokban szíve­sen látott vendég, hiszen ha „földobott” állapotban van, szellemeskedik, viccelő­dik, jópofáskodik. Ám a legkedélyesebb társalgás kellős közepén, váratlanul ha­ragra gerjedhet, kötözködhet, sőt, olykor durva verekedéseket kezdeményezhet. Máskor pedig a hirtelen rátörő mélabú lohasztja le derűjét. Sírva fakad, marcan­golja, vádolja önmagát, sötéten látja ma­ga körül az egész világot, amelyik nem érti meg őt. Különösen nagy jelentősége van az al­koholnak az etikai normák fellazulásá­ban. Tekintettel a gyakori emlékezetkiha­gyásokra, eleinte jelentéktelen füllenté­seket, később vaskos hazugságokkal pótolja az elfeledett tényeket, eseménye­ket. Később kóros hazudozóvá válhat, aki maga is elhiszi hamis állításait. Aka­ratgyengesége miatt az alkoholizáló em­ber egy idő után elhanyagolja a munká­ját, a családját, érdeklődése beszűkül, napjait tengéssel-lengéssel, ivással, kö- tözködéssel tölti. Mivel tettei súlyát nem képes felmérni, és erkölcsi érzéke is in­gataggá válik, olyasmikre ragadtathatja magát, ami miatt akár börtönbe is kerül­het. Meg kell különböztetnünk az alkoho­listákat és az iszákosokat. Az idült alko­holizmusban szenvedők - betegek: az alkohol elroncsolja a szervezetüket, lelki­szellemi életükben jóvátehetetlen káro­sodásokat okoz. Az iszákosok nem szen­vednek sem testi, sem lelki betegség­ben, s noha rendszeresen isznak, csak ritkán részegednek le. Ezeket az úgyne­vezett „szenvedély-ivókat” különös haj­lamuk predesztinálja az ivásra, amely hajlam révén bármilyen más szenvedély rabjává is válhatnak. Ezért nem ritka, hogy a szenvedély-ivók kábítószer-fo­gyasztókká is válhatnak, esetleg alkohol­lal keverik a drogokat. Gyakran vitatják, hogy vajon az elfo­gyasztott alkohol mennyisége milyen pontos mutatója az alkoholizmus foká­nak. A tűrőképesség egyéni. Sokan na­ponta több liter bort, sört, olykor renkívül nagy mennyiségű tömény szeszt fo­gyasztanak, de a részegség tünetei csak igen enyhe formában jelentkeznek náluk. Ezzel szemben vannak, akik három-négy deci bortól is csúnyán lerészegednek. Általában minél régebben italozik valaki, minél súlyosabb alkoholista, annál ki­sebb az ellenálló képessége, már kis mennyiségű alkoholtól is berúg. Aki az első pohár után nyúl, gondolja meg: igen rövid idő múltán kialakul a megszokás, kialakul az úgynevezett „szövetéhség”, ami azt jelenti, hogy maga a szervezet kí­vánja az alkoholt. A leküzdhetetlen szö­veti ösztökélésnek pedig a legjóindula- túbb beteg sem tud ellenállni, s a rossz szokás hamarosan betegséggé válik. Ilyenkor pedig már csak külső segítség­gel tud talpra állni a beteg, s akkor is csak úgy, ha időben ébred rá helyzete tartha­tatlanságára. FLAMM ZSUZSA A szerelem és a szexualitás öt „parancsolata” Tizenéves lányok és fiúk számára szeretném összefoglalni tapasztalataimat, melyek a témáról folytatott viták során felmerülő legfontosabb kérdésekre vonatkoz­nak. (Természetesen felnőtteknek sem mondhatnék mást!) 1. A szexuális élmény csak szerelemben jó igazán, ezért várd meg vele! Kétségtelenü I lehet művelni és élvezni a.szexuális életet szerelem nélkül is, és szerelem is létezik testi kapcsolat nélkül, de igazán nagy örömet, beteljesülést az jelent, ha együtt érezhetjük át mindkettőt. 2. Mindent a maga helyén és idején! Az utcán csókolózó pár nemcsak a (néha ál­szent) nézőket zavarja, igazából nekik maguknak sem igazán jó így. Az iskolában, munkahelyen is jobb mellőzni a szorosabb kapcsolat kötését, igen sok probléma for­rása lehet. Az idő nehezebb kérdés. „Sohasem lehet elég korán kezdeni és elég későn abbahagyni” - írta a szerelemről egy neves pszichológus, de azért bizonyos kort meg kell várni vele. A szexuális élet elkezdéséhez nemcsak testi érettség kell, hanem még inkább lelki érettség: a reális helyzetmegítélés, a mmeggondolt választás, a felelős­ségvállalás képessége. Ez lányoknál 17-18 éves kor táján várhatóan kialakul (persze, van akinél csak 20 éves kora után), fiúknál 1-2 évvel később. Felső határ is van; a húszas évek közepe után már többnyire elmúlik az a fogékony időszak, amikora fiatalban zökkenőmentesen kiteljesedhet a szexuális örömképesség, és a szerelem érzelmi rezonálókészsége: a párkapcsolati alkalmazkodást is időben be kell gyakorol­ni. (Itt megfordítva, a férfiaknál előbb lejár a határidő.) 3. Tartsd be a fokozatosságot hosszú és rövid távon is! Mint a díszebédet vagy az iz­galmas regényt, a szexet sem jó a végén kezdeni. A sorrend betartása lehet, hogy a tü­relmet próbára teszi, de végül mindkét félnek teljesebb örömet biztosít. Ez nemcsak a megismerkedéstől az első szeretkezésig tartó időtartamra, az események sorrendjére, a közeledés fokozataira érvényes, hanem a későbbi hétköznapokra is. Az örömteli szexuális élethez a mindenkori előjáték elengedhetetlenül hozzátartozik, és legalább ennyire fontos a békés, örömváró, szeretetteljes légkör megteremtése, mindennap új­ra és újra. 4. Ne csak magadra figyelj, hanem elsősorban a párodra! Gyermeteg fiatalokra és egoista felnőttekre jellemző az önző örömkeresés. Az érett szerelemmel szerető ember párja örömében találja meg igazi kielégülését. Tudatosan igyekszik, hogy a másiknak is jó legyen. Ezt csak úgy tudja megvalósítani, ha ráfigyel, próbálja megérteni önkéntelen apró jelzéseit, és ha nyíltan megbeszélik az élményeiket, meg az esetleges problémáikat. 5. Ne csak a jelennel törődj, gondolj a jövőre is! A pillanatnyilag fellobbanó vágy és gyors kielégülés meggondolatlanná teszi az embert, és elfeledkezhet a következmé­nyekről. Ezek közül egyik legjelentősebb a nem kívánt terhesség, melyet könnyebb lenne megelőzni, mint később meg nem történtté tenni, vagy a következményeit egy életen át viselni. Időben meg kell keresni a szakorvost, aki ma már egyre biztosabb vé­dekező eszközöket tud ajániani. A másik lehetséges következmény: a különféle lelki! jnyodalmak, mint a gyors kiábrándulás; a partner csalódása; egy harmadik sze­mély szenvedése; elhamarkodott elköteleződés, és így tovább. A szerelem és a szexualitás nagy ajándéka az életnek; menekülni előle kár lenne, in­kább keresni kell, nyitott szívvel fogadni, és ha megvan, gondosan ápolni, mert nem örök életű. Dr. |gnácz Piroska

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom