Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-27 / 228. szám

1989. szeptember 27. népújság 5 Falunap Szakályban Emlékezés, összetartozás, együtt gondolkodás, közös cselekvés... A szüreti felvonulás résztvevőinek nyitótánca a felvonulás induló színhelyén, a tájház udvarán Emlékoszlop a sza­kágiaknak a szaká­giakért (TUDÓSÍTÓNKTÓL) ...ezek voltak fő gondolatai a sza- kályi falunap dél­előtti rendezvé­nyén Varga Vendel tanácselnök ünne­pi köszöntőjének. Ebben az évben második alkalom­mal hozták létre Szakályban ha­gyomány- és kö­zösségteremtő szándékkal a Ka­pos menti fafaragó tábort. Már több éve arról gondolkodtak a szakályiak, ho­gyan tudnának a faluban egy olyan alko­tást létrehozni, ami mindenkié, ami szép, díszíti a községet, ahol egy-egy ünnep alkalmával közösen lehet emlékezni. A tábor kiváló lehetőséget teremtett e gon­dolat továbbvitelére... Megszületett hát az a faragott oszlop, amely a község egyik központi részére felállítva reprezentálja a falu akaratát, összefogását. Reprezen­tálja megalkotói társadalmi munkáját, szimbólum, emlékeztet az elmúlt időkre, visszahoz a mába, egyenes törzsével tör fölfelé a jövőben. A hely és az alkalom ünnepélyességét emelte az eseményre hivó térzene, a haza és a szűkebb lakó­hely dicséretét zengő szavalat a gyer­mek- és felnőttkórus műsora. A helybé­liek a délutánt is együtt tölthették. Életre kelt a tájház. Szórakoztató mű­sort adott a szakályi és a hőgyészi citera- zenekar és asszonykórus. A délután leg­jelentősebb eseménye a szüreti felvonu­lás volt. Újjáéledt a jegyző és jegyzőné, a bíró és bíróné, a falu pletykáit kidobolta a kisbíró. Boritós és koronás kocsik, hin- tók, színpompás ruhák, kocsidíszek, pa­pírmasnik tarka forgataga hömpölygött végig a falun, bemutatva a szüret hagyo­mányát, a szüret vigasságát. A nap ter­mészetesen a szüreti bállal zárult, ahol gazdára talált a legjobb táncospárnak já­ró pörkölttorta, a kurtafarkú malac, a tyúk nélkül maradt kakas és még sok más ap­róság. Aki ott volt, jól érezte magát. BÁRDOS LÁSZLÓNÉ Fotó: LUKÁCS NÁNDOR Tanácsadás, tájékoztatás katonai beiskolázási ügyekben A Tolna Megyei Hadkiegészítési és Te­rületvédelmi Parancsnokság kihelyezett ügy­félszolgálatot lát el azok számára, akiket érde­kel a katonai beiskolázás lehetősége. Cim: Szekszárd, Beloiannisz u. 1-3., V. em. 516. szoba. Telefon: 12-122/282 vagy 281 mellék. Ezen a címen található a „Katonai pá­lyára irányítási kabinet” is, ahol közép- és álta­lános iskolások, pedagógusok és szülök ré­szére lehetőség nyílik tájékoztatók, egyéb in­formációk meghallgatására, illetve a beiskolá­zási területekről, fegyvernemekről, a katona­életről, az iskolákról készült filmek megtekin­tésére. A terem mintegy 25 személy befogadá­sára alkalmas. A megyei parancsnokság e múnkaterülétén dolgozó munkatársai kérik az iskolákat, hogy lehetőségeik függvényében szorgalmazzák a csoportos látogatások meg­szervezését, azt megelőzően azonban előze­tesen egyeztessék a választandó időpontot. Megyei szakemberek Brnóban A Gépipari Tudományos Egyesület Tolna Megyei Szervezete által háromnapos tanul­mányutat szervezett, mely alkalommal me­gyénkből 45 szakember látogatta meg a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásárt. Számos iparág gépeit bemutató vásár egyik legérdekesebb területét a szerszámgépek képezték. A képen a svájci Agathon cég manipulátoros kiszolgá- lású CNC vezérlésű köszörűgépe látható, az érdeklődök gyűrűjében. PRIM FERENC, a GTE-titkára Híres nevek viselői Mottó: Az egész ember az, aki egysze­ri és megismételhetetlen. Hangját, moz­dulatait, tulajdonságait átörökítheti utó­daira, nevével még évszázadok múltán is találkozhatunk. Velük a névrokonok­kal. Arany János (1817-1882) Legnagyobb epikus költőnk. Ha ki­mondjuk a nevét, mindenkinek Toldi jut eszébe. Talán alig van olyan felnőtt - azt csak remélni merem, hogy a fiatalok kö­zül is sokan -, aki ne tudná még most is kívülről legalább az első éneket. Történe­ti tárgyú balladáiban megmutatkozik, hogy a drámai lélekrajz mestere volt. A hűség szimbólumává vált a Szondi két apródjában, vagy az őrjöngésbe taszító lelkiismeret-furdalásról szóló Ágnes asszony balladájában csodálatos lelki gazdagságról tesz bizonyságot. Műveit dicsérni, csak címüket idézni, egy egész könyv kevés lenne, és akkor még nem említettük, hogy lefordította nekünk Sha- kespearét, Arisztophanészt. Arany János embernek egyszerű, költőnek király volt. Mit is üzen nekünk, az utókornak? „Hajt az idő gyorsan - rendes útján el­jár­Ha felülünk felvesz, ha maradunk nem vár, Változik a világ, gyengül ami erős, És erős lesz ami gyenge volt azelőtt. ” (Toldi estéje) Arany János Bátaszék, Babits utca 33. Nagy költők találkozója - mármint ut­canévtáblákon - Bátaszék új negyed. A Babits utcát, az Ady és a Kölcsey utca között találjuk meg hosszas keresgélés után. Arany János névrokona bizony ke­vésbé költői foglalkozást választott. A szépen megépített, ízlésesen berende­zett ház viszont arról árulkodik, hogy na­gyon is kézzelfogható eredménye van munkájának a vízvezeték-szerelésnek.- A faluban, ahol felnőttem Decsen, nem különösebben volt érdekes, hogy Arany Jánosnak hívnak. Amikor bekerül­tem Szekszárdra ipari tanulónak, majd utána Budapestre, itt már inkább vissza­kérdeztek az emberek, ha bemutatkoz­tam. Ebből az időszakból az az élmé­nyem maradt meg, hogy az irodalmat és a történelmet nagyon szerettem. Talán kicsit becsületből is, úgy éreztem ennek a két tantárgynak az ismeretére kötelez a A bátaszéki Arany János nevem. A sztorizásba besegít Aranka, a feleség is. - Az öcsémmel Zolival történt meg a következő tündéri eset. A tanár né­ni megkérdezte az osztályt, hogy tud-e valaki másnapi magyarórára fényképet, vagy rajzot hozni Arany Jánosról. Zoli öcsém jelentkezett és teljes komolyság­gal mondta, hogy ő élőben behozza Arany Jánost. Óriási nevetés fogadta a bejelentést, a zsivajban alig tudta megmagyarázni, hogy a nővére férjét is így hívják, mint a nagy költőt.- Aztán valóban Arany-e ez a János - faggatom Arankát.- Keveset látjuk egymást, mert mind a ketten sokat dolgozunk, így aztán könnyű neki Aranynak maradni - mondja nevetve Arany Jánosné. SAS ERZSÉBET Az új, modern Ferihegy 2-őn nem­csak a várócsarnok eleganciája, a teraszról elébe táruló látvány nyűgö­zi le a látogatót, hanem a szervezett­ség és a biztonság is. Ez utóbbinak lényegéről természetesen nem ér­deklődhettünk, de egyes mozzana­tait érzékelhettük. A MALÉV vezér- igazgatójának szíves segítségével kaptunk engedélyt az utasok elől elzárt terek felkeresésére. Előre le­adott nevek, személyi számok. Iga­zoltatás a kapuban, külön-külön sor­számozott, kitűzhető kártya a gomb­lyukba. Aztán Heincinger Viktor re­pülőtér felügyelő fekete Volgája, melynek vezetője időnként rádión bejelentkezett, valahogy ilyesfor­mán: - 330 elhagyja az alfa 1 -et. Ké­rek engedélyt belépni ide és ide... Hang a semmiből:- 330-as! Engedélyezem! Mindez természetes, magától érte­tődő és megnyugtató is. Kinn a tere­pen időnként felbukkant egy-egy né­metjuhász kutyát sétáltató katona, sőt egy alkalommal a repülőtér köze­pén is figyelmes pillantást vetettek vezetőnk igazolványára. A Ferihegy 2. létrehozása elkerülhetetlen volt. A légiforgalom kinőtte a régit és ezzel az új épülettel a repülőtér utasátbo- csájtó képessége 2,2 millió személy­ről épp a duplájára nőtt. A MALÉV utasforgalma egyébként az év első felében több mint 556 ezer volt. A Fe­rihegy 2-őt a MALÉV bérli a Légifor­galmi és Repülőtéri Igazgatóságtól, a külföldi gépek továbbra is a Ferihegy 1 -re érkeznek. Jártunk az egyik székesegyházi hangárban, ahol épp egy JU-154- esen dolgoztak. Minden kívánsá­gunk persze nem teljesíttetett, így a légiforgalom szívének számító irá­nyítótorony műszerei közé nem lép­hettünk be. Liftszünet lévén fotóri­porterünk csupán a kilátás kedvéért mászta meg a 190 lépcsőt, de meg­érte.- A Cateringet megnézzük? - kér­dezte kísérőnk. Beváltottuk, hogy sejtelmünk sincs arról, mi fán terem a Catering. A szakszó mögött egy óriási üzemi konyha rejlik, mely a MALÉV gépei mellett 18 külföldi légitársaság gé­peit is ellátja étellel-itallal. Ford gép­kocsijaik rakodó terét bármilyen óriásgép magasságáig fel lehet emelni hidraulikusan. Ez az ellátás is üzlet a javából, a MALÉV pedig természetesen üzleti vállalkozás, sőt az ország öt legtöbb devizát hozó munkahelye közé tarto­zik. Kereken 5000 embert foglalkoz­tat. Akikkel közülük találkozik az utas, azok többnyire egyenruhát vi­selnek. Tervezőjük: Pierre Cardin. Egyébként egy ilyen nagy repülő­tér-együttes, minta két Ferihegy, for­galma is időszakos. Délelőtti ottjár­tunk idején éppen mérsékelt volt, a csúcs kora délelőtt és késő délután van. Aki ízléses kapun lép be valaho­vá és hangulatos, vendégváró elő­szobán keresztül érkezik a lakásba, annak első benyomása is jobb az ottlakókról, mintha ennek ellenkező­je fogadná. Nagyon finnyásnak kell lennie annak, aki a Ferihegy 2-re ér­ve nem érzi nyomban otthon magát... ORDAS IVÁN Fényképezte: GOTTVALD KÁROLY Leszállás után Felállványozott gép a hangárban Ferihegy 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom