Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-27 / 228. szám

• AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA • XXXIX. évfolyam, 228. szám ARA: 4,30 Ft 1989. szeptember 27., SZERDA Megkezdődött az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka Történelmi feladat megteremteni hazánk felemelkedésének törvényi alapjait Szűrös Mátyás elnökletével kedden délelőtt 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Az első forduló várhatóan péntekig tart, é október közepére tervezett folytatásakor a háromoldalú tárgyalásokon született megegyezés alapján az ország jövőjét alapjaiban érintő, a békés átmenetet, a jogállamiság megteremtését szolgáló sarkalatos törvénytervezetek is napi­rendre kerülnek. A képviselők kedden már a felújított ülésteremben végezték munkájukat, s a mostani ülésszakon „vizsgázik" a szavazatszámláló gép is. Az ülésszak megnyitását kegyeletes aktus előzte meg: Kádár Jánosról, az MSZMP egykori elnökéről, a kiemelkedő államférfiról, politikusról, az Elnöki Ta­nács volt tagjáról, országgyűlési képvi­selőről Szűrös Mátyás, a Ház elnöke em­lékezett meg. Kádár János neve korsza­kot jelöl hazánk életében épp úgy, mint a nemzetközi színtéren - mondotta, majd a továbbiakban rámutatott: Kádár János a közmegegyezést kereste a haza és a nemzet javára. Ennek érdekében min­denkor kész volt a megegyezésre, a kompromisszumra. Ez az a tulajdonság, amelyre párbeszédben álló országunk­nak most is nagy szüksége van - mondta Szűrös Mátyás. A képviselők felállással adóztak Kádár János emlékének. Az Országgyűlés tagjai ezután a na-' pókban elhunyt Raffai Sarolta, az Or­szággyűlés egykori alelnöke, József Atti- la-díjas író, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott igazgatója emlékének adóztak. Szűrös Mátyás a továbbiakban közölte, hogy életének 65. évében várat­lanul elhunyt Gajdócsi István országgyű­lési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, a Bács-Kiskun Megyei Tanács nyugalma­zott elnöke. Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és gazságügyi bizottságának volt elnöke 1971 óta képviselte szülőföldjét, Baját és környékét a parlamentben. A megüresedett képviselői helyeken fehér szegfűket helyeztek el, az elhuny­tak emlékének adózva. Az Országgyűlés elfogadta dr. Hamvas Katalin (Hajdú-Bihar m., 16. vk.), dr. Mon­dok Pál (Pest m., 26. vk.) és dr. Várkonyi Péter (Budapest, 14. vk.) képviselői man­dátumáról való lemondását. Ezt követően az Országos Választási Elnökség javas­latát - a megüresedett képviselői helyek betöltésére - Pesta László jegyző ismer­tette. A képviselők dr. Debreczeni Józse­fet (Bács-Kiskun m., 3. vk.) 343 igen sza­vazattal, dr. Fodor Erzsébetet (Hajdú-Bi­har m., 16. vk.) 326, dr. Marx Gyulát (Zala m„ 2. vk.) 323, dr. Raffay Ernőt (Csongrád m., 1. vk.) 316, Roszik Gábort (Pest m., 4. vk.) 257, Varga Lajost (Pest m., 26. vk.) 317 igen szavazattal igazolták országgyűlési képviselőnek. Roszik Gábor a most mandátumot ka­pott képviselők nevében beszélt. (A gö­döllői ellenzéki képviselőt a parlamenti ülésre - gépkocsikonvojjal kísérte el vá­lasztóinak egy része.) Kifejezte meggyőző­dését, hogy a demokrácia több évtizedes száműzetéséből tér vissza a parlamentbe, s hála Istennek, a demokratikus ellenzék, amely évtizedekig a közéletben vagy a poli­tikai életben csak illegalitásban lehetett je­len, most részt vehet a törvényalkotásban. Hangoztatta, hogy a magyár népben ele­mentáris vágyakozás él a diktatórikus szo­cializmusból a demokráciába való átmenet megvalósítására. (Folytatás a 2. oldalon.) Ma hazánkba érkezik Soares Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására ma hazánkba érkezik dr. Mário Alberto Nobre Soares, a Portugál Köztársaság elnöke. Színre lép a Magyar Kommunista Párt? Mint az várható volt, Ribánszki Róbert bemutatkozása a szekszárdi orvosklub­ban meglehetősen heves érzelmi kitöré­sekhez vezetett. A Marxista Egység platform „illusztris” képviselője egy idő után már csak állva tudta kifejteni a hazai politikai viszonyok­ról vallott nézeteit, ámbár jóllehet, hatal­mas termetével valóban kényszerű tisz­teletet - és csendet - parancsolt. Az már más kérdés, hogy igy is valamiféle süke­tek párbeszédéhez hasonlított a helyzet, mivel az érdeklődők és Ribánszki Róbert nem igazán értették egymást. Rövid és egyértelmű válaszok helyett hosszadal­mas és nemegyszer bonyolult fejtegeté­seket, kiselőadásokat hallgathattak a kérdések feltevői - mármint ha volt ele­gendő türelmük. De legtöbbször - érthe­tően - nemigen volt. Ribánszki Róberttel készített interjúnk a lap 3. oldalán olvasható. Lakáspolitikai eszmecsere a SZOT-ban Lakáspolitikai eszmecserét rendeztek - a szeptemberi szakszervezeti napok keretében - kedden a SZOT székházá­ban szakmai, megyei, illetve nagyvállalati szakszervezeti tisztségviselők részvéte­lével. Oszlányi Zsolt, az Országos Tervhiva­tal főosztályvezetője vitaindítójában rá­mutatott, hogy hosszabb távon a lakás- gazdálkodás helyzete csak a piaci viszo­nyok megteremtésével rendeződhet. A lakásokat valóságos értékükön kell épí­teni, értékesíteni, de a lakosság legyen képes megfizetni ezeket az árakat. Ha ezeket a feltételeket ma kellene megte­remteni, ahhoz a bruttó átlagbérek 8-10 ezer forintos növelésére lenne szükség. A költségvetésnek erre ma nincs pénze. Amennyiben a 90-es évek második felé­ben javul a gazdaság teljesítőképessége, erre is megoldást lehet találni. Távlatilag helyre kell állítani a valóságos tulajdo­nos-bérlő viszonyt. Mindezzel nem ke­rülhető el, a lakbéremelés, ám csak az önfinanszírozás megteremtése is mint­egy másfélszeres lakbéremelést igényel­ne. A távlati feladatokon túl megemlítette az aktuális tennivalókat is. Már a követ­kező években elkerülhetetlen egy mini­mális lakbéremelés, illetve a kedvezmé­nyes kamatozású lakáshitelek miatti költ­ségvetési kiadások mérséklése. A szak­emberek két változatot is kidolgoztak, egy szerényebb, 25 százalékos, illetve egy valamivel nagyobb mértékű, 50-55 százalékos lakbéremelésre. Mindezt csak erőteljesen differenciálva lehet be­vezetni, a komfortosabb, az igényesebb lakások bérlőire róva.a nagyobb terhe­ket. A kedvezményes kamatú hitelekkel kapcsolatban a főosztályvezető rámuta­tott: a megkötött szerződések utólagos egyoldalú módosítása nem törvénysze­rű. Valamilyen megoldást mégis keresni kell a költségvetési teher mérséklésére. Valószínűleg a lakosságnak szimpatiku- sabb változat lenne a törlesztési idő rövi­dítése, a költségvetésnek viszont hitel­adó bevezetése lenne kedvezőbb. Az előzetes elképzelések szerint ez a hitel­adó nem vonatkozna az 5 éven belül fel­vett, ég a bérlakások korszerűsítésére felhasznált kedvezményes kölcsönökre. A vitában felszólaló szakszervezeti és más érdekképviseleti tisztségviselők nyomatékosan felhívták az Országos Tervhivatal figyelmét arra, hogy a lakos­ság nem vagy csak nagyon nehezen tud­na elviselni egy újabb terhekkel járó részterületi reformot. Véleményük szerint a lakáskérdés reformját csak egy mi­előbbi átfogó ár- és bérreform részeként lehetne megvalósítani. Jugoszláv bírálat Bulgária címére A jugoszláviai macedón tagköztársa­ság kormánya kedden közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a jugo- szláv-bolgár határ macedóniai átkelőhe­lyein a bolgár határőrök és vámosok dur­ván, inkorrektül viselkednek a jugoszlá­viai, főként a macedón nemzetiségű tu­ristákkal szemben. A bolgár hatóságok fellépése eseten­ként egészen drasztikus, megengedhe­tetlen és a jugoszláv állampolgárok köré­ben jogos felháborodást kelt - hangoz­tatja a nyilatkozat. E gyakorlat folytatása megterheli a két ország kapcsolatait, együttműködését, lakóinak érintkezését, ami mellett a bolgár fél a nyilatkozatok szintjén gyakorta síkraszáll. A macedón köztársasági kormány közleménye végül „a lehető leghatáro­zottabban” elítélte a bolgár határ- és vámőrség „megengedhetetlen és durva” magatartását. Követelte, hogy tartsák tiszteletben a jugoszláv turisták emberi és nemzeti méltóságát. Emlékművek, szakemberek és közterek Írásunk a 4. oldalon olvasható. Huszonnégyek: az EK bizottságának javaslata Az Európai Közösség bizottsága ked­den átfogó új javaslatokat terjesztett elő a 24-ek tanácskozásán Lengyelország és Magyarország reformjainak támogatá­sára, Jacques Delors, a bizottság elnöke és Fraus Andriessen, a külügyek felelőse pedig a résztvevőkhöz intézett üzeneté­ben további erőfeszítésekre szólította fel a 24-eket, rámutatva, hogy a két ország átalakulásának megsegítését célzó vál­lalkozás csak ebben az esetben lehet si­keres. Az Európai Közösség bizottsága - a ti­zenkét nyugat-európai ország integrá­ciós szervezetének javaslattevő és vég­rehajtó felhatalmazású fóruma - kapott megbízást a hét vezető tőkés ország pá­rizsi csúcsértekezletétől júliusban a két reformországnak szóló nyugati támoga­tás összehangolására. A keddi javaslat tehát a 12 ország közösségérfek együt­tes vállalásaira vonatkozó kezdeménye­zés, amelyet az EGK döntéshozó szerve, a miniszteri tanács elé terjesztenek már annak jövő heti ülésén. A kezdeménye­zés egyben mintegy megadja a cselek­vési kereteket a lengyel és magyar refor­mok támogatására vállalkozó másik 12 országnak. A bizottság kezdeményezésének poli­tikai hátterét a Delors-Andriessen üze­net vázolja. A nemzetközi pénzügyi intézmények és az Európai Közösség hangsúlyozzák, hogy az erőfeszítés csak akkor lehet si­keres, ha a már tervbe vett akciók mellett újakra is sor kerül, különösen azoknak az ipari országoknak a részéről, amelyek még nem tettek jelentős új vállalásokat. Az üzenet nem nevezi meg a szóban for­gó országokat, de a délelőtti tanácsko­zást követő sajtóértekezleten a közösség országain kívül csak az EFTA-országok felajánlásait ismertette a közösség szóvi­vője, amerikai és japán részről nem tör­tént új bejelentés. Biztosítani a választások előtt a pártok részére az esélyegyenlőséget, s megte­remteni az ehhez szükséges technikai fel­tételeket is. Ez a célja annak a megál­lapodásnak, melyet tegnap Szekszárdon, a megyei tanácson Mátyás István, a Tolna Megyei Tanács általános elnökhelyettese, Kárpáti András, a Független Kisgazdapárt Tolna Megyei Szervezetének alelnöke és Kis Pál István a Szociáldemokrata Párt Tol­na Megyei Szevezetének titkára írt alá. A megállapodás értelmében a megyei ta­nács a Szekszárd, Hunyadi u. 5. sz. alatti in­gatlanrészt bérbe adja az ellenzéki pártok számára. A Néppárt és a Keresztényde­mokrata Néppárt megyei szervezete - az előzetes megállapodás szerint - ma írja alá a bérleti szerződést. A megállapodás értel­mében a pártok az épület helyiségein egyenlő arányban osztoznak. « Megállapodás a megyei tanacs és az ellenzéki pártok között

Next

/
Oldalképek
Tartalom