Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-26 / 227. szám

• AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA • XXXIX. évfolyam, 227. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. szeptember 26., KEDD Ma összeül az Országgyűlés Ma délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. A törvényhozókat - alkotmányos jogá­val élve - Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze. A most kez­dődő ülésszak maratoninak ígérkezik: első fordulója várhatóan péntekig tart. Az ország sorsát alapjaiban érintő sarkalatos tör­vénytervezeteket - a politikai egyeztető tárgyalások első szaka­szának lezárultával - várhatóan október 17-től 20-ig vitatja meg a testület. A képviselők kedden már a felújított ülésteremben vi­tatják meg a törvénytervezeteket, és a mostani ülésszakon vizsgázik a szavazógép is. A szeptemberi ülésszak megnyitását kegyeletes aktus előzi meg: Kádár Jánosról, az MSZMP egykori elnökéről Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés elnöke mond megemlékező szavakat, majd Raffai Sarolta József Attila-díjas íróról, az Országgyűlés volt alelnökéről emlékeznek meg a képviselők. Ugyancsak a napirend előtt dönt a testület Vassné Nyéki Ilona önálló képviselői indítványának napirendre tűzéséről, a földtörvény módosítása tárgyában; Király Zoltán indítványáról az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról, vala­mint a Roszik Gábor, dr. Debreczeni József, dr. Marx Gyula és dr. Raffay Ernő egyéni indítványáról, október 23. esetleges nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánításáról. Az Országgyűlés első napirendi pontként a ki- és bevándor­lásról, illetve a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvényja­vaslatról tárgyal Horváth István belügyminiszter előterjesztésé­ben. E kérdésekről várhatóan különösebben éles vita nem bontakozik ki, mert az eddig napvilágot látott hírek jelzik: rendkí­vül időszerű, humánus törvény van születőben, arról az eddigi fórumokon szinte mindenütt felsőfokon szóltak. Támogatói kü­lönösen azt méltatják, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilat­kozatával összhangban készült a tervezet, amely szinte vala­mennyi állampolgárnak megadja az abszolút szabadságot az utazásra. Üdvözölték azt is, hogy a külföldön való tartózkodás idejét a tervezet gyakorlatilag nem korlátozza, az az útlevél érvé­nyességéig szól. Ez az intézkedés egyben megszünteti a jogel­lenes külföldön tartózkodás intézményét, a tiltott határátlépés pedig a jövőben csak akkor minősül bűncselekménynek, ha azt fegyverrel követik el. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében vár­hatóan a 3-4. napirendi pontként tárgyalja a Ház a büntető tör­vénykönyv módosításáról, illetve a büntetőeljárási törvény mó­dosításáról szóló törvényjavaslatot. A Btk módosítása azt indít­ványozza, hogy a jövőben a fegyveres testületek tagjai kerülje­nek ki a katonai büntetőjog hatálya alól, azaz katonai bűncse­lekmény miatt csak a néphadsereg és a határőrség tagjait le­hessen felelősségre vonni. Az illetékes parlamenti állandó bi­zottság véleménye szerint tisztázni kell a „katona” törvényi fo­galmát: a katonai büntetőjog hatálya alá a jövőben a néphadse­reg, a határőrség, továbbá a rendőrség tagjai tartozzanak. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságban folytatott vita alapján számos kérdésben várhatóan polémia alakul majd ki az ülésszakon a módosító, a vizsgálati szakaszokkal kapcsolatos indítványok felett. A jogi bizottság támogatta Südi Bertalan mó­dosító indítványát, amelyben a Bács-Kiskun megyei képviselő javasolja: amennyiben a bíróság a magyar állampolgárt - bűn- cselekmény vagy bizonyítottság hiányában - az ellene emelt vádak alól jogerősen felmenti, a bíróság az érintett kérésére, az általa megjelölt hazai sajtótermékben az ügy lényegét érintő tá­jékoztató közleményt hozhasson nyilvánosságra. Várhatóan e téma kapcsán hangzik majd el az a nyilatkozat, amely az országgyűlési képviselők jó hírének, becsületének vé­delmében fogalmazódott meg. A nyilatkozat - amelyet Szűrös Mátyás olvas fel - egy konkrét eset kapcsán visszautasítja az olyan alaptalan híradásokat, amelyek az országgyűlési képvi­selők jó hírét csorbítják. Eredetileg úgy tervezték a képviselők, hogy az adótörvények tervezett módosítását is megvitatják a szeptemberi ülésszakon. Mivel azonban a Pénzügyminisztérium számos új javaslatot ka­pott, s azokat még nem tudta feldolgozni, az adótörvények vitá­ját későbbre halasztották. Helyettük két, elsősorban a kisvállal­kozásokat érintő törvénymódosítás szerepel majd a napiren­den. Békési László pénzügyminiszter expozéja a kisvállalkozá­sokat, a kisiparosokat érinti: az elmúlt évről áthúzódó beruházá­saikat, illetve a vásárolt készletek változását költségként szá­molhatják el az idén, ha a képviselők elfogadják a törvénymódo­sító javaslatot. Ez jelentős könnyítés az érintettek számára, mert a jelenleg érvényes törvény a vállalkozási nyereségadóról és a magán- személyek jövedelemadójáról sok kisvállalkozót nagyon nehéz helyzetbe hozott. Az ülésszakot az eddig jelzett szándék szerint huszonegy in­terpelláció és hét kérdés zárja. A képviselők végül személyi kér­désekben döntenek: jelölőbizottságot hoznak létre az Alkot­mánybíróság tagjainak, illetve az Állami Számvevőszék tiszt- > ségviselőinek megválasztásához. A bolsevizmus nem sztálinizmus Az MSZMP Elnökségének nyilatkozata Különvélemény balról Interjú Benkő Zoltánnal Az Összefogás az MSZMP megújítá­sáért mozgalom vasárnap Budapesten megtartott országos tanácskozásán Benkő Zoltán személyében egy szek­szárdi küldött is felszólalt. A Tolna Me­gyei Oktatási Igazgatóság tanárának be­számolója - legalábbis a Népszabadság szerint - nagy visszhangot váltott ki. Ben­kő Zoltán egyebek mellett félrevezetőnek nevezte a kormány tájékoztatóját az ár­emelések és az energia kérdésében, Bős-Nagymaros ügyében pedig úgy­mond elvtelen engedményt tett a kor­mány az ellenzéknek. Hazatérte után ke­restük fel Benkő Zoltánt, arra kérve, fejte­né ki ez ügyben bővebben nézeteit.- A közvélemény által hitelesnek tartott dolgok közül számtalan mögött nincs pontos tényanyag - állította Benkő Zol­tán. - Más a kép akkor, ha gazdaságpoli­tikai szakértőket hallgatunk meg, és me­gint más, ha a kormányt. A jelenlegi kor­mány már több mint két éve azt hajtogat­ja, hogy az elődje a hibás: ám elég meg­nézni az adósságállományt, s rögtön ki­derül, hogy az az elmúlt időszakban duplázódott meg.- Ezek szerint a kormány félretájékoz­tatja a közvéleményt? Ha ez így van, mi lehet ennek az oka?- A hibás gazdaságpolitika és bizo­nyos fajta manipuláció sem zárható ki. De az előző kormányra való hivatkozás ideje már lejárt, hiszen gondoljunk csak az Egyesült Államokra. Ott négy évre vá­lasztanak elnököt, s az ö koncepciójának két éven belül már érvényre kell jutnia.- Különvéleményét hangoztatta Bős— Nagymaros ügyében is... (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP Elnöksége a közvélemény­nyel együtt, a sajtóból értesült arról, hogy néhányan Kádár János Társaság néven egyesületet kívánnak létrehozni, és - az ő eszmei-politikai örökségére való hivat­kozással - élesen bírálják, sőt, alapve­tően megkérdőjelezik pártunk jelenlegi politikáját. Az MSZMP vezetői eddig is méltóan emlékeztek Kádár János, e nagy formá­tumú politikus tevékenységére. Úgy gon­doljuk azonban, hogy - megfelelő távlat és elmélyült történelmi elemzések hiá­nyában - senkinek, egyetlen áramlatnak sincs joga kisajátítani a kádári öröksé­get. Elítéljük tehát az olyan próbálkozáso­kat, amelyek agresszív indulatok felkelté­sével, névtelen kezdeményezésekkel igyekeznek maguknak híveket toborozni. Az Elnökség egyúttal visszautasítja a pártunk vezető politikusaira tett rágalma­zó kijelentéseket. (MTI) Közlemény az MSZMP KB üléséről Az MSZMP Központi Bizottsága hétfőn délután közleményt adott ki a KB ülésé­ről: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. szeptember 25-én Nyers Rezső elnökletével ülést tar­tott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a kongresszusi küldöttcsoportok vezetői, a SZOT elnöke és főtitkára, a párt nyíregy­házi és szegedi városi bizottságának el­ső titkárai, valamint a pártsajtó vezetői. 1. A Központi Bizottság élénk, beható vita keretében állást foglalt a kongresz- szusi felkészülés politikai és szervezeti kérdéseiben.- Grósz Károly főtitkár előterjesztésé­ben megvitatta a testület kongresszusi beszámolóját, és kifejezte egyetértését annak politikai vonalával, lényegi megál­lapításaival. Pozsgay Imrének, a pártelnökség tag­jának előterjesztésében megtárgyalta a párt programnyilatkozatának tervezetét, és úgy döntött, hogy azt a kongresszus­nak megvitatásra és elfogadásra ajánlja.- Kovács Jenő KB-titkár tájékoztatója alapján áttekintette a kongresszus szer­vezeti, technikai előkészületeit. 2. A testület meghallgatta Pozsgay Im­re tájékoztatóját a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, és jóváhagyó­lag tudomásul vette az MSZMP tárgyaló- küldöttségének munkáját. Az elért meg­állapodás jelentős lépés az ország jövő­jét szolgáló békés átmenethez. Az MSZMP a maga részéről mindent meg­tesz a megállapodás valóra váltásáért. 3. A Központi Bizottság Barabás János KB-titkár előterjesztésében a nemzeti megbékélésről állásfoglalás-tervezetet alakított ki, amelyet - más dokumentu­mokkal együtt - megvitatásra ajánl a kongresszusnak. Az MTI munkatársa részletesebb tájé­koztatást kért az ülésen elhangzottakról, ám a Központi Bizottság illetékesei ettől elzárkóztak. (MTI) A kormány stratégiai céljai világosak Az MTI interjúja Németh Miklós miniszterelnökkel- Az MSZMP mint a jelenlegi kormány­zó párt és a kormány ellentmondásos viszonyáról, a Németh-kormány műkö­désének eddigi mérlegéről és jövőbeni stratégiai céljairól, valamint más, a köz­életi, a mai viták homlokterében álló kér­désekről fejtette ki nézeteit Németh Mik­lós miniszterelnök a Magyar Távirati Iro­da kérdéseire válaszolva. Az interjút tel­jes terjedelmében közöljük.- Az utóbbi időben - egyesek vádként, mások érdemként - egyre többször han­goztatják, hogy a kormány eltávolodott saját pártjától, az MSZMP-től. Igaznak tart­ja-e ezt a megállapítást?- A kérdést így is fel lehet tenni, de ez hibás válaszra csábít. Mindenki egyetért abban, hogy a pártállam intézményét le kell bontani. Nem a párttól távolodott el a kormány, hanem a párt vezető testületéi által hozott döntések végrehajtója helyett vált önálló kormányzati politikai erővé. A lényeget abban látom, hogy a kormány és a parlament együttműködésében helyreállt a parlamentáris demokrácia. Nem vártuk meg ezzel a koalíciós időket. Ez azt jelenti, hogy a kormány csak a parlamentnek felelős döntéseiért. Mi­után azonban a parlament többségében MSZMP-tagokból áll, ezért a kormány ezzel közeledett saját pártjához, hiszen konstruktív együttműködést tudott kiala­kítani annak parlamenti képviseletével. Ezenkívül ezernyi jelzés bizonyítja szá­munkra azt is, hogy a párt reformerői is támogatják a kormány stratégiai irányvo­nalát és a kormány akcióit. Ezeken a te­rületeken tehát közeledés, sőt szoros együttműködés tapasztalható. Arról vi­szont nem tehet a kormány, hogy az MSZMP vezetése nem épített ki megfele­lő kapcsolatot saját parlamenti képvise­letével. Ugyanis a parlamentáris demok­ráciában ez lenne a kormány befolyáso­lásának, ellenőrzésének módja. így for­dulhattak elő olyan esetek, amikor az MSZMP csak esetlegesen támogatta a kormányt, sőt helyi szinteken szembefor­dulás is történt. Ezt a helyzetet tarthatat­lannak tekintem, és mindent megteszek azért, hogy a közelgő kongresszus után olyan megújult párt szerveződjön, ame­lyik tisztában van azzal, hogy a választá­sokon a sorsa - mint kormányzó pártnak - a kormányzat teljesítményén dől el.- Álláspontja, mint a kormány elnökéé, világos. De ön egyúttal a párt elnökségé­nek is tagja. Nem érez ezért a helyzetért felelősséget?- De igen. Nyáron azért is vállaltam a pártelnökségi tagságot, mert azt hittem, hogy a pártállam lebontására így na­gyobb hatást tudok gyakorolni. Ebben tévedtem. Nem tudtam megakadályozni, hogy a párt különböző fórumai konkrét ügyekben a kormányra kötelező határo­zatot hozzanak. így volt ez például a párt- szervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban. Persze más problémák is (Folytatás a 3. oldalon.) Vágják a napraforgót, szedik a kukoricát, rothad a szőlő Jó ütemben halad megyénkben a nap­raforgó betakarítása, az elvetett terület 75 százalékáról került le eddig a termés. Megkezdődött a hibridkukorica után az árukukorica betakarítása is. A mezőgaz­dasági nagyüzemekben a talajmunkákat végzik az őszi vetések alá. A nagyüzemek mellett a kistermelők és megkezdték a szüretet. Az eddigi eredmények alapján sajnos arra lehet következtetni, hogy az 1989. év nem tartozik a jó évjáratokhoz. Ez a jégverés következménye, egyes szőlőfajták (ottonel muskotály, merlot, kékfrankos) rosszul kötődtek, valamint igen nagy volt a korai gombafertőzés (szürkepenész, peronoszpóra, liszthar­mat). A becslések szerint az 1988. évhez képest 20-25 százalékkal várható keve­sebb termés. A szeptemberi esőzések hatására sajnos a rothadás megkezdő­dött és ez mindenképpen a minőség ro­vására megy. Az átlagos mustfok 15,3 körül alakul. dvm - Fotó: kpm Vágja a rendet a Claas Dominátor . Pótkocsiba kerül a termés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom