Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-25 / 226. szám
2 Képújság 1989. szeptember 25. A dél-dunántúli megyék regionális tanácskozása Az I. jásztalálkozó A programnyilatkozat a párt önazonosításának eszköze Javaslat az önkormányzatról (Folytatás az 1. oldalról.) vetődtek föl többek között, mint modellváltásról vagy rendszerváltásról beszélhetünk, milyen legyen a párt jellege, milyen a párt viszonya a marxizmushoz és saját múltjához. Szóba került a demokratikusszocializmus, mint társadalomkép tartalma, a válságkezelés, a gazdasági átmenetet szolgáló határozott intézkedések, a tulajdonreform és a radikális elosztási reform szükségessége. Rendre visszatérő téma volt a vidéki Magyarország esélyegyenlőtlensége, a teljes jogú önigazgatás, önkormányzat igénye. Erről valamennyi küldött által elfogadott dokumentum született a tanácskozáson, amelyben javasolják: a kongról, hogy a deA házigazda: dr. Jánosi György mokratikus átalakulás folyamatában a társadalom szerveződésének alapja kizárólag a községekben és városokban létrehozandó önkormányzat legyen, amely a közigazgatás, a gazdaság, a művelődés, a szellemi életterén új módon felépülő, alkotóképes közösségeket hozhat létre. Sürgeti az önkormányzat alapját létrehozó törvényhozási folyamat felgyorsítását is. A vitában az is kiderült, hogy a küldöttek döntő többsége azonosul az átdolgozott és a Központi Bizottság mai ülésére kerülő programnyilatkozat-tervezet alapmegállapításaival és a párt névváltoztatásával is. Pozsgay Imre hozzászólásában a politikai egyeztető tárgyalások tapasztalatairól szólva hangsúlyozta, hogy az MSZMP a tárgyalások többi résztvevőjével együtt építi fel a társadalom jogállami, alkotmányos formáját, és a tárgyalások első szakaszában az ország számára a lehető legkedvezőbb megoldások születtek. Az MSZMP tárgyalóküldöttsége a békés átmenetet tartja szem előtt, minden esetben képviselve a párttestületek előzetes állás- foglalását. A programnyilatkozat funkciójáról a következőket mondta:- A programnyilatkozat a párt önazonosításának eszköze lehet. Olyan kínálatot ad, amely alapján a tagság eldöntheti, csatlakozik ehhez a párthoz vagy sem, vagyis tisztességes eszköz a párthoz való tartozás eldöntéséhez. Szólt arról is, ha önmagunkat mozgalmi, politikai pártként határozzuk meg, a tagokkal szemben nem az ideológiai, hanem a politikai elkötelezettség követelményét támaszthatjuk.- Minden párt egyetemes nemzeti célokBaranya megyei küldöttek ért küzd, társadalmi feladatokat vállal és emellett tudja, kikre számít tagjai sorában - utalt ezzel az államminiszter azokra a vitákra is, amelyekben sokszor összekeveredik a párt jellege és bázisa. Egy jogállamban pedig - hangsúlyozta Pozsgay Imre - a párt legitimációjához elengedhetetlen szándékainak, céljainak világossá tétele. A stratégiát a demokratikus szocializmus jelenti, amely értéktartomány, a szabadságtechnikák alkalmazása és nem elvont társadalomkép. Emellett a nemzetközi szocialista mozgalomhoz csatlakozás lehetősége is, amely nem jelent feltétlenül szakítást eddigi kapcsolatainkkal, hanem annak szélesítése. Nagyon fontos az is - mondta Pozsgay Imre, hogy a kongresszuson megújuló párt milyen készültséggel megy a jövő felé. Ezért a felelősséget is tisztázni kell. Kimondani azt, a párttagság nem felelős azért, ami az országban történt, hiszen a vezetés megszüntette a döntési felelősségét és az ország működési zavarainak magyarázatakor csak a végrehajtási felelősséget emlegette. A demokratikusan működő pártnak - szögezte le az államminiszter - új, a döntés és a Végrehajtás felelősségét egyesitő rendszert kell kiépítenie. Pozsgay Imre arról is szólt, hogy a felelősök bizonyos köre megszemélyesíthető, de nem a leszámolás, hanem a politikai elszámolás igényével. Az alapszabály-tervezet vitájában Kovács Jenő azokat a sarkalatos kérdéseket taglalta, ahol a különböző válaszok között nehezen elképzelhető a kompromisszum. Kiknek a politikai érdekképviseletére szerveződik a párt, kiket vár soraiba, lehetővé teszi-e a lelkiismereti szabadságot, a választott testületek kiknek a felhatalmazása alapján gyakorolják jogosítványukat, meg- adjuk-e a párton belüli szabad közösség: alakítás jogát, hogyan garantáljuk a párton belüli kisebbségek működését? Megannyi kérdés, amelyre különböző válasz adható és amelyekre elkerülhetetlen a kongresz- szus küldötteinek egyértelmű szavazata. A szavazatok egyben arról is döntenek: a régi vagy az új párt mellett voksol a kongresz- szus. A küldöttek közül többen szenvedélyesen szóltak arról - és azt a többség támogatta -, hogy a párt vezető testületéibe jelöltek álláspontját a választás előtt meg akarják ismerni. Nyilatkozzanak a jelöltek, milyen elképzelésekkel vállalnák az adott párttisztséget. „Ha európai párt akarunk lenni, a pártválasztást is európai módon csináljuk” - mondták. A regionális tanácskozás azzal ért véget, hogy a küldöttek a kongresszusig, de a kongresszus alatt is tartják az itt kialakult kapcsolatot, folytatják a tisztázó beszélgetést, a nézetegyeztetést. . Javaslat az MSZMP kongresszusához Pártunk foglaljon állást abban, hogy a demokratikus átalakulás folyamatában a társadalom szerveződésének alapja az önkormányzat legyen, amely a köz- igazgatás, a gazdaság, a művelődés, a szellemi élet terén új módon felépülő, alkotóképes közösséget hozhat létre. Az elkövetkező hónapokban szükségesnek tartjuk az önkormányzat alapját létrehozó törvényhozási folyamat felgyorsítását. Területei önkormányzat csak községben, városban - tehát organikus közösségek, települések működésének létformájaként jöhet létre. Az önkormányzat az adott település helyi hatalma, melynek jogkörét csak a Parlament által létrehozott törvény korlátozhatja. Mindezek alapján megyei önkormányzat nincs. Ez azonban nem zárja ki, hogy a települések önkéntesen társulást hozzanak létre olyan feladatokra, amelyek megoldása az egyes önkormányzatok erejét meghaladja. Különböző feladatokra az önkormányzatok különböző szövetségekhez csatlakozhatnak. Az önkormányzat megteremtésének törvényi alapjait (az önkormányzati törvényt, az államháztartási törvényt, valamint az adórendszer ennek megfelelő módosításait) együttesen célszerű kialakítani. Az önkormányzat létrehozása gazdasági függetlenséget feltételez, ezért támogatjuk az önkormányzatok tulajdonának egyszeri, jogi aktussal történő létrehozását. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk az elmaradott térségek és a csekély erőforrással rendelkező települések esetében az állami támogatás fenntartását, mellyel a felzárkóztatás folyamata felgyorsulhat. Az önkormányzatok az átmeneti időszakban a társadalom fontos stabilizálói lehetnek. Ne aggódjunk a vidéki Magyarország miatt; legyen lehetősége saját létformája kiteljesítésére. Szekszárd, 1989. szeptember 23. Baranya, Fejér, Somogy, Tolna és Zala megye kongresszusi küldöttei Dr. Kiss József bátaszéki küldött Herczig Ferenc szekszárdi küldött KAMARÁS GYÖRGYNÉ Távoli rokonok (Folytatás az 1. oldalról.) építettek, művelték a földeket, nevelték a gyerekeket és sokat imádkoztak. Muthpusztán, ami 1949-ben az Újireg nevet kapta, még ma is az Árokszállásról hozott oltár díszíti az imaházat. Akadtak, akik nem tudtak megszokni, a 200-250 telepes 10-15 százaléka visszament egy-két év után. Ma Újiregen 139 ház és 3 lakott tanya található, 416-an élnek a községben. A bontások és újjáépítések után mindössze két régi, „örökölt” épület maradt: az óvoda és a kultúr- ház. A többi a jász kezek munkája. * A tűz fölött egy zöld üstben fortyogott a birkapörkölt. Varga József, a helyi téesz ágazatvezetője 100 személyre főzött a kultúrház udvarán. Hatvan vendég érkezett az óhazából, Jászárokszállásról Újiregbe. A Szabók Szabókat, a Szikrák Szikrákat, a Csukák Csukákat kerestek. Egymásra találtak a távoli rokonok. A jászárokszállásiak baráti köre által szervezett I. jásztalálkozón - szombaton - kellemes volt a hangulat. Gonda József iregszemcsei tanácselnök, Csikós Sándor újiregi elöljáró és Szikra Ferenc jászárokszállási tanácselnök köszöntő szavai után a vendégek egyike, Szántó László bácsi elszavalta saját versét. A továbbiakban a falunézésre, az ebédre, majd a zenés-táncos délutáni kötetlen programra került sor.- WyPatthelyzetbe került a bonyhádi pártértekezlet A kongresszus után újra összeülnek A résztvevők számával nem volt gond - 92 megválasztott küldöttből 81 megjelent és a 31 pártbizottsági tagból is ott volt 25 -, mégis nehézkesen kezdett érdemi munkába szombaton a bonyhádi pártértekezlet. Az eredeti ügyrendben ugyanis csak az MSZMP bonyhádi és városkörnyéki programja, valamint a párt programnyilatkozatának és szervezeti szabályzat tervezetének megvitatása szerepelt, a helyi reformkor nevében szóló Pogátsa Alajos azonban ragaszkodott ahhoz, hogy szervezeti és személyi kérdésekben is döntsön a fórum. Hosszadalmas vita kerekedett arról is, szavazati vagy tanácskozási joggal vegyenek részt a pb-tagok a pártértekezleten. S bár először megszavazták, hogy a mostani pártértekezlet kétfordulós legyen, a kongresszus után újra tartsanak egyet, melyen majd új vezetőséget választanak, a másfél órás procedúra végén abban maradtak: a különböző témák tárgyalás során, illetve után mégiscsak vissza lehessen térni a személyi kérdésekre. Ezután Krizsán István első titkár mondott vitaindítót, felvázolva a pártbizottság pártpolitikai, társadalompolitikai programját. Szólt a párt megújulásának szükségességéről, de óva intette a reformkört attól, hogy a ’’pálya széléről” kritizáljon. A munkahelyi politizálásról úgy vélte, fokozatosan kell áttevődnie a lakóterületre, a pártszékházaknak pedig mozgalmi centrumként, klubszerűén kell működniük. Az előterjesztés után sokan mikrofon elé álltak, de a jelenlegi társadalmi-politi- kai-gazdasági helyzet elemzése, a hibák feltárása az azonnali nyugdíjrendezés követelése mellett konkrét tennivalókról kevés szó esett. Kiemelhető talán a 14-16 éves munkanélküliek foglalkoztatásának megoldását, a kisközségek iskoláinak segítését, a szegények felkutatását szorgalmazó javaslat. A párt választási esélyeit boncolgatók többsége tart a pártszakadástól, a széthúzás helyett egységre szólították fel a tagságot. Az indulatoktól fűtött, olykor személyeskedő eszmecsere során Lipovszky Gyula, a megyei pártbizottság titkára is szót kért. Úgy vélte, patthelyzetbe került a pártértekezlet, az ingerült légkör oka az elfojtott feszültség, amely mégiscsak a személyi kérdések tárgyalását sürgeti. Ezután úgymond „elszabadult a pokol”, két vb- és két pb-tag lemondott funkciójáról. A küldöttek úgy döntöttek, helyüket nem töltik be, s így határoztak s nemrég megüresedett városi titkári státust illetően is. A pártbizottság élén tehát az októberi kongresszust követő újabb bonyhádi pártértekezletig Krizsán István áll. A jelölőbizottság pedig megbízást kapott, hogy addig folytassa munkáját. A kilenc órán át tartó fórumról távozók többsége úgy vélte, április-május körül lett volna aktuális az értekezlet, most már szinte felesleges volt. Nehéz lenne őket megcáfolni.- esi Jelcin: a cikkátvétel lejáratás A Borisz Jelcint pocskondiázó La Re- pubblica-cikk átvétele a Pravdában személyes támadás volt Jelcin ellen, azzal a céllal, hogy befeketítse a népi küldöttet, s gyengítse azt a kedvező visszhangot, amelyet egyesült államokbeli látogatása keltett. Az ügyről maga Borisz Jelcin vélekedett így egy leningrádi ifjúsági lapnak nyilatkozva. A népszerű szovjet politikus interjúját ismertette e heti számában a 20 millió példányban megjelenő Argumenti i Fakti című lap. Jelcin megjegyezte, hogy a cikkátvétel tükrözi a párton belüli folyamatokat, azt, hogy akadnak az átalakítást fékezni, megállítani akaró erők, amelyek nem a válságban lévő ország érdekeit nézik. A képviselő elmondta, hogy az elmúlt héten a moszkvai Puskin téren nyilvánosan elégettek több száz Pravda-példányt. Az Egyesült Államok mindennapjairól szerzett, összességében kedvező benyomásainak ismertetése után Jelcin elmondta: táviratok tömegében tájékoztatják őt arról, hogy lemondták a Pravda előfizetését. - Újból kijelentem: az akció célja lejáratni az engem megválasztó nép, valamint a kisebbségben levő régióközi parlamenti csoport tekintélyét - fejeződik be a Jelcin-interjú. Népszavazási kezdeményezés A Szabad Demokraták Szövetsége, amely, mint ismeretes nem írta alá a sarkalatos törvényekkel foglalkozó háromoldalú politikai tárgyalásokat lezáró megállapodást, népszavazást kezdeményezett e tárgyalások vitatott kérdéseiről. A szövetség szeptember 22-től 24-ig országos tábort rendezett Sopronban országos és helyi vezetőinek, illetve szervezőinek részvételével. A jelenlévők egyhangúlag döntöttek a népszavazási kezdeményezés mellett, s egyben meghatározták a népszavazással eldöntendő kérdéseket is. Állásfoglalásuk szerint az egész nép döntsön arról, hogy kivonuljanak-e az MSZMP-szervezetek a munkahelyekről, elszámoljanak-e a tulajdonukban vagy kezelésükben.lévő vagyonról? Ugyanígy az egész ország mondjon igent, vagy nemet arra, hogy csak a szabad választások után kerülhessen-e sora köztársasági elnök megválasztására, s hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget? A népszavazást kérő ivek az SZDSZ helyi szervezeteinél szerezhetők be. A szabad demokraták soproni országos táborának résztvevői vasárnap megkoszorúzták az 1957-es mosonmagyaróvári per nyomán kivégzett mártírolt - Földes Gábor, Szigethy Attila és társaik - ideiglenes emlékművét. Pozsgay Imre
