Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-22 / 224. szám

1989. szeptember 22. ^fepÜJSÄG 3 Bízva Fortunában Lottóra várakozók szakboltok dolgozóinak - sőt, ha nem bírják, az OTP-s besegitőknek is - jócs­kán megvan a többletmunkája, a bélyeg­zéstől és eladástól kezdve a gyakoribb pénzszállításig. Nem halmozódhat föl ugyanis bizonyos határon túl a pénz a to- tózókban, s míg „normál” héten egyszer vagy kétszer kell elszállítani, a mostani csúcs mellett erre naponta szükség van. Mindez addig tart, míg valakit kegyeibe nem fogad Fortuna istenasszony, vagy nem hoz neki szerencsét a négylevelű ló­here. Akkor hazaballag - mondjuk, száz- milliócskával... Aztán kezdődik a halmo­zódás elölről. Nem válogatunk Bongó? Bongó! Is. Harmadik hónapja, hogy fülünkbe mászik az új szerencsejá­tékjói hangzó neve - s nem éppen ered­ménytelenül. Míg az első sorsoláson mintegy 82 ezer szelvény vett részt, a má­sodikon 148 ezer, a közelgő harmadikra legalább 170 ezret saccolnak a hozzáér­tők. Bár nyomdai kapacitás hiánya miatt megyénkben is előfordult korábban szel­vényhiány, azért akadt nálunk is néhány nagyobb nyeremény. Bonyhádon, Dom­bóváron és Szekszárdon is gazdára talált 70-70 ezer forint, ami az eladott szelvé­nyek számához viszonyítva nem rossz arány. A másik újdonság, a formájában borítékos sorsjegyre hasonlítható, ám négyszer olyan drága szupersorsjegy kevésbé kedvelt, pedig a szürke külső mögött állítólag több és nagyobb nyere­mény rejtőzködik, ami indokolhatja a ma­gasabb árat. Két százezer és több húsz­ezer forintos nyeremény mindenesetre akadt már a megyében a szeptember elején kezdődött árusítás óta. Borítékos sorsjegy, a jól bevált totó, tele- lottó - most minden elkel. A már-már „leül­ni" látszó hatoslottóból is biankó szelvé­nyeket árusítanak, pedig ott nincs is hal­mozódás a nyereményekben. Általában el­mondható, hogy fölfutott a szerencsejáté­kok iránti érdeklődés, s a folyamat önma­gát erősíti; minél több szelvény, sorsjegy fogy, annál gyakoribb környezetünkben a nyeremény, annál optimistábbak leszünk saját lehetőségeinket illetően is, tehát an­nál több szelvényt vásárolunk... A nyere­mények utáni 20 százalék illeték jól jön az állami költségvetésnek, de az önállóvá váló OTP is a szerencsejátékokon tud legegyér­telműbben nyereséget kimutatni. Mi pedig- nagy pénzek, jó játék, izgatott várakozás- reményében partnerek vagyunk. Külö­nösen, ha rá is kényszerülünk, mert a nye­rés az egyetlen esélyünk, hogy a puszta megélhetésen túl is elérjünk valamit. (rostás) Fotó: - gk ­(Folytatás az 1. oldalról) Ahogy elnézem a szekszárdi totózó- oah a nagy tömeget, alighanem sokan gondolkodnak hasonlóan. Nem ritka, iogy egy-egy sorbanálló száz lottószel- /ényt is vásárol, de a sok kicsi is sokra megy. Elő is fordult többször az utóbbi letekben, hogy a kirendeltségeken, fió- <oknál lévő szelvények elfogytak, nem maradt más hátra, mint a stemplizés. Tar­ának ugyanis a szakboltok úgynevezett aiankó szelvényeket is készleten, jobb rnján ezeket árusítják, miután mindegyik- e több helyen is rábélyegzik az éppen aktuális hét számát. Amennyire a keres­etet nyomdai úton egyáltalán követni ké- aesek, pótszelvényt is lehet igényelni az Országos Takarékpénztár központjából. Szekszárdra e hét keddjén 6000 darab lyen szelvény érkezett, de szinte azonnal al is fogyott. A „láz” július elején vette kezdetét. A 25. játékhéttől kezdve olyan új szabályt vezetett be az OTP a játékkedv fokozása érdekében, amely az addig megszokott- íoz képest csillagászati nyereményekre s lehetőséget ad. A korábbiak szerint az adott héten lottóból befolyt összeg 60 százaléka képezi a nyereményalapot. Ennek hatoda a tárgynyeremény-sorso- áson talál gazdára, öthatodát fizetik ki sgyenlő arányban a négy nyerőosztály- 3an. Tizenhárom héttel ezelőtt ehhez ké­sest azt a változtatást hozták, hogy azon s héten, amikor nincs öttalálatos, 1 millió orintot átvisznek a következő hétre az 5tös jutalmazására. Ez az összeg halmo- :ódik mindaddig, míg valaki mind az öt számot eltalálja. \ tizenharmadik sem volt szerencsés Tizenhárom hete „él” a rendelkezés, izóta nem akadt telitalálatos szelvény, 'izenhárommillió forint lenne tehát csak íz az összeg (nettói), ami a halmozódás­sói eredően ütné a szerencsés lottózó narkát, ezen fölül pedig a „hagyomá- tyos” módon képzett rész, ami ugye an- íál nagyobb, minél több szelvény kel el íz adott héten. Mostanában pedig igen- ssak sok fogy. A huszonötödik játékhé- en - az utolsó „halmozódás nélküli” hé- en - 7 076 229 volt a beérkezett szelvé- tyek száma, a 37. héten pedig 9 468 757! Harmincöt százalékos az emelkedés! Ilyen tömegű szelvény földolgozása lem megy zökkenő nélkül, több a hiba, öbb a reklamáció. A játékosok egy része iem veszi észre a szelvényen a föliratot, nely szerint a nyereményeket a főváros- >an és a megyeszékhelyeken nem küldik ;i. Számukra nyilvánvalóan sok bosszú- ;ágot okoz a hiábavaló várakozás. A Miért ne lehetne ez a húszmilliót érő szelvény? Túrják-fúrják a főutcát Majos csatornát csatlakoztat Bonyhádhoz (Folytatás az 1. oldalról.) A település fekvése, valamint a kes­keny telkes beépítés módja az esetek többségében egyszerűen nem tette le­hetővé a szikkasztásos szennyvíztáro­lást, így maradt a gyűjtött szennyvízrend­szer kiépítésének lehetősége. Mindez persze pénzbe kerül, jelentős lakossági terhekkel és a tanácsi költségvetés meg­csapolásának kényszerével. Csatorna nélkül viszont a XX. század végén egy te­lepülés már nehezen képzelhető el. Kö­vetkezett a közvélemény-kutatás, a la­kossági erők számbavétele, megszondá­zása, s mikor adottak voltak hozzá a felté­telek, csatornamű-társulást alakítottak Majoson is. A tavalyi évvégén a kész mű­szaki tervek és a belépési nyilatkozatok aláírása után még közel fél évet csúszott a kivitelezés megkezdése, mert a társulá­si hitelkamatokról nem született döntés, ami végül is kedvezően alakult. Majoson így a teljes község csatornázásra kerül sor, összesen 398 lakótelek és. 33 jogi érdekeltség szennyvízelvezetésének gondja oldódik meg. A lakosság 35 ezer forintot fizet 10 esztendő alatt, míg a Bonyhádi Városi Tanács az építéshez 6 millió forintot biztosított. A kivitelező ez esetben a bonyhádi ta­nács költségvetési üzeme, amelynek dolgozói augusztus 14-én kezdtek a munkák elvégzéséhez, s várhatóan 1990 december végén készül el a csatornamű. A jövő év első felében azonban már lesz olyan szakasz mely bekötésre kerül. A szennyvíz Majosról is Bonyhádra ke­rül, a tisztítótelepre, melynek eddig is akadtak kapacitásbeli gondjai, így ter­mészetes, hogy a bővítés elkerülhetetlen. A munkát a Tolna Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat végzi el, amire Bonyhád 9,8 millió forintot áldoz. Ezt az összeget 1992 közepéig több részletben fizetik ki.- szs ­Fotó: RITZEL ZOLTÁN Ilyen magas talajvíz nehezíti a csatornafektetési munkálatokat Nyílt levélre nyílt válaszok Az egyéni országgyűlési képviselői választókerületek kialakításáról Az MSZMP Tamási városi és városkörnyéki szervezeteinek titkári tanácsa nevében Fiáth Attila első titkár a Népújság szep­tember 21-i számában nyílt levéllel fordult hozzám, melyben szóvá teszi az egyéni országgyűlési képviselői választókerüle­tek beosztásával kapcsolatos előkészítési módszerét. Észrevé­teleit megköszönöm, az abban foglaltakat a további előkészitési munka során figyelembe vesszük. Magam részéről is sajnála­tosnak tartom, hogy a jelenlegi előkészitési feladatokra a köz­ponti szervek részéről megadott igen rövid határidő szélesebb körű egyeztetést egyszerűen nem tett lehetővé. Ugyanakkor megjegyzem, hogy az előzetes egyeztető tárgyalásokon a többi párttal együtt az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának képvise­lője is részt vett. Tudomásul kell vennünk azt az ismert szándé­kot, hogy a konszenzus alakításában pártok és politikai szerve­zetek nézeteit, álláspontját kell egyeztetni. Ezért a helyi tárgya­lásoknál a közmegegyezést kell keresni, a pártpolitikai érdekek képviselete mellett. Az egyéni választókerületek 9-ről 4-re tervezett csökkentése - ami az országos politikai egyeztető tárgyalások eredménye - miatt a megye különböző térségei között teljes egyetértésre na­gyon nehezen kerülhet sor. A választókerületek kialakításánál a viszonylag arányos népességszám mellett figyelemmel kell len­ni a térségi kapcsolatokra, a nemzetiségi, vallási és egyéb sajá­tosságokra stb. A sajtóból ismert, hogy a megyei ellenzéki pár­tok, az MSZMP megyei első titkára, és az országgyűlési képvi­selők Tolna megyei csoportjának vezetője nyílt levélben kérték a Belügyminisztérium közbenjárását, hogy az egyéni választó- kerületek számát 5-re emeljék. Emellett a pártok a megyei listá­kon is indíthatják jelöltjeiket, a töredékszavazatok összesítése alapján pedig Kialakul az országos listán választott képviselők sorrendje. így az egyéni választókerületekben 152, a megyei listákon 152, és az országos listán 70 képviselő lesz választható a törvénytervezet szerint. A Népújság szeptember 19-i (keddi) számában Mátyás István megyei általános tanácselnök-helyettes nyilatkozott a választá­si körzetek tervezett beosztásáról. Az újságcikkeiméből is kide­rül, hogy csak elképzelésekről és nem eldöntött tényekről van szó. A nyilatkozat utal a gondokra is, így arra, hogy Tamási és környéke a dombóvári térséggel képezne választókerületet. A választásokról szóló, jelenleg még hatályos 1983. évi III. tv. az országgyűlési választókerületek számának, területének, székhelyének és sorszámának megállapítását az Elnöki Tanács hatáskörébe utalja. Ez a megoldás ma már elképzelhetetlen, mi­vel a választókerületekkel kapcsolatos döntés időpontjában va­lószínűleg már nem is lesz Elnöki Tanács. Közismert, hogy az új választási törvényt az Országgyűlés még nem fogadta el, így ez a kérdés ténylegesen szabályozatlan. Ismereteink szerint a vá­lasztókerületek kialakításában a döntés az Országgyűlés ha­táskörébe kerül. Elképzelésünk - mely szinkronban van Fiáth Attila javaslatával -, hogy a megyei tanácstagok városi és vá­roskörnyéki csoportjainak ülésein tárgyaljuk meg a témát, me­lyekre meghívjuk a helyi tanácsokat, az országgyűlési képvise­lőket, a pártok és társadalmi szervezetek képviselőit. A javasla­tok összegezését megyei tanácsi testület elé kívánjuk terjeszte­ni, mely a megyei álláspont kialakításában határozni fog. Remé­lem, hogy az így kialakuló javaslat az érdekeltek körében a lehe­tőségekhez mérten egyetértéssel találkozik. TAMÁS ÁDÁM megyei tanácselnök Nyílt válasz Tamásiba A Magyar Néppárt nem érzi feladatának, hogy a megyei ta­nács szakvezetését védelmébe vegye. Ugyanakkor veszélyes­nek tartja azt is, hogy antidemokratikusnak kiáltsa ki bárki is azt a munkát, amely a demokrácia jobbítását felelősen készíti elő. Az országos politikai egyeztető tanácskozás keretében két tucatnyi párt és társadalmi szervezet szakemberei egyeztek meg a választások mikéntjéről. Miután a megegyezés bonyolult kompromisszum eredménye, a javasolt rendszernek tömérdek negatívuma is van sok-sok pozitívuma mellett. Véleményünk szerint azonban nem az a lényeg, hogy a népet milyen módon kérdezték meg egy bonyolítási mechanizmusról, hanem az, hogy ennek alapján megvan-e a reménye a lehető legdemokra­tikusabb választásokra. A Magyar Néppárt véleménye az, hogy nem az előkészítés mikéntjét kell támadni, hanem a választások bonyolítására, de­mokratizmusára és eredményességére kell összpontosítani. A kidolgozott rendszer megítélésünk szerint a lehetőségekhez képest a leg korrektebb. A megyei tanácsot nehéz helyzetbe hozták az országos egyeztetés gyors üteme és a Belügyminisz­térium által szabott egy-két napos előkészítési határidők. Ennek ellenére nem szakigazgatási berkekben döntöttek, ha­nem igyekvő szervező munkával valamennyi politikai erő szak­értőjének bevonásával. Tamási város tisztelt polgárai a sajtó­ból arról is értesülhettek, hogy ennek során valamennyi felelős tanácsi és pártvezető együttesen kezdeményezte a választóke­rületek számának megnövelését. Ebben Tolna megye az elsők között jelezte állampolgárai érdekeit. A kérést az országos szer­vek nem méltányolták. Ezt követően újabb mindössze két nap alatt kellett dönteni. Egységesen az az álláspont alakult ki, hogy amennyiben a megyét kényszerűen négy kerületre kell osztani, akkor a kerületek a négy legnagyobb lélekszámú és szakigaz­gatási tapasztalatú város köré szerveződjenek. Ez azonban semmiféle rangot nem ad az illető városnak, csakis a lebonyolí­tással járó rengeteg szakmai feladatot. A Magyar Néppárt javasolja, hogy amennyiben Tamási város népe úgy érzi: tanácsa a helyzet magaslatán áll, stabil vezetés­sel és szakapparátussal Dombóvárnál jobban megoldaná a fel­adatokat, úgy kérje annak mérlegelését, hogy a kerület székhe­lye Dombóvár helyett Tamási legyen! Ha azonban a fenti feltéte­lekkel megyénk szép új városa nem rendelkezik, akkor az el­kapkodott kritikát kövesse megfontolt önkritika! Magyar Néppárt Tolna Megyei Szervezete Potápi Lázár a munkagödörben

Next

/
Oldalképek
Tartalom