Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-15 / 218. szám

1989. szeptember 15. 2 ÍvÉPÜJSÁG A diplomáciai kapcsolat rendezéséről döntött a kormány (Folytatás az 1. oldalról.) sok történnek, s mindinkább egyfajta politizáló kormányzati munkát kíván meghonosítani. Ezen a többórás konzul­táción szóba került hazánk és a Vatikán viszonyának áttekintése. Bajnok Zsolttól Sarkadi Nagy Barna, a kormány mellett működö egyházpolitikai titkárság veze­tője vette át a szót, ismertetve a magyar­vatikáni kapcsolatok rövid történetét. Az egyházpolitikai titkárság vezetője felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy ma je­les évfordulóhoz érkeznek a magyar-va­tikáni kontaktusok: a magyar kormány és Vatikán állam képviselői 25 éve irták alá az úgynevezett részleges megállapo­dást. Azóta kapcsolataink rendezettek, megoldatlan kérdésektől, vitáktól mente­sen fejlődnek. Sarkadi Nagy Barna leszögezte: a kapcsolatok az eltelt negyedszázad nyo­mán olyan új szakaszukhoz érkeztek, amely lehetővé teszi a jelentős továbbfej­lesztést. Ennek jegyében Németh Miklós miniszterelnök levelet intézett Agostino Casaroli bíboros államtitkárhoz, az Egy­házi Közügyek Tanácsának vezetőjéhez, aki a vatikáni hierarchia szerint gyakor­latilag a miniszterelnöki posztot tölti be. A levél tartalmát Bajnok Zsolt röviden is­mertette az újságírókkal. Casaroli bíboroshoz intézett levelében Németh Miklós hangsúlyozza, hogy Ma­gyarországon jelenleg mélyreható társa­dalmi változások történnek. Az átfogó re­formfolyamat olyan jogállamiság megte­remtését célozza, amelyben az emberi jogok, a lelkiismereti és vallásszabad­ság, az egyéni és kollektív érdekek érvé­nyesítésén keresztül az állampolgárok szellemi, erkölcsi, kulturális kiteljesedé­sét kívánja elérni hazánk. A magyar kor­mány e jogok gyakorlásának garanciáit dolgozza ki. Ez a szellem hatja át a kor­mány egyházpolitikájának modernizálá­sát, új alapokra helyezését, aminek szer­ves része az az előkészítés alatt álló tör­vény, amely a lelkiismeréti és vallássza­badságról szól. A 25. évfordulón a ma­gyar fél úgy értékeli: megértek a belső és külső feltételek arra, hogy a közös célo­kat és kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködésben új korszakot nyithas­sanak. (Folytatás az 1. oldalról.) A Varsói Szerződés országaival ko­rábban kötött megállapodásokat össz­hangba kell hozni a magyar külpolitika új irányvonalával - fejtette ki dr. Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár az AP hírügynökségnek adott interjújá­ban. A csütörtökön közzétett beszélgetés­ben Somogyi határozottan leszögezte: az NDK-állampolgárok szabad határátlé­pésével kapcsolatos magyar döntés ideiglenes jellegű és csak rájuk vonatko­zik. Ezek a személyek - mint megállapí­totta - nem menekültek és nem is kértek menedékjogot. Magyarország nem fog ehhez hasonló szabad átjárást biztosíta­ni más kelet-európai ország állampolgá­rai számára. Ez utóbbiak csak akkor emigrálhatnak hazánkon keresztül, ha a magyarok hivatalosan menekülteknek nyilvánítják őket. Országos sajtószolgálat közleménye Az MSZMP dombóvári reform-alap- szervezete támogatja a Tolna Megyei El­lenzéki Kerekasztal, az országgyűlési képviselők Tolna megyei csoportja és az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága első tit­kárának a belügyminisztériumi államtit­kárhoz eljuttatott közös levelét, amelyben kérik, hogy a valós érdekviszonyok meg­jelenítése miatt a tervezett négy helyett öt egyéni választókerületre osszák fel Tolna megyét. (OS) Román határőrök lengyel turistákat bántalmaztak (Folytatás az 1. oldalról.) lépésekre készül a lengyel fél az ügy kapcsán. Korábban hasonló esetekben (Jugoszlávia és NDK-viszonylatban) a lengyel külügyminisztérium gyorsan és határozottan reagált, a külügyminiszté­riumba kérették az érintett országok nagykövetségei konzulátusainak veze­tőit, sőt, a nagykövetet is. A lengyel parla­ment egyébként nemrégen erősítette meg: a lengyel konzulátusok változatla­nul érzékenyen fognak reagálni a lengyel turistákat érő diszkrimináció, vagy jog­sértés esetében. Elgázolta a rendőrt -11 év fegyházbüntetés A Legfelsőbb Bíróság, Zsigáné dr. Halmos Katalin büntetőtanácsa - másodfokon -11 év fegyház­büntetésre ítélte csütörtökön azt a 25 éves fiatalembert, aki tavaly nyáron szándékosan elgázolta a vele szemben intézkedő rendőrt. A több emberen, egy esetben hivatalos személy ellen elkövetett ember­ölés bűntettének kísérlete miatt a bíróság mellékbüntetést is kiszabott: Pfeiffer Istvánt 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és 5 évre a járművezetéstől. Tavaly június 17-én késő este a fiatalembert a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát halastavánál a mezöörök orvhorgászaton érték. Ekkor Pfeiffer István beugrott a gépkocsijába, s nagy gázt adva elin­dult. Az egyik mezőőr megkísérelte megállítani, de ez nem sikerült. Életét annak köszönheti, hogy az utolsó pillanatban félreugrott az autó elöl. Ezt kővetően a rendőri egyenruhában lévő körzeti megbízott lámpájával mutatott „állj!” jelzést. Látván, hogy a gépkocsivezető nem csökkenti a sebességet, félreug­rott. Pfeiffer ekkor felé kormányozta a kocsit, s mintegy 20 km/óra sebességgel elütötte, majd 15 méte­ren keresztül vonszolta a rendőrt. A körzeti megbízott ennek következtében súlyos sérüléseket szen­vedett, s csak a csodával határos módon maradt életben. A jogerős ítélet indokolásában a büntetötanács elnöke - egyebek között - kiemelte: amennyire in­dokolt a személyi szabadságot sértő, a hivatalos személy hatáskörét meghaladó, jogszerűtlen maga­tartásokkal szembeni fellépés, ugyanúgy szigorú büntetőjogi megítélést igényelnek a közrend és a közbiztonság, a köz- és a magánvagyon védelmének megőrzése érdekében - az előírt szabályoknak megfelelően - eljáró személyek élete és testi épsége ellen intézett támadások. Külügyi válaszjegyzék Berlinnek (Folytatás az 1. oldalról.) megütközéssel fogadta döntését a Magyar Népköztársaságban tartózkodó, és hazatérni nem kívánó NDK-állampolgárok számának növekedése miatt előállt és tarthatatlanná vált helyzet feloldására. A Magyar Népköztársa­ság Kormánya előzetesen, kellő időben jelez­te, hogy ez a lépés elkerülhetetlenné válik, ha a kérdésben mindenekelőtt érintett Német Demokratikus Köztársaság és Német Szövet­ségi Köztársaság tárgyalásai, illetve a Német Demokratikus Köztársaságnak az állampolgá­rai hazatérését szolgáló erőfeszítései nem ve­zetnek eredményre. A Magyar Népköztársa­ság Kormányának döntése azt kővetően szü­letett meg, hogy meggyőződött az említett tár­gyalások és erőfeszítések eredménytelensé­géről. Nyilvánvalóvá vált: az NDK vezetése nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nagy­számú NDK-állampolgár ügyének megoldá­sára alkalmas javaslatot tegyen. A döntés egy olyan helyzet következménye, amely a Magyar Népköztársaság szándékától és cselekvési lehetőségeitől függetlenül alakult ki. Ezért minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy a lé­pésért a magyar felet terheli a felelősség. A Magyar Népköztársaság Kormánya a ví­zummentes utazásról szóló egyezmény egyes pontjai és az egyezményhez kapcsolódó jegy­zőkönyv alkalmazásának ideiglenes felfüg­gesztésével nem sértette meg a nemzetközi jogot. A szerződések jogáról szóló 1969-es bécsi szerződés - amelyre az NDK Külügyminiszté­riumának jegyzéke hivatkozik - 62. cikkében elismeri, hogy a körülmények alapvető meg­változása okként szolgálhat egy szerződés megszüntetéséhez, vagy az abból való kilé­péshez, ha a változás hatására a szerződés alapján teljesítendő kötelezettségek mértéke gyökeresen átalakul. A hivatkozott kétoldalú egyezmény egyes pontjai és a kapcsolódó jegyzőkönyv alkalma­zásának ideiglenes jelleggel történt felfüg­gesztésére a magyar kormány éppen a körül­mények alapvető megváltozása miatt kény­szerült. Döntésének meghozatalakor a Magyar Népköztársaság Kormánya figyelembe vette azokat a normákat is, amelyeket az országok - beleértve a saját ország - szabad elhagyására vonatkozóan a Polgári és Politikai Jogok Nem­zetközi Egyezségokmánya és az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi utótalálkozója záródokumentumának huma­nitárius együttműködési fejezete rögzít. A vízummentes utazásról szóló egyez­ményhez kapcsolódó jegyzőkönyv rendelke­zéseinek alkalmazása nem egyeztethető ösz- sze azokkal a kötelezettségekkel, amelyek mind az MNK-ra, mind az NDK-ra az Egyez­ségokmányból, annak különösen 12. és 13. cikkéből származnak. A Bécsi szerződés 30. cikke (3) bekezdése szerint, a korábban kötött szerződések csak abban a mértékben alkal­mazandók, amennyiben rendelkezéseik ösz- szeegyeztethetök a tárgyban kötött későbbi szerződések rendelkezéseivel. Ebből a szem­pontból lényeges körülmény, hogy az Egyez­ségokmánynak, valamint a bécsi záródoku­mentumnak mind az NDK, mind az MNK a ví­zummentes utazásról szóló kétoldalú megál­lapodások megkötését követően vált részesé­vé. Mindez bizonyltja, hogy az MNK Kormánya a nemzetközi joggal összhangban járt el. A Magyar Népköztársaság ismételten le­szögezi, hogy tiszteletben tartja a Német De­mokratikus Köztársaság szuverenitását és semmilyen módon nem ismeri el a Német Szö­vetségi Köztársaság „gondoskodási kötele­zettségét minden némettel szemben”. Ezt bi­zonyítja az is, hogy az MNK illetékes szervei nem ismerik el az NDK-állampolgárok részére a budapesti NSZK-nagykövetség által kiállí­tott útlevelek érvényességét. Tekintettel arra, hogy a Magyar Népköztár­saság Kormányának döntését kiváltó okok nem szűntek meg, a döntés visszavonását a magyar fél jelenleg nem tartja lehetségesnek. Megerősíti azt a véleményét, hogy a kérdés át­fogó rendezését a két német államnak kell ki­alakítania. Ugyanakkor kinyilvánítja készségét tárgya­lások folytatására az NDK illetékeseivel annak érdekében, hogy hozzájáruljon a probléma megnyugtató rendezéséhez. A Magyar Népköztársaság a Német Demok­ratikus Köztársaság hasonló szándékát üdvö­zölve megerősíti arra irányuló készségét, hogy a Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés szellemében erő­síti tovább a baráti kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. Szb helyett szt a Totévnél Öt év megpróbáltatása vár a titkárra? Pámer János (jobb oldalon) a szavazás eredményére várva (Folytatás az 1. oldalról.)- Sajnos, ilyen is előfordul. Nemrég felkeresett egy kis­nyugdíjas, aki végre ezeregyszáz forint­ért hozzájutott a megérdemelt gyógyfürdő-beuta­lóhoz. Csakhogy az ezeregyszáz forin­ton felül minden ke­zelés plusz húsz fo­rint kiadást is jelent. Három-négyzer fo­rint nyugdíj mellett szinte lehetetlen az ilyenfajta „üdülés”.- Beszámolójá­ban hangsúlyosan említette a nyugdí­jas réteget, velük ezután is kiemelten kíván foglalkozni?- A vállalat száznyolcvan nyugdíja­sa közül száz kifejezetten rossz körülmé­nyek között él. Segítségre szorulnak, ám miből adjunk nekik segélyt? Igaz, nem­rég bérbe adtuk a tolnai Munkásotthont, a bevétel évente körülbelül százezer fo­rint, ezt ki tudjuk osztani, elsősorban azoknak, a kik erre valóban rászorulnak.- Persze, ez csak egy része a szak- szervezeti munkának, mert van még a vállalatnak kilencszáz aktív dolgozója is.- Akik - főképpen a nagycsaládosok - szintén joggal kérdezik, hogy ök miért nem kapnak anyagi támogatást. Meg­mondom őszintén, sok kérdésre most még jómagam sem vagyok képes vála­szolni. Reménykedhetünk az építőipar felfu­tásában, hiszen egy fejlett gazdaság lét­rehozásához elengedhetetlen a megfele­lő - építőipari - háttér. Csakhogy amíg az energiáink java részét meddő politikai vi­tákban fecséreljük el, addig kétséges a továbblépés.- A Totév szakszervezete azonban bi­zonyos értelemben már megtett előre néhány lépést, mivel a túlhaladottá vált szakszervezeti bizottságot megszüntetve ezen a küldöttgyűlésen, szakszervezeti tanácsot hozott létre. Jelent ez - a for­main kívül - tartalmi változást?- A vállalatnak is igazodnia kell a napi eseményekhez. Az szt létrehozásával te­rületenként alakítunk meg egy úgyne­vezett kis szakszervezetet, ami az egész területet képviseli. Például Veszprém megyében is van egy építésvezetősé­günk: ők önálló segélyezési és más jog­gal rendelkeznek és a felmerülő problé­mákat is ök közvetítik majd. Persze a fele­lősséget is vállalniuk kell az ott kialakult helyzetért. Az ma már kizárt, hogy egy szakszer­vezeti titkár - az szb-vel együtt - minden helyen ott legyen és intézkedjen. Az szt-t rugalmasabban lehet összehívni, bármi­kor akció- és döntőképes.- Mennyi időre szól a megbízatása, ami egyfajta bizalmat is feltételez?- Öt évre. A szakszervezeti bizottság­ban már tíz éve dolgozom, de a titkári funkcióba csak tavaly választottak meg, akkor azonban nem ilyen döntő fölény­nyel. Azzal tisztában vagyok, hogy ez az öt év a nagy megpróbáltatások időszaka lesz. Ebben a helyzetben óhatatlanul a po­fozógép szerepét fogom betölteni: lentről ütni fognak, amíg bele nem ütközöm a fenti falba. A követelmények mindkét részről ért­hetőek, a vállalat szakképzett gárdával kiváló eredményeket szeretne elérni, a dolgozók pedig több pénzt akarnak látni a borítékban. A boltban persze ugyanany- nyit fizet az igazgató is, minta segédmun­kás, csakhogy nem keresnek ugyanany- nyit... . SZERI ÁRPÁD Fotó: GOTTVALD KÁROLY Közéleti hír Tamásiban, a József Attila lakótelepen 19 taggal 1989. szeptember 13-án meg­alakult a lakóhelyi MSZMP-alapszerve- zet. Az új alapszervezetbe várjuk mind­azokat, akik a lakóhelyi politikai munká­ban részt kívánnak venni. Természete­sen nemcsak várjuk a jelentkezőket, ha­nem szeptember végéig a területen élő MSZMP-tagokat személyesen is felke­ressük, véleményüket kikérjük a további program kialakítása érdekében. Az új alapszervezet tagjai a kongresszust kö­vető városi pártértekezlet megtartásáig az előző alapszervezetükben is részt vesznek a politikai munkában. Az alap­szervezet ügyvivője Kovács Zsuzsanna. Telefon: 16-33. * 1989. szeptember 11-én Tamásiban megalakult a Magyar Demokrata Fórum városi szervezete. A szervezet 1989. szeptember 29-én 19 órai kezdettel nyil­vános ülést tart a tamási Béri Balogh ÁdánrvGimnázium tornatermében, ahová minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az ülésen jelen lesz Csengey Dénes, az MDF Országos Elnökségének tagja. Az új bor készítése Szőlészeti és borászati bemutató Lakás­manipuláció? A Tolna Megyei Népújság szeptember 9-i számában megjelent „A lakástámo­gatási ügyet tárgyalta a megyei kerék­asztal” c. cikk. Üdvözöljük az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága az irányú tevékenységét, hogy a lakástámogatással kapcsolatos, etikátlan, korrupciós magatartások, visz- szaélések ügyét ismét ilyen formában is napirendre tűzte. E kérdés megoldásá­ban partnerei szeretnénk lenni nemcsak az MSZMP-nek, hanem az ellenzéknek is, minden etikátlan és korrupt magatar­tás, tevékenység felszámolásában. Vitatkozunk azzal a megállapítással, hogy „Társadalom korrumpálódásáról van szó és nem egyes személyek korrup­ciójáról”. Meggyőződésünk és tapasz­talataink azt bizonyítják, hogy társadalmi körülmények esetenként lehetővé tesz­nek etikátlan magatartást, de ezt mindig személyek, hivatali, szolgáltatási beosz­tásukkal visszaélve testesítik meg. Ezek az elítélendő magatartások nem­csak hogy „zaklatják" a közvéleményt, hanem igen élesen foglalkoztatják is, sőt mivel az ország, a megye, a város lakos­ságának túlnyomó többsége becsületes és nem korrumpálódott, elítéli ezeket. Megítélésünk szerint is nem utóvizsgá­latra, hanem ügyészi vizsgálatra van szükség a pontos elszámoltatás, szemé­lyenkénti megmérettetés és a széles kö­rű, nyilvános megnyugtatás végett. Szekszárd, 1989. szeptember 13. Münnich Ferenc Társaság Tolna Megyei Tagozata Intéző Bizottsága (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Szőlőtermesztési kísérleteket, s új faj­tákat mutattak be tegnap Pécsett az ér­deklődőknek. A Dél-dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet feladatai közé tartozik Tolna, Somogy, Zala és Baranya , területén szaktanácsadási tevékenység is, s így időről időre találkoznak a kuta­tók a nagyüzemi gazdaságok szakembe­reivel csakúgy, mint a kistermelőkkel. A találkozón a növényvédelemről, a trágyázásról, tökemüvelésről, a metszés­ről és az affinitási kísérletekről esett szó. Dr. Diófási Lajos intézetigazgató rö­vid előadásában elmondta, az idei nyár, az időjárás okot adott a mai rossz hangu­latra. Bár mennyiségben jobb a szőlőter­més a tavalyinál, a minőség csak közelíti azt. Ha további esők jönnek, jelentős ter­mésveszteség, s további rothadás várha­tó. Védeni kell a kései fajtákat, meg kelle­ne várni pl. az olaszrizling esetében az október 10-20-a körüli időpontot a szü­reteléssel. Ha azonban kényszerít az idő­járás, a kései fajták esetében a szakem­ber permetezést javasol. A szüreti kilátá­sok nem sok optimizmusra adnak okot. Talán a szelekciók terméshozama lesz csak a többihez képest látványos, a kronszelektált egyedek ugyanis megbíz­hatótermők. Havrán István pincevezető a következőket javasolta a gazdáknak: a készítendő bor minősége érdekében ajánlatos az egészséges és sérült szőlőt szétválasztani, külön "feldolgozni. Idén feltétlenül szükséges a gyors préselés, a cefre kénezése, a must tisztítása, az üle- pítés hiszen többször kellett permetezni, mint más években. (Az arány: 1 o^ka- gramm/1 mázsa mely a rothadás aránya szerint növelhető másfél-két deka­grammig.) A bor javítása is fokozott fi­gyelmet kíván, a tizenkilenc-tizenkilenc és fél fokos mustfokot ajánlatos betarta­ni, nehogy diszharmónia következzen be. Ha marad az alacsony hőrmérséklet, az erjedés lassú lesz. Javallottak a 12-14 Celsius-fokot biztosítani, majd a korai fejtést elvégezni. S ha nem is sok, de jó minőségű bort nyerhet így minden gon­dos gazda. CSEFKÓ JUDIT Moszkvában nem volt szó a keletnémet menekültekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom