Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-13 / 216. szám

1989. szeptember 13. ^NÉPÚJSÁG 5 A Hegyhát barátai A NÉPÚJSÁG postája Tóth Gyula Gyönk, Rákóczi u. 140. alatti olvasónk az augusztus 31 -én a szo­ciálpolitikai kedvezményről szóló írásun­kat olvasva ragadott tollat. Mint írja 1978 júniusában vásárolt la­kást OTP-hitelre, amire akkor szociálpo­litikai kedvezményt nem kapott, holott akkor már 3 gyermeke volt. Azt kérdezi, hogy az 1985-ben szüle­tett gyermeke után kérheti-e az OTP-t 50 000 forint jóváírására. Kérdésére Varga István, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának helyettes veze­tője válaszolt: Tóth Gyula 1978-ban az állami gazda­sági majorok felszámolásával kapcsola­tos rendelet alapján vásárolta jelenlegi lakását. Az a rendelet - jelenleg már ha­tályon kívül helyezett - a vásárló számára egyéb kedvezményeket biztosított, (ala­csony kamat, ÁG-támogatás) szociálpo­litikai kedvezmény nyújtását sem tette le­hetővé. Ennek megfelelően az utólag született gyermek után sem számolható el az 1989. január 1-jével életbe lépett rende­let szerinti szociálpolitikai kedvezmény, már csak azért sem, mivel e jogszabály­nak visszaható hatálya nincs. ­Ügyeletesünktől kérdezték „...vonat valahol megáll” De hogy Őcsényben hol áll meg és miért ott áll meg, ahol azt Künsztler Zoltán őcsényi olvasónk kérdezi sok Őcsényből bejáró utazótársa nevében. A délelőttös műszak után Szekszárdról Öcsénybe hazautazók többsége a 14 óra 38 perckor induló vonattal utazik. Elmon­dásuk szerint az utóbbi időben rendsze­ressé vált, hogy az őcsényi vasútállo­másra befutó személyvonat nem az állo­más épülete előtt áll meg, hanem azon jó­val túl úgy, hogy a szerelvény vége 8-10 méterre van az épülettől. így aztán a le­szálló gyalogosoknak jó néhány 10 mé­tert visszafelé kell megtenniük mire a ki­járathoz érnek. Többször kérték már az illetékes báta- széki MÁV-vezetőt, de az őcsényi forga­lomirányítót is, hogy intézkedjenek. Ér­demi választ nem kaptak,r illetve annyit mondtak, hogy minden mozdonyvezető sarkába nem ülhetnek. Bízunk benne, hogy odaülés nélkül egy kis figyelemmel, fegyelemmel, jó szándékkal megoldható a probléma. Tolna megye főispánja volt a Sztanko- vánszky család leghíresebb tagja, birto­kaik nagy része is e területen húzódott. Amíg lehetett, gazdálkodtak s 1948-ig az alsómocsoládi kastélyban éltek. Ezután jó ideig nem volt divat a kastélyt, a parkot emlegetni s törődni vele. Szerencsére az idő s a pusztítás nem tette tönkre. Mint minden évben, idén is vendégül látta a 430 fős kis falu, az almási völgyek aljában meghúzódó Alsómocsolád bará­ti társaságának tagjait. Pécsről, Komló­ról, Budapestről is eljöttek a szíves invitá­lásra. A kihalástól aggódó kis falu, s a magyar falvak ügyét, jövőjét is szóba hozták a találkozón. Korszaknyi távolsá­gok címmel a településről készített vi­deofilmét is bemutatták az összejövete­len. A hegyhátiak szorgalmas emberek. A házak, a porták tiszták, rendezettek, a csendes hársak alatt megbúvó temető is gondozott. A régi falu első írásos emlékei az 1300-as évekből valók. Ásatások nem történtek, de ma is gyakran forgat ki az eke régi cserepeket a földből. A kis falu a körzetesítés terheit viseli. Megfosztva jogaitól, iskolájától - e szorí­tásból sokan menekültek a közeli Komló­ra, Mágocsra az utóbbi évtizedekben. Pedig az almási erdő ölelésében csodá­latos völgyek húzódnak. Ennél tisztább levegőt, tisztább vizű patakot ritkán talál­ni. A Sztankovánszky kastélyt a bikali gazdaságtól vásárolta meg a pécsi hús­ipari vállalat. 16 milliót költött a rekonst­rukcióra, s most eredeti pompájában lát­hatjuk az épületet, s a 14 hektáros par­kot. ízléses, korabeli bútorokkal beren­dezve mind a 13 szoba, a fogadóhelyi­ség, a parkotTrischler Ferenc szobra dí­szíti. A majdani oktatási központot tenisz­pálya s szauna teszi még kényelmeseb­bé. A Sztankovánszky család neve birto­kaik révén főleg Tolnához (Kajdacshoz) kötődik, ám sokat tettek a kis hegyháti te­lepülésért is. A Perczel-Majtényi-Sztan- kovánszky család összefogásával épült fel a templom 1826-ban. Ma már szilárd burkolatú úton érke­zünk. Vezetékes ivóvíz, s a kor követel­ményei szerint idősek klubja is van a fa­luban. Új, márkás autók állnak nem egy porta előtt. Az operatőr kameráján át mégis korszaknyi távolságok tűnnek elő a völgyek mélyén meghúzódó kis falu nagyvilághoz való kapcsolódásában. CSEFKÓ JUDIT Videokazetta-kölcsönző Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Videokazetta-kölcönző nyílta Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat dombóvári könyvesboltjában. Jelen pillanatban 70 db kazetta közül válo­gathatnak azok, akik kölcsönözni szeretnének. Mese, kalandfilm, kri­mi, horrorfilmekből válogathatnak az érdeklődők. A kölcsönző Dombóvári és a környező falvakat látja el vi­deokazettával. Ezzel a szolgáltatás­sal a videotulajdonosok régi vágya teljesült. DOMBAI ISTVÁN ■ ■ Üzenjük... Tamásiba annak a névtelen le­vélíró olvasónknak, aki arra hivat­kozással nem írta alá levelét, hogy sokak nevében íródtak sorai, de a névsor nem férne el egy lapon sem, hogy 3 feltett kérdésére a Ta­mási Városi Tanács illetékesei hi­vatottak választ adni. Amennyiben postafordultával megírja nevét, címét - amit kíván­sága esetén nem teszünk közzé - levelét továbbítjuk a tanácselnök­nek. Egyébként ha valaki több ember nevében ír levelet, elegendő, ha .önmaga aláírja. * M. Gy-né nyugdíjasnak a Szek- szárd, Széchenyi u. 19-21-be. Amennyiben nevét megírja - amit kérésére ugyancsak nem közlünk -, ahogy kívánja, vesszük a fárad­ságot és körülnézünk a házuk tá­Kipróbáljuk, mielőtt hazavisszük Böngészde a kazetták között jan. Alkoholkontroll Pakson Néma maradt a „csipogó” Nem interjút kér a közúti járőr, néhány szóval is megelégszik Este hat óra. A 6-os számú út Paks és Dunakömlőd közötti szakasza igen moz­galmas. A Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedési és közbiztonsági osztályának dolgozói nem véletlenül vá­lasztották a paksi vasúti múzeum előtti teret az alkoholkontroll-akció részeként ellenőrző pontnak. Ez már az ellenőrzéssorozat második napja, korábban Tamásiban egy ittas ve­zető, egy túlsúlyos gépkocsi akadt fenn a szűrőn, s két autónak a műszaki állapota miatt vették le azonnal a rendszámtáblá­ját. S ha az ellenőrzés tapasztalatairól beszélünk, célszerű inkább statisztikai adatokról szólni. Mint ahogy dr. Berta At­tila rendőr őrnagy, a rendőr-főkapitány­ság közelekedési és közbiztonsági osz­tályának vezetője elmondta, égy akció­nak nem lehet eredménye az ittas veze­tők tettenérése. Az lenne eredmény, ha eggyel sem találkoznánk. Szavaiból ki­derül, hogy megyénkben a rendőrség - legalábbis a közlekedésiek - szakítani próbál egy régi, megcsontosodott szem­lélettel. A hatósági intézkedéseket új ala­pokra helyezik annak jegyében, hogy az ellenőrzéseknek ne elsősorban a bünte­tő, hanem a segítő, szolgáltató jellege ér­vényesüljön. Paks irányából egy Lada közeledik, a járőr intésére bekanyarodik a leálló sáv­ba. A vezető megszokott mozdulattal ve­szi elő iratait, s már száll is ki a kocsiból. A járőr udvariasan köszönti, s közel tartja hozzá az alkoholtesztert, a „csipogót”. A sofőr belefúj, de figyelmeztetni kell, hogy a készülék beszédre reagál. „Mit mond­jak?” - kérdezi, s a rendőr őrmester már tovább is engedi. A „csipogó” néma ma­rad, a „vizsgálat lezárult; felejtse el", s már jöhet is a következő. Látszik, hogy az autósok másra számí­tottak, arra, hogy „macerálásban” lesz részük. Az ellenőrzés gyors és rutinsze­rű, egymás után gördülnek át a járművek az állomáson. Természetesen a külföl­diek sem kivételek, éppen egy nyugatné­met kocsi közeledik. A volán mögött ülő az ablakot letekerve nyugodtan belekö­szön a készülék mikrofonjába, s maga­biztos mosollyal már bele is tapos a gáz­ba. Az egyik rendőr érdekesen összegzi a külföldiekkel kapcsolatos tapasztala­tait:- Nagy a különbség a nyugat-európai vendégek és a magyarok reakciója kö­zött, ez érthető is, hiszen nyugati hatá­rainkon túl már teljesen elfogadott ez a módszer. Természetesen azért vannak hiányos­ságok. Az autók műszaki állapota néha kifogásolható, az egyik járműnek a világí­tása rossz, s a gépkocsivezető ajkáról már elhangzik a kérdés, hogy „mivel tar­tozom?” Meglepetése csak fokozódik, m;kor az autoklub’ügyeletese izzólámpát vés. elő, villámgyorsan kicseréli a rosz- szat jóra. Itt vannak a Pécsi Közúti Igazgatóság Tolna Megyei Főmérnökségének mun­Egy pillantás a mérőműszer skálájára és leolvasható a tengelynyomás értéke katársai is. Úthálózatunk rossz állapotú, a túlsúlyos gépkocsik nem kifejezetten használnak neki. Ezt megelőzendő ten­gelynyomás-vizsgálatokat tartanak. A mérőműszerek a kerekek alá kerülnek, az egy tengelyre ható nyomás nem ha­ladhatja meg a 10 tonnát. Ha mégis, ak­kor előkerül a jegyzőkönyv. A gépkocsi ugyan továbbmehet, de a közúti igazga­tóság a szállító vállalattól kéri számon a rendellenességet. Közben besötétedik, az ellenőrzött jár­művek rendre haladnak el mellettünk. Szinte el sem akarjuk hinni, de ittas veze­téssel még nem találkoztunk. Igaz, hogy a „csipogó” megszólalt már, de a félreértés gyorsan tisztázódott, hiszen a műszer olykor a benzingőzre is reagál. Villan a zseblámpa, a következő autó­nak is a világításával vannak gondok. Egy-két mozdulat, s azonnal kijavítják a hibát.- Tudta, hogy ma itt gépjárműellenőr­zés lesz? - kérdeztük a gépkocsivezető­től.- Számítottam rá, olvastam az újság­ban. Ha vezetek, nem fogyasztok szeszt, de meggyőződésem, hogy aki hajlamos rá, ebben a hónapban az sem kockáztat­ja a jogosítványát. Az alkoholteszter jóval olcsóbb és ke­vésbé időigényes, mint a szonda. Persze, a kívülálló számára felmerül a kétely, va­jon nem kapunk-e ezzel hamis képet a közlekedési morálról, hiszen az ellenőr­zések helye és időpontja köztudott volt. A rendőrség azonban abból indul ki, ha az emberek szeptemberben hozzászoknak a szabályok betartásához, akkor a he­lyes magatartás szinte rögződik bennük. Az állampolgárokat már nagykorúnak te­kintik, s bíznak benne, hogy az alkohol­teszter sokáig némaságra lesz kárhoz­tatva. Egyébként a hatórás közúti ellenőrzés során egyetlen ittas járművezetővel sem találkoztunk. Dr. Berta Attila rendőr őr­nagy elégedett, számára ez a jó ered­mény. - kesjár -

Next

/
Oldalképek
Tartalom