Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

2 KÉPÚJSÁG 1989. augusztus 7. Győzött a többpártrendszer Az időszaki választások után Rakowski a hadsereg támogatását kéri (Folytatás az 1. oldalról.) A megelőző választáson, amely azért volt eredménytelen, mert a három jelölt közül egyik sem kapta meg a szükséges arányú szavazatokat, akkor ugyan még a választásra jogosultak 61,58 százaléka leadta a voksát, de a számítotthoz képest még ez is kevés volt. Szinte biztosan le­hetett számítani arra, hogy később, a szabadságolások és az összetorlódó mezőgazdasági munkák időszakában még kevesebben adnak időt maguknak arra, hogy szavazni menjenek. Ezt egyébként - mondotta - úgy is meg le­hetne fogalmazni: az arra illetékesek nem szerencsésen határozták meg a vá­lasztás, illetve pótválasztás idejét. Ez azonban csak az egyik tényező. A másik - az állampolgárok vitathatatlan közöm­bössége - még lényegesebb és elgon- dolkodtatóbb. Ugyanígy az a kétségtelen tény is, hogy a három jelölt - Fekete Pál (MDF), dr. Garai István (MSZMP) és dr. Vas László (HNF) a két pótválasztás kö­zött eltelt időszakban nem tudta világo­sabban, vonzóbban megfogalmazni a programját. Mindegyik elmondta a ma­gáét, de egyik se nyerte meg a választó­kat, sőt, sokan egyszerűen személyes vi­tájuknak fogták fel az elhangzottakat és kívül akartak maradni ezen a perpatva­ron. Kecskeméten, Bács-Kiskun megye 3. számú választókörzetében viszont, ahol a korábban ugyancsak érdektelenség miatt vált szükségessé a pótválasztás megismétlése, ezúttal döntés született. A három jelölt, dr. Debreczeni József (MDF), dr. Kiss István (MSZMP) és Varga László (HNF) közül nagy fölénnyel, több mint 70 százalékos szavazataránnyal - dr. Debreczeni József került az élre. A győztes maga is meglepődött. Titkon reméltem ugyan - mondotta az MTI mun­katársának hogy sikert aratunk, már­mint az MDF, de ilyen nagy arányú győ­zelemre nem számítottam. Örömteli meg­lepetésnek tartom márcsak azért is, mert attól tartottunk, hogy most sem jelenik meg elegendő számú szavazó. Egy per­cig se gondolom, hogy e győzelem sze­mélyemnek szól: úgy vélem, a voksok a Magyar Demokrata Fórum programjára adott igenlő válaszok, s ugyanakkor az MSZMP-vel szembeni bizalmatlanság megnyilvánulásai. A parlamenti munkával kapcsolatos személyes terveit illetően az új képviselő elmondta már, a szeptemberi ülésszak előtt konzultál a többi kecskeméti képvi­selővel, a városi tanács vezetőivel, tagjai­val és másokkal. Azt is elhatároztam - mondta -, hogy minden parlamenti ülés előtt megbeszélem a törvényjavaslatok­kal kapcsolatos elképzeléseimet az MDF szakértőivel. Meggyőződésem ugyanis, hogy az MDF programja, álláspontja nem ellentétes a választók érdekeivel, ily mó­don tehát nem állítható szembe egyik a másikkal. Ám, ha mégis így tapasztal­nám, akkor a parlamentben nem az MDF, hanem a választók érdekeit képviselem. Az egyik vesztes - az MSZMP - képvi­seletében: Szabó Miklós, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára - min­den szépitgetési szándék nélkül ugyan­csak úgy értékelte - mint mondotta -, Alexander Dubcek és Oldrich Cernik - az 1968-as „prágai tavasz” pártfőtitkára, illetve kormányfője - levelet intézett an­nak az öt szocialista országnak a kom­munista pártjához, illetve kormányához, amely annak idején részt vett a Csehsz­lovákia elleni katonai beavatkozásban. Dubcek és Cernik felszólítja ezen orszá­gok jelenlegi vezetőit: ítéljék el az 1968. augusztus 21-i intervenciót és annak el­méleti alapját, a szocialista országok „korlátozott szuverenitásáról” szóló Brezsnyev-doktrinát. A levélből - amelyet a Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Bulgária és Ma­gyarország vezetői mellett Csehszlová­kia jelenlegi irányítóinak is megküldték - a L’Unitá, az Olasz Kommunista Párt köz­ponti lapja közölt részleteket. A „prágai hogy a levegőben benne van valamiféle tagadás az MSZMP ellen. A fontos az, hogy az MSZMP felismerje és levonja az ebből adódó tanulságokat. Világosan kell látnunk azt, hogy megosztottan, irra­cionális jellegű politikai mozgásokkal még a párton belüli reformerők sem ké­pesek sikert elérni. Az MSZMP múltja még saját reformerőit is lehúzza. Meg kell mondani azt is - hangoztatta -, hogy az MSZMP még ma sem pártként, legalább­is nem választási pártként működik. Megosztottság jellemzi. E pontról el kell jutnia oda, hogy kisebb létszámú, de hi­telesebb, szolidáris erőkből szerveződő csapat legyen, olyan, amely képes a bal­oldali gondolkodás megőrzésére. Szeged 1. sz. választókerületében Raf- fay Ernő történészt, a Magyar Demokrata Fórum jelöltjét választották meg ország- gyűlési képviselőnek Apró Antal meg­üresedett helyére. A küzdelem ugyan­csak a második fordulóban dőlt el: a jú­lius 22-ei első fordulóban ugyanis csak a választásra jogosultak 45,1 százaléka adta le szavazatát. A szombati pótválasz­táson viszont már 50,22 százalékuk vok­solt. Raffay Ernő az érvényes szavazatok 61,8 százalékát kapta. Véleménye szerint a győzelem egy nehéz időszak kezdetét jelenti, mert hiszen, mint ő fogalmazta, a „Független demokratikus jóléti Magyar- országért!" program végrehajtása csak ezután következik. A cél nagy, a megva­lósításnak eszközei viszont szerények. Az új képviselő, mint kifejtette, az egész választókerület gondját magáénak érzi. Elmondta, havonta legalább egy alka­lommal találkozni akar a választóival. Megbeszéli velük a parlament elé kerülő előterjesztéseket, mert szerinte „a vá­lasztói érezzék”, tanulmányozása nélkül lehetetlen a választók érdekeinek valódi képviselete. Elhatározott szándéka a szomszédos országokban élő magyar­ság helyzetének folyamatos figyelemmel kisérése, s érdekeik képviselete is. Miklós Károly, a Tisza Volán művezető­je, az MSZMP jelöltje alig több mint 22 százalékkal lett a második. Nyilatkozata szerint némi csalódottságot érzett, ami­kor megtudta a végeredményt. Szoro­sabb küzdelemre számított. Szerinte ke­vés idő jutott a felkészülésre, nem volt idő arra, hogy az embereket meggyőzze ar­ról: a mostani MSZMP más, mint a né­hány évvel ezelőtti volt. Mindez^ hangoz­tatta, tanulság is. A feladatok, a tenniva­lók egész tárháza tisztázódott, s ki kell dolgozni, meg kell tanulni ezek hasznosí­tását. A számomra, hangoztatta végül, az egyik fő tapasztalat abban kristályoso­dik, hogy az októberi pártkongresszuson a reformszárnynak kell megszabnia az MSZMP irányvonalát. Dobozy Levente pártállástól független ügyvédet a Hazafias Népfront indította a választáson. Ö 16,08 százalékot kapott. Higgadtan vette tudomásul a választás eredményét. Azt reméltem második le­szek, mondta, a választók véleménye azonban más volt. Nekem elég annyi: a küzdelem is, és a szavazás is korrekt volt. Meggyőződésem: a választáson nem az MSZMP vesztett, nem az MDF nyert, ha­nem a többpártrendszer győzött. tavasz” két egykori vezéralakja szerint el­jött az ideje a történelem bátor átértéke­lésének. Dubcek és Cernik emlékeztet arra: 1968-ban egy demokratikus szo­cializmus megteremtését tűzték ki célul, s az idő azóta igazolta, hogy ez megfelelő út, olyan, amelyen ma a Szovjetunió, Lengyelország és Magyarország halad. A kelet-európai országokban nem le­het hitelt érdemlő reform, ha nem gyó­gyítják be a Csehszlovákiának okozott sebeket, s nem ítélik el a Varsói Szerző­dés beavatkozását - fűzi tovább a gon­dolatot Dubcek és Cernik. Még ha a mai vezetők nem is felelősek a tegnapiak ma­gatartásáért, ez a gesztus fontos lenne a nemzetközi közvélemény számára, azon kétségek cáfolataként, hogy ilyen kato­nai beavatkozások még mindig véget (Folytatás az 1. oldalról.) ami első titkárrá történt megválasztása óta az első nyilvános szereplése. Rakowski kifejezte reményét, hogy a hadsereg támogatni fogja a pártvezető­ség reformtörekvéseit. Arra spekulált, hogy a hadsereg a múltban is támasza volt a pártnak. Figyelemre méltó, hogy Rakowski a párt legnagyobb erői közül (mint amilye­nek a nagy iparvidékek, a nagyvállalatok, a fegyveres testületek) éppen a hadse­reggel kezdte: kardinális kérdés, hogy mennyire fogja támogatni a hadsereg a Jichak Rabin izraeli védelmi miniszter elutasította a Hezbollah szombaton sza­bott feltételét, amely szerint csak akkor lehet szó a Libanonban eltűnt 3 izraeli katona kicseréléséről Izraelben bebör­tönzött libanoni és palesztin foglyokra, ha előtte elengednék Izraelben a Dél-Li- banonból elrabolt síita Obeid sejket. Rabin kijelentette: ilyen nyilatkozato­kat mi nem veszünk figyelembe! Hangsú­lyozta, hogy Izrael álláspontja változatlan a teljes fogolycserét illetően, azaz kor­mánya kész lenne szabadon engedni mintegy 200, Izraelben és a dél-libanoni, úgynevezett biztonsági övezetben elfo­gott személyt, közöttük Obeid sejket is, ha a túszejtők elengednek három izraeli katonát, valamint 17 Libanonban fogva tartott nyugati túszt is. A Hezbollah szombati nyilatkozata szerint a szervezetnek semmi köze a tú­szok ügyéhez és a sorsukról folyó tár­gyalásokhoz, ez a kérdés a túszok fogva­tartóira tartozik. A Reuter hírügynökség megjegyzi, vethetnek a reformoknak - állapítják meg. Ezzel a levéllel Oldrich Cernik hosszú évek óta most először szólalt meg a nyil­vánosság előtt. A „prágai tavasz” minisz­terelnöke, Dubcek egykori közeli munka­társa - majd a CSKP-ból 1970-ben tör­tént kizáratásával sorstársa - mindeddig hallgatásba burkolózott, és nem csatla­kozott az ellenzékiek felhívásaihoz. Ezen az ellenzéken belül, amelynek fő áramla­ta továbbra is a polgári-demokratikus túlsúlyú Charta ’77 - a közelmúltban új színfolt jelent meg: a szocialista megúju­lást hirdető, némelyek által „eurokom- munistának” minősített „Obroda” (Újjá­születés) nevű mozgalom. A mozgalom alapitó okmányát 118-an írták alá, köztük Oldrich Cernik. politikai reformokat, a párt hatalmi mono­póliumának feladását, amikhez a KB hozzájárulását fél évvel ezelőtt Wojciech Jaruzelski, akkori első titkár és Rakowski csak a saját lemondásával fenyegetőzve tudta kicsikarni. A párttagság egy része meg van zava­rodva a választási vereségtől, és a ku­darc okát jellemzj, hogy Rakowski a kato­nák előtt kijelentette: „Ideje felhagynunk azzal, hogy a sarokba bújjunk, amikor az elmúlt 45 év vívmányait érik demagóg tá­madások”. Rakowski a kétmilliós LEMP aktív tag­jainak számát százezrekre becsülte. Be­hogy Izrael tárgyalási készsége a síita emberrablókkal ellentmondásban van azzal az izraeli állásponttal hogy „terro­rista szervezettel” nem tárgyalnak. Izrael azonban a fogolycsere kérdését kivétel­nek tekinti és ebben jobboldal és balol­dal teljesen egyetért. Izrael 1983-ban 4600 palesztint és li­banonit engedett szabadon 6 izraeli ka­tona szabadságáért cserében. Ezt a lé­pést akkor sokan bírálták. 1985-ben 331 libanoni síita nyerte vissza szabadságát Izraelben egy eltérített amerikai repülő­gép 39 utasának elengedése fejében. Ez utóbbi cserét Izraelben cáfolják. Samir kormányfő szombaton kijelentette: ne­künk akár egyetlen emberünk életének megmentése is alapelv. Egy izraeli szakértő vasárnapi rádióin­terjújában úgy vélte, hogy elsietett volt egyből valamennyi síita fogoly szabad­ságát felkínálni. Azt hangoztatta, hogy a túszügynek Irán a kulcsszereplője. Ha Teherán úgy dönt, hogy lezárja az ügyet, akkor az véget is ér - mondotta. Az Országos Sajtószolgálat hírei Az Erdélyi Szövetség elnöksége támogatja a magyar Külügyminisztériumnak azt a nyilatkoza­tát, amely elutasítja a román kormány beavatko­zását a magyar tájékoztatáspolitikába. Az európai politikai kultúra értelmében a hír­közlő szervek elsőrendű feladata a társadalom tájékoztatása. Megengedhetetlen, hogy Buka­restből kívánják megszabni azokat a normákat, amelyekhez a budapesti tájékoztatáspolitikának igazodnia kell. Különösen felháborító ez egy olyan kormány részéről, amely következetesen semmibe veszi a hírközlés iránt megnyilvánuló elemi követelményeket. * A Somogy megyei Törökkoppányban újjáala­kult vasárnap a Parasztszövetség. A Nagyvá­lasztmány a Magyar Parasztszövetség elnökévé Vörös Vincét, főtitkárának Gerbovits Jenőt vá­lasztotta. Törökkoppányban kimondták: a Ma­gyar Parasztszövetség nem kíván politikai párt­ként működni. Célja a földtulajdon viszszaállítása az 1945-ös birtoklevelek alapján, s a föld örököl- hetővé tétele. Követelik a falvak önkormányzatá­nak, önállóságának helyi népszavazás útján tör­ténő rendezését. szédében szólt arról, hogy a szocializ­musnak vannak értékei, ezeket szüksé­ges „visszaállítani és megerősíteni”, de nem pontosította mely értékekre gondol. Végül utalást tett egyfajta fejlődési távlat­ra: „a korszerű, teljesen racionalizált szo­cializmus szilárd alapjainak megvetésé­ről” beszélt, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. Ez a kijelentés rímelt arra a nyilatkozatára, amelyet néhány nappal első titkárrá való megválasztása előtt adott, és amelyben azt mondta - ugyancsak kifejtés nélkül -, hogy a LEMP-nek XXI. századi pragmatikus bal­oldali párttá kell válnia. Londoni tüntetések Negyvennyolc embert vettek őrizetbe szombaton Londonban, miután tömeg- verekedés tört ki két tüntető csoport kö­zött. Az egyik menet Észak-írország függet­lenségéért tüntetett, s résztvevői - a rendkívüli állapot bevezetésének 20. év­fordulója kapcsán - követelték a brit ka­tonaság kivonását a tartományból. A má­sik demonstráció résztvevői, a jobboldali szélsőséges Nemzeti Párt tagjai, ezzel éppen ellentétesen, felvonulásukkal megemlékeztek a brit csapatok észak­írországi bevonulásának 20. évfordulójá­ról. A párt eredetileg London belvárosá­ban szervezte meg felvonulását, azon­ban néhány résztvevő szándékosan megváltoztatta útvonalát, hogy szembe­kerülhessen az észak-írországi brit fenn­hatóság ellen tüntetőkkel. Veszélyes, kalandor jellegű, törvénytelen Az 1939-es szovjet-német megállapodás átértékelése Az 1939-es szovjet-német megnemtá­madási szerződés törvénytelenné nyilvá­nítása megkérdőjelezné a Szovjetunió jelenlegi határvonalát, a szovjet csapa­toknak az 1939. augusztus 23-i határo­kon túli tartózkodását, az oda betelepült orosz lakosság törvényes ottlakását, a jelenlegi intézményrendszert, és a Szov­jetuniónak a nagy honvédő háborúban játszott szerepét. Jurij Jemeljanov törté­nész a vasárnapi Szovjetszkaja Rosszijá- ban veszélyesnek, kalandor jellegűnek és törvénytelennek minősíti a szerződés átértékelését. Bírálja a balti államokban egyre gyak­rabban hallható e témájú követeléseket, a helyi népfrontok megnyilatkozásait. Is­merteti a balti államok 1939 előtti törté­nelmét, a szovjet-német szerződés létre­jöttének körülményeit és megkérdőjelezi, valóban létezett-e a szerződéshez csa­toltan a Molotov-Ribbentrop paktum né­ven ismert titkos záradék. Kiemeli: ha lé­tezett is ilyen, mivel titkos volt, nem szab­hatták harmadik fél kapitulációja feltéte­leként. Az egyezményekhez csatolt titkos záradékok miatt a történelem során soha sem nyilvánítottak törvénytelennek egy nyilvános szerződést - írja. A Szovjetunió második világháborús szerepének átértékeléséből Jemeljanov szerint egyenesen következne, hogy egy oldalra kerülne a fasiszta államokkal és megkérdőjeleződne az ország szerepe a határai mentén fekvő államoknak a fasiz­mus alóli felszabadításában. Sőt, egy ilyen döntés kétségbe vonná a szovjet kormány minden olyan lépését, amely a nyugati határvidékén fekvő országok biztonságának szavatolására és velük a baráti kapcsolatok fenntartására irá­nyult. Törvénytelennek minősítené a Szov­jetunió külpolitikai érdekeit és alárendelt helyezetbe hozná a többi nagyhatalom­mal szemben. Az 1975-ös helsinki meg­állapodás rögzítette az Egyesült Államok és Kanada érdekeltségét az európai ügyekben és az európai kontinenst ezen amerikai államok érdekövezetének te­kinti. Nyugdíjasok országos találkozója Egerben Immár negyedik alkalommal, a Szakszervezetek Heves Megyei Taná­csának, a városi tanácsnak és a Népszava Barátság Klubjának szervezé­sében rendezték meg a nyugdíjasok országos találkozóját Egerben szombaton. Több mint húszezren érkeztek az ország minden részéből, hogy részt vegyenek az időskorúak szórakoztató programján. Eger belvárosában már reggeltől fafaragók, bőrdíszművesek, hímzők, továbbá amatőr képzőművészek kínálták portékáikat. Második alkalommal került sor e program keretében az aranymenyeg­zőre, amelyen a bazilikában harminc, ötven esztendővel ezelőtt örök hű­séget esküdött párok házasságát erősítette meg áldásával dr. Czakó Ist­ván egri kanonok apát. Az ünnepélyes aktust követően az aranymenyeg­ző részvevői együtt tartották a közös lakodalmi ebédet a helyőrségi mű­velődési otthonban. Az egri Szépasszony-völgyben két pódiumon Ki mit tud?-műsort ren­deztek. Mindkét helyen citeraegyüttesek, versmondók, népdalköltők s hajdani színjátszók adtak ízelítőt tudásukból. A találkozót színesítette a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének és az egri néptáncegyüttes­nek a fellépése. Dubcek és Cernik levele Egy izraeli szakértő szerint A túszügynek Irán a főszereplője

Next

/
Oldalképek
Tartalom