Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-28 / 202. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. augusztus 28. Másodszor gyűltek össze Az Erdélyi Magyarok Körének találkozója Dr. Baksa Csaba tájékoztatta az erdélyieket A lakásvásárlási lehetőségek mindenkit érdekeltek A rossz szellemet eltemetik... Szombaton délelőtt tartották meg a Ba­bits művelődési központ márványter­mében az Erdélyi Magyarok Körének második találkozóját, amelyen a Tolna me­gyébe áttelepültek közül ezúttal keveseb­ben jelentek meg, mint az első összejövete­len. A találkozó hangulatos bevezetőjeként Ferencz János tartott népi hangszerbemu­tatót, amelynek folytatásaként erdélyi ma­gyar népzenét hallgathattak a megjelentek, (Folytatás az 1. oldalról), s vehettek részt továbbképzésen miná- lunk, most pedig illegális úton elhagyják országunkat”. Számukra is eljön majd az a perc, amikor kénytelenek lesznek el­gondolkodni tettükön - jósolja az erfurti levélíró. A Neues Deutschland számos levélíró­ja hitet tesz az eddigi bevált irányvonal folytatása, a gazdaság- és szociálpolitika egységének megőrzése mellett. „Nem hagyjuk, hogy az NSZK-ból érkező rá­galmak meggyalázzák 40 éve tartó sike­res fejlődésünket” - írja egy warnstedti cipész kisiparos. Mások az október 7- ikén esedékes államalapítási ünnep, az NDK 40. születésnapja nagy munkasike­rekkel történő előkészítésében és méltó megünneplésében látják az igazi választ a Springer-sajtó hadjáratára. A pálmát minden bizonnyal egy vidéki hengermű golyógyártó gépsorának brigádvezetője viszi el, aki brigádja nevében felajánlja: az uszító kampányra válaszképp az év végéig kétnapi teljesítménnyel túlszár­nyalják az éves tervet... Az NDK nem hisz és nem kér a szocia­(Folytatás az 1. oldalról.) Csehszlovákiában nőtt azoknak az erőknek az aktivitása, amelyeknek „politikai orientá­ciója a szocializmuson kívül található”, és amelyek céljaik érvényesítésére az ifjúságot is ki akarják használni. Janák szerint „az au­gusztus 21-i provokációs demonstráció szervezésére tett próbálkozás is a közrend megsértésére, az állampolgárok felbujtására tett erőfeszítések megnyilvánulása volf. „Azon a véleményen vagyunk: a jószom­szédi kapcsolatok és a kölcsönös bizalom, tisztelet és megértés szelleme nem úgy épül, ahogyan a Magyar Televízió egyes külpoliti­kai újságírói rendszeresen demonstrálják különösen a Panoráma műsorában.” Tuda­tosítaniuk kell - folytatta Janák -, hogy „Csehszlovákia történelmét és az átalakítás megvalósításával a jelenét a maga becsüle­tes munkájával népünk alkotta és alkotja, és senki más”. Janák ezután szó szerint ezt mondta: „Politikai ellenfeleink demagógiával, a tények elferdítésével és a pszichológiai há­ború módszereivel próbálják manipulálni a közvéleményt Azokon a problémákon és hiányosságokon is élősködnek, amelyekről nyíltan beszélünk és amelyeket megoldunk. Különösen a fiatalság természetes tapaszta­latlanságát igyekeznek kihasználni. Nem riadnak vissza fenyegetőzéstől, a terrorizá­lástól és a megfélemlítéstől sem” - tette hozzá. Janák arról beszélt nem lehet megenged­ni, hogy az átalakítás folyamatát meghiúsít­sák és a demokratizálást a párttal a szocializ­mussal szemben, a közrend megsértésére, Erdéllyel kapcsolatos friss kiadványokat vásárolhattak a standon: könyveket, hang­lemezeket. Dér Miklósné népművelő volt a találkozó háziasszonya, meghívott vendégei pedig dr. Baksa Csaba, a Tolna Megyei Tanács V. B. igazgatási osztályának főelőadója, aki az Állami Tárcaközi Bizottság részletes út­mutatója alapján ismertette az áttelepültek lehetőségeit a lakásszerzésre, valamint az igénybe vehető támogatási formákat, dr. lizmus „megújítását” célzó ajánlásokból, mivel ezek végső soron a tőkés társadal­mi rendszer restaurációját jelentenék - hangoztatta minap előadásában egy berlini szakértő. Wolfgang Schneider, a Marx Károly pártfőiskola tanára az állampolgári is­mereteket oktató tanárok számára tartott előadást, amelynek szövegét a Neues Deutschland hét végi száma közöl­te. Schneider megfogalmazása szerint a szocializmus megújításának jelszavával föllépő erők voltaképpen a szocialista rend felszámolását tűzték ki célul. Objek­tíve arra törekednek, hogy megkérdője­lezzék a második világáború nyomán kialakult helyzetet és a német földön vég­bement szocialista forradalom eredmé­nyeit. A berlini fal lebontását követelők kórusától a szociáldemokrata ideológu­sokig terjed a baljós szövetség, amely a polgári pluralizmusban megfelelő esz­közt lát ahhoz, hogy az NDK-ban épülő szocializmust - a szocialista jelszavak demagóg kihasználásával - kapitaliz­mussá reformálja át. az emberek nyugodt, becsületes munkájá­nak és életének a megzavarására használják ki. A nagygyűlésen, ahol Janák a beszédet elmondotta, Gustáv Husák köztársasági el­nökkel és Milos Jakessel a CSKP KB főtitká­rával az élen, részt vett a csehszlovák legfel­sőbb állami és pártvezetés csaknem minden tagja, köztük Ladislav Adamec kormányfő is. Több alkalommal is nagy taps szakította meg Janák szavait, amikor az elítélte a külföldi részvételt a prágai Vencel téri tüntetéseken, bírálta a Panoráma műsorát és arról beszélt, hogy a csehszlovák történelmet annak népe alkotta. Úgy tűnik, a prágai magyar nagykövetség már nem sokat tehet annak érdekében, hogy sürgősen szabadlábra helyeztessék az au­gusztus 21 -i prágai Vencel téri tüntetéseken őrizetbe vett két magyar fiatalt, Deutsch Ta­mást és Kerényi Györgyöt Az ügyészi vizsgálati szakaszban, a többi hét Deutsch Tamással és Kerényi Györggyel őrizetbe vett magyar, illetve a közel félszáz más külföldi állampolgárhoz hasonlóan, esély volt arra, hogy szabadon engedik és idegenrendészeti intézkedéssel meghatáro­zott határidőn belül Csehszlovákia elhagyá­sára kötelezik őket. Míg az augusztus 21-i tüntetéseken előállított háromszázhúsz csehszlovák állampolgár és az ötvennégy külföldi, köztük a hét magyaron kivül lengye­lek, olaszok, hollandok, bolgárok és NDK- beli állampolgárok augusztus 24-ig vissza­nyerték szabadságukat a prágai magyar nagykövetség minden konzuli és más diplo­Leidecker Jenő, az OTP vezető jogtaná­csosa, aki az OTP-kölcsönnel kapcsolatos tudnivalókat ismertette a hallgatósággal, il­letve Zak József, a Szekszárdi Vámhivatal beosztottja, aki szintén felvilágosítással szolgált az érdeklődőknek. A találkozón kimutatás készült a megje­lentek Romániában maradt beteg hozzá­tartozóinak gyógyszerszükségleteiről, majd a magyar, illetve a székely himnusz eléneklésével zárult az összejövetel. A Zéri i Popuflit a magyar és a lengyel helyzetről Az Albán Munkapárt lapja, a Zéri i Po- puliit szombati számában élesen elítélte a „polgári demokráciára” irányuló törekvése­ket Magyarországon és Lengyelországban, s e helyzetért főleg a gorbacsovi politikát okol­ta, amely „zöld utat” biztosított a „szocialis­taellenes erők” felemelkedésének Kelet-Eu- rópában. A lap kommentárja mér korábbi időszakra is visszanyúl: az, ami ma Lengyelországban és Magyarországon történik, logikus követ­kezménye az SZKP XX. kongresszusa által beindított revizionista politikának - írja. A lap szerint a lengyel „revizionisták” átengedik a hatalmat a szocializmus „esküdt ellenségei­nek”. Emlékeztet Lech Walesának, a Szolida­ritás vezetőjének arra az állásfoglalására, amely szerint szervezete a háború előtti álla­potot akarja visszaállítani, vagyis azét az idő­szakét, amikor Lengyelország kapitalista volt. A Zéri i Popullit úgy látja: Magyarország is ugyanezen az úton halad, amikor a „politi­kai pluralizmus” felé tart, és (kommunista) pártját szociáldemokratává változtatja. A „nyugati imperialista körök” arra akarják fel­használni a „revizionista” államokban kirob­bant válságot és a Szovjetunióban folytatott gorbacsovi politikát, hogy nyíltan támogas­sák a „burzsoá ellenforradalmat” ezekben az országokban. máciai erőfeszítései ellenére Deutsch Tamás és Kerényi György vizsgálati fogságban maradtak, majd szombaton a bíró úgy dön­tött, hogy letartóztatásba helyezi őket és valószínűleg kedden bíróság tárgyalja ügyü­ket Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt az­zal vádolják, hogy meg nem engedett meg­mozduláson vettek részt s Deutsch Tamás a vád szerint olyan sajtótermék terjesztését tet­te lehetővé, Kerényi György pedig terjesztett, amely „tartalmával sérti a szocialista állam érdekét a közrend megőrzésében". A leg­súlyosabb büntetés, amit a bíróság kiróhat hat hónap elzárás, vagy maximum húszezer korona pénzbüntetés, vagy ennek megfelelő értékű tárgyak elkobzása, valamint kiutasítás az országból. Deutsch Tamás és Kerényi György Prága egyik legneveseb ügyvédjét dr. Josef Lzicart bízták meg jogvédelmük­kel. Deutsch Tamás és Kerényi György Lzicar ügyvéd javaslatára még szombaton, a bírói döntés meghallgatása után panasz formájá­ban kérték a magasabb, felügyeleti bírói szerveket, hogy a tárgyalásig szabadlábra kerülhessenek. A prágai városi bíróság hét­főn dönt kérésükről. A Deutsch és Kerényi ügyével foglalkozó bíró azt tervezi, hogy már kedden megtartják az első bírósági tárgya­lást a szabadlábra helyeztetési kérelem miatt lehet, hogy erre mégsem kerül sor. A prágai magyar nagykövetség egyébként ga­ranciát ajánlott fel, ha szabadlábra helyezik a két magyar fiatalembert azok megjelennek a bírósági tárgyaláson. Különös koreográfiája volt az idén a Molotov-Ribbentrop paktum titkos zára­déka miatti baltikumi tiltakozásnak. A nyíltság és nagyobb szabadság elmúlt négy éve alatt már hagyományossá vált augusztus 23-i megemlékezésen Észtor­szág és Lettország határán eltemették a „rossz szellemet” amelyen a baltikumi országokat függetlenségüktől megfosztó nagyhatalmi beavatkozást értik. A hitleri Németország és a Szovjetunió éppen öt­ven éve állapodott meg Lengyelország felosztásáról és az érdekövezeteknek a Balti-tenger vidékén, továbbá Besszará- biában történő elhatárolásáról. A mostani jelképes temetés minden­képpen egy korszak végét és a nyíltság újabb keletű határait jelzi, ugyanis Moszkva hosszú éveken át eleve tagadta a dokumentum létét. De később, amikor a nyugatnémet kormány Moszkva ren­delkezésére bocsátotta a titkos záradék­ról készült mikrofilmet, a hivatalos állás­pont még mindig kétségbe vonta annak hitelességét. A Szovjetunióban hatalmas vitát kavart a paktum titkos záradéka. A baltikumi képviselők határozott nyomására végül is a Legfelsőbb Tanács bizottságot állított fel a kérdés kivizsgálására. A bomba két hete robbant, amikor a bizottság ve­zetője, Jurij Afanaszjev történész beje­lentette, hogy valóban létezett a titkos zá­radék. A bizottság a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette a titkos jegyző­könyv rendelkezéseit, s rámutatott, hogy a megegyezés jól illusztrálja Sztálin kül­politikájának imperialista jellegét. A mint­egy két és fél oldalas állásfoglalás alap­téziseit nem sokkal később közölte az Ar­gument i Fakti című folyóirat. A tézisek­ben viszont nem sok szó esik a balti or­szágok Szovjetunióhoz való „csatlakozá­sáról”. Márpedig a kérdést nem lehet többé úgy elmismásolni, ahogyan Hruscsov tette visszaemlékezéseiben. Az ő megfo­galmazásában a Szovjetunió tárgyaláso­kat kezdett a három köztársasággal és előterjesztette feltételeit... Az akkor kiala­kult helyzetben ezek az országok barát­sági szerződést kötöttek Moszkvával... Kormányváltozás történt. Ez magától ér­tetődik... Egyes vezetők, mint Smetona, Litvánia elnöke a tárgyalások kezdetekor Németországba menekült, csakúgy mint az észt és lett kormányfő. Ez azonban (Folytatás az 1. oldalról.) Bevezető előadásában Tallósi Frigyes a magyar falu - illetve a magyar paraszt - múltjáról, jelenéről és jövőjéről szólt, kü­lönösen arról a káros folyamatról, mely­nek „eredményeként” bérmunkássá, proletárrá volt kénytelen válni a falu né­pe. Bár nagyüzemi mezőgazdaságunk egy ideig látványosan világszínvonalúvá fejlődött, az ellentmondások egyre éle­sebbek, részben a piac oldaláról - fizető­képes kereslet hiánya Keleten, árudöm- ping Nyugaton -, részben pedig a kor­mányzatnak a mezőgazdaságot csontig lesoványító gazdaságpolitikája miatt. A kivezető utat a struktúra átalakításában látja a képviselő, s kulcsfontosságúnak érzi a föld tulajdonának kérdését. Mint emlékezetes, Tallósi Frigyes már az or­szággyűlésen is elmondta nem kis vitát kavaró nézeteit, melyek szerint a törté­nelmi igazságtalanságot jóvá kell tenni, a földjétől megfosztott parasztot - vagy örökösét - kártalanítani kell. Ez nem je­lenti a szövetkezetek szétverését, de aki kéri, az kaphassa vissza a földjét, aki pedig nem az tisztességes haszonbérle­tet élvezzen utána. Varga János - aki mindenekelőtt vá­lasztói véleményének megismerése ér­dekében tartotta az összejövetelt fontos­nak - óvatosságra intett. Nem veti el a tu­lajdonreformot, de a megvalósítás mi­kéntjét még nem látja. Hogyan adják vissza a földet? Hogyan kártalanítsanak? Minderre jelenleg még nincs javaslat, a téeszek pedig mostani anyagi helyzetük­ben ezt magukban képtelenek rendezni. Ügyelni kell arra is, hogy a tulajdonre­formmal nehogy megint sebeket okoz­zunk, ezúttal azoknak, akik nem vittek be ugyan földet a téeszekbe, de becsülettel dolgoznak ott. A három és fél órás vitában gyakori volt az üresjárat, a tárgyhoz nem tartozó hoz­zászólás is, alapvetően mégis e két nézet ütközött egymással. Egyfelől a „nincs mi­nem fontos. A lényeg, hoc y a Szovjetunió iránt baráti érzelmű kor lányok alakul­tak. Bizonyos idő után aztán létrejött ezekben az országokbai a szovjethata­lom... A baltikumi radikális s ervezetek nem érik be az ehhez hasonló íomályos meg­fogalmazásokkal és a szí rződések sem­missé nyilvánítását követ síik. Természet­szerűen másképp ítélik n eg a kérdést az érintett balti országokbai mint Moszkvá­ban. Egyes történészek szerint a titkos záradék önmagában m m jelentette a balti államok szuverenité sának megsér­tését, de megteremtette ■ későbbi „csat­lakozás” feltételeit. A sza temberek véle­ménye eltér abban is, ho< y mennyire volt „önkéntes” ez a csatlaki zás. A balti köztársaságok ián a radikális szervezetek ugyanakkor negszállásként értelmezik az utóbbi évt redek történel­mét. Mind gyakrabban k tpnak hangot a három köztársaságban i függetlenségi törekvések. Az, hogy most hivatalé san is beismer­ték a paktum titkos zára ékának létezé­sét, lényegesen nem váll íztat a történel­mileg kialakult helyzetér Nincs könnyű helyzet >en a moszkvai vezetés a mind erőteljes' bbé váló elsza­kadási töreKyések miatt, gyanisjelenleg mind gazdaságilag, mim katonailag ne­hezen elképzelhető a hár >m köztársaság különválása. Egyedül Észtországban több mint száz katonai bázis van. Sok fejfájást okoz a Kremlr 3k a köztársa­ságokba betelepültek h lyzete is, ame­lyet a legutóbbi sztrájkhi llám is jól érzé­keltet. Megfigyelők szerint a árható út a tér­ség mind nagyobb gazd sági és politikai önállóságának biztosíté >a oly módon, hogy a Szovjetunió strat :giai érdekei ne szenvedjenek csorbát. I bbe az irányba mutat a köztársasági t iljes gazdasági önelszámolásra való te rvezett áttérés. Politikai szinten a helyi ir ínyítás befolyá­sa mind erősebb. A léc utóbbi észt vá­lasztási törvények és az llampolgárság- ról készülő törvény is ezi jelzi, amely má­ris a betelepültek heves < llenállásába üt­közik. Jelenleg leginkát) türelemre van szükség, hogy ne szülei lessenek olyan újabb döntések, amelye ; a most elásott szellem kiszabadulásáh íz vezetnek. bői megoldani a kártér lést és ne sért­sünk meg senkit”, másfí ől az „aki bevitte a földet a tsz-be, legyei azé a tulajdon­jog, élvezze annak min len előnyét”. Az utóbbi véleményt igen narkánsan han­goztató Tallósi Frigyes is a Magyar Pa­rasztszövetség jelenlévő képviselői az el­lenvetésekre azt mond Jk, hogy nem a tulajdonuktól annak id‘ jén megfosztott parasztok és örökösei: tehetnek róla, hogy nincs a kártérítés e elég pénze a téeszeknek, ilyenformé i ez a kérdés nem is nagyon érdekli í cet. Ha a gazda­ságpolitika nem lenne c yan, ami „még a marhák elől is elvonja a akarmányt”, ak­kor jutna a szövetkeze lekben megter­melt javakból erre is ......földtulajdonnal nem rendelkező tsz-1 igok esetleges megsértésével, kisemm zésével kapcso­latban pedig úgy vélek dtek, hogy nem szabad összekeverni k it dolgot. Az ef­fektiv munkavégzés utá kapja meg min­denki a tisztességes fizt lését - lehetőleg többet, mint eddig - de ttől teljesen füg­getlen a földtulajdon, a ni szent és sért­hetetlen. Egyetértés alighanerr csupán egy kér­désben volt: soha többé ne lehessen úgy dönteni a magyar par. sztember sorsa felől, hogy őt magát nen kérdezzük meg, mit is akar. A vita végeztével egy tlen kérdést tet­tem föl Varga Jánosnál .- Jobban tudja-e m st, mint néhány órával ezelőtt, hogy mi a választói véle­ménye, hogyan kell rr ajd szavaznia a földtulajdon kérdésébe n a Parlament­ben?- A jelenlevők hozzá zólása nem tük­rözte választóim vélen ényét. Ide azok jöttek el, akik politizáln ik, nekem pedig az egyszerű embert is s tóra kell bírnom, erre törekszem a jövőt ín is. Azt láttam, hogy az emberek a fog ilmakkal sincse­nek sokszor tisztábar és senki sem mondja ki, hogy „hogy n”. ROSTÁS ILONA Válasz az uszító kampányra: kétnapi plusz teljesítmény... Ignác Janák élesen támadta a külföldi részvételt a prágai tüntetésben KÖTI LÓRi NT (MTl-Press) Vita a földtulajdon kérdéséről Nagykónviban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom