Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-26 / 201. szám
..........—■ — > m $ m i • AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA • steaa.;__ X XXIX. évfolyam, 201. szám ARA: 5,30 Ft 1989. augusztus 26., SZOMBAT Törvényerejű rendelet a szerzetesrendek működéséről Egy tolmács visszaemlékezései a ’68-as bevonulásra Mint derült égből a villámcsapás, úgy érhette Csehszlovákia lakosságát 1968. augusztus 21 -én a Varsói Szerződés tagállamainak katonai intervenciója. A szovjet, bolgár, lengyel és NDK-beli csapatok mellett sajnos ott meneteltek a magyar honvédek is, tisztjeik vezetésével. Közülük most egy Tolna megyei szemtanút szólaltatunk meg, Rák Vilmos nyugalmazott őrnagy személyében, aki eredetileg szlovák anyanyelvű lévén tolmácsi feladatokat látott el. Az írás a Tolnatáj 5. oldalán olvasható. Hajnalban megjelentek a katonák... Ülést tartott az Elnöki Tanács Folytatódtak a nemzeti háromszög tárgyalásai A Parlamentben pénteken folytatódtak a nemzeti háromszög csütörtökön megkezdett középszintű politikai megbeszélései. Az MSZMP tárgyalódelegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasztalét Boros Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezeti. A tárgyalások megkezdésekor az elnöklő Kósáné Kovács Magda bejelentette, hogy a megbeszélések egész időtartama alatt jelen lehet a sajtó. Ezt követően röviden összefoglalta a csütörtökön történteket. Elmondta: a tegnapi megbeszéléseken szó volt a BTK és a büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatos kérdésekről, valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciákról. Középszinten konszenzus született abban, hogy a tárgyalófelek minden olyan megoldást támogatnak, amely erősíti az állampolgárok biztonságérzetét. A felek egyetértettek abban, hogy a katonák által elkövetett köztörvényes bűncselekményeket ezentúl bíróságnak kell tárgyalnia. Az erőszakos eszközök alkalmazását kizáró jogi garanciákról tárgyalva a felek egyetértettek abban, hogy a munkavállalókat ne érhesse retorzió politikai meggyőződésük miatt. Visszautalták viszont további albizottsági tárgyalásokra az állampolgári jogok szószólója intézményének felállítását, illetve az erőszak fogalmának definiálását. (Folytatás a 2. oldalon.) Hatástalan megbeszélések Pénteken a kormány és a szakszervezetek képviselői újabb megbeszélést tartottak a húskészítmények árának emelése nyomán kialakult helyzetről, és megpróbáltak megoldást találni. Megállapították. a húsipari vállalatokhoz intézett felhívás hatástalan maradt. A kormány megbizottainak, Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárnak és Vissi Ferenc államtitkárnak, az Árhivatal elnökének véleménye szerint elhibázott volt, hogy a kormány és a szakszervezetek kérték az augusztus 21-éré tervezett húskészítmény-áremelés felfüggesztését. A kormány illetékesei ismét leszögezték, hogy a szabadárak alakítása nem tartozik a kormány hatáskörébe. Az 1989-es ár- és bérviszonyokat - összhangban a Minisztertanács csütörtöki javaslatával - az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli ülésén célszerű megtárgyalni. A kormány szakemberei készek a részletes szakmai konzultációra, annál is inkább, mivel úgy vélik: a szakmai szempontok kikerültek a viták középpontjából. (Folytatás a 2. oldalon.) Amerikai-japán csúcstalálkozó Először az amerikai-japán csúcstalálkozók történetében, szeptember elsején a megbeszélések egyik kulcskérdése Kelet-Európa ügye lesz, George Bush elnök és Kaifu Tosiki kormányfő között. A washingtoni csúcstalálkozót beharangozó Kyodo hírügynökség jelentése szerint erre készül a washingtoni kormány. Több japán sajtójelentés szerint Kaifu a Lengyelországnak nyújtandó gazdasági támogatás ügyét konkrétan fel kívánja vetni. Grósz Károly Finnországba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Finn Köztársaság kormányának meghívására szeptember elején látogatást tesz Finnországban. A tervek szerint megbeszélést folytat Mauno Koivisto köztársasági elnökkel, a kormány és a finn politikai-társadalmi élet több vezetőjével, találkozik finn üzletemberekkel. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén törvényerejű rendeletet hozott a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28-án elfogadott egyezmény és az 1967. január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről, amelyhez a Magyar Népköztársaság ez év március 14-én csatlakozott. Figyelemmel arra, hogy a menekült státusért folyamodók egy része feltehetően nem ismeri a magyar nyelvet, a kihirdetésre kerülő törvényerejű rendelet az egyezmény és a jegyzőkönyv angol nyelvű szövegét is tartalmazza. A testület módosította a polgári repülésről szóló 1981. évi 8. törvényerejű rendeletet. A jövőben közforgalmi repülőtér létesítését az eddigiektől eltérően nem a Minisztertanács, hanem a légügyi hatóság határozza meg a környezetvédelmi előírások és a szakhatóságok véleményének figyelembevételével. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozottá szerzetesrendek működéséről. (Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes tájékoztatója lapunk 3. oldalán olvasható.) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény előkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a szerzetesrendek működését tiltó rendelkezés nem tartható fenn, az sérti az egyesülési jogot is. A rendek mindinkább részt vesznek az egyházi és a társadalmi életben, így a tilalom anakronisztikussá vált, és indokolt a katolikus egyház óhaja, hogy a rendek működését tiltó 1950. évi 34. tvr. kerüljön hatályon kívül helyezésre, még a lelkiismereti és vallás- szabadságról szóló törvény megalkotása előtt. Az új jogszabály - amely a kihirdetéskor lép hatályba - igazodik az állam és az egyház következetes szétválasztásának, az egyházak autonómiájának elvéhez, és összhangban van az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvénnyel is. A továbbiakban a testület módosította a Magyar Nép- köztársaság felsőoktatási intézményeiről szóló 1986. évi 13. tvr-t. A jövőben főiskolaként működik a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, míg a Testnevelési Főiskola elnevezése magyar Testnevelési Egyetem, az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) elnevezése Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Agrártudományi Egyetem (Keszthely) elnevezése Pannon Agrártudományi Egyetem, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola elnevezése Vitéz János Tanítóképző Főiskola, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola elnevezése pedig Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola elnevezésre változik szeptember 1-jétől. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola a jövőben Mezőgazdasági Főiskolai Karként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezetén belül fejti ki tudományos, oktatói tevékenységét. Az Elnöki Tanács kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. Hentesáruból bőséges választékot ígérnek „Mindig ilyen választék lenne jó...” Pálfán összefogással új bolt épült Az „ott volt a falu apraja és nagyja” megjegyzés ezúttal a legkevésbé sem túlzás. Tegnap délelőtt Pálfán, az új ABC nyitása előtt már jóval biciklis gyerekek érkeztek a helyszínre, a környező házak asszonyai kiálltak a kapu elé. Egyre többen jöttek szatyrokkal, kosarakkal, a tíz órai ünnepélyes megnyitóra pedig már valóságos tömeg vette körül a takaros új épületet. Az esemény nem csupán a helybéliek számára volt ünnep, mert az átadáson megjelentek a megyei tanács, a megyei pártbizottság, a Mészöv, s az áfész székhelyközsége, Nagydorog képviselői is. A vendégeket és Pálfa lakóit Jaksa János, az áfész ügyvezető igazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy a lakosság több évtizedes vágya teljesült ennek a korszerű üzletnek a megépülésével úgy, hogy azért nagyon sokan tettek, anyagi hozzájárulással és kétkezi munkával egyaránt. A Mészöv 2 millió forinttal, a megyei tanács 800, a helyi tanács 900 ezer forinttal és telekrésszel, a termelőszövetkezet 2 millió forintot meghaladó értékben munkával járult hozzá a létesítményhez. így is maradt az áfész számára fedeznivaló: több, mint 2 millió az építkezésre, 900 ezer az új berendezésekre és 2,5 millió az árukészletre. A jelképes megnyitás, a nemzetiszínű szalag átvágása Mátyás Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének tiszte volt, majd a község lakossága nevében Lakos József „vette át” az alapfokú ellátást hosszú időszakra biztosító üzletet. Ruházat, játék, edények, tűzhelyek, fehérnemű, cukrászsütemények, magnó- kazetta, automata mosógép és BMX kerékpár ugyanúgy helyet kapott a kínálatban, mint a mindennapi kenyér, liszt és cukor. A fölvágottak bő választékát szemlélve a Zalahús és a Soproni mellett dönt az egyik asszony, a friss karajt veszi szemügyre a másik. Bukszáját nézi egy néni, „majd csak kikerül a pénzemből...” - mondja. A másik boltban is volt húské- (Folytatás a 2. oldalon.) Összehívták az Országgyűlés szeptemberi ülésszakát Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának második bekezdése alapján 1989. szeptember 26-án 10 órára összehívta az Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja meg:- törvényjavaslat a ki- és bevándorlásról;- törvényjavaslat az útlevélről;- törvényjavaslat az Állami Számvevőszékről;- törvényjavaslat a büntetőeljárási törvény módosításáról. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokra figyelemmel a kormány egyéb törvényjavaslatokat is benyújthat, amelyekkel a parlament napirendje bővülhet. (Folytatás a 2. oldalon.) A megnyitó előtt Pálfai asszonyok, még üres szatyrokkal
