Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-14 / 190. szám
1989. augusztus 14. ■' » /TOLNÁIN NÉPÚJSÁG 5 A Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága jelenti A megye gazdasági és társadalmi helyzete 1989.1. félévében Az ország gazdasági folyamatai - mint az a különböző publikációkból ismeretes - igen ellentmondásosan alakultak az első félévben. Az éves népgazdasági terv megvalósulását előrevetítő és azzal ellentétes jelenségek egymás mellett alakultak ki, miközben a gazdasági szerkezet lényegében mozdulatlannak látszik. A gazdálkodás e kettőssége kihatott a lakosság életkörülményeire is. A megyei folyamatok a legtöbb területen hasonlóak voltak az országoshoz, emellett jobbnak és rosszabbnak ítélhető jelenségek is megtalálhatók. Összeállításunkban az első félév fontosabb gazdasági folyamatait, az életkörülmények néhány területét foglaljuk össze azzal a szándékkal, hogy a statisztika sajátos eszközeivel helyzetünk megítélésének egyik vetületét tárjuk az olvasó elé. A termelő tevékenységek fő jellemzői Ipar A megye ipari szervezeteinek termelése 1989.1. félévében valamelyest - 0,8%- kal - elmaradt az egy évvel korábbitól. (Hasonlóan alakult az ipar produktuma országosan is.) Az iparon belül a gépipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése mérsékelten növekedett, a többi ágazaté elmaradt a tavalyi év hasonló időszakáétól. Havonta vizsgálva a termelés alakulását - a nagyobb létszámú ipari gazdálkodók adatai alapján - az egy munkanapra jutó termelési érték márciusban és áprilisban volt a megmagasabb, januárban a legalacsonyabb. A termelés stagnálása mellett az értékesítésben a különböző piacok részesedése módosult: csökkent a belföldi - ezen belül a nagy- és kiskereskedelemnek eladott - áruk aránya és jelentősen nőtt a konvertibilis export részesedése, míg a rubel elszámolásúé visszaesett. A gazdálkodók több mint 2,6 milliárd Ft értékű árut értékesítettek a külkereskedelem csatornáin, ami - változatlan áron számítva - 10,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A konvertibilis elszámolású export volumene közel 28%-kal növekedett. Az ágazatok közül legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte ez irányú eladásait. A rubel elszámolású kivitel volumene ugyanakkor - a gazdaságpolitikai célokkal összhangban - közel 11 %-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A megye iparában az év első felében 2,1 %-kal kevesebb dolgozót foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak létszáma 3%-kal csökkent, a szellemieké 1,8%-kal nőtt. Az ipar termelékenysége a foglalkoz- tatotti létszám alapján 1,3, a fizikai foglalkozásúak teljesített munkaóráit alapul véve 4,1 %-kal emelkedett. Építőipar A megyei székhelyű kivitelezők 19891. félévében 918,9 millió Ft értékű építésiszerelési munkát végeztek, változatlan áron számolva 2,2%-kal kevesebbet, mintegy évvel korábban. (Országosan az építési-szerelési tevékenység volumene 5%-kal növekedett.) A kivitelezők éves szerződésállományuk több, mint felét teljesítették június 30-ig. Éves terveiknek azonban alig több, mint négyötöde van szerződéssel lekötve. A befejezett vállalkozói termelésen belül csökkent a fenntartási munkák részesedése, az új építéseké ugyanakkor növekedett. Nagymértékben visszaesett a más megyében végzett tevékenység korábbi években kialakult igen magas aránya. A megyei kivitelezők 1989.1. félévében 5,7%-kal kevesebb dolgozót foglalkoztattak, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A fizikai foglalkozásúak száma 6,8%-kal lett kevesebb, ezen belül legnagyobb mértékben az építési-szerelési tevékenységet végzőké esett vissza. A szellemi foglalkozásúak létszáma 1,1 %- kai csökkent. A termelékenység - az egy építési- szerelési tevékenységet végző fizikai foglalkozásúra jutó saját építési-szerelési tevékenység alapján - emelkedett a tavalyi év I. féléhez képest. A növekedés elsősorban a nagyobb kivitelezőknél figyelhető meg, míg a kisebbek termelékenysége összességében csökkent. Mezőgazdaság A mezőgazdaságilag művelt terület nagysága - az eddigi tendenciának megfelelően - tovább fogyott. A művelés alól kivett terület aránya 1989. május 31- én 8,4% volt. A szántóföldi növények vetésszerkezete módosult. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek - a tavalyi év kimagasló terméseredményei ellenére, az utóbbi néhány év.csökkenő gazdaságossága következtében - az idén kevesebb búzát, őszi árpát vetettek az elmúlt évinél. A tavalyi aszályos időjárás következtében visszaesett a kukorica vetésterülete is. A két kalászos betakarításáról pontos adataink még nincsenek, de termésátlaguk előreláthatóan elmarad az elmúlt évi rekorderedményektől. A mezőgazdasági nagyüzemek állatállománya - a szarvasmarha kivételével - az országos tendenciának megfelelően alakult. A nagyüzemek szarvasmarha-állománya a félév végén 72,7 ezer volt, 1,4%-kal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a tehenek száma kismértékben növekedett, a hasznosítás iránya szerint pedig az intenzív tejelő állomány gyarapodott, míg a húshasznosításúaké erősen visszaesett. A sertések száma a nagyüzemi gazdaságokban június végén 311 ezer volt, 3,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A fogyás mértéke a korábbiaknál erősebb volt. Anyakocából az állami gazdaságokban, kombinátokban kevesebbet, a termelőszövetkezetekben pedig többet számláltak, mint az előző év félévének végén. Csökkent a nagyüzemek juh- és tyúkállománya is. A félév folyamán a gazdaságok kevesebb vágómarhát, vágóbaromfit, és lényegesen több vágósertést, tyúktojást értékesítettek, mint az előző év első hat hónapjában. A foglalkoztatottak száma 1989.1. félévében az állami gazdaságokban, kombinátokban 5,4, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 6%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság életkörülményei Foglalkoztatás, bérek, keresetek A megye megfigyelt - döntően anyagi - ágazataiban az év első hat hónapjában az egy évvel korábbihoz képest 3,5%-kal csökkent a foglalkoztatottak létszáma, jórészt a fizikaiaknál tapasztalható erőteljes fogyás következtében. A megfigyelt gazdálkodók több, mint 75%-ában kevesebbet foglalkoztattak, mint egy éve, s mindössze egynegyed részükben eme- lekedett a létszám. A visszaesés a mező- gazdaságban volt a legnagyobb mértékű. Ezzel párhuzamosan a vállalatok, intézmények munkaerőigénye - a Megyei Tanács V. B. Munkaügyi Szolgáltató Irodától kapott információ alapján - sem éri el a korábbi szintet, a félév végén 1048 fő Pakson a Kishegyen piac épült Dombóváron magasabb bérért sztrájkoltak a kesztyűszabászok volt. A kereslet több, mint 60%-a az iparban és az építőiparban jelentkezett, döntően szak- és betanított munkások iránt. Kínálati oldalon a helyzet fordított, a megyei munkaerőközvetítő helyeken állást keresők száma lényegesen meghaladta a tavalyit. Nőtta nyilvántartott munkaviszonyban nem állók száma is: a félév végén 615 fő volt, közülük közhasznú munkavégzés keretében 208 főt foglalkoztattak. A nyilvántartott munkaviszonyban nem állók többsége szakképzetlen, 13,8%-uk pályakezdő. Az idei évben egyenletesen nőtt a munkanélküli segélyben részesülők száma, június hónapban 121 fő volt. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére a megfigyelt ágazatok átlagában 8530 Ft volt az év első hat hónapjában, havi nettó átlagbére pedig 6740 Ft, 25,5, illetve 20,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A havi nettó átlagbér és növekedési üteme az iparban volt a legnagyobb. A havi bruttó, illetve nettó átlagkeresetek növekedési üteme nem érte el a bérekét. Ennek oka, hogy az ez évi keresetkiáramlásnak magas volt a bázisa, mivel az elmúlt év elején a gazdálkodók igyekeztek minél többet - személyi jövedelemadó nélkül - béren felül kifizetni. Ez évben viszont béren felüli jövedelemként alig, sokkal inkább a bérköltség terhére fizettek. Tolnán a GÉM-ben célgépek üzembe helyezésével is bővítették a termelést Bonyhádon gyógyszertár lett a pártházból A szellemiek bér-, illetve keresetnövekedése csaknem valamennyi ágazatban meghaladta a fizikaiakét. A lakossági pénzforgalom, betét- és hitelállomány Az MNB Tolna Megyei Igazgatóságának előzetes adatai szerint a lakosság - vállalatoktól, szövetkezetektől és intézményektől - a félév során 14,3%-kal több készpénz- bevételhez jutott, mint 1988. első hat hónapjában. Kiadásai szokatlanul nagymértékben, 19,8-cal emelkedtek. Az áruvásárlásra fordított összeg az átlagosnál dinamikusabban növekedett, a szolgáltatásokra fordított viszont csökkent. Ugrásszerűen megnőtt a lakosság valuta- és devizavásárlása. Az OTP Tolna Megyei Igazgatósága és a takarékszövetkezetek jelentései alapján a lakosság betétállománya a félév végén 6651 millió Ft volt, 140 millióval kevesebb, mint hat hónappal előbb. A visszaesés a betételhelyezések mérséklődésének és a korábbinál is fokozottabb kiáramlásnak a következménye. A lakossági hitelállomány a félév során 223 millió Ft-tal növekedett, még dinamikusabban, mint egy évvel korábban. Lakásépítés Az idei év első félévében 322 lakást vett használatba a megye lakossága, 17-tel többet, mint egy évvel korábban. Állami erőből csupán 8 épült, ez 19%-a az 1988.1. félévinek. A magánerőből épültek száma 314, jóval több, mint egy évvel előbb. A növekedés teljes mértékben az OTP-beruhá- zásúaknál jelentkezett, a tavalyi 76-tal szemben 133 készült el az év első hat hónapjában. Szövetkezeti szervezésben nem épült lakás a megyében. Egyéb szervezésű - döntően családi ház -181 épült fel, ugyanannyi, mint 1988.1. félévében. Kereskedelem A megye kiskereskedelmi eladási forgalma az év első hat hónapjában 8034,6 millió Ft volt, folyó áron 20,3%-kal haladta meg az előző év I. félévit, összehasonlító árakon pedig 2,8%-kal. Az értékesítés - az élénk vegyesiparcikk forgalomnak köszönhetően - kedvezőbben alakult az országosnál. A magánkiskereskedelem forgalma a korábbinál erőteljesebben növekedett. Az 1988.1. félévi forgalomvisszaesést követően az ez évi fellendülés ellenére az eladott áruk mennyisége csupán az 1985.1. félévinek megfelelően alakult. A kiskereskedelem készletei a tavalyi igen alacsony szinthez képest jelentősen növekedtek, emellett azonban az áruellátás helyzete továbbra is ellentmondásos: áruhiányok és eladhatatlan készletek egyaránt jellemzik. Alapvető élelmiszerekből az ellátás megfelelő volt, sőt néhány termékcsoportnál (tőkehús, sajtok, édesipari lisztesáruk, stb.) meghaladta a keresletet Az olcsóbb termékek iránti, változatlanul nagy keresletet ugyanakkor a kereskedelem nem tudta mindig kielégíteni. Átalakult a ruházati cikkek iránti igény is, a méteráruk kerültek előtérbe, de közülük több termékféleségből nem volt folyamatos az ellátás. A vegyesiparcikkek forgalmára nagy hatással volt a külföldi bevásárlóturizmus. Emellett továbbra is hiánycikk volt a mélyhűtők, varrógépek és kerékpárok néhány típusa. A tüzelőanyagok közül elsősorban az olcsóbb hazai fajtákból akadozott az ellátás, de a szilárd tüzelőanyagokból eladott meny- nyiség így is meghaladta a tavalyit. Az építési anyagok forgalmazásában is jelentkeztek hiányok, így részben ennek következtében az értékesítés elmaradt az 1988- as év első félévétől. Az aratásra a KSZE integrálásával új kombájnok érkeztek
