Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-13 / 163. szám
2 Képújság 1989. július 13. Az USA támogatja a magyarországi reformot Bush beszéde közben (Folytatás az 1. oldalról.) nyíltsága is jól mutatja az idők változását, és rendkívül pozitív fejlemény. Tegnapi megnyilatkozásaival összhangban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatni kívánja a magyarországi reformfolyamatokat, de a beavatkozásnak még a látszatát is kerülni kívánja. Szívesen bocsátja rendelkezésre a politikai és a gazdasági intézményrendszer reformjához alkalmazható bizonyos tapasztalatait, de semmiképpen nem kívánja nehezíteni a magyarországi reformok előrehaladását. Kifejezte azt a készségét, hogy az Egyesült Államok szívesen nyújt támogatást szélesebb összefüggésben is, a legfejlettebb országok párizsi csúcstalálkozóján, illetve általában a külföldi beruházások ösztönzésében. Szűrös Mátyás - röviden utalva a történelmi előzményekre és okokra - hangsúlyozta, hogy Magyarország felelősséget érez a határain túl élő magyarokért is. Kérte az Egyesült Államok elnökét, mint a Helsinki Záróokmány egyik aláíró országának első számú vezetőjét, vesse latba befolyását az emberi jogok megsértése ellen, bárhol is történjék az a világban. A külügyminiszterek megbeszélésén konkrétan kerültek szóba a kétoldalú kapcsolatok kérdései. Itt részletesebben is elhangzott az, hogy az Egyesült Államok milyen konkrét lépésekkel kívánja a kétoldalú kapcsolatok keretében a magyarországi reformfolyamatot támogatni. Találkozó egyetemistákkal Bush elnök szerdán délben a Várban a volt Táncsics-börtön amerikai tulajdonban lévő épületében 12 magyar egyetemistával, illetve Magyarországon tanuló amerikai diákokkal találkozott. A találkozó után Bush elnök kocsijába ült, hogy a látogatás következő színhelyére hajtasson. Nem sokkal ezután azonban a számtalan gépkocsi ismét megtorpant, s a biztonsági emberek hada futott az elnöki autó felé: Bush elnök a Bécsi kapu térnél megállíttatta gépkocsiját, kiszállt, s a reá váró tömegben barátságosan kezet rázott sokakkal az első sorban állók között. Már visszafelé indult kocsijához, amikor meglátott egy kisfiút, akihez odament, s egy Donald kacsa-jelvénnyel ellátott kis játékot adott neki. A 7 éves Mező Dániel a váratlan ajándékot egy kicsit megszeppenten mutatta a körülötte állóknak. Az elnök ezután a közgazdaságtudományi egyetemre indult. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen George Bush kora délután a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen mondott beszédet. Az amerikai elnök és felesége szűnni nem akaró taps közepette vonult be az egyetem amerikai és magyar zászlókkal díszített aulájába. A zsúfolásig megtelt csarnokban több mint ezren várták a magas rangú vendéget. Az első széksorokban foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós miniszterelnök feleségeik társaságában, s ott volt a hazai politikai, társadalmi és gazdasági élet számos vezető személyisége. A meghívottak között megjelentek az Ellenzéki Kerekasztal képviselői, s elfogadta az Invitálást a diplomáciai testület több tagja is. Az intézet további két termében zártláncú televízió segítségével további ötszázan - elsősorban oktatók és hallgatók - követték nyomon George Bush szavait. Csáki Csaba, az egyetem rektora köszöntötte a vendégeket, közöttük az elnök kíséretében lévő személyiségeket. Ezután a kánikula ellenére is frissnek tűnő George Bush lépett a mikrofonhoz.- Rendkívül büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első amerikai elnök, aki meglátogatta Magyarországot - kezdte beszédét Bush elnök, majd így folytatta: Egyesek ironikusnak találhatják, hogy egy olyan egyetemen beszélek, amelyet Marx Károlyról neveztek el. De az, hogy ma itt vagyok, sokkal kevésbé adhat okot a meglepetésre, annak bizonyítéka, hogy Amerika üdvözli az eszmék szabad versenyét. Az egyetem fő feladata éppen az, hogy ösztönözze az ilyen versenyt. Ez a szellem hoz közel egymáshoz bennünket - ez a szellem vezette a Marx Károly Egyetem egyik nagy tanárát, Nagy Imrét. Népük és vezetőik - a kormányzat és az ellenzék egyaránt - nem félnek attól, hogy szakítsanak a múlttal, az igazság szellemében járjanak el. S mi lehet ennek jobb bizonyítéka, mint az az egyszerű tény, hogy a Marx Károly Egyetemen többé már nem kötelező olvasmány a Tőke. A magyar nép sokáig elnyomott alkotótehetsége most ismét virágzik iskoláiban, üzleti vállalkozásaiban, egyházaiban. Ez több, mint a szabadság futó időszaka. Ez azt mutatja, hogy Magyarország visszatér hagyományos értékeihez - Magyarország hazatér - hangsúlyozta az elnök. Rég elhallgattatott hangokat hallani ismét. Az utcákon ma egy független újságot árulnak, a kereskedelmi rádió- és televízióállomások mindent sugározni fognak a hírektől kezdve Stevie Wonder zenéjéig, és a Szabad Európa rádió éppen itt, Budapesten nyitja meg első kelet-európai irodáját. Ausztriával közös határukon eltűnik Európa megosztottságának és Magyar- ország elszigeteltségének csúf jelképe, ahogy most feltekerik, összegöngyölik a szögesdrótot. Első ízben van eltűnőben a vasfüggöny. Magyarország mutatja ehhez az utat. A. Szovjetunió csapatokat vont ki az országból s ezt olyan lépésnek tartom, amely Európa megosztottságának megszüntetésére irányul. Vitathatatlan tény, hogy mi most új korszak küszöbén állunk. Vitathatatlan tény az is, hogy Magyarország nagy és történelmi jelentőségű változás küszöbén áll. Önök most valódi alkotmányt fogalmaznak meg, demokratikus, többpárti választások felé haladnak. Ez részben annak köszönhető, hogy bátor férfiak és nők ellenzéki pártokat hoztak létre. Annak is köszönhető azonban, hogy a magyar vezetők bizonyságot tesznek a legnagyobb politikai bátorságról: bátran vállalják, hogy szabad választásokon alávessék magukat a nép akaratának. Ahhoz, hogy a reformok sikerrel járjanak, partnerekre van szükségük, olyan partnerekre, akik előmozdítják Magyar- országon a tartós változást. Azért vagyok itt, hogy felajánljam Magyarországnak az Amerikai Egyesült Államok partnerségét. E partneri viszonyban három létfontosságú szféra van az előtérben: a gazdaság, a környezet és a demokratikus kulturális csere. Az Egyesült Államok az alkotó jellegű változások meggyorsulásában, nem pedig lelassulásában hisz. Kiinduló elvünk tehát az, hogy az Egyesült Államok nem a status quo fenntartásához, hanem a reformok előremozdításához ajánlja fel segítségét. A múlt hét csütörtökén a Fehér Házba hívtam amerikai üzleti, oktatásügyi, munkaügyi és más vezetőket, hogy megvitassam velük a Magyarországon újonnan megnyíló lehetőségeket a magánszektor előtt. Válaszuk lelkes hangú volt - mondta ezután Bush. - Ez különösen a magyar származású amerikaiakra áll, akik nagyon büszkék arra, hogy hidat építenek új hazájuk és az anyaország között. Ha kormányaink megnyitják ehhez a lehetőséget, Amerika és Magyarország népe már meg tudja tenni a hátralévő lépéseket. Jelentős kezdeményezések Ebben a szellemben a következő intézkedéseket jelentem be: Először, mint ahogy Varsóban is mondtam, javasolni fogom a párizsi gazdasági csúcstalálkozón, hogy összpontosított nyugati lépéseket tegyünk Lengyelország és Magyarország irányában, a csúcstalálkozó résztvevőinek gazdasági és technikai segítségével támasszuk alá reformjaikat. Természetesen Magyarországot illető erőfeszítéseinket az önök problémáinak megoldására irányozzuk. Másodszor: felkérem az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy hagyjon jóvá egy 25 millió dolláros alapítván^, amely a magyar magángazdaság fellendítését szolgáló új tőke forrása. Hasonló erőfeszítésekre bátorítom majd a gazdasági csúcstalálkozó többi résztvevőit is. Harmadszor, amikor törvényhozásuk elfogadja a Minisztertanács által javasolt új kivándorlási törvényt, tájékoztatni fogom a Kongresszust arról, hogy Magyar- ország teljes mértékben megfelel az 1974. évi kereskedelmi törvényhez fűzött Jackson-Vanik kiegészítés előírásainak. Egyelőre még egyetlen országot sem szabadítottak fel a kiegészítés által megkövetelt korlátozások alól. Örömmel jelentem tehát ki, hogy Magyarország lesz az első. Ez a lépés Magyarország számára lehetővé teszi, hogy a lehető legszabadabban jusson be az amerikai piacra, a törvényeink által előírt leghosszabb időszakra. Negyedszer: Amerika kész arra, hogy érvényesítse országukkal kapcsolatban az Általános Vámpreferenciák rendszerét, amely bizonyos területeken megszünteti a vámtarifákat. Magyarán szólva e két intézkedés lehetővé teszi az önök számára, hogy kihasználják a világ legnagyobb egyedi piacában rejlő kedvező lehetőségeket. Ötödször: keretmegállapodást alkottunk arról, hogy felhatalmazzuk az Overseas Private Investment Corporation-t (Tengerentúli Magánberuházási Társaság) arra, hogy működését kiterjessze Magyarországra. Amikor a szenátus jóváhagyja az ehhez szükséges törvényt, az OPIC számára lehetővé válik a biztosítás, hogy ezzel ösztönözze az amerikai beruházásokat Magyarország magán- vállalatainál. Az OPIC útján az amerikai üzleti élet vezetői első kézből kapnak majd képet Magyarország nagy lehetőségeiről. A magánberuházás kritikus fontosságú Magyarország számára. Ez munkaalkalmat teremt, innovációt, haladást hoz. Mindenekelőtt azonban a magánberuházás ragyogó jövőt jelent gyermekeik, Magyarország számára. A gazdasági fejlődés azonban nem következhet be úgy, hogy ezzel károsodjék a levegő, amelyet beszívunk, a víz, amelyet iszunk. Hat héttel ezelőtt Mainzban javasoltam, hogy a Kelet és a Nyugat működjék együtt a környezetvédelmi kérdések megoldásáben. Ezért kérem majd fel az Egyesült Államok Kongresszusát arra, hogy biztosítson 5 millió dollárt egy Kö- zép-és Kelet-Európai Nemzetközi Környezetvédelmi Központ létrehozására Budapesten. Ez a központ az ökológiai válság kérdéseinek .megoldására hozza majd össze egymással a magánszakértőket és a kormányok szakértőit, a különböző szervezeteket. Földünk közös örökség, a Föld sorsa átnyúlik a határokon, ez nem csupán kelet-nyugati kérdés. Magyarország vezető szerepet töltött be Kelet- és Közép-Európában azzal, hogy foglalkozik az állampolgárok gondjaival, amelyek a tisztább levegő és víz biztosítását igénylik. Most még többet tehetnek, együttműködhetnek a Nyugattal, hogy felépítsék ezzel kapcsolatban a műszaki és tudományos együttműködés hídját. Ezzel összefüggésben örömmel jelentem be, hogy az Egyesült Államok megállapodást javasolt országaink között az alaptudományok és egyes szakterületek, így a környezetvédelem, az orvostudomány és a nukleáris biztonság terén történő tudományos és műszaki együttműködés kialakítására. Ahhoz, hogy több magyar számára nyissuk meg a világméretű piacot, örömmel jelentem be, hogy a Békehadtest első ízben kezdi meg működését egy európai országban. A Békehadtest instruktorai angol nyelvet tanítanak majd Budapesten és mind a 19 megyében. Az ilyen cserékkel arra törekszünk, hogy segítséget nyújtsunk önöknek a demokratikus Mgyarország új kezdeteinek megvalósításához. Az Egyesült Államok ezért több mint 6 millió dollárt biztosít Kelet-Európábán a kulturális és oktatásügyi lehetőségeknek. Biztosítjuk az alapokat több új amerikai-magyar csereprogramhoz, így a törvényhozók és törvényhozási szakértők, a munkaügyi és az üzleti vezetők, a jogi szakértők, a közösségi vezetők, az oktatók és a fiatalok cseréjéhez. Több tucat új ösztöndíjat alapítunk, hogy lehetővé tegyük a magyr diákok számára az amerikai egyetemeken folytatott tanulmányokat. Megteremtjük az anyagi alapokat ahhoz, hogy egyetemeiken létrejöjjön az amerikai tanulmányok tanszéke, sok ezer könyvet küldünk, hogy megtölthessék az új nemzetközi menedzserképző központ, a könyvtárak, az iskolák, az egyetemek könyvespolcait egész Magyarországon. Az Egyesült Államok az elkövetkező néhány év során Amerika Házat nyit Budapest központjában. A neves amerikai építész, Robert Stern ma közzéteszi a központ terveit. Ez a központ nyílt ház lesz, könyvekkel, folyóiratokkal, videokazettákkal - az eszmék nyílt háza lesz. A gazdasági reformban és a demokratikus változásokban, a kulturális és környezetvédelmi együttműködésben nagy lehetőségek nyílnak meg, ez nagy kihívást jelent. Magyarországnak sokat kell tennie. Sokat kell tennie Magyarországnak és az Egyesült Államoknak abban, hogy együttműködjenek a jobb jövő, a dinamikusabb jövő építésében. Az önök előtt álló kihívás hatalmas, és történelmi jelentőségű - a kudarcot vallott sztálinista rendszer romjain kell felépíteniük a politikai változás és a decentralizált gazdasági vállalkozás rendszerét. Bizonyos vagyok abban, hogy ha megnyílik önök előtt a lehetőség jellegzetes kezdeményezöképességük, alkotótehetségük bizonyítására, a magyar nép képes lesz megfelelni az ilyen kihívásnak. Önök most a gazdasági fejlődés és a politikai változás új korszakának küszöbén állnak. Bizonyos vagyok abban is, hogy készen állnak a találkozóra a jövővel. Úgy látom, hogy országuk mozgásba lendült. Úgy látom, hogy ez az ország gazdag az emberi tartalékokban, gazdag a nép erkölcsi bátorságában. Olyan népet látok, amely túllép múltján, és előrelép sorsának alakításában. Üdvözlöm önöket, hogy ilyen messze jutottak már. Feleljünk meg tehát az előttünk álló lehetőségeknek. Tegyünk meg mindent azért, hogy a történelem egyszer majd azt Írhassa rólunk: olyan nemzetek voltunk, amely Európát egységessé, szabaddá tette. Megbeszélés Pozsgay Imrével Délután Pozsgay Imre államminiszterrel folytatott megbeszélést George Bush, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének rezidenciáján. A félórás találkozón amerikai részről jelen volt James Baker külügyminiszter és Mark Palmer nagykövet, magyar részről pedig Kovács László külügyminisztériumi államtitkár. Az amerikai elnökkel való találkozójáról érkezett a sajtóközpontba Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja, államminiszter, hogy beszámoljon tapasztalatairól.- Bush elnökkel találkozva elsősorban a reform békés megvalósításának a lehetőségeiről szóltam, azokról a politikai viszonyokról és a politikai egyeztető tárgyalásokról, amelyek egy békés átmenet, a sikeres politikai reform és egy szabad választásokon alapuló új törvényhozás megteremtésének lehetőségét hordozzák. A megbeszélésen szóba került az MSZMP és az ellenzék egymáshoz való viszonyának ügye is. Kérdésekre válaszolva kifejtette véleményét az októberi pártkongresszus legfontosabb feladatairól. Elsőként említette a múlttal, annak bűneivel, hibáival való szakítást. A másik teendő egy új, világos program megfogalmazása; a harmadik teendő pedig olyan hiteles politikai személyiségek felmutatása, akik a politikai küzdelemben is részt tudnak venni. Egy újságíró személyes kérdést intézett az államminiszterhez, azt tudakolva, vajon nem érzi-e magát a kereszténységből a mohamedán hitre áttörtnek egy olyan politikai vezetés tagjaként, amely egy éve még egészen mást hirdetett. Pozsgay Imre válasza: „Az Ön logikája szerint Luther Márton a római egyházból nem az evangéliumi egyházba lépett át, hanem a mohamedán hitre. Kérem, hogy értse meg Luther Mártont, és akkor engem is meg fog érteni”. Eszmecsere az ellenzéki pártokkal Ezt követően került sor - szintén a nagyköveti rezidencián - George Bush és a magyar ellenzéki szervezetek képviselőinek eszmecseréjére. George Bush-sal folytatott megbeszélésükről szerdán este adtak tájékoztatást az ellenzéki szervezetek képviselői a nemzetközi sajtóközpontban. Elmondták, hogy a kötetlen hangvételű eszmecserén a tíz magyar ellenzéki személyiség nem közös véleményt tolmácsolt, hanem ki-ki saját szervezete állás- pqntját fejtette ki. Az amerikai elnök rövid bevezetőjének tartalma egybecsengett a korábbi talál kozókon kifejtett gondolataival, miszerint nem azért jött el Lengyelországba és Magyarországra, hogy a kelet-európai államok között viszályt szítson. A budapesti látogatás programját Bush fogadása zárta. Grósz Károly mond búcsúbeszédet Kádár János ravatalánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára vesz végső búcsút a volt munkatársak nevében pénteken Kádár Jánostól a Központi Bizottság székházának aulájában elhelyezett ravatalnál. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője a gyászszertartás részletes programját ismertető szerdai tájékoztatójában elmondta: eddig 28 külföldi küldöttség jelezte részvételi szándékát. Itthonról és külföldről több mint ezren, párttagok és pártonkívüliek, pártszervezetek, üzemek, intézmények nyilvánították részvétüket levélben, illetve táviratban. A Központi Bizottság székházának tudakozójában felállították Kádár János kinagyított fényképét, s az elmúlt napokban ezernél többen helyezték már itt el végső tiszteletadásuk jelképeként koszorúikat, virágcsokraikat. Kimmel Emil arról is tájékoztatta a jelenlévő újságírókat, hogy délután meglátogatta otthonában Kádár Jánosnét. Az idős asszonyt rendkívül megviselte 40 éven át hűséges társának halála, azonban a körülményekhez képest jól érzi magát, s részt vesz a temetési szertartáson. PANORAMA BUDAPEST - Jelenleg tíz országban működnek magyar kulturális intézetek - hangzott el az Országgyűlés kulturális, valamint külügyi bizottságának együttes ülésén szerdán, a MTESZ székházában, ahol a kulturális külkapcsolatok időszerű kérdéseit vitatták meg. Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes elmondta, hogy a közeljövőben Moszkvában nyílik magyar intézet, jövőre pedig az NSZK- beli Stuttgartban. Tárgyalások folynak egy Pozsonyban megnyitandó kulturális intézetről is. A már meglévő intézetek idei működtetése, fenntartása 131 millió forintba kerül. BÉCS - A helsinki folyamatban részt vevő harmincöt állam bécsi bizalomerősítési tárgyalásainak tegnapi plenáris ülésén -, amellyel véget ért a május elején kezdődött második forduló - kilenc semleges és el nem kötelezett ország előterjesztette átfogó és részletes javaslatát. Ezzel a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai után a harmadik, úgynevezett N + N államcsoport is állást foglalt arról, hogy az 1984-1986-ban tartott hasonló stockholmi konferencia döntéseinek továbbfejlesztésére milyen új bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket tart szükségesnek Európában. Az ily módon teljessé vált tárgyalási anyagot a részt vevő államok már a most elkezdődő nyári ülésezési szünetben tanulmányozhatják: küldöttségeik a szeptember 6-án újrainduló tárgyalásokon mindhárom elképzelés közös érdemi vitájával, az álláspontok fokozottabb közelítésével folytathatják munkájukat. PRÁGA - Kétnapos munkalátogatást kezdett szerdán Prágában Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja, külügyminiszter. Előbb vendéglátójával, Ja- romir Johanes csehszlovák külügyminiszterrel folytatott csaknem egyórás, négyszemközti megbeszélést, majd pedig fogadta őt Ladislav Adamec miniszterelnök. Ma Milos Jakessel, a CSKP főtitkárával és Gustáv Husák államfővel találkozik. A nyugatnémet külügyminiszter útja rutinjellegűnek minősíthető. Gustáv Husák 1978-as bonni látogatása során állapodtak meg abban, hogy a két ország külügyminiszterei évente találkoznak egymással az időszerű kérdések megvitatása céljából. Közéleti hír Fórumot tartanak ma 16.00-kor a tolnai pártbizottságon. A választókerület MSZMP-tagjain kívül pártonkívüliek is részt vehetnek a rendezvényen.
