Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám

George Bush ma érkezik Budapestre Hern Gyula a magyar-amerikai és a magyar-román viszonyról George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ma, hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezik. (Az elnök életrajzát a 2. oldalon közöljük.) A magyar politikai vezetés nagy vára­kozással tekint George Bush amerikai el­nök látogatása elé; személyében első íz­ben látogat Magyarországra a nyugati vi­lág vezető hatalmának államelnöke - hangoztatta Horn Gyula külügyminiszter hétfőn délután az elnöki látogatásról tu­dósító hazai és külföldi újságírók számá­ra tartott sajtókonferenciáján, a Pesti Vi­gadóban. - Mindent megteszünk azért, hogy e látogatás hasznosnak, tartalmas­nak bizonyuljon - tette hozzá. A magyar vendéglátók szándékairól szólva kifejtette: reális képet kívánnak adni Bush elnöknek a magyarországi helyzetről, a politikai törekvésekről. Külö­nösképpen azokról a célokról, amelyek a kormány tevékenységét vezérlik, be­leértve ebbe a kormányzó párt, az MSZMP szándékainak megismertetését is. Horn Gyula kiemelte, hogy a magyar külpolitika a realitásokból indul ki, szem előtt tartja az ország geopolitikai megha­tározottságát. Igen fontosnak tekinti a Szovjetunióhoz fűződő viszony megőr­zését, fejlesztését. „Nincs szó arról, hogy a hazai megújujás során eltávolodjunk a Szovjetuniótól, a többi szocialista or­szágtól, arról azonban igen, hogy kor­szerűsítsük azt a kapcsolatrendszert, amely ezekhez az államokhoz fűz min­ket" - mondotta. Geopolitikai meghatá­rozottságunk ugyanakkor nem akadálya annak, hogy minden irányban szélesít­sük nyitottságunkat. Ennek egyik jele Bush elnök látogatása is. A külügyminiszter felidézte, hogy a kö­zelgő látogatás kapcsán különböző hírek röppentek fel valamiféle, Magyarország­nak nyújtandó amerikai hitelekről. Erről nincs szó - szögezte le, hozzátéve: egy elnöki látogatásnak nem is lehet ez a té­mája. Előre kívánunk lépni azonban olyan, még meglévő akadályok elhárítá­sában, amelyek nehezítik az új típusú együttműködés kialakítását. S ez nem­csak magyar érdek, hanem az amerikai vállalkozók érdeke is. A magyar fél konk­rét törekvései között említette annak el­érését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét öt évre, vagy időbeli korlátozás nél­kül terjesszék, ki Magyarországra; ugyancsak üdvözölnénk az amerikai tő­kebefektetésekre vonatkozó kormány- garancia megadását, továbbá a techno­lógiaátadás megkönnyítését, ezzel összefüggésben a COCOM-lista enyhí­tését. Emellett a -magyar kormány évek óta szorgalmazza, hogy magyar képvise­let nyíljon az Egyesült Államok nyugati partján, amely nemcsak gazdasági szempontból volna fontos, hanem a köl­csönös utazásokat és a magyar emigrá­cióval való kapcsolattartást is könnyíte­né. Horn Gyula rámutatott: „Nem azt vár­juk, hogy mindezek a kérdések a látoga­tás idején megoldódnak, de bizonyosak vagyunk abban, hogy Bush elnök útja je­lentős ösztönzést adhat az előrelépés­hez.” Hozzáfűzte: George Bush Buda­pestről a tőkés világ hét vezető hatalmá­nak párizsi csúcstalálkozójára utazik, s ott bizonyára Magyarországon szerzett benyomásairól is tájékoztatást ad majd. Ez is igen fontos lehet hazánk számára. Horn Gyula a nemzetközi sajtóértekez­leten több kérdést kapott a magyar-ro­mán viszonyról, a Bukarestben a hét vé­gén megtartott találkozóról. Megismétel­te: a nemhivatalos találkozón egyetlen kérdésben sem sikerült előbbre jutni, megoldást találni. A másfél órás megbe­szélésen a magyar küldöttek tényekkel és adatokkal cáfolták meg a magyar poli­tikáról Romániában hangoztatott és a ta­lálkozón Ceausescu elnök által is megis­mételt vádakat. A felek egyébként nem kértek fel harmadik országot közvetítés­re. Egy kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter kitért az úgynevezett ro­mán katonai fenyegetés témakörére is.- A találkozó során, miközben számba vettük az utóbbi hónapokban kialakult helyzetet, megemlítettük azt is, hogy megjelentek olyasfajta nyilatkozatok, amelyek katonai fenyegetést is tartal­maznak Magyarország elmére. Ennek részletezésére a találkozó során nem ke­rült sor, nem is volt erre idő. Mi az, amire konkrétan gondolunk, mire alapozzuk ezt a megállapítást? Mindenekelőtt arra, hogyha egy szomszédos ország kijelenti, hogy képes az atomfegyver előállítására, továbbá, hogy a nem távoli jövőben hoz­zálát közép-hatótávolságú rakéták gyár­tásához, az mindenképpen kell,' hogy érintse szomszédos országok, adott esetben Magyarország biztonságát. Megjelentek olyan nyilatkozatok ro­mán részről, felelős román vezetők tollá­ból, amelyek ugyancsak tartalmaznak katonai jellegű fenyegetést. Hadd említ­sek ezek közül egyet: a román hadsereg vezérkari főnöke kijelentette egy folyó­iratban, hogy igazságtalan a trianoni bé­ke. No nem amiatt, amiért Magyarország is igazságtalannak tartja azt, hanem amiatt, hogy Magyarország területéhez tartoznak olyan országrészek is, ahol ro­mán lakosság él. Megfogalmazta e hely­zet megváltoztatásának igényét is. Több más hasonló nyilatkozat is volt már. Ezeket mi nem akarjuk dramatizálni, de nem is akarjuk szó nélkül hagyni, kü­lönösen abban a helyzetben, amikor fe­szült a két ország viszonya - mondotta kérdésre válaszolva Horn Gyula külügy­miniszter. A kaptár újra menteit Riportunk a 4. oldalon olvasható. Hatpontos segélyterv Varsóban A lengyel parlament két kamarájának közös hétfői ülésén felszólaló George Bush hat pontban foglalta össze azokat az amerikai lépéseket, amelyeket Len­gyelország stabilitása érdekében készül tenni az amerikai kormányzat. Bejelentette: javasolni fogja a Hetek párizsi csúcstalálkozóján, hogy az ott részt vevő országok egyeztessék erőfe­szítéseiket a lengyelországi és a magyar- országi reformok serkentésére, a nem­zetközi pénzintézetek, a Nemzetközi Va­luta Alap és a Világbank köreműködésé- vel vizsgálják meg hitelek nyújtását, járul­janak hozzá a szakemberképzés finan­szírozásához, a társadalmi biztonság ja­vításához. Kongresszusi jóváhagyással 100 millió dolláros hitelt helyezett kilátás­ba a lengyel magánszektor megsegíté­sére és jelezte: ugyanilyen összegű tá­mogatás nyújtását fogja kérni Párizsban a Hetektől is. Az amerikai kormányzat tá­mogatását ígérte ahhoz, hogy a Világ­bank 325 millió dolláros hitelt nyújtson a lengyel mezőgazdaság és ipar teljesít­ményének javítására. Arra is ígéretet tett, hogy a párizsi csúcson a jelenlevők se­gítségét fogja kérni a lengyel adósságok szolgáltatásának mielőbbi átütemezésé­hez. - A szövetségesek egyetértése ese­tén mondotta az elnök - ez az idén mintegy 5 milliárd dollárnyi lengyel adós­ságot érintene. Bejelentette, hogy az amerikai kongresszustól 15 millió dollárt fog kérni egy amerikai-lengyel közös vállalkozás finanszírozására a környe­zetszennyezéstől súlyosan szenvedő Krakkó megmentése érdekében. Vége­zetül bejelentette, hogy az Egyesült Álla­mok kulturális és információs központot nyit Lengyelországban és ugyanilyen lengyel intézmény felállítását szorgal­mazza Amerikában. Bush meleg szavakkal méltatta azokat a bátor és őszinte kezdeményezéseket, amelyeket a lengyel és a magyar nép, a két ország vezetése tesz a demokratikus társadalom megteremtése érdekében, s amelyben természetes viszony alakul ki a (Folytatás a 2. oldalon.) A miniszterelnök és a bíboros levélváltása Mindszenty József perének felülvizsgálata Paskai László bíboros, prímás, eszter­gomi érsek a következő hivatalos levéllel fordult Németh Miklós miniszterelnök­höz: „Társadalmi életünkben történő re­formtörekvések nyíltan szembenéznek a múlt tévedéseivel, hibáival. Ennek ki­emelkedő ténye volt június 16-án Nagy Imre és mártírtársai ünnepélyes temeté­se, ezzel együtt elítélésük felülvizsgálatá­nak az elkezdése. Sokan szenvedtek börtönbüntetést a katolikus egyház tagjai közül is. Közülük kiemelkedik második elődöm, Mind­szenty József bíboros, prímás, esztergo­mi érsek igazságtalan elítélése és bör­tönbüntetése, amely fájó sebe a magyar katolikus egyháznak, de az egész ma­gyar népnek is. Nagy megnyugvást je­lentene, ha a Magyar Kormány az elhunyt bíboros elítélésének a felülvizsgálatát soron kívül elindítaná. Tisztelettel kérem Miniszterelnök Urat, hogy a Magyar Kormány kezdeményez­ze Mindszenty József bíboros perének felülvizsgálatát. Bizonyos vagyok abban, hogy ez a lépés erősítené a Magyar Kor- (Folytatás a 2. oldalon.) Kóró lett a napraforgóból . . • • # William Waldegrave A jég elverte Tolna határát , X ­„Elegünk van a jégesőből” Nem kíméli a jégeső az utóbbi években a Duna menti város, Tolna határát. Két évvel ezelőtt iszonya­tosjégeső söpört végig atelepülés utcáin, s kímélet­lenül letarolta a szántóföldi növényeket és ültetvé­nyeket. Tegnap a hajnali órákban ismét aratott a jég Tol­nán. Mint Szűcs Jánostól, az Aranykalász Téesz el­nökétől megtudtuk: a Fácánkert és Juliamajor kö­zötti területen előzetes becslések szerint mintegy 400 hektáron verte el a jég a szépen fejlődő, jó ter­mést ígérő növényeket. A napraforgótáblában jóko­ra területen nemcsak a tányérok kerülték a földre, de akadt olyan növény, amelyet kóróvá csupaszított a jégeső. A kukorica háromszáz hektáron károso­dott, különösen a húsz hektár hibridet tépázta meg annyira a jég, hogy a kukoricaszáron csupán a fő­erek meredeznek. A durum búzát éppen aratás előtt csépelte ki a jég, nem sok szem maradt már a kalá­szokban. Akárcsak két évvel ezelőtt, most is a 100 hektár szőlőt a bogyófejlődés közepén kapta telibe a jég­eső. A tegnap reggeli határszemlén azt prognosz- tálták, hogy a termés 60-70 százaléka lett a jég áldozata. A sérült bogyókat a párás időben azonnal permetezni kelle­ne rothadás, és lisztharmat ellen. Mint­hogy tegnap délelőtt is esett az eső, földi gépekkel nem tudtak a talajra menni, ezért légi permetezéssel, repülőgépről igyekeznek megmenteni a kórokozóktól a még megmaradt termést. A szövetkezet elnöke nem véletlenül mondta a következőket: „elegünk van a jégesőből”. Két esztendeje ugyanis 25 millió fo­rint, idén az előzetes becslések szerint eddig 12 millió forint kárt okozott a jég a szövetkezetnek. Hát igaz, ami igaz: Tol­nát egy darabig igazán, megkímélhetné az ég haragja! Fotó: RITZEL Ez a napraforgó már nem forog tovább Budapesten Kovács László külügyminisztériumi ál­lamtitkár meghívására hazánkban tartóz­kodik William Waldegrave brit külügyi ál­lamminiszter. A Külügyminisztériumban folytatott tárgyalásokon mindkét fél hangsúlyozta érdekeltségét a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztésében. Megkülönböztetett fi­gyelmet kapott a gazdasági együttműkö­dés kölcsönösen előnyös területeinek és új formáinak feltárása. Magyar részről üdvözölték a Brit Kulturális Intézet buda­pesti tevékenységének bővítését, külö­nösen a magas színvonalú angol nyelv- oktatás megkezdését, s szorgalmazták a brit vízumgyakorlat rugalmasabbá tételét és a vízumdíjak mérséklését. Waldegra­ve államminiszter kifejtette, hogy brit részről szimpátiával figyelik a magyaror­szági reformfolyamatot, és készek elő­mozdítani annak sikerét. Hazánk és az Európai Közösségek vi­szonyáról szólva Kovács László nagyra értékelte a tavaly aláírt megállapodáshoz nyújtott brit támogatást. Jelezte, hogy ar­ra továbbra is számítunk a megállapodás végrehajtásának meggyorsítása érdeké­ben. Az államminisztert hétfőn fogadta Né­meth Miklós miniszterelnök és Horn Gyu­la külügyminiszter. Németh Miklós hangsúlyozta a magyar kormány eltökéltségét a politikai és gaz­dasági modellváltás demokratikus esz­közökkel történő megvalósítása iránt. Szóba került a decemberre tervezett ma­gyar-brit miniszterelnöki munkatalálko­zó előkészítése is. Horn Gyula áttekintést adott a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­tének bukaresti tanácskozásáról, vala­mint a magyarországi reformfolyamatok nemzetközi összefüggéseiről. Földre került fürtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom