Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA ____________ X XXIX. évfolyam, 159. szám Július 14-én temetik Kádár Jánost Kádár János temetése július 14-én, pénteken 17.30 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Ravatalát az MSZMP KB székházának előcsarnokában (Budapest V., Széchenyi rkp. 19.) helyezik el. Mindazok, akik szerették és tisztelték Kádár Jánost, kegyeletüket július 13-án, csütörtökön 15 órától 20 óráig, illetve július 14-én, pénteken reggel 8 órától 13 óráig róhatják le. A temetést szervező bizottság kéri a párt tagjait, hogy honfitársaikkal együtt a temetés napján a kegyeletadás, a gyász perceiben méltó módon emlékezzenek meg Kádár Jánosról. A temetés szervezésére alakult bizottság A kizárás oka: cserben hagyta a pártot, bérmálták a gyermekét... „Kommunistához méltatlan magatartást tanúsított”, „gyáván viselkedett”, „kiszolgálta az ellenforradalmárokat”, „egyházi iskolába íratta a fiát”, „nem értett egyet a csehszlovákiai bevonulással” - néhány példa a kizárások, törlések indoklásából. A pártbüntetések felülvizsgálatáról szóló beszélgetésünk a lap 3. oldalán olvasható. Alkony utca 7. Kutyaugatás. Csipognak a csirkék, futnak be a házba. Négy kutya is előkerül. Az utcán már gyülekeznek a szomszédok. Bent az udvaron Benke néni botorkál, olyan, mint a mesebeli néne, őszöreg, csaknem derékszögbe görbült vézna teste, az arca jóságos, a híre félelmetes. Szemét a szürkehályog homályosítja el, talán azért, hogy öregségére ne lássa, miben él. (Folytatás a Tolnatáj 1. oldalán.) Naprakészen hont védeni Befejezte tanácskozását a XVII. országos honismereti akadémia Megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Az a szűk út, amit a honismereti mozgalom biztosított eddig a hazáért aggódóknak, most kiszélesedhet, az eddig elszigetelten dolgozók létrehozhatnak olyan nagyobb közösségeket, társaságokat, amelyek ténylegesen tehetnek valamit a honért - hangzott el tegnap a honismereti akadémia zárónapján. A szekcióvezetők összefoglalója után az ötnapos tanácskozás résztvevői közül néhányan még véleményt nyilvánítottak. Felvetődött, hogy a magyarság újraszer- vezödése érdekében ki kell bővíteni a testvérvárosi kapcsolatokat, de nemcsak a tőlünk több száz kilométerre élőkkel, hanem a határ túlsó oldalán lakókkal is. Dr. Petrusán György, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára szerint - nincs nemzetiségpolitikánk. - A kisebbségek és főleg a román nemzetiségűek nem látják, hogy mi a politika szándéka velük. Dr. Gémes Balázs, a Wo- sinsky Mór megyei múzeum néprajzkutatója, a cigányszekció egyik vezetője szerint a jövőben nem szabad a cigánysággal kapcsolatos kérdésekben a megkérdezésük nélkül dönteni. * A XVII. országos honismereti akadémia utolsó napján a résztvevő hivatásos és amatőr „honvédőket” arról kérdeztem, hogy mi a véleményük az ötnapos tanácskozásról. Jászberényi Ferencné, győri könyvtáros - kezdettől -, ami a hatvanas évekre nyúlik vissza -, jóformán minden honismereti akadémián részt vett. - A honismereti mozgalmat az 1974- es párthatározat adta a népfront kezébe, azóta működünk legálisan. Ha valamiért jó, hogy van népfront, akkor az az, hogy ezeket a honismereti akadémiákat mindig kitűnően megszervezik. Ha mást nem is csinál jól a HNF, de ezt biztosan, hogy jól csinálja, mert nem mások helyett teszi. Ez a Tolna megyei rendezvény is jól sikerült, kitűnő a program, nem feszített, próbálnak mindent megmutatni nekünk a megyéből. Én utoljára 1978-ban jártam Szekszárdon, azóta óriásit fejlődött a város, és határozottan előnyére.- Keresve sem lehetet volna erre a témára - nemzetiségek, kisebbségek - jobb helyet találni, mint Tolna, ahol a megye történetében mint cseppben a tenger, benne van a magyarság egész története - mondta Halász Péter pesti kutatószerkesztő. - A szekszárdi akadémia résztvevői a társadalmi érdeklődés fókuszában álló kérdésekkel foglalkoztak naprakészen és nem mondvacsinált, hajánál fogva előrángatott dolgokkal.'- fké A román fővárosban, az államtanács épületében pénteken megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése. Az asztalsor fő helyén a román küldöttség foglalt helyet hiszen a rotációs elv alapján a tanácskozás soros rendezője Románia. Az erre vonatkozó döntést még a múlt év júliusában, a varsói ülésen hozták. A Nicolae Ceausescu vezette román küldöttség balján a szovjet jobbján pedig a lengyel küldöttség ült Mihail Gorbacsov és Woj- ciech Jaruzelski vezetésével. A román delegációval szemben a Todor Zsivkowal érkezett bolgárok kaptak helyet. A magyar küldöttség a bolgárok mellett foglalt helyet Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének a vezetésével. A Milos Jakes vezette csehszlovák delegáció az asztalsor végére került a bolgároktól jobbra. A téglalap alakú asztalok két végén, szemben egymással, az Erich Honecker vezette NDK-küldöttség ült le, a másik oldalon pedig a VSZ katonai delegációja, PjotrG.« Lusev hadseregtábornokkal, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettesével és Vladimir Lobowal, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari főnökének első helyettesével, a VSZ Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnökével az élén. Amikor a sajtó távozott a teremből, megkezdődött a megnyitó. Azt a vendéglátók részéről Nicolae Ceausescu tartotta. Ezután Mihail Gorbacsov elnökletével kezdetét vette a tanácskozás, a delegációvezetők felszólalásával. Nyers Rezső az MSZMP elnöke és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke a nap folyamán baráti légkörű, kötetlen eszmecserét folytatott a két pártelöttálló időszerű politikai folyamatokról. Mihail Gorbacsov kifejezte az SZKP vezetésének őszinte részvétét Kádár János elhunyta alkalmából. A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülését hasznosnak tartva aláhúzták annak fontosságát hogy a további munka is az egymás iránti tisztelet és megértés jegyében folyjék. A megbeszélésen részt vett Németh Miklós, az MSZMP Elnökségének a tagja, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozás első napján Nyers Rezső is beszédet mondott M agya r keszi Aratás - mint száz évvel ezelőtt Zsúpfödél a tájházra ................................— 1 .......................... N égykor keltünk, fél ötkor indultunk, hatkor már ott voltunk. Olyan eseményre kaptunk meghívást Magyarkeszibe, amilyet manapság már ritkán lehet látni. Aratásra. De nem kombájnokkal, hanem kaszákkal. A magyarkeszi tájház zsúpfödele tönkrement, az újrafedéshez szükség volt megfelelő minőségű zsúpszalmára. Ezért a helyi Petőfi Téesz vetett két hektár rozsot, ennek a szalmája használható ugyanis zsúppoláshoz, de csak akkor, ha kézzel aratják, és nem törik össze. Ez alkalmat adott arra is, hogy régi népszokásokat felelevenítsenek, az idősebb generáció beműtassa, megtanítsa a fiataloknak a kézi aratás menetét, fogásait. A másfél méter magas rozsból először kötelet készítettek egy verecseny nevű szerszámmal, majd jöttek a kaszások s vágni kezdték a rendet, mögöttük marokszedők, kötélterítők, kévekötők szorgoskodtak, közben a hagyományőrző asszonykórus aratási nótákat énekelt. Tizennyolc kévéből raktak egy-egy keresztet, amit két hétig a tarlón hagynak száradni, innét lovas kocsikkal szállítják a tájház udvarára, majd - szintén kézzel - a cséplés következik. Az így nyert rozsszal- mából készítik majd az idős mesteremberek a magyarkeszi tájház zsúpfödelét.- áa - Fotó: - gk Akár egy korabeli hajnalon A kötélteregetö Egy rend lendület A legelső munka a kötélkészítés
