Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-05 / 156. szám

1989. július 5. NÉPÚJSÁG 5 A im épújság postája Jogszabályokról - röviden Több aláírással kapott levelet a Ge­menc Volán Vállalat, melyben az aláírók arról tájékoztatják az illetékeseket, hogy meglepetéssel olvastak az új helyi autó­busz-menetrendben arról, mely szerint a 15. számú helyi járatnak megváltozott az útvonala. Az eddigi Cinka utca helyett az Otthon utcában közlekedik. Akik a levelet aláírták, azokat - és való­színű, hogy még többeket is - kellemetle­nül érintette ez az útvonal-módosítás, két okból is. Az egyik: Csatáron, a Sárköz ut­cában lakók a Kerámia megállóhelyen, mig a Cinka utcában lakók az utcájukban lévő két megállóhelyen szánhattak fel, il­letve le az autóbuszról. A másik: Szek- szárdon, a Rákóczi utcában és környé­kén, továbbá a Széchenyi utcában és környékén lakók Csatáron a Kerámia megállóhelyen átszállással időveszteség nélkül érték el Csatáron, Iván-völgyben, Porkoláb-völgyben, Csötönyi-völgyben és ennek környékén fekvő dűlőkben a szőlőterületeket, kerteket. A járat útvona­lának módosítása miatt újból a bizonyta­lan átszállási lehetőség mellett nehezen jutnak el birtokaikra és ugyanilyen tortú­ra a hazautazás is. Az aláírók megemlítik levelükben még azt is, hogy véleményük szerint a 15. szá­mú helyi járat útvonalának a Csatárról az Otthon utcába áthelyezése indokolatlan, Visszhang A Népújság 1989. június 21-i számá­ban „Lessék az eget?” címmel cikket kö­zölt a zombai belterületi vízelvezetés gond­jairól. A cikk megállapításai több vonatko­zásban valótlan tényeken alapulnak. Tény az, hogy 1985-1986-ban és ez év június elején katasztrófaszerű esőzés közben a környező dombokról lezúduló víz rendkívül nagy károkat okozott a lakosságnak. Az 1985-ös esőzés kárainak elhárítása után elkészült a község részleges belterületi víz- rendezési terve, melynek azonnali végre­hajtásához az anyagi fedezet nem volt biz­tosítva. Ennek következtében a fokozatos­ság elvét kellett érvényesíteni. A megyei ta­nács segítségével még 1985-ben elkészült a cikkben említett áteresz, amely a júniusi esőzésnél is képes lett volna a lezudúló víz elvezetésére, ha a víz által sodort ku- koricacsuta el nem torlaszolta volna. Az áteresz ugyanis nem szűkítő torkolattal ké­szült. Domokosék lakása ennek következ­tében került víz alá és nem az áteresz szűk befogadóképessége miatt. A károko­zás ellentételezéseként a tsz - egyezség alapján - már az esőzést követő napon sa­ját költségén támfalat épített Domokosék keritésének teljes vonalában. így a Domo- kosékat ért kártól elhatároljuk magunkat de elismerjük azt, hogy több lakótárs szen­vedett el jelentős mértékű kárt. Ők azonban velünk és az érintett szervekkel közösen gondolkozva dolgoznak a vízelvezetés mind teljesebb megoldásán. Az elmúlt három évben összesen 1500 M/Ft értékben került sor a faluárok rész­leges kitisztítására, több áteresz és vízel­nyelő megépítésére vagy felújítására. Emellett a lakosság minden évben jelen­tős értékű társadalmi munkát végez az árkok, átereszek és vízelfolyók tisztán tar­tása érdekében. Ez évben további 1,1 M/Ft értékű beruházásra került sor e területen. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a vízrendezés teljes megoldása a tanács költségvetése teherbíró képességének függvénye. Megjegyezzük, hogy Potyon- diék sem a víz miatt „menekültek el”, ha­nem családi okok miatt. Szükség esetén cí­müket az újságíró rendelkezésére bocsát­juk. A feladatok rangsorolása érdekében foglalkozott e témakörrel is a június 19-i rendkívüli falugyűlés. Viharosságának megítélése szubjektív értékítélet kérdése, melyet nevezhetünk politikainak is abban az értelefnben, hogy a hozzászólók döntő többsége reálisan, a közösség érdekeit szem előtt tartva és a közösségért tenni akarva segítő szándékkal nyilatkozott a megoldandó gondokról, őszintén sajnál­juk, hogy az újságíró nem vett részt a falu­gyűlésen, információit pedig a lakosság szélesebb körében nem ellenőrizte. A helyi termelőszövetkezet meliorációs tevékeny­sége jóváhagyott terveken alapult. Igaz, ez a károsultakat nem vigasztalja, de még esett az eső, amikor a tsz gépei és tagjai a tanácsiakkal, a tűzoltókkal már az utcákon voltak és dolgoztak a kárelhárításban. A fentiek és számtalan konkrét példa bizonyítja, hogy a közösség testületéi és vezetői az együttérző nyilatkozatokon túl is foglalkoznak a problémával. Tudjuk azt, hogy gondjainkat saját megunknak kell megoldanunk, de a hiteles tájékoztatás kö­vetelményéhez a fentiek feltétlenül hozzá­tartoznak. SZULIMÁN FERENC FÁBIÁN LÁSZLÓ tanácselnök vb-titkár mert a Cinka utcai útvonal hossza 800 méter, három megállóval, az Otthon utcai hossza 400 méter és két megállóval. A Cinka utca mindkét oldala lakóházakkal beépített, míg az Otthon utcának Gsak az egyik. Nehezményezik a levélírók még azt is, hogy az utazóközönséget arra sem érdemesítették, hogy a járat útvonala megváltoztatásának okiról tájékoztas­sák őket Pech József, a Gemenc Volán igazga­tója az alábbiakat válaszolta a levélre:- A 15-ös helyi járat 1985 májusától közlekedik a Cinka utcában, az első la­kók beköltözésétől. A Cinka utca autó­busz-közlekedésre kijelölése átmeneti megoldás volt, mert a Cinka utca lakóút, míg a terület kiszolgálására az Otthon ut­ca mint gyűjtőút szolgál. A beépítési sor­rendből adódott, hogy átmeneti jelleggel a Cinka utcában közlekedett a helyi járat. Az Otthon utcai gyűjtőút már 1988 ta­vaszán elkészült, de a városi tanács ké­résére a 15-ös járat útvonalának módo­sításával megvártuk, míg az Otthon utca beépül. Ez 1988 őszén, 1989 tavaszán megtörtént és ekkor vállalatunk ismét kezdeményezte az útvonalmódosítást. Szándékunkról előzetesen értesítettük a városi tanács műszaki osztályát és a te­rület tanácstagján keresztül erről tájé­koztatták a Cinka utcai lakosokat. Az út­(TUDÓSÍTÓNKTÓL) Magyarkeszi történetében talán az idei esztendő az, amikor a háztáji és kisgaz­daságokból a legtöbb hízó sertés kerül értékesítésre. Több mint kétszázan, 2300 darab hízó sertés értékesítésére kötöttek szerződést a termelőszövetkezeten ke­resztül a Szekszárdi Húsipari Vállalattal, melyből június 10-ig 1230 darabot el is szállítottak. Ezen felül a Szekszárdi Me­zőgazdasági Kombináthoz és a Tamási Állami Gazdasághoz mintegy 500 darab hízó sertés kerül leadásra a kistermelők­től. A hízó alapanyagot a magyarkesziek saját kocaállománytól és apaállattól nye­rik. A tápot a termelőszövetkezet tápbolt­ja és a Kop-Ka Áfész biztosítja, illetve árusítja. A tápellátással nincs is gond egy-két kivételtől eltekintve; az ugyanis előfordult, hogy elment a tsz tehergépko­csija és csak 12 zsáknyival tért vissza, mert éppen az új, felemelt árak miatt nem tudták a gépkocsit kiszolgálni. Nem lá­tom be, hogy mi indokolja, hogy 1988. Néhány évvel ezelőtt az SZMT Köz­ponti Könyvtára támogatásával megala­kult a szekszárdi munkahelyek nyugdí­jasklubja. A klub célja a kéthetenkénti együttlét, találkozások, beszélgetés, szó­rakozás, illetve a tagság érdeklődésének megfelelő programok biztosítása. A klub immár 5 éves. Fennállása óta bebizonyí­totta életképe^égét. Erről tanúskodik á tagok között kialakult emberi, baráti kap­csolat, a programok megválasztása, sok­oldalúsága. Ezekről a rendszeresen ve­zetett klubnapló tanúskodik, melyben Leipold Józsefné írásban rögzíti a kéthe­tenkénti összejövetelek gondűző óráit, pillanatait. Évekre visszatekintve az újság nem vállalkozhat a sok-spk rendezvény rész­letes méltatására. Néhányról azonban érdemes megemlékezni, már csak azért is, hogy elmondjuk, sok szép és felejthe­tetlen élményben volt részük a kis jöve­delmű nyugdíjasoknak, akik addig, amíg munkásállományban voltak, nemigen szórakozhattak. A klubtagok, akik közül többen első alkalommal fordultak meg a m zeumban, a Babits-házban, levéltár­ban, zeneiskolában, a gemenci trófea­vonal módosításával a megyei tanács közlekedési osztálya, a városi tanács műszaki osztálya és a tanácstag is egyetértett. Az útvonalmödositást vállalatunk az alábbi okok miatt kezdeményezte:- Az Otthon utca burkolata 7 méter széles, a Cinka utcai 5 méteres lakóúttal szemben,- a Cinka utcában az út mindkét olda­lán parkoló autók a forgalom állandó akadályozása mellett egyes esetekben az autóbusz közlekedését lehetetlenné tették,- a téli idő beálltával az úttesten parko­ló autók miatt az út egy nyomsáv széle­sen volt járható. Ekkor a járatok az Ott­hon utcában közlekedtek. Az előre nem látható útvonal-módosí­tás miatt kellemetlen helyzetbe kerültek az utasok is. Az útvonal-módositással a Sárköz ut­cában lakók továbbra is igénybe vehetik a 15-ös járatot 300-400 méteres rágya- loglással az Otthon utcai vagy a Csatár, harangláb megállóhelyig. A feladatok sokrétűsége miatt nem tudjuk az igénye­ket úgy kielégíteni, hogy minden utas át­szállás nélkül jusson el céljához. Az útvo­nalváltozást a Tolna megye területére vonatkozó helyi autóbusz-menetrend fü­zetben meghirdettük. december 31 -tői 1989. június 5-ig két al­kalommal is felemelték a tápok árát. A kétszeri áremelés a tavalyi év végéhez vi­szonyítva átlagosan 21 százalékkal nö­velte meg a kistermelők költségét. Az in­dokolatlanul magas tápárak félő, hogy befolyásolják a sertéstartási és hizlalási kedvet. Tudott dolog, hogy a piaci igé­nyeknek ma már csak a magyar-fehér hússertés, annak keresztezései, a duroc és a Ka-Hyb sertések felelnek meg. A te­nyészállatokat ennek az igénynek meg­felelően állították be a háztáji és kisegítő- gazdaságokban, ezeknek a sertéseknek szaporulatait tápok etetése nélkül le­adásra hizlalni lehetetlen. Ma már ott tartanak a gazdák, hogy az állat- és a munkaszeretet miatt foglalkoz­nak sertéshizlalással. Helyzetükkel nem szabad visszaélni. Ha a hízók felvásárlási árai nem igazodnak jó irányba, akkor fé­lő, hogy az állatszeretetet legyőzi a gaz- daságtalanság. múzeumban, így fogalmaztak: „Felejthe­tetlen élményben volt részünk.” És a szekszárdi üzemekben tett látogatások: A BHG, a Húsipari Vállalat, Szekszárdi Nyomda, Tejipari Vállalat, ahol szeretettel fogadták a látogatókat, akik közül többet az adott üzem saját nyugdíjasaként üd­vözölt. A napló hiányos lenne, ha nem idéz­nénk fel a megyében és a megyehatáron túli autóbuszos kirándulásokat. Az egyik budapesti kirándulás során voltunk az Országházban, a Nemzeti Múzeumban. Megnéztük a koronaékszereket, a Kong­resszusi Palotát, a Bajor Gizi Színész Mú­zeumot, barangoltunk a Margitszigeten, és ami feltűnő volt, az idősebb korosztály is szinte fáradhatatlanul vett részt a ki­rándulás programjában. Voltunk a Duna­kanyarban, az esztergomi Bazilikában, a Keresztény Múzeumban. Tisztelegtünk Lékay bíboros úr síremléke előtt, és ami­kor a Dunakanyarral kapcsolatosan a gondokról és bajokról hallottunk, azt mondtuk: „Mi csak a szépre emléke­zünk.” Jól sikerült a szegedi, pusztaszeri és^kiskunhalasi kirándulás is. Alig tud­tunk betelni a sók szép látnivalóval. Külö­A magánkereskedelemről szóló törvény végrehajtására korábban kiadott jogszabályt módosítja a kereskedelmi miniszternek a Magyar Köz­löny idei 24. számában meg­jelent 6/1989. /IV. 24./ KeM számú ren­deleté, amely kimondja többek között, hogy segítő családtagként csak a ma­gánkereskedő házastársa, egyeneság­beli rokona, az örökbefogadott, a mosto­ha- és nevelt gyerek, az örökbe fogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, továbbá az élettárs, az egyeneságbeli rokon házas­társa, a házastárs egyeneságbeli roko­na, testvérének házastársa foglalkoztat­ható. Kimondja azt is, hogy a magánke­reskedő az idényen kívül más telephe­lyen is folytathatja a tevékenységét, az ál­tala értékesített árukat - élelmiszerek esetében a külön jogszabályban írt felté­telek mellett házhoz szállíthatja. Előírja a rendelet azt is, hogy a magánkereskedői igazolvány visszavonása előtt a szak- igazgatási szervnek a KISOSZ vélemé­nyét meg kell hallgatnia. A szociális és egészségügyi miniszter­nek a Magyar Közlöny idei 25. számában megjelent 14/1989. /IV. 26./ SZEM szá­mú rendelete a nevelőszülői jogviszonyra vonatkozó egyes kérdésekről és a neve­lőszülők részére fizetendő gondozási díj­ról szól, szabályozza a nevelőszülői jog­viszony mikénti létrejöttét, azt is, hogy ki­vel létesíthető nevelőszülői jogviszony, rögzíti, hogy a nevelőszülőt gondozási díj illeti meg, s hogy ennek legalacsonyabb összege gyermekenként havi 1800 Ft. Tudni kell, hogy a gyermek- és ifjúságvé­dő intézet a nevelőszülőnél elhelyezett gyermeket az elhelyezéskor ruházattal látja el, majd a gyermek részére folya­matosan ruházat, tankönyv, tanszer és egyéb eszközök beszerzésére külön el­látmányt ad. Meghatározza a jogszabály nősen tetszett a csipkeház, ahol szebb­nél szebb kézimunkákban gyönyörköd­hettünk. A megyében tett kirándulásokat úgy rendezte a vezetőség, hogy a nevezetes­ségek megtekintése mellett azokba a vá­rosokba, községekbe is eljussunk, ahol a szekszárdiakhoz hasonló munkásklubok tagjaival találkoztunk. Ilyen volt a báta- széki, tolnai, hőgyészi kirándulásunk. Egyik-másikkal valóságos testvéri kap­csolat alakult ki. Azóta többször kölcsö­nös látogatásokat rendezünk. Mivel tag­ságunk idősebb korú, a melegvizes für­dőzésre is igény jelentkezik. Harkány, Gunaras, Tamási termálfürdőjében lu­bickoltunk, de voltunk Sikondán, Abali- geten és Orfűn, Magyarhertelenden. A gyönyörű baranyai tájjal ismerkedve fo­gadalommal váltunk el: „Ide még vissza-; jövünk!” A munkásklub tagjai szívesen hallgatják az előadásokat, legyen az ze­nei, irodalmi, népművészetről szóló, vagy filmvetítéses élménybeszámoló. Szép program volt Husek Rezső zene- pedagógus zeneirodalomról tartott elő­adása, és mint zongoraművész, néhány zeneszám eljátszásával kápráztatta el a hallgatóságot. Nagyon tetszett a zeneis­kola növendékeinek hangversenye is. A szakszervezet rendezésében találkoz­tunk Baranyi Ferenc költővel és Kassai természetesen a nevelőszülők teendőit is. A Munka Törvénykönyve egyes rendel­kezéseinek végrehajtásáról szóló koráb­bi jogszabályt módosítja a művelődési miniszternek a Magyar Közlöny f. évi 26. számában megjelent 12/1989. /IV. 30./ MM számú rendelete, amely elsődlege­sen a pedagógusok érdeklődésére tart­hat számot, s amely szerint a túlmunka abban a pedagógus-munkakörben, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, a kötelező óraszámon felül végzett tanítás, ez lehet eseti vagy tartós. Tartós aíz a többletmunka, amelyet a pe­dagógus előreláthatólag legalább egy hónapig ellát. Rendelkezik a jogszabály a túlmunka díjazásáról, a készenlétért járó díjazás­ról, és kimondja - többek között - azt is, hogy azt a pedagógust, akit nevelési-ok­tatási intézménybe neveznek ki, legalább az alapbérének megfelelő összegű, de legfeljebb 40000 Ft letelepedési támo­gatásban lehet részesíteni. A pályakezdő pedagógus ennél magasabb összegű le­telepedési támogatásban is részesíthető, a támogatás azonban a pedagógusnak csak egyszer fizethető. A sportági szakszövetségekről szól a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának 1989. évi 9. számú törvényerejű rendelete, amely szerint a szakszövetség szervezi, irányítja és ellenőrzi a sportágá­ban folyó tevékenységet, közreműködik az állami sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érde­keit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében. A jogszabály előírja a szakszövetség szer­vezetét és mikénti működését, tevékeny­ségének irányítását. A törvényerejű ren­delet a Magyar Közlöny idei 27. számá­ban olvasható. Franciska előadóművésszel. Műsoruk­kal felejthetetlen élményben részesítet­tek valamennyiünket. Nagy sikere volt Bogár István Sárköz népművészete el- mű, tréfákkal, népszokásokkal színesített előadásának is. Hallhattunk egészség- ügyi előadásokat, nyugdíjasokat érdeklő jogszabály-ismertetéseket, filmmel egy­bekötött élménybeszámolót, Mongóliá­ról, Bulgáriáról, Tokióról, Finnországról. Nagy élményt adott Szekszárd régen és most, valamint Tolna megye természeti értékei című film bemutatása. A népművelést szolgáló programok mellett örökké emlékezetesek maradnak a családias jellegű bátyus összejövete­lek. Nőnap, apák napja, névnapok, nagy- mamák-unokák találkozója és a Totév dombori üdülőjében évente megrende­zett házimulatság. Rendezője és a „fő­szakács” Halász Dezső, a vállalat nyug­díjasa. Befejezésül szólni kell a megható és felemelő béke-szeretet ünnepéről, a karácsonyról, a boldogabb újévet kö­szöntő vidám összejövetelekről. A klub légköre barátságos, hangulatos. Alkal­manként többen versmondásra, népda­lok, nóták és táncok bemutatására is vál­lalkoznak. Műsorukkal szép emlékeket, gondűző órákat, perceket szereznek egymásnak és önmaguknak. POZSONYI IGNÁCNÉ Haszon nélkül nem lehet hizlalási kedv MINARIK LAJOS DR. DEÁK KONRAD „Nem dohányzó közösségekért” Ezzel a címszóval hirdetett pályázatot a Magyar Vörökereszt Tolna Megyei Vezető­sége, amelyet lapunk június 6-i számának 5. oldalán felhívásként közöltünk. Ez tartalmazza a pályázat célját, a pályázati kategóriákat, a feltételeket, a pályázat le­bonyolítási rendszerét és díjazását. Sok olvasónk kívánságára és a nagy érdeklődésre tekintettel még egyszer megjelentetjük a nevezési lapot, egyúttal tájékoztatjuk a nevez­ni szándékozókat, hogy a pályázatok beküldési határidejét 1989. július 15-ig meg­hosszabbították. Cím: Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Vezetősége 7100 Szek­szárd, Bezerédj u. 2. A borítékon fel kell tüntetni: „Nem dohányzó közösségekért” pá­lyázat. NEVEZÉSI LAP Család, munkahelyi kollektíva, választott testület, szervezet, kulturális, szórakoz­tató vendéglátó intézmény, egység megnevezése:-------------------------------------------­________________fő Létszáma:. Képviselőjének neve:. Az ellenőrzés helyszínének címe:. ________i___________utca_____ , házszám . ______város/község, * , emelet_______ajtó. N aplótöredékek...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom