Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-31 / 178. szám

1989. július 31. / TOlNA 2 níÉPÜJSÁG KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) ság megőrzése, országaink nemzetközi befolyása jelentős mértékben a szocia­lizmus megújulásától függ. Az MSZMP szolidáris a szocialista országokban végbemenő útkereséssel, merít tapasz­talataikból, ugyanakkor számit megérté­sükre, a magyarországi reformok iránti bizalmukra. Pártunk a kölcsönös tiszteleten és bi­zalmon nyugvó együttműködés bővíté­sére törekszik a szocialista országokkal. A Központi Bizottság helyesli a Varsói Szerződés politikai jellegének erősítésé­re, tevékenységének korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. A szövetség lé­te és hatékony működése az európai bé­ke és biztonság fontos tényezője. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a Politikai Tanácskozó Testület ülé­sének idején az együttműködés erősíté­se jegyében magyar-szovjet és ma­gyar-csehszlovák felső szintű találko­zókra került sor. Román kezdeményezésre nem hivata­los magyar-román pártvezetői találkozót is tartottak. A Központi Bizottság helyesli, hogy az MSZMP képviselői kifejtették ál­láspontunkat a két ország kapcsolatait tartósan terhelő problémákról. A testület meggyőződése, hogy a magyar-román viszony rendezése érdekében álláspon­tunk határozott és nyílt képviseletére éppúgy szükség van, mint a különbsé­gek és a közös érdekek világos elhatáro­lására, a türelemre és az együttműködési készségre. A Központi Bizottság jóváhagyta a párt elnökének és főtitkárának moszkvai munkalátogatásáról adott tájékoztatót. Megállapította, hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja azonosan ítéli meg a szocia­lizmus megújulásának fő kérdéseit. A pe­resztrojka eredményes folytatása, a szovjet társadalom problémáinak megol­dása hazánk érdeke is. Nagy jelentősége van annak, hogy az SZKP érti és támo­gatja az MSZMP törekvéseit. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a szoros együttműködés keretében a tapasztalat- csere hatékony és intenzív legyen az MSZMP és az SZKP szervezetei között. A Központi Bizottság egyetért azzal az elvi megállapodással, hogy további lépé­sekre van szükség a hazánkban állomá­sozó szovjet csapatok kivonásának foly­tatására. Meggyőződése, hogy az euró­pai leszerelési folyamatok, a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásával le­hetővé válik a szovjet csapatok teljes ki­vonása. A Központi Bizottság tájékoztatást ka­pott George Bushnak, az Amerikai Egye­sült Államok elnökének magyarországi látogatásáról. Megállapította, hogy a lá­togatás eredményei jól szolgálták külpo­litikai törekvéseinket, a magyar nép ér­dekeit. A tárgyalások hozzájárultak ah­hoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányzati körei megismerjék a ma­gyarországi reformfolyamatot, a modell­váltás politikai és gazdasági összefüggé­seit. Az aláírt megállapodások, a kölcsö­nösen kinyilvánított szándékok kedve­zőbbé teszik és bővítik a magyar-ameri­kai együttműködést. III. A Központi Bizottság Kovács Jenő KB- titkár előterjesztésében megvitatta az MSZMP 1989. október elejére összehí­vott kongresszusának napirendjére, elő­készítésére és megszervezésére vonat­kozó elgondolásokat. A testület - számolva a kongresszus iránti érdeklődéssel, a munka jelentős időigényével - a kongresszus megnyitá­sának időpontját október 6-ra módosí­totta. Ajánlja, hogy a kongresszus vitassa meg a politikai helyzetet, a teendőket, a párt programnyilatkozatát, szervezeti szabályzatát, és válassza meg a vezető­testületeket. Szükségesnek tartja, hogy a kongresszus lebonyolításának rendje, ügyrendi szabályai, költségvetése és külsőségei egyaránt érzékeltessék: az MSZMP a demokratikus, a célravezető és a takarékos megoldások híve. Állást foglalt a tanácskozás széles körű nyilvá­nossága mellett. A Központi Bizottság javasolja, hogy a küldöttek területenként és véleménykö­zösségek szerint alkothassanak csopor­tokat, és minden küldöttcsoport kapjon jogot határozatok kezdeményezésére, jelöltek állítására. A testület megfontolásra ajánlja, hogy a küldöttek a Központi Bizottság helyett Országos Elnökséget válasszanak az or­szágos pártválasztmány mellé. Javasol­ja, hogy az Országos Elnökség a párt el­nökéből, alelnökeiből, ügyvezető titkárá­ból, országos titkáraiból, az MSZMP par­lamenti csoportjának vezetőjéből, s to­vábbi 7-10 tagból álljon. Az Országos Választmányt - amelynek tagjai a párt- szervezetek által közvetlenül választott személyek lennének - célszerű a kong­resszus után, az új szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően létrehozni. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus válassza meg az Országos Egyeztető Bizottság elnökét, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait. A Központi Bizottság a kongresszussal kapcsolatos javaslatait az Alapszervezeti Tájékoztatóban közzéteszi. IV. A Központi Bizottság Berecz János előterjesztését megvitatva állást foglalt a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz való viszonyáról. Egyben javaslatot tett a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény elveire. Az MSZMP kiemelkedő fontosságot tulajdonít a lelkiismereti és a vallássza­badság érvényesülésének. Ez feltétele annak, hogy erősödjék a különböző vi­lágnézetű emberek közötti együttműkö­dés, ami elengedhetetlen nemzeti cél­jaink eléréséhez és társadalmi eszmé­nyeink megvalósításához. A magyar társadalom demokratikus megújulása s a politikai pluralizmus ki­bontakozása alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikáját is át kell alakítani. A világnézeti különbségek nem akadályoz­hatják a haladó erők összefogását. Az MSZMP közvetlen kapcsolatok kiépíté­sére törekszik az egyházakkal és azokkal a vallásos emberekkel, akik készek együttműködni a haza, a nemzet közös szolgálatában. Az MSZMP nem mond le a marxista világnézet képviseletéről és ter­jesztéséről, de a más világnézethez való jogot tagjai körében is tiszteletben tartja. A Központi Bizottság állásfoglalását nyilvánosságra hozza. V. A Központi Bizottság áttekintette az 1989. július 22-i időközi országgyűlési képviselőválasztások első fordulójának tapasztalatait. Ezek arra utalnak, hogy az MSZMP-nek jobban fel kell készülnie a választási küzdelmekre, alkalmazkodnia kell a politikai verseny új követelményei­hez. Fontos, hogy az augusztus 5-i pót­választásokig az érintett választókerüle­tekben a párt aktivistái népszerűsítsék az MSZMP jelöltjeit és programjukat. VI. A Központi Bizottság kezdeményezi, hogy 1989. október 23-ára a nemzeti megbékélés ügyét szolgálva készüljünk. A megemlékezésben jusson kifejezésre, hogy vállaljuk a demokratikus elvekért, a szocialista megújulásért és a nemzeti szuverenitásért, a függetlenségért folyta­tott küzdelem örökségét. A testület rész­letes javaslatát a közeljövőben a párton belül vitára bocsátja. Ennek tapasztalatai alapján kívánja állásfoglalását megfogal­mazni és hazánk polgárai, felelős politi­kai és állami tényezői elé terjeszteni. VII. A Központi Bizottság- felmentette Berecz Jánost a KB tár­sadalompolitikai bizottságának elnöki tisztéből;- kinevezte Barabás Jánost a KB tár­sadalompolitikai bizottságának elnöké­vé;- kinevezte Tóth Andrást a KB pártpoli­tikai osztályának vezetőjévé. Az MSZMP Kongresszusi Mandátumvizsgálö Bizottságának állásfoglalása Több pártszervezet kérésére a Man­dátumvizsgáló Bizottság megvitatta a pártszavazással történő küldöttválasztás néhány eljárási kérdését. Úgy foglalt ál­lást, hogy - a népképviseleti választások gyakorlatához hasonlóan - a szavazás akkor érvényes, ha azon a választásra jo­gosultak több mint fele részt vett. LEMP KB .- személyi változások Öt hónapja lángol az erdő (Folytatás az 1. oldalról:) A tűzvész öt hónappal ezelőtt egyszerű bozóttűzként kezdődött, de a lángok olyannyira elharapóztak, hogy most már semmivel sem lehet útjukat állni. A tűz­fészkek körülhatárolására eddig 90 kilo­méter hosszú árkot ástak kézi erővel, to­vábbi 185 kilométert pedig gépekkel - mindhiába. „Egyetlen esős nap és megmenekül­nénk” - sóhajt a mentés vezetője, akinek háromezer ember, hét helikopter, egy ol­tórepülőgép, több tucatnyi katonai jár­mű, buldózerek és tűzoltók állnak ren­delkezésére. Az erdő mélyén a tikkasztó hőségben hatszáz katona már hetek óta harcol a tűzzel. Éjszakánként jó magasra akasztott függőágyban alszanak, hogy elkerüljék a skorpiók és a tarantellák fé­lelmetes marásait. A térségben élő maja indiánok az esőistenhez fohászkodnak, de az hóna­pok óta nem hallgatja meg imáikat. A lá­tóhatárig érő hatalmas tűzfal szürkés ha­mutengerré változtatja a zöldellő erdő rengetegét. A Karib-térség gyöngysze­mének nevezett Cancúnt felkereső turis­táknak akopaliptikus látványban lehet részük. A parasztok hiába kérnek a rend­őrségtől segítséget házuk és a termés védelmére. A térségben élő négyezer maja szinte mindenét elvesztette, már a hurrikán idején. Most a lángok elől nagy­részük a városokba menekült, de több százan visszatértek az erdőbe, hogy ár­kokkal próbálják megvédelmezni egyet­len megmaradt kincsüket, a csíkié fákat, amelyeknek nedvéből a rágógumi ké­szül. Szűkös megélhetésüknek ez a for­rása. Wojciech Jaruzelski szombaton nem­csak a LEMP KB első titkári funkciójáról mondott le, hanem PB- és KB-tagságáról is, közölte Jan Bisztyga. Ezzel Jaruzelski, aki a múlt héten köztársasági elnök lett, ko­rábbi Ígéretéhez híven, minden párttisztsé­gétől megvált. A KB-szóvivő megerősítette, hogy Mieczyslaw Rakowski, akit a KB első titkárrá választott, az egyetlen jelölt volt erre a posztra. Rakowski - miután heten távoz­tak a PB-ből, illetve a KB titkárságából - lis­tát terjesztett a KB elé a megüresedő he­lyekre javasolt jelöltjeiről. Minden helyre egy személyt javasolt. A Politikai Bizottságban és a KB-titkár- ságban nemzedékváltás következett be. A távozásokat a megfigyelők a LEMP társa­dalmi tekintélyének és népszerűségének zuhanásával hozzák összefüggésbe, és ezt a véleményüket áttételesen megerősítette a KB szóvivője is. Ezek szerint az őket ért bírálat miatt mon­dott le két veterán: Kazimierz Barcikowski, aki 1981 óta volt folyamatosan tagja a PB- nek és Józef Czyrek, aki 1980 óta volt PB- tag, és 1981 óta KB-titkár is. A 62 éves Bar­cikowski felelt - varsói megfigyelők szerint - a júniusi parlamenti választásokhoz ki­dolgozott választójogi törvényért, amelybe súlyos műhiba csúszott, s ennek „köszön­hette” a LEMP az országos listája teljes el­vérzését. A 61 éves Czyrek volt a párt fő­ideológusa, így őt érik a bírálatok azért, hogy - mint a KB-vitában egy vezető szájá­ból elhangzott - a lengyelek többségének elege van a LEMP-ből, a LEMP-tagok több­ségének elege van a LEMP vezetőségéből. A távozó nagy öregek között van Stanislaw Ciosek, aki mindig a reformerekhez tarto­zott. Állítólag azért mondott le, mert az el­lenzékkel folytatott kerékasztal-tárgyalá­sokon, amelyeken fontos szerepet játszott, kicsúszott kezéből az események ellenőr­zése, és az ellenzék többet kapott, mint amennyit cserébe adott. De a KB-szóvivő kijelentette, hogy Ciosek a reformvonalért és a közmegegyezésért tett szolgálataira tekintettel ezentúl is fontos szerepet fog ját­szani. Többet még nem tudni, Ciosek maga a lemondásakor nem szólt arról, hogy mika szándékai a jövőre nézve. Alfred Miodowicz, a LEMP által szövetsé­gesnek tekintett szakszervezeti mozgalom vezetője minden bizonnyal azért távozott a PB-ből, m§rt a LEMP-pel mind több kér­désben szembehelyezkedő szakszervezet szerint nem lehet összeegyeztetni a két tisztséget. Miodowicz ellenezte a szakszer­vezeti és politikai pluralizmus bevezetését, és az utóbbi időben mind többször helyez­kedett szembe konzervatív alapokon a párt reformszárnyával. Wladyslaw Baka azért mondott le a KB- titkárságról, mert nem kívánt tovább részt venni a szakmai meggyőződésével ellen­kező inflációs gazdaságpolitika végrehaj­tásának irányításában. Viszont megmaradt PB-tagnak, ily módon a gazdaságpolitika irányításába továbbra is beleszól. Lényegesen megújult és megfiatalodott a KB-titkárság. Az eddigi 12 helyett csak 7 fős (Rakowskival együtt), s hétből négy személy újonc. Új KB-titkárok: a 36 éves Marek Krol, a 42 éves Marcin Swiecicki és az ugyancsak 36 éves Slawomir Wiatr. Mindhárman csak ezen a KB-ülésen kerül­tek be a KB-be. Új kb-titkár még Wlodzi- mierz Natorf. A magyar ellenzék képviselői befejezték angliai látogatásukat ((Folytatás az 1. oldalról.) Kelet-Európa, ezen belül Magyarország iránti érdeklődésén, rokonszenvén. A küldöttség, amely a brit külügymi­nisztérium és'a Kelet-Európa Intézet meghívására érkezett, az alsóházban szeminárium jellegű beszélgetésen hall­gatta meg mindkét párthoz tartozó képvi­selők előadásait arról, hogyan kell vá­lasztási kampányt szervezni, pártprogra- mpt kidolgozni, mi a kapcsolattartás módja a sajtóval, a közvéleményformáló intézményekkel. Ezekről a témákról még mélyebb tájé­koztatást kaptak a kormányzó Konzerva­tív Párt székházában az egyes reszortfe­lelősöktől. Ugyancsak ellátogattak a Munkáspárt főhadiszállására. Más típu­sú, ám nem kevésbé fontos információ­kat szereztek a két kis párt, a Szociális és Liberális Demokrata Párt és a Szociálde­mokrata Párt képviselőitől, akiknek hely­zete a két hagyományos nagy párt ár­nyékában egészen sajátos. Ruttner György kiemelkedően fontos­nak tartja a látogatást az ITN televíziónál, ahol nemcsak a műsorkészítés rejtelmei­be, a tévé tulajdonjogi viszonyaiba, szer­kezeti felépítésébe avatták be a vendé­geket, hanem a televízió és a pártok kapcsolatairól is részletes felvilágosítást adtak. A londoni beszélgetéseket a hét máso­dik felében vidéki választási körzetekben tett látogatásokkal egészítették ki, lehe­tőséget kapván arra is, hogy jelen legye­nek egyes körzetek képviselőinek foga­dóóráin. A választás egyik alapszabályá­nak az tűnik - emelte ki Ruttner György, - hogy a pártok számára biztosított az esélyegyenlőség. Ami a demokrácia mű­ködését illeti, nem csupán szólam, hogy annak alulról kell érvényesülnie. Angliá­ban ez a választókörzeteket jelenti. Ezek alapján szerveződik, ezekre összponto­sul a politika. A pártok alapszervezetei is választókörzet szerint működnek, itt dől el a képviselőjelölt személye. Ez utóbbi lehet az előző periódus képviselője is, akinek éppen e lehetőség miatt megbíza­tása teljes ideje alatt keményen kell dol­goznia választói bizalmáért. Ezzel ma­gyarázható, hogy a képviselő folyamato­san és részletesen tájékoztatja választóit mindarról, ami a Westminsterben törté­nik. Igaz, ehhez minden lehetősége meg­van, ez a főállása, és nem szenved hiányt segítségben, technikai felszerelésben. Érdekes tapasztalatnak nevezte Rutt­ner György azt is, ahogyan a választói névjegyzéket kezelik. Ezeket a helyi ta­nácsok tartják nyilván, és a listát minden politikai párt megkapja. Megjegyzendő, hogy mind a tanácsok, mind a parlament tisztségviselői politi­kailag függetlenek. A magyar ellenzékiek angliai látogatá­sát nagy érdeklődés kísérte. Alkalmuk volt találkozni a legnagyobb angol lapok vezető újságíróival, s jelen volt a televízió stábja az egyes programokon. A kérdé­sek között, amikre válaszoltak, szerepelt az, hogyan képzelik el az átmenetet, mi­lyennek jósolják a választások utáni helyzetet, milyen lehetősége van a koalí­ciónak. A magyar küldöttség, amelynek a fel­soroltakon kívül tagja volt még Krasznai Zoltán (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság), Lukáts Miklós (Keresztényde­mokrata Néppárt), Tirts Tamás és Vág- völgyi András (Fidesz), Vidos Tibor (TDDSZ), valamint Király Zoltán független képviselő, vasárnap hazautazott. Zala megyei pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) alakítottak, valamint koordinációs irodát a választmány és a munkabizottságok ki­szolgálására. Mivel a harmadik napirendi pont lezá­rásával a korábbi pártbizottság mandá­tuma lejárt, a pártértekezlet az új szerve­zeti felépítésnek megfelelő személyi kér­désekben döntött. Szombaton késő éj­szaka kezdődött a jelölés. Sokan, főleg a régi pártbizottsági funk­cionáriusok, apparátusbeliek - mivel nem értettek egyet a reformkörök által kezdeményezett új szervezeti felépítés­sel - nem vállalták a jelölést. Vasárnap hajnali négy órakor jelentették be, hogy az MSZMP Zala megyei választmányá­nak társadalmi elnöke dr. Vári László, a nagykanizsai ügyvédi munkaközösség vezetője, helyettesei Kárászné Rácz Lí­dia főiskolai adjunktus, valamint Szabó Balázs tsz-ágazatvezető. A koordinációs iroda függetlenített ve­zetője első titkári funkcióban dr. Balogh Miklós, a volt megyei pártbizottság mun­katársa lett, titkárként Devecserné Óvári Ibolya pártbizottsági munkatárs kapott bizalmat. ' Kongresszusi küldöttek választásával fejeződött be a zalai pártértekezlet. A lett parlament nyilatkozata az önállóságról Lettország állami szuverenitásáról foga­dott el nyilatkozatot a rigai Legfelsőbb Ta­nács szombati ülésén. Egyben módosította az alkotmányt is. A lett parlament nyilatkozata értelmében az össz-szövetségi törvények ezután csak akkor lépnek életbe a köztársa­ság területén, ha azt a rigai törvényhozás is elfogadja. A dokumentumban hangsúlyoz­ták, hogy a sztálini rezsim, az adminisztrativ- parancsuralmi rendszer, hosszú éveken ke­resztül gúzsba kötötte a köztársaságot eltor­zította a nemzetiségi kapcsolatokat A tör­vényhozói, végrehajtó és bírói hatalom önálló gyakorlásával azonban biztosított a lett nem­zet s egyben minden nemzetiség és etnikai csoport felvirágzása. Tavaly novemberben Észtországban már elfogadtak hasonló tör­vényt - később Litvániában is deklarálták e jogokat -, s akkor a szuverén döntés nagy vi­hart kavart: a szovjet LT Elnöksége a szovjet alkotmánynak ellentmondó dokumentum­nak minősítette és érvénytelenítette. Az Észt LT azonban mind ez ideig nem vonta vissza törvényét Dombóvár, Tamási, Tolna így választják a kongresszusi küldötteket Dombóváron három küldöttet válasz­tanak. A jelölőbizottság titkári értekezle­ten terjeszti elő javaslatát, és ott dönte­nek arról, hogy kinek a neve kerüljön a szavazólapra. A jelöltek a titkári értekez­leten is, az alapszervezetekben is ismer­tethetik programjukat. A város és város- környék párttagsága abban az alapszer­vezetben járulhat az urnákhoz, amelyben a tagdijat fizeti. A jelöltek közül az a há­rom lesz a küldött, aki a legtöbb szavaza­tot kapja. Tamásiban két jelölőbizottság - egy a városban, egy pedig a városkörnyéken - gyűjtötte a véleményeket. Ennek alap­ján három-három jelölt indul a pártvá­lasztáson. Hétfőn kezdődnek a jelölő­gyűlések, amelyeken a leendő szavazók megismerkedhetnek a jelöltekkel, azok programjával. Természetesen lehetőség lesz újabb jelölteket is javasolni. A párt­szavazást augusztus 14-re tervezik. Lesznek fix és mozgó urnák, no és a sza­vazatszedő bizottságnál lista arról, hogy ki szavazhat. Azt tekintik megválasztott küldöttnek, aki megkapja a voksok felét, plusz egy szavazatot. Ha ezt az arányt nem érik el, megismétlik a szavazást. Tolnán a titkári tanács - az alapszerve­zeti titkárok - és a városi pártbizottság testületé együttesen állított jelölteket. Négy név vetődött fel. Közülük ketten úgy nyilatkoztak, hogy vállalják a jelöltséget, a javasoltak egyike elfoglaltságára hivat­kozott és nem kíván indulni, a negyedik jelöltet, aki nem volt ott az együttes ülésen, ezután kérdezik meg. Alapszer­vezeti taggyűléseken terjesztik a tagság elé a titkári tanács és a pártbizottság ja­vaslatát.’ Az ezeken résztvevők természetesen újabb jelölteket is javasolhatnak. A ta­pasztalatok, vélemények figyelembevé­telével a titkári tanács és a pártbizott­ság együttes ülésén döntsenek a kong­resszusi küldött személyéről. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom