Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. július 22. A Tribuna - Magyarországról A csehszlovákiai ellenzéki csoportok működését támadó, a nyugati ideológiai központokat keményen megbélyegző, a magyar és a lengyel folyamatokkal kapcsolatban pedig tiiráló megállapításokat tartalmazó cikket közölt legfrissebb számában a Tribuna, a CSKP KB ideológia, politikai és gazdasági hetilapja. A Tribuna éles bírálatban részesíti azt a nyugati magatartást, hogy differenciált módon viszonyul az egyes szocialista országokhoz: dicséri például a lengyelországi és a magyarországi fejleményeket, folyamatosan és nyíltan támadja viszont Csehszlovákiát. A Tribuna ismételten elutasítja az 1968-69-es csehszlovákiai események újraértékelését. Szükségesnek nevezi az átalakítást, de kifejti, hogy a csehszlovák „prestavka” nem képzelhető el a marxista-leninista tanítások, a termelőeszközök köztulajdona, a szocialista demokrácia, a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepe nélkül. „Néhány nyugati szerző már úgy látja, hogy Lengyelország és Magyarország érett almaként hull a kapitalista világ ölébe” - olvasható a Tribunában, amely kitér Bush, Brzezinski és Kissinger nézeteire, Baker amerikai külügyminiszter nyilatkozataira. A csehszlovák hetilap a BBC május 30-i kommentárját idézi, amely szerint of- fenzívába kezdtek a valódi reformátorok, azzal a céllal, hogy eltávolítsák a vezetésből a centristákat, és nyugati módra szervezett pártot csináljanak az MSZMP-ből. A Tribuna cikkírója itt tér rá annak az interjúnak az ismertetésére, amelyet Pozsgay Imre adott a Szabad Európa Rádiónak, kiemelve azt, hogy a politikus nem tartaná katasztrófának a pártszakadást. Nyers Rezső június 4-i Magyar Hírlap-nyilatkozatából azt emeli ki a hetilap, hogy a reformpolitika körül kialakuló pártegység szükségességéről beszélt. Az MSZMP Központi Bizottsága június 24-én befejeződött üléséről megállapítja: Grósz Károlyt nem mentették fel tisztségéből, mint azt néhányan jósolták, hanem négytagú elnökséget hoztak létre. Az ideológiai pártlap nyugati hírügynökségekre hivatkozva írja azt, hogy ebben a négytagú csapatban három reformer van. Az MSZMP politikájának várható alakulásáról a Tribuna Nyers Rezsőnek azt az interjúját ismerteti, amelyet a Die Welt című nyugatnémet lapnak adott. Kiemeli belőle azt, hogy a pártelnök szerint a következő magyarországi választások teljesen szabadok lesznek. A cikkíró felsorol több, a közelmúltban létrejött és újjáalakult pártot, megállapítva róluk: egyikük sem a szocializmust hirdeti. „Sokatmondó volt a Nagy Imre rehabilitálása érdekében folytatott kampány is" - írja a hetilap, hozzátéve, hogy a temetés szervezése az ellenzék kezében volt. A cikk végezetül megállapítja: nem véletlen, hogy Václav Havel és a „nem legális struktúrák” számos képviselője, és a burzsoá propaganda is, Csehszlovákia számára példamutatónak tekinti a magyarországi és lengyelországi fejleményeket. Növekvő lakossági pénzbevételek A KSH félévi adatokat tartalmazó ösz- szegzése szerint a lakosság pénzbevétele ez év első felében csaknem 20 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában; meghaladja a 436 milliárd forintot. Különösen a személyi jövedelemadó alá nem eső jövedelmek növekedtek, több mint 60 százalékkal. Átlagosan 17 százalékkal emelkedett a munkások és az alkalmazottak bevétele, 7,5 százalékkal a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozóké, 21 százalékkal az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportoknál tevékenykedőké. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből több mint 30 milliárd forint bevételhez jutott a lakosság; a 21 százalékos növekedés döntően a felvásárlási árak emelkedéséből adódott, de mennyiségileg is több árut értékesítettek. A társadalombiztosítási kifizetések 92 milliárd forintot tettek ki, ennek nagy része nyugdíj volt, s e területen a növekedés 16-17 százalék. A KSH-jelentés szerint az első félévben átlag 185,4 milliárd forint készpénz volt forgalomban, 6,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A takarékbetétállomány 291,6 milliárd forintot tesz ki, ez kétmilliárddal kevesebb, mint a múlt év végén volt. (Tavaly ugyanebben az időszakban 2,6 milliárddal nőtt a betétállomány.) A lakossági értékpapír-forgalom élénk volt, az ilyen jellegű megtakarítások a múlt évihez képest egyharmadával növekedtek, és 4,2 milliárd forintot tettek ki. A lakosság az első félévben 28 milliár- dot költött valutavásárlásra, s ez majdnem háromszorosa az egy évvel korábbinak. (Az új vámrendelkezések óta a növekedés lassult.) A lakosság hitelállománya június végén 307,6 milliárd forint volt, a félév során több mint 10 milliárddal növekedett. v Csak az állat sikolya megy kárba - a többi pénzbe kerül! Húsáremelés? Már megint? Miért? (Folytatás az 1. oldalról.) A Szekszárdi Húsipari Vállalat részéről ezúton adunk tájékoztatást, melynek időpontja és mértéke az alábbi: 1989. augusztus 21-i hatállyal: Termékcsoport: áremelési index: százalék füstölt áruk 106,9 füstölt főtt áruk 107,3 gépben főtt húsok 109,3 szárazkolbászok 105,0 szalámifélék 106,2 húskonzervek 107,0 starteres kolbász 104,5 húsos csont 109,1 1989. szeptember 4-i hatállyal: Termékcsoport: áremelési index: százalék nyers szalonnák 104,0 étkezési sertészsír 105,9 felvágottak (olasz, veronai) 107,7 étkezési szalonnák 1. 104,7 étkezési szalonnák 2. 109,6 felvágottak 107,4 kolbászfélék 120 Ft alatt 104,7 kolbászfélék 120 Ft felett 102,8 kenős áruk 101,3 szalonnás készítmények 101,9 lóhúskészítmények 105,0 gyorsfagyasztott termékek 105,0 A cikkenkénti ársorokat az árváltozási időpontok előtt, írásban fogjuk közölni.” A hír bámulatos gyorsasággal terjedt, s mostanra kevesen vannak, akik nem tudják: ismét, és megint és sokadszorra, és sokkal emelkedik a hús, a húskészítmények ára. Ezek után azonnal felkerestük Baunok Dénest, a Szekszárdi Húsipari Vállalat főmérnökét: adjon választ a kővetkező kérdésünkre: Muszáj volt-e emelni az árakat, és miért?- Mindenekelőtt: ez nem az SZHV önálló döntése volt, az árban a Húsipari Vállalatok Országos Központja, és az Árhivatal még nem egyezett meg véglegesen, a végső ár az árhivatal állásfoglalása után alakul ki, s akkor hozzuk nyilvánosságra is. Nekünk viszont kötelességünk az áremelés előtt nyolc héttel értesíteni valamennyi kereskedelmi partnerünket a változtatás várható mértékéről -, így értesülhetett a lakosság is arról, hogy áremelés van készülőben -, mondja a főmérnök.- Mégis miért kell kétszer egymás után, és nem kis mértékben emelni az árakat?- Azt hiszem, nem mondok újat azzal, hogy az alapvető ok az árak begyűrűzése. Folyamatosan, lassan emelkedtek a felvásárlási árak a sertésnél öt, a marhánál tíz százalékkal. Meg kell említenem a sorozatos forintleértékelést is, ami az exportra kedvezően hatott, viszont drágult valamennyi import anyag ára, hogy közülük csak a csomagolóanyagot említsem. A belföldi első féléves értékesítés iparági szinten 400 millió forintos eredménycsökkenést hozott.- Tudomásom szerint ma húskínálati piac van, s a kereslet az olcsóbb áruk, a belsőségek felé tolódott.- Igen így van. Mi a tervhez viszonyítva egyhavi mennyiséggel, 250 tonnával kevesebbet forgalmaztunk idén, az első félévben. Az áremelés javaslatát a húsipari központ dolgozta ki, s az árhivatallal való tárgyalásukról értesítették a vállalatokat is. így kellett nekünk is lépnünk.- Nem lehetne semmiképpen elkerülni a mostani áremelést, hisz szinte megfizethetetlenül drága a 170 forintos karaj, s húskészítmények pultjánál is minden tíz vásárló közül nyolc párizsit vesz...- Muszáj volt árat emelni, hisz a belföldi áruellátás teljesen veszteséges. Mi még szerencsés helyzetben vagyunk, mert az export kompenzálja a belföldi értékesítés veszteségeit.- Adjon tanácsot: hogyan magyarázzuk meg az embereknek, hogy megint drágább lesz a hús?- Higyje el, bennünket sem önt el a boldogság, hogy árat kell emelnünk. De nagyon kevés a takarmány, emiatt kevés a disznó, és sorozatosan vágják ki a kocákat is. Már ott tartunk, hogy kilónként 58 forintért veszik meg más vállalatok a megyénkből a sertést. Pillanatnyilag 560 forint a termelő nyeresége egy sertésen, ami borzasztóan kevés. Köztudott pedig, hogy akkor éri meg sertést tartani, ha a nyereségből lehet venni egy választási malacot. Ma pedig 1100-1250 forint egy választási malac ára, nem 650 forint.- Mikor tudjuk meg, hogy véglegesen mennyivel emelkedik a hús, és a húskészítmények ára?- Körülbelül két hét múlva. * Dunaföldváron a Virágzó Termelőszövetkezetben is foglalkoznak az úgynevezett szabadáras húskészítmények előállításával. Éppen ezért kérdeztük meg Ferenczi János téeszelnöktől: Emelik- e az árakat, vagy sem.- Nem emelünk árat mert egyszerűen nincs rá szükségünk. A húsfeldolgozó üzemünkben előállított, feldolgozott termékek árai eddig is eltértek az állami húsipar áraitól -, mégpedig lefelé. A minőségben is lényeges az eltérés, például a füstölt sonkának vagy a lángolt kolbásznak csak a neve azonos, az összetétele, élvezeti értéke viszont más. Hogy mennyire más, azt a fogyasztó dönti el, s szerencsére a mi termékeink igen kelendőek. Mi, illetőleg a húsüzemet működtető gazdasági társulás megtudunk élni az általunk készített termékekből, még akkor is, ha alacsonyabb, vagy azonos áron adjuk el, mint az állami húsipar.- Egyébként a kisebb üzemekben jobban megfogható és nyomon követhető a száz forint termékre eső költség, azaz a rezsi, s ez töredéke annak, amit a mamutüzemekben kimutatnak. Véleményem szerint az óriási húsipari vállalatok hatalmas költségeket hárítanak át a fogyasztóra, hisz nem lehetnek veszteségesek, s tehetik ezt addig, amíg az állam elviseli a nagyobb költségeket. Ezt egy olyan üzem, ahol kézzelfogható a tulajdonos, nem engedheti meg magának. A költségkimutatásokba a nagyvállalatoknál igen sok minden belefér, s ezt olyannyira magas szinten tudják művelni, hogy az adóhivatal még akkor sem képes nyomon követni, ha a pincétől a padlásig mindenki a költségkimutatásokat számolja. * Magyarázat, magyarázat hátán -, legfeljebb még az ár-bér spirálról nem beszéltünk. Azaz arról: miből fogjuk megvenni azt a húst, ami már most is drága? Pedig idős hentesek szerint: csak a leszúrt állat sikolya megy kárba... Az áremelésekkel szemben mi fogyasztók tehetetlenek vagyunk, s még idegeskedni sem érdemes, hisz a vérnyomáscsökkentő gyógyszer is meglehetősen sokba kerül... D. VARGA MÁRTA Kinek az érdeke? Felforrósodott hangulat a Garay téren Werner Jenő (balról) a taxisok érdekét, Szeleczki József a tanácsét próbálja védeni. Július 21 -én a szekszárdi Garay téren kisebb csoportosulás izgalmas „beszélgetésének” lehettünk tanúi. Történt, hogy a szekszárdi tanácstól a Budapest Bank megvásárolta azt az épületet, ami előtt a kereszteződésig taxiállomás található évtizedek óta. Mivel a banknak szüksége van a járda melletti területen saját parkolóra, amit biztonságtechnikai okokra hivatkozással kért, a tanács levélben tájékoztatta a Volán, a Gabriel és a Hungária taxivállalatokat a várható döntésről. Nevezetesen, hogy az említett területről a taxisokat kitiltják, „hátrább” kényszerítik. Az említett Garay téri megbeszélésen jelen volt a városi tanács műszaki osztályvezető-helyettese, Szeleczki József, a KIOSZ megyei titkárhelyettese, Soponyai János, a bank képviselője, Ipacs József r. fhdgy. és természetesen 30-40 taxis. A tanács képviselője arra hivatkozik, hogy a területrendezési tervben nem rögzíthetnek olyan döntést, ami fennálló jogszabállyal ellentétes, és idetartozik a KRESZ is. Ugyanezt mondja a rendőrtiszt is, aki szerint bekövetkezett baleset esetén vizsgálni kell azokat a forgalombiztonságot károsan befolyásoló körülményeket is, amik a balesethez vezethettek. Ebben a kereszteződésben pedig nincs meg az előírt 15 méter a kereszteződéstől, így a taxiállomás itt nem „üzemelhet”. A rendőrhatóság eddig bizonyára szemet hunyt, mert a taxiállomás eddig is azon a helyen volt, ahol a taxisok szeretnék is ha maradna, vagy az elmúlt évtizedekben nem volt ott baleset, így az említett körülményeket nem kellett vizsgálni. Lehetne azon vitatkozni, hogy kinek az érdeke a fontosabb a városi tanácsnak. A város lakosságáé, vagy azé a banké, amelynek a képviselői biztosan tudták, hogy az általuk megvásárolt épület előtt taxiállomás van. Mint megtudtam Szeleczki Józseftől, a taxisök ugyanannyit fizettek a területért, mint amennyit a bank fizet majd, a különbség csak annyi, hogy a bank elvállalta ateljes járdaburkolat felújítását isa kereszteződésig. A pénz pedig hatalom. A jelen lévő Soponyai János KIOSZ- képviselő erőteljesen érvel a taxisok mellett, mondván, hogy a tanács az 1986- ban elkészített, a Garay tér rendezését célzó terveiből semmit sem hajtott végre. Miután szemlátomást patthelyzet alakult ki, senki nem engedett, Soponyai János újabb tárgyalást indítványozott, amit a tanácsi képviselő a leghatározottabban elutasított. Nincs újabb tárgyalás, nincs megegyezés, nincs újabb egyezkedés. Az érdekeltek majd megkapják a tanács határozatát, ami nyilvánvaló, hisz a kiküldött tájékoztató is erről szólt. A terület a banké lesz, ha tetszik a taxisoknak, ha nem. Ez a megbeszélés ezek szerint csak egyszerű tényközlés volt a tanács részéről.- A taxisok nem nyugszanak bele ebbe a döntésbe, megfellebbezik, és ha kell, akkor a legvégső eszközt is igénybe veszik - nyilatkozta Werner Jenő, a Hungária Taxi képviselője. * Cikkünk elkészülte után kaptuk a hírt Soponyai Jánostól, hogy hosszas vita után mégis patthelyzetet értek el, vagyis hétfőn reggel fél kilenckor a városi tanács épületében, az egyeztetés folytatódik. M. I. Ősidők óta ezen a helyen volt a taxiállomás Ezekért a négyzetméterekért harcolnak
