Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-22 / 171. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. július 22. A Tribuna - Magyarországról A csehszlovákiai ellenzéki csoportok működését támadó, a nyugati ideológiai központokat keményen megbélyegző, a magyar és a lengyel folyamatokkal kap­csolatban pedig tiiráló megállapításokat tartalmazó cikket közölt legfrissebb szá­mában a Tribuna, a CSKP KB ideológia, politikai és gazdasági hetilapja. A Tribuna éles bírálatban részesíti azt a nyugati magatartást, hogy differenciált módon viszonyul az egyes szocialista or­szágokhoz: dicséri például a lengyelor­szági és a magyarországi fejleményeket, folyamatosan és nyíltan támadja viszont Csehszlovákiát. A Tribuna ismételten elutasítja az 1968-69-es csehszlovákiai események újraértékelését. Szükségesnek nevezi az átalakítást, de kifejti, hogy a csehszlovák „prestavka” nem képzelhető el a marxis­ta-leninista tanítások, a termelőeszkö­zök köztulajdona, a szocialista demokrá­cia, a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepe nélkül. „Néhány nyugati szerző már úgy látja, hogy Lengyelország és Magyarország érett almaként hull a kapitalista világ ölé­be” - olvasható a Tribunában, amely ki­tér Bush, Brzezinski és Kissinger néze­teire, Baker amerikai külügyminiszter nyilatkozataira. A csehszlovák hetilap a BBC május 30-i kommentárját idézi, amely szerint of- fenzívába kezdtek a valódi reformátorok, azzal a céllal, hogy eltávolítsák a vezetés­ből a centristákat, és nyugati módra szer­vezett pártot csináljanak az MSZMP-ből. A Tribuna cikkírója itt tér rá annak az interjúnak az ismertetésére, amelyet Pozsgay Imre adott a Szabad Európa Rá­diónak, kiemelve azt, hogy a politikus nem tartaná katasztrófának a pártszaka­dást. Nyers Rezső június 4-i Magyar Hír­lap-nyilatkozatából azt emeli ki a hetilap, hogy a reformpolitika körül kialakuló pártegység szükségességéről beszélt. Az MSZMP Központi Bizottsága június 24-én befejeződött üléséről megállapítja: Grósz Károlyt nem mentették fel tisztsé­géből, mint azt néhányan jósolták, ha­nem négytagú elnökséget hoztak létre. Az ideológiai pártlap nyugati hírügynök­ségekre hivatkozva írja azt, hogy ebben a négytagú csapatban három reformer van. Az MSZMP politikájának várható ala­kulásáról a Tribuna Nyers Rezsőnek azt az interjúját ismerteti, amelyet a Die Welt című nyugatnémet lapnak adott. Kiemeli belőle azt, hogy a pártelnök szerint a kö­vetkező magyarországi választások tel­jesen szabadok lesznek. A cikkíró felso­rol több, a közelmúltban létrejött és újjá­alakult pártot, megállapítva róluk: egyi­kük sem a szocializmust hirdeti. „Sokatmondó volt a Nagy Imre rehabi­litálása érdekében folytatott kampány is" - írja a hetilap, hozzátéve, hogy a temetés szervezése az ellenzék kezében volt. A cikk végezetül megállapítja: nem vélet­len, hogy Václav Havel és a „nem legális struktúrák” számos képviselője, és a burzsoá propaganda is, Csehszlovákia számára példamutatónak tekinti a ma­gyarországi és lengyelországi fejlemé­nyeket. Növekvő lakossági pénzbevételek A KSH félévi adatokat tartalmazó ösz- szegzése szerint a lakosság pénzbevéte­le ez év első felében csaknem 20 száza­lékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában; meghaladja a 436 milliárd forintot. Különösen a személyi jövede­lemadó alá nem eső jövedelmek növe­kedtek, több mint 60 százalékkal. Átlago­san 17 százalékkal emelkedett a munká­sok és az alkalmazottak bevétele, 7,5 százalékkal a mezőgazdasági szövetke­zeti dolgozóké, 21 százalékkal az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok­nál tevékenykedőké. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből több mint 30 milliárd forint bevételhez jutott a lakos­ság; a 21 százalékos növekedés dön­tően a felvásárlási árak emelkedéséből adódott, de mennyiségileg is több árut értékesítettek. A társadalombiztosítási kifizetések 92 milliárd forintot tettek ki, ennek nagy ré­sze nyugdíj volt, s e területen a növeke­dés 16-17 százalék. A KSH-jelentés szerint az első félév­ben átlag 185,4 milliárd forint készpénz volt forgalomban, 6,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A takarékbetét­állomány 291,6 milliárd forintot tesz ki, ez kétmilliárddal kevesebb, mint a múlt év végén volt. (Tavaly ugyanebben az idő­szakban 2,6 milliárddal nőtt a betétállo­mány.) A lakossági értékpapír-forgalom élénk volt, az ilyen jellegű megtakarítá­sok a múlt évihez képest egyharmadával növekedtek, és 4,2 milliárd forintot tettek ki. A lakosság az első félévben 28 milliár- dot költött valutavásárlásra, s ez majd­nem háromszorosa az egy évvel korábbi­nak. (Az új vámrendelkezések óta a nö­vekedés lassult.) A lakosság hitelállomá­nya június végén 307,6 milliárd forint volt, a félév során több mint 10 milliárddal nö­vekedett. v Csak az állat sikolya megy kárba - a többi pénzbe kerül! Húsáremelés? Már megint? Miért? (Folytatás az 1. oldalról.) A Szekszárdi Húsipari Vállalat részéről ezúton adunk tájékoz­tatást, melynek időpontja és mértéke az alábbi: 1989. augusztus 21-i hatállyal: Termékcsoport: áremelési index: százalék füstölt áruk 106,9 füstölt főtt áruk 107,3 gépben főtt húsok 109,3 szárazkolbászok 105,0 szalámifélék 106,2 húskonzervek 107,0 starteres kolbász 104,5 húsos csont 109,1 1989. szeptember 4-i hatállyal: Termékcsoport: áremelési index: százalék nyers szalonnák 104,0 étkezési sertészsír 105,9 felvágottak (olasz, veronai) 107,7 étkezési szalonnák 1. 104,7 étkezési szalonnák 2. 109,6 felvágottak 107,4 kolbászfélék 120 Ft alatt 104,7 kolbászfélék 120 Ft felett 102,8 kenős áruk 101,3 szalonnás készítmények 101,9 lóhúskészítmények 105,0 gyorsfagyasztott termékek 105,0 A cikkenkénti ársorokat az árváltozási időpontok előtt, írás­ban fogjuk közölni.” A hír bámulatos gyorsasággal terjedt, s mostanra kevesen vannak, akik nem tudják: ismét, és megint és sokadszorra, és sokkal emelkedik a hús, a húskészítmények ára. Ezek után azonnal felkerestük Baunok Dénest, a Szekszárdi Húsipari Vál­lalat főmérnökét: adjon választ a kővetkező kérdésünkre: Mu­száj volt-e emelni az árakat, és miért?- Mindenekelőtt: ez nem az SZHV önálló döntése volt, az ár­ban a Húsipari Vállalatok Országos Központja, és az Árhivatal még nem egyezett meg véglegesen, a végső ár az árhivatal ál­lásfoglalása után alakul ki, s akkor hozzuk nyilvánosságra is. Nekünk viszont kötelességünk az áremelés előtt nyolc héttel ér­tesíteni valamennyi kereskedelmi partnerünket a változtatás vár­ható mértékéről -, így értesülhetett a lakosság is arról, hogy áremelés van készülőben -, mondja a főmérnök.- Mégis miért kell kétszer egymás után, és nem kis mérték­ben emelni az árakat?- Azt hiszem, nem mondok újat azzal, hogy az alapvető ok az árak begyűrűzése. Folyamatosan, lassan emelkedtek a felvá­sárlási árak a sertésnél öt, a marhánál tíz százalékkal. Meg kell említenem a sorozatos forintleértékelést is, ami az exportra kedve­zően hatott, viszont drágult valamennyi import anyag ára, hogy kö­zülük csak a csomagolóanyagot említsem. A belföldi első féléves értékesítés iparági szinten 400 millió forintos eredménycsökke­nést hozott.- Tudomásom szerint ma húskínálati piac van, s a kereslet az ol­csóbb áruk, a belsőségek felé tolódott.- Igen így van. Mi a tervhez viszonyítva egyhavi mennyiséggel, 250 tonnával kevesebbet forgalmaztunk idén, az első félévben. Az áremelés javaslatát a húsipari központ dolgozta ki, s az árhivatallal való tárgyalásukról értesítették a vállalatokat is. így kellett nekünk is lépnünk.- Nem lehetne semmiképpen elkerülni a mostani áremelést, hisz szinte megfizethetetlenül drága a 170 forintos karaj, s húskészít­mények pultjánál is minden tíz vásárló közül nyolc párizsit vesz...- Muszáj volt árat emelni, hisz a belföldi áruellátás teljesen vesz­teséges. Mi még szerencsés helyzetben vagyunk, mert az export kompenzálja a belföldi értékesítés veszteségeit.- Adjon tanácsot: hogyan magyarázzuk meg az embereknek, hogy megint drágább lesz a hús?- Higyje el, bennünket sem önt el a boldogság, hogy árat kell emelnünk. De nagyon kevés a takarmány, emiatt kevés a disznó, és sorozatosan vágják ki a kocákat is. Már ott tartunk, hogy kilónként 58 forintért veszik meg más vállalatok a megyénkből a sertést. Pilla­natnyilag 560 forint a termelő nyeresége egy sertésen, ami bor­zasztóan kevés. Köztudott pedig, hogy akkor éri meg sertést tarta­ni, ha a nyereségből lehet venni egy választási malacot. Ma pedig 1100-1250 forint egy választási malac ára, nem 650 forint.- Mikor tudjuk meg, hogy véglegesen mennyivel emelkedik a hús, és a húskészítmények ára?- Körülbelül két hét múlva. * Dunaföldváron a Virágzó Termelőszövetkezetben is foglalkoz­nak az úgynevezett szabadáras húskészítmények előállításával. Éppen ezért kérdeztük meg Ferenczi János téeszelnöktől: Emelik- e az árakat, vagy sem.- Nem emelünk árat mert egyszerűen nincs rá szükségünk. A húsfeldolgozó üzemünkben előállított, feldolgozott termékek árai eddig is eltértek az állami húsipar áraitól -, mégpedig lefelé. A mi­nőségben is lényeges az eltérés, például a füstölt sonkának vagy a lángolt kolbásznak csak a neve azonos, az összetétele, élvezeti ér­téke viszont más. Hogy mennyire más, azt a fogyasztó dönti el, s szerencsére a mi termékeink igen kelendőek. Mi, illetőleg a hús­üzemet működtető gazdasági társulás megtudunk élni az általunk készített termékekből, még akkor is, ha alacsonyabb, vagy azonos áron adjuk el, mint az állami húsipar.- Egyébként a kisebb üzemekben jobban megfogható és nyo­mon követhető a száz forint termékre eső költség, azaz a rezsi, s ez töredéke annak, amit a mamutüzemekben kimutatnak. Vélemé­nyem szerint az óriási húsipari vállalatok hatalmas költségeket há­rítanak át a fogyasztóra, hisz nem lehetnek veszteségesek, s tehe­tik ezt addig, amíg az állam elviseli a nagyobb költségeket. Ezt egy olyan üzem, ahol kézzelfogható a tulajdonos, nem engedheti meg magának. A költségkimutatásokba a nagyvállalatoknál igen sok minden belefér, s ezt olyannyira magas szinten tudják művelni, hogy az adóhivatal még akkor sem képes nyomon követni, ha a pincétől a padlásig mindenki a költségkimutatásokat számolja. * Magyarázat, magyarázat hátán -, legfeljebb még az ár-bér spi­rálról nem beszéltünk. Azaz arról: miből fogjuk megvenni azt a húst, ami már most is drága? Pedig idős hentesek szerint: csak a leszúrt állat sikolya megy kárba... Az áremelésekkel szemben mi fogyasz­tók tehetetlenek vagyunk, s még idegeskedni sem érdemes, hisz a vérnyomáscsökkentő gyógyszer is meglehetősen sokba kerül... D. VARGA MÁRTA Kinek az érdeke? Felforrósodott hangulat a Garay téren Werner Jenő (balról) a taxisok érdekét, Szeleczki József a tanácsét próbálja vé­deni. Július 21 -én a szekszárdi Garay téren kisebb csoportosulás izgalmas „beszél­getésének” lehettünk tanúi. Történt, hogy a szekszárdi tanácstól a Budapest Bank megvásárolta azt az épü­letet, ami előtt a kereszteződésig ta­xiállomás található évtizedek óta. Mivel a banknak szüksége van a járda melletti területen saját parkolóra, amit biztonságtechnikai okokra hivatkozással kért, a tanács levélben tájékoztatta a Vo­lán, a Gabriel és a Hungária taxivállalato­kat a várható döntésről. Nevezetesen, hogy az említett terület­ről a taxisokat kitiltják, „hátrább” kény­szerítik. Az említett Garay téri megbeszélésen jelen volt a városi tanács műszaki osz­tályvezető-helyettese, Szeleczki József, a KIOSZ megyei titkárhelyettese, Sopo­nyai János, a bank képviselője, Ipacs Jó­zsef r. fhdgy. és természetesen 30-40 ta­xis. A tanács képviselője arra hivatkozik, hogy a területrendezési tervben nem rögzíthetnek olyan döntést, ami fennálló jogszabállyal ellentétes, és idetartozik a KRESZ is. Ugyanezt mondja a rendőrtiszt is, aki szerint bekövetkezett baleset esetén vizsgálni kell azokat a forgalombiztonsá­got károsan befolyásoló körülményeket is, amik a balesethez vezethettek. Ebben a kereszteződésben pedig nincs meg az előírt 15 méter a kereszteződéstől, így a taxiállomás itt nem „üzemelhet”. A rendőrhatóság eddig bizonyára sze­met hunyt, mert a taxiállomás eddig is azon a helyen volt, ahol a taxisok szeret­nék is ha maradna, vagy az elmúlt évtize­dekben nem volt ott baleset, így az emlí­tett körülményeket nem kellett vizsgálni. Lehetne azon vitatkozni, hogy kinek az érdeke a fontosabb a városi tanácsnak. A város lakosságáé, vagy azé a banké, amelynek a képviselői biztosan tudták, hogy az általuk megvásárolt épület előtt taxiállomás van. Mint megtudtam Szeleczki Józseftől, a taxisök ugyanannyit fizettek a területért, mint amennyit a bank fizet majd, a kü­lönbség csak annyi, hogy a bank elvállal­ta ateljes járdaburkolat felújítását isa ke­reszteződésig. A pénz pedig hatalom. A jelen lévő Soponyai János KIOSZ- képviselő erőteljesen érvel a taxisok mel­lett, mondván, hogy a tanács az 1986- ban elkészített, a Garay tér rendezését célzó terveiből semmit sem hajtott végre. Miután szemlátomást patthelyzet alakult ki, senki nem engedett, Soponyai János újabb tárgyalást indítványozott, amit a ta­nácsi képviselő a leghatározottabban elutasított. Nincs újabb tárgyalás, nincs megegyezés, nincs újabb egyezkedés. Az érdekeltek majd megkapják a tanács határozatát, ami nyilvánvaló, hisz a kikül­dött tájékoztató is erről szólt. A terület a banké lesz, ha tetszik a taxisoknak, ha nem. Ez a megbeszélés ezek szerint csak egyszerű tényközlés volt a tanács részé­ről.- A taxisok nem nyugszanak bele eb­be a döntésbe, megfellebbezik, és ha kell, akkor a legvégső eszközt is igénybe veszik - nyilatkozta Werner Jenő, a Hun­gária Taxi képviselője. * Cikkünk elkészülte után kaptuk a hírt Soponyai Jánostól, hogy hosszas vita után mégis patthelyzetet értek el, vagyis hétfőn reggel fél kilenckor a városi ta­nács épületében, az egyeztetés folytató­dik. M. I. Ősidők óta ezen a helyen volt a taxiállomás Ezekért a négyzetméterekért harcolnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom