Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-20 / 169. szám
1989. július 20. Képújság 3 Munkajog Megszokni vagy megszökni Munkahelyi érdekegyeztetés Azután, hogy a parlament megalkotta a sztrájkról szóló törvényt, számolni kell azzal, hogy a munkavállalók adott esetben élnek is e jogukkal. De mint oly sokan és oly sokszor hangoztatták, a sztrájk végső eszköz. A konfliktusok rendezésére sokkal alkalmasabb az egyeztető tárgyalások sorozata. Hogy ezt miként képzelik el ma a szakemberek, arról szól az alábbi írás. Ha ellentétek támadnak a munkaadó és a munkavállalók között, akkor ezeket valami módon fel kell oldani. Sőt korábban is fel kellett, amikor még nem volt sztrájkjog. S mivel a körülmények egy jogszabály becikkelyezésétől alapvetően még nem változnak meg, ezért gyakran ma is a régi metódusokat használják. Ami, mondanom sem kell, abból áll, hogy az ellentétek elsimítására kívülállókat kérnek meg, legtöbbször úgy, hogy egy magas beosztásban lévő funkcionáriust arra próbálnak rávenni, hogy szerezzen a vállalatnak az államtól különböző előnyöket, kedvezményeket, preferenciákat. Akkor aztán meg lehetett emelni a béreket, javítani a munkafeltételeket, megszüntetni a konfliktusokat. Nem jó a legmagasabb szint E módszerrel csak az a baj, hogy a helyi konfliktusokat is gyakran a legmagasabb szinten rendezi, aminek következtében olyan döntések születnek - merthogy nem ismerik pontosan a körülményeket - amelyek sem a munkaadónak, sem a munkavállalóknak nem jók. Nem egyszer megtörtént, hogy az ágazati szakszervezetek fogadatlan prókátorként avatkoztak be e vitákba, s vitték a szükségesnél magasabb fórumra a döntést. Azaz már akkor megszületett az ítélet, amikor a kérdésben a helyi szakszervezeti bizottság vagy a vállalatvezetés még nem is nyilatkozott. E meglehetősen paradox helyzetet igyekeznek most feloldani azzal, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős szakemberek kimunkálják a munkahelyi konfliktusok megoldására hivatott tárgyalások rendszerét. Mi történik a klasszikus esetben? A munkások valamilyen követelést támasztanak, ezt a vállalati vezetés nem fogadja el - például azért, mert a kezét megkötik a jogszabályok, vagy mert az igények teljesítésére nincs pénz, de még további okokat is lehetne sorolni -, mivel hogy ma már joguk van a dolgozóknak sztrájkolni, hát beszüntetik a munkát. Az elképzelések szerint ekkor indutbe az egyeztetési mechanizmus. A munkáltatónak és a helyi szakszervezeti bizottságnak asztalhoz kell ülnie, hogy kinyilvánítsák az álláspontjaikat. Ha nem tudnak megegyezni, akkor kerülhet csak eggyel magasabb szintre a békéltetés. Addigra nyilván azt is tisztázzák, hogy a követelések teljesítésére miért nincs mód. Hogy az akadályok jogiak, pénzügyiek, vagy más jellegűek-e. Háromfordulós egyeztetés A békéltetésben ekkor már részt vesz az illetékes középszintű szakszervezet, a Magyar Gazdasági Kamara megfelelő tagozata és természetesen a vitában álló felek. Közöttük megpróbálnak aztán az érdekképviseleti szervek közvetíteni. Ha megint nincs megegyezés, akkor jön a harmadik forduló: ilyenkor az Országos Érdekegyeztető Tanács kijelöl egy szakértői bizottságot arra, hogy ismét csak próbálkozzék meg a közvetítéssel. E testület tagjai között már ott találjuk az ÁBMH, az ágazati minisztérium, valamint a megfelelő munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek szakértőit is. Természetesen a békéltetésben részt vesznek a középszintű egyeztetés szereplői is. A bizottságnak 15 napon belül ki kell szállnia a helyszínre, ott vizsgálatot tartania, s majd ennek megfelelően javaslatot tennie az ellentétek elsimítására. Ha ezt az ajánlást nem fogadják el, akkor javasolhatják az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, hogy tűzze napirendjére az adott kérdést. Persze ennek elsősorban akkor van értelme, ha a megállapodás útjában valami olyasfajta jogszabály áll, amelynek fenntartása ma már nem indokolt. Az ÓÉT ilyenkor kezdeményezheti a jogszabály módosítását. Persze ha még ezek után sem sikerülne megegyezni, mégiscsak bekövetkezik a sztrájk. De hogy ez meddig tart, azt nem lehet tudni, hiszen folytatható addig, amíg a foglalkoztatottak belefáradnak a harcba, és mégiscsak felveszik a munkát. Mivel ma a legtöbb konfliktus a munkabérek miatt robban ki, nem érdektelen megvizsgálni azt, hogy ezen ellentéteket megelőzendő, miféle tárgyalásokat lehet folytatni. Nyilvánvaló, hogy ott akár holnap is elkezdődhetnek e megbeszélések, ahol megfelelő munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vannak. A megegyezések kritikus szintje a középszint. Ugyanis itt kell dűlőre jutniuk a Gazdasági Kamara és az ágazati szakszervezetek képviselőinek olyan fontos kérdésekről, mint a termelési ágon belüli minimális bérek, járadékok, pótlékok, természetbeni juttatások, a kívánatos üzemegészségügyi ellátás stb. E megállapodások figyelembevételével aztán vállalati szintű egyezkedések is folyhatnak már. Vannak azonban a társadalomnak olyan szegmensei, amelyekben az effajta tárgyalásoknak nincs esélye. Például az állami intézmények dolgozói hiába is követelnének bármit az igazgatótól, az képtelen lenne igényeiket teljesíteni, hiszen ehhez való eszközök nincsenek a kezében. Ilyen esetben az állam képviselőivel kell megegyezni. E tárgyalások akkor válhatnak azonban általánossá a gazdaságban és a társadalomban, ha sikerül megvalósítani a tulajdonreformot, és így pontosan látható, hogy a konfliktusok során ki kivel áll szemben. E reformok azonban megkövetelik az intézményi rendszer átalakulását, kiteljesedését is, ami keretéül szolgál a fentebb vázolt egyezkedéseknek. MEIXNER ZOLTÁN Komplex vállalkozásé a jövő Mérlegen a MUT-Vegyepszer Kft első félével (Folytatás az 1. oldalról.) A környező üzemekhez képest itt valóban jók a kereseti lehetőségek, de nagyon sok a munka, feszített a tempó, szigorúak a határidők. Meg jártak ők Ausztriában is, ahol semmivel sem dolgozik többet a melós, a fizetése mégis többszörös. Igaz, hogy volt kétszer bérfejlesztés, de ötször áremelés - mondják. Azonnal és keményen A megélhetéshez viszonyítva manapság valóban aligha lehet elegendő egy hegesztő vagy egy lakatos bére. Maradjunk ezért inkább a számoknál. A tamási MUT-Vegyépszer Kft-ben az átlagbér év végére 20-30 százalékkal lesz magasabb, mint egy évvel korábban, az osztrák-magyar vegyesvállalat létrejötte előtt. Igaz, hogy a szórás igen jelentős. Vannak, akik változatlan fizetségért dol- goz(gat)nak, s olyanok is, akik kétszeres összeget kapnak. Horváth István ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy a bérek alakításának három fő összetevője volt náluk. Egyrészt egy általános béremelés, de ennél arányaiban jelentősebb a vállalat szempontjából leghasznosabb dolgozók, illetve a költségek alakulására leginkább ható középvezetők bérének emelése. A teljesítménybérezés dominál: a dolgozónak tudnia kell, hogy adott munkáért mennyi pénz jár neki, s azt is, hogy ha nem megfelelően végezte dolgát, akkor azt azonnal és keményen szankcionálják - ami természetesen a fizetésben mutatkozik meg. Fél éve szokják az emberek a keményebb feltételeket. A kapuk előtt nem tolonganak a jelentkezők - „kényelmesek az emberek, inkább kevesebbet dolgoznak, kevesebb pénzért” - mondja Horváth István - igaz, hogy megválni is csak néhány dolgozótól kellett amiatt, mert nem vette föl a fordulatszámot A terv rugalmasan módosítható - túl is teljesíthető Nehéz volt az év eleji indulás. Más termé„Feszítettek a határidők...” - mondja Bakó Ferenc kék kerültek a rendelésállományba. Nem számíthattak arra, hogy pénzügyi nehézség esetén valaki mögöttük áll. Hitelt csak kezesek garanciavállalása mellett kapnak, pedig igen alacsony, mindössze 37 millió forintos forgóalappal kezdték működésüket, ebből is 10 millió devizában van, amihez nem nyúlnak hozzá. Azaz 27 millióval finanszírozzák az évi 300 milliós forgalmat. Összehasonlításként egy adatot árul el Horváth István: korábban csak az anyag- készletük 55 milliós volt „Nagyobb forgóalap tunyaságra, lassú forgásra, nagy készletekre adott volna lehetőséget” - mondja az ügyvezető. A szükség azonban mást diktált: napról-napra sakkozni az anyagvásárlással, a szállítók kiegyenlítésével, a vevőállomány figyelésével. Mindez sikerült. A féléves mérleg szerint időarányosan 15 százalékkal teljesítették túl a termelési, 20 százalékkal a nyereségtervüket s ezzel éves szinten 300 milliós árbevételre és 10 millió forintos nyereségre van kilátásuk. Az eredményekhez természetesen hozzájárulnak a vegyes vállalati létből fakadó előnyök Nehéz ugyanis jól „készletgazdálkodni” hiány mellett, de a MUT-Vegyépszer - azon túlmenően, hogy igyekszik a lehető legpontosabban előre kiszámolni, hogy mikor miből mennyire van szüksége szinte azonnal meg tudja vásárolni a szükséges anyagokat alkatrészeket. Az sem mellékes, hogy osztrák partnerük - szerződés szerint - a teljesítés pillanatában fizet Kedvező számukra, hogy - lévén a kft. 40 százalékban külföldi tulajdon - 5 évig mentesülnek a vállalkozási nyereségadó fizetése alól, külön engedély alapján pedig termékeik nagy része az általános forgalmi adó 0-kulcsos csoportjába soroltatott Más is profitálhatna belőle Sl, azaz a sárga irigység az, ami Magyar- országon a gazdaságot (is) igazgatja - hallom ma egyre több helyen. Tamásiban is. Az ügyvezető Audija - amit személyes használatra is, apportként hozott az osztrák partner a vállalkozásba - ma már talán kevéssé szúr szemet ha odaáll példáül az ABC elé. Hozott azonban - szerencsére - mást is a vegyesvállalat: teljesítménycentri- kusabb, piacorientáltabb termelést. A kft. dolgozói kezdik már érezni ennek a jelentőségét, a környezet még kevésbé.- „Olyanok mondják, hogy kiárusítottuk a vállalatot akik a vegyes vállalat mibenlétét sem tudnák megfogalmazni” - hallom. Pedig ehelyett azon lehetne gondolkozni, hogy más vállalatok, a város és intézményei hogyan tudnák kamatoztatni azt a pozíciót, amibe a MUT-Vegyépszer Kft. bekerült, s hogyan tanulhatnának azokból a keményebb feltételekből, amelyek alól hamarosan valószínűleg senki nem vonhatja már ki magát. * Kétszáz malterossiló megrendelésére van kilátás. Eldöntendő, hogy bonyolítón - külkereskedelmi vállalaton, netán külföldi cég ügynökén - keresztül, vagy annak kikapcsolásával lehet-e előnyösebb az üzlet.. Erősíteni kell a saját kereskedelmi tevékenységet.. Ütőképes tervezői stábot létrehozni... Kihasználni az osztrák partnertől kapott know-how-t ugyanakkor önálló szellemi termékekkel is megjelenni... Egyáltalán: olyan termékeket előállítani amibe szellemi termék is be van építve, s ezt aztán jó áron eladni... Vagyis: komplex vállalkozás! Ez a megvalósítandó cél a MUT-Vegyépszer Magyarországi Kft előtt ROSTÁS ILONA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az ipari tanulóknak a jövőben komolyan részt kell venniük a termelőmunkában Hiába az ebédidő, a munkások nem szívesen álltak szóba velünk A diákétkeztetést vizsgálta a NEB A diákétkeztetés helyzete Bonyhád város és környékén címmel tartott vizsgálatot a Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat előtt felmérést készítettek s három intézménynél elemezték a más-más formában zajló diákétkeztetést. A bonyhádi lll-as számú iskolában a helyi áfész, Aparhanton a művelődési központ keretében folyó gyermekélelmezést a központi konyha, míg a lengyeli általános iskolában tanulók élelmezését a mezőgazdasági szakközépiskola látja el. (Az áfész kimutatása alapján a 4 éve működő Ifjúság étterem nem volt gazdaságos, sőt 3 millió 284 ezres veszteséget termelt.) A vizsgálat célja volt, annak megállapítása, hogy az oktatási és gyermekintézmények milyen intézkedéseket tettek az áfésszel közösen a jelentkező igények kielégítésére, kor- szerűsödött-e az ételkínálat, s milyen fejlesztések várhatóak? Tizenhat napon át vizsgálódtak ez év májusában a három említett helyen. Kiderült, a lll-as iskolában a napközis ellátást igénylők száma egy év alatt 17,6 százalékkal csökkent, Aparhanton ez 1 százalék, míg Lengyelen négy. Okai a magas térítési díjakban, mennyiségi és minőségi panaszokban kereshetők, különösen Bonyhá- don. Az intézmények az étkeztetést zökkenőmentesen bonyolítják, a több turnusban ebédelők kényelmét nem mindenütt szolgálja melegítőpult (Lengyel). Eltérő a technikai eszközökkel való ellátottság, a gépesítettség általában megfelelő, de sok a kézi munka. Raktárgondok vannak az Ifjúság étteremben, s itt kevesellték a hűtőkapacitást is. Lengyelen étlapösszeállító bizottság működik, Aparhanton mintegy 35 féle ételt főznek, s kikérik a körzeti orvos véleményét is. Bonyhádon bevezették a szójaprogra- mot amit előszeretettel használnak de javarészt mirelit és konzerv alapanyagú étel van az étlapon. Sült tésztát nem találtak az ajánlatban. A községi intézmények jobban tudnak élni a helyi beszerzés lehetőségeivel, de ezt az Ifjúság étterem is alkalmazza. Az intézményekben nem jelentős a felnőtt étkezők száma. Áremelkedések hatására többször változtak a nyersanyagnormák, ami 1989. február óta 28 forint a napi háromszori étkezést igénybe vevőknél. A nyersanyagnormákat eltérő módon állapították meg Aparhanton 17,60 (63%), Bonyhádon 19,60 (70%). A térítési díjak megállapítása mindenütt helyes a diákoknál, Aparhanton a vendégek és a kötelező étkezők esetében ez szabálytalan volt. Azóta rendezték, a hátralékot befizették. Az étkezések lemondása hiányzásesetén bejelentéssel történik. A díjak be nem fizetése komoly gondokat jelent, a bonyhádi iskolánál összesen 1986 óta ez a hátralék közel 40 ezer forintot tesz ki. A gond a cigány tanulók esetében jelentős. Szülői munkaközösség csak Bonyhádon ellenőrizte a diákétkeztetést. Megállapítható, a gyermeklétszámok általában csökkennek, s ez tendenciának tűnik. A NEB megállapította: Bonyhád kivételével nem jelentett jelentős létszámcsökkenést a térítési díjak emelése, de Bonyhádon minőségi, mennyiségi problémákról is szól a jelentés. Javasolják, az étlapok összeállításánál vegyenek igénybe segítséget (szülők, tanárok), csökkentsék a kon- zervtermékek használatát. Aparhanton figyeljenek a jogszabályok betartására, ellenőrizzék a befizetéseket. Lengyelen jó az elképzelés, hogy a csak ebédet igénylőknek napközis foglalkozást biztosítanak.- SZS 1987/ 88 tanév 1988/89 t-inív III.sz.isk. Aparhant Lengydl III.sz.iski. Apa rhant Lengyel 1./ Az általános isk. 788 275 156 769 274 149 1-8 oszt. tanulók száma ossz.- ebből 1-4 osztályos 334 126 68 323 117 62 2./ Napköziben elhelye440 134 72 375 130 60 zett tanulók száma összesen:- ebből 1-4 osztályos 318 87 ' 35 243 83 37 3./ Az ételadagok száma összesen:/fő/ 719 232 72 592 219 61- ebből:s./napköziben étkezők száma: 493 134 67 346 130 57 b./csak ebédet i igénybevevők: 219 41 “ 197 34 " c./étk.kötelezettek 21 10 5 20 13 4 A vizsgálat statisztikai adatsora
