Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-12 / 136. szám
2 Képújság 1989. június 12. A megyei pártbizottság üléséről Aláírták az MSZMP és az EK megállapodását (Folytatás az 1. oldalról.) linszky Baráti Társaság) - a harmadik oldal részéről Berényi Ferenc (Münnich Ferenc Társaság), Gyurcsány Ferenc (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség), Kemény Csaba (Baloldali Alternativa Egyesülés), Kerekes Imre (Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége), Ku- korelli István (Hazafias Népfront), Kósá- né Kovács Magda (Szakszervezetek Országos Tanácsa), Soósné Dobos Mária (Magyar Nők Országos Tanácsa) szombat délután a Központi Bizottság székházában kézjegyével látta el az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodását az érdemi, politikai tárgyalások megkezdéséről. Az ünnepélyes aktust követően nemzetközi sajtótájékoztató kezdődött. Bevezető nyilatkozatában Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára a társadalmi szervezetek és tömegmozgalmak nevében üdvözölte az előkészítő szakasz lezárását, azt a megállapodást, amely lehetővé teszi az érdemi tárgyalások megkezdését. Ugyanakkor rámutatott: a közvélemény által joggal igényelt eredmény eléréséhez további erőfeszítések szükségesek. A harmadik oldal elutasít minden olyan értelmezési törekvést, amely a társadalmi szervezetek és mozgalmak tárgyalási jogát másoktól származó engedménynek tekinti. Mint mondta, e szervezetek megítélése Szerint az érdemi tárgyalások lehetőségének megteremtésében minden résztvevőnek szerepe van és a harmadik oldalon helyet foglalók önmérséklete és politikai érettsége jelentős mértékben hozzájárult a konpromisszum megkötéséhez. Hangsúlyozta, hogy egyenrangúságuk megkérdőjelezése a tárgyalás bármelyik szakaszában felboríthatja az előzetes konszenzust. Elmondta: egyezséget kötöttek abban, hogy a politikai intézményrendszer átalakításának kérdéseiben a Hazafias Népfront, a gazdsági és szociális válság kezelésében pedig a SZOT közvetíti a szervezetek álláspontját. Tölgyessy Péter, az Ellenzéki Kerékasztal képviseletében nagy sikernek minősítette az aláírást, és fontos feltételnek a demokratikus átmenethez. Véleménye szerint ez felvillantja a reményt a magyar nemzet számára, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből tárgyalások útján eljuthasson a szabad választásokhoz. Hangsúlyozta: az ellenzék soha sem akart a nép felett egyezkedni, s a mostani tárgyalásoknak sem az a célja, hogy osztozkodjanak a különböző miniszteri tárcákon, a parlamenti helyeken, hanem az, hogy az ország kifejezhesse valódi akaratát. Az ellenzék célja a tárgyalásokon, hogy politikai döntések szülessenek, egyebek közt a párttörvényről, a választójogi törvényről és további más sarkalatos törvényről. Fejti György, az MSZMP KB titkára fontos eseménynek minősítette az érdekegyeztető tárgyalások technikai előkészítésének lezárását és az érdemi munka megkezdését. Emlékeztetett arra, hogy jelentős nézetkülönbségeket kellett áthidalni. Biztató jel a jövöre nézve, hogy ez sikerült. A tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha a három egyenrangú partner a nemzet érdekeiért kíván cselekedni. Az MSZMP nem a nézetkülönbségekre, hanem a közös pontokra kívánja a figyelmet fordítani. Érdekazonosság van abban, hogy a legfontosabb a mai társadalmi, gazdasági, poliitikai válságból való kiút megtalálása. A tárgyalófeleknek abban kellene versenyeznie, hogy ki tud jobb elgondolásokat ajánlani e válság kezelésére. Egyetértés van abban is, hogy az átmenetnek békésnek kell lennie, el kell kerülni a társadalom destabilizálódását. Meg kell keresni a kompromisszumokat a nézetkülönbségek ki- egyenlítésére. Szólt arról is, hogy a most megkötött megállapodások a politikai megegyezésre irányulnak, de a tárgyalások részét képezi azoknak a törvényeknek az elfogadása is, amelyek a demokratikus átmenetet segíthetik elő. Az újságíróknak kiosztották az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást. Ebből kitűnik: az egyenrangú tárgyaló felek elfogadják, hogy a hatalom alapja a népfelség. A szuverenitást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki. A közakaratnak előzetes megkötöttségek nélkül szabad választásokon kell megnyilvánulnia, amelynek eredménye mindenkit kötelez. Az okmány azt is rögzíti, hogy a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes módon történhet. Egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet a fegyveres testületek felett. A tárgyalások célja olyan politikai jellegű megállapodások kialakítása, amelyekhez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei. A tanácskozás azonban nem gyakorol közvetlen közjogi funkciókat. Abban is megállapodás született, hogy a tárgyalások ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját. A politikai megállapodásokat valamennyi tárgyaló fél saját szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, a megállapodások érvényre juttatását pedig minden rendelkezésre álló politikai eszközzel biztosítja. A tárgyaláson részt vevő mindhárom felet azonos jogok illetik meg a konszenzus formálása során. A partnereket egy- egy szóvivő képviseli. A megállapodás azt is rögzíti, hogy a társadalmi szervezetek és mozgalmak bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az Ellenzéki Kerékasztal kompromisszumos javaslatként fogadta el azzal, hogy kinyilvánítják támogatásukat az MSZMP és az EK megegyezésre jutásában, s e folyamat aktiv részesévé kívánnak válni. Kérdésekre válaszolva elmondották, hogy az első plenáris ülés június 13-án, kedden 17 órakor a Parlament vadásztermében kezdődik Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének részvételével. Erről a televízió helyszíni közvetítést ad. Fejti György azt is elmondta, hogy a kormányzat politikai és gazdasági szakértői is részt vesznek a bizottságok munkájában. Még vita van a politikai és a gazdasági csomag tartalmáról. Szerinte mindkét kérdés egyformán fontos, mert nemcsak a politikában, hanem a szociális szférában is robbanásveszély fenyeget, ha a válságot nem sikerül kezelni. Tölgyessy Péter elmondta, hogy az EK, szemben az MSZMP-vel, nem két, hanem hét albizottság felállítását látja szükségesnek. Ezek közül az egyik foglalkozna a gazdasággal, de főleg a stratégiai kérdésekkel, a többi a politikai kérdéseket tárgyalná. A napi konfliktusok kezeléséről a Független Szak- szervezetek Demokratikus Ligája, amejy akárcsak az EK-ban, a mostani tárgyalásokon is megfigyelőként vesz részt, a kormánnyal tárgyalna. Kósáné Kovács Magda hozzátette, hogy a több mint négymillió taggal rendelkező SZOT nagy hangsúlyt kíván helyezni a gazdasági problémákra, ugyanakkor a politikai kérdések megvitatásában csak megfigyelőként venne részt. Az MTI kérdésére az MSZMP delegációjának személyi összetételéről Fejti György annyit árult el, hogy a várhatóan háromtagú tárgyalócsoportot Grósz Károly vezeti, s tagja lesz az egyik államminiszter is. Az EK még nem tudja, hogy 9, vagy 18 főnyi delegációval képviselteti magát a plenáris üléseken. Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy a politikai tárgyalásokat jó lenne felgyorsítani, hogy a párttörvényről, az alkotmány és a BTK módosításáról június 27-ig megállapodás szülessen. Ugyanis akkor kerülnének ezek a törvénytervezetek a parlament elé. Utalt az aláírt megállapodásnak azon pontjára, amely kimondja, hogy a törvény- alkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. Arra a kérdésre, hogy a parlament, amelyben többségben vannak az MSZMP tagjai, elfogadja-e majd a politikai tárgyalásokon hozott döntéseket, Fejti György elmondta, hogy az MSZMP közvetett eszközökkel kívánja a közös akaratot érvényesíteni. Elhangzott az is, hogy az érdemi tárgyalásoknak legkésőbb a választásokig be kell fejeződnie. A választások időpontja is a megbeszéléseken dől majd el, de nagymértékben függ attól is, hogy az ellenzék mennyiben tanúsít önmérsékletet a jelenlegi kormánnyal szemben. Ha sorozatosan kétségbe vonja intézkedéseit, akkor valószínűleg hamarabb lesz szükség választásokra - mondta az MSZMP KB titkára. Egy kérdésre válaszolva Tölgyessy Péter kifejtette, hogy az EK felelősséget érez a gazdasági válság miatt, de arra nem vállalkozhat, hogy kormányzati hatalom nélkül részt vállaljon a döntések végrehajtásában. Fejti György megjegyezte: nem érti, hogy az EK hogyan lehet egyidejűleg a politikai kérdésekben kompetens, a gazdasági problémákban pedig nem. Mint mondta, a destabilizáció nemcsak a politikában, de a gazdaságban is nagy probnlémákat okozhat. Végezetül a KB titkára arról szólt: a tárgyalások során a nézetkülönbségek talán fennmaradnak, az MSZMP-nek azonban nem érdeke, hogy a megbeszélések holtpontra jussanak. Az EK szóvivője azt hangsúlyozta, hogy egyik fél sem tudja a másik nélkül megoldani a politikai és a gazdasági válság kezelését. Közéleti hírek Soron következő ülését június 14-én, szerdán délután négy órakor tartja az MSZMP Bony- hád Városi és Városkörnyéki Reformköre a bonyhádi Perczel utca 9. szám alatti (gyógyszertár emelete!) kis tanácsteremben. A reformkor minden érdeklődőt tisztelettel vár. * Az MSZMP szekszárdi tagsága folytatja lakóterületi találkozóinak sorát. Tizenharmadikán kedden négy tanácstagi körzetben beszélgetnek arról, hogy mit tartalmazzon a városi választási program. A 20-as és a 28-as körzetben élők 18.00 órakor az V-ös iskolában, ugyanebben az időpontban a Mikes utca 24. szám alatti párthelyiségben a 42-es és a 49-es körzet párttagjai tartanak összejövetelt. (Folytatás az 1. oldalról.) ramtervezetet másképp nehezen lehetett volna megvitatni. Az első titkár ekkor szent ígéretet tett, hogy soha többet eny- nyi írásos anyagot... Nos, az ígéretet most beváltották a tisztségviselők: a testületi tagok mindössze a meghívót kapták kézhez, amely a javasolt napirendi pontokat tartalmazta, és egy 16 soros indoklást, miért is vált szükségessé a megyei párt- bizottság összehívása. Milyen témák szerepeltek a szombati ülés napirendjei között? A helyi és az országos pártszavazások lebonyolításáról, az MSZMP elnökének, főtitkárának pártszavazás útján való választásáról szóló vitaanyag megtárgyalása, a kongresszusi előkészületekkel és a helyi választási programok készítésével kapcsolatos feladatok megbeszélése, és a párt belső helyzetének megvitatása. A „különfélék” címszó alatt összefoglalt témák sem voltak kevésbé izgalmasak: vélemények a kínai helyzetről, vagy az utóbbi időszakban alakult mozgalmakról, platformokról, tagdijfizetésről, a Tolna Megyei Ellenzéki Kerékasztallal folytatott tárgyalásokról. Már a napirendek is sugallták azt, amit a megyei pártbizottság tisztségviselői a meghívóhoz csatolt levélben megfogalmaztak: aktuálisak ezek a témák, a feszült belpolitikai helyzet miatt meg kell vitatni, önálló álláspontot kell kialakítani és azokat következetesen képviselni. A csaknem hatórás vita igazolta a tisztségviselők kezdeményezését és mellesleg azt is, hogy nem szükséges ilyen esetben írásos anyag. A legjobb „előterjesztők”, az igazi vitát kiváltók, az állás- foglalásra késztetők a társadalomban zajló és a párttagokat, a lakosságot is foglalkoztató valóságos folyamatok. A pártszavazásról szóló napirend vitájában résztvevő 14 hozzászóló mindegyike támogatta a pártszavazás intézményének bevezetését, amely a párttagság igényével is találkozik. Lehetővé teszi, hogy minden lényeges kérdésben véleményt mondjon a tagság. Különösen jelentős és támogatandó a helyi pártszavazás lehetőségének biztosítása, mégpedig megkötések nélkül. A helyi testületek döntési önállóságát és ezzel együtt döntési felelősségét kell ebben is érvényesíteni. Milyen kérdések eldöntésére alkalmas a pártszavazás? - vetődött fel a vitában. Többek között a bizalmi szavazásra, kényszerítő eszköz lehet egy-egy téma újragondolására, igen-nem válaszadással eldönthető kérdésekre - sorolták a hozzászólók. Határozott álláspont alakult ki abban, hogy mire nem alkalmas a pártszavazás. A testület elutasította azt az elképzelést, hogy párttestületek vezetőit, nevezetesen az MSZMP elnökét és főtitkárát ilyen módon válasszák meg. Semmi nem indokolja, sőt, veszélyes, ha a párt tisztségviselőit a testület fölé emeljük, legitimebb- nek tüntetjük fel, mint a testület többi tagját. Indokolatlanul különleges rangot adunk ezzel. A megyei pártbizottság ezért egészében elvetette az MSZMP Központi Bizottságának az elnök és főtitkár pártszavazás útján való megválasztásáról szóló javaslatát. Kik vehetnek részt a pártszavazáson? A nyilvántartott, vagy a tagdíjfizető tagság? A testület az előbbi mellett voksolt, hiszen a tagdíjat nem fizető párttagról a pártalapszervezetek az okokat mérlegelve egyébként is dönthetnek. Arról is élénk vita folyt, hogy a pártszavazáson leadott szavazatok alapján mi tekinthető elfogadott vagy elvetett javaslatnak. A vitaanyag két változatot kínált. Az egyik szerint az adott területen nyilvántartott párttagok több mint felének kell támogatni vagy elvetni a javaslatot. A másik variáció a nyilvántartott párttagok legalább kétharmadának részvételéhez kötött pártszavazáson leadott szavazatok több, mint feléhez kötötte a kérdés elfogadását vagy elvetését. A testület tagjainak többsége az első szigorúbb variációt támogatta, amely a párttagságtól nagyobb aktivitát is kíván. Megjegyezve azt is, hogy a szavazást elrendelő testület felelőssége, hogy a pártszavazás eredményét miként értékeli. Hiszen véleménynyilvánítás az is, ha a párttagok közül sokan nem szavaznak: nyilván érdektelen volt számukra a javaslat. Az is mérlegelendő lehet, ha a javaslat nem kapja meg a minősített többséget: nem biztos, hogy a javaslat elvetését jelenti. Egyértelmű volt a testületi tagok véleménye a pártszavazás nyilvánosságáról: a részeredmények, illetve végső eredmény azonnali nyilvánosságra hozatala mellett szavazott a megyei pártbizottság. Abban, hogy mikor kötelező a pártszavazások elrendelése, a testület egyetértett a vitaanyagban szereplő javaslattal: ha az érintett területen nyilvántartott párttagság 10%-a, illetve a kezdeményezési jogú testületek 40%-a támogatja. Kiegészítették azonban azzal, hogy ez alatti arányok esetén is helyi döntés alapján legyen elrendelhető a pártszavazás. A testületi ülésen szóvá tették azt is, nem jó, hogy a pártszavazás intézményét külön, a szervezeti, működési szabályzattól függetlenül vitatjuk, mivel több biztosítékát a működési szabályzat más pontjainál kell megfogalmazni. A kongresszusi előkészületek kapcsán szó esett a pártkongresszus időpontjáról. A hozzászólók egy része a kongresszuson elvégzendő feladatok nagyságrendjéből kiindulva az október végi időpont mellett érvelt, mig mások - és a szavazás során kiderült, hogy a többség - a kongresszus mielőbbi, legkésőbb szeptember végi ösz- szehívását támogatta. Az indok: nem lehet már sokáig várni, mert a párt szétesik. Eszmecsere folyt arról is, hogy milyen felépítésű legyen majd a leendő központi párttestület. A megyei pártbizottság indítványozta, hogy a Központi Bizottság dolgoztassa ki a választmányi rendszerről szóló elképzelést. A megyei pártbizottság a KB júniusi ülését követően dönt a kongresszusi felkészülés megyei feladatairól. A küldöttek kiválasztása kulcskérdés, fontos, hogy legitimitásukat biztositó módon a tagság akaratának megfelelően válasszák meg őket. Ezért a küldöttek megválasztásának általános szabályzásáról döntsön csak a Központi Bizottság, és a területi pártbizottságok legyenek jogosultak a módszerek meghatározására. A párt belső helyzetének megvitatásában a jelenlévők többsége szót kért A vita következtetéseit, a testület állásfoglalását a Központi Bizottsághoz intézett nyílt levélben fogalmazták meg, amelyet lapunk I. oldalán olvashatnak. Ez a levél tartalmazza a megyei pártbizottság álláspontját Nagy Imre és társai megítéléséről, a kínai helyzethez és a különféle mozgalmakhoz, platformokhoz való viszonyát is. Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatban döntött a testület abban, hogy június 16-án a párt épületeire, intézményeire tűzzék ki a nemzeti és a gyászlobogót. Kezdeményezték, hogy más szervek és szervezetek is csatlakozzanak ehhez az indítványhoz. A testület - pártalapszervezetek kezdeményezésére - foglalkozott a Politikai Bizottság 1988. december 13-i határozatával, amely az újjá nem választott párttisztségviselők helyzetének rendezéséről szól. A megyei pártbizottság kezdeményezte e határozat hatálytalanítását, mivel a párt helyzete, anyagi állapota nem teszi lehetővé a határozat végrehajtását Javasolták azt is, hogy a munkaviszony megszüntetése a választott funkcióban dolgozók, illetve a meg nem választottak esetében is felmondással történjen. A felmondási idő és a felmondás módja pedig feleljen meg a Munka Törvénykönyvben meghatározott általános szabályozásnak. A megyei testület - szintén a pártalapszervezetek indíttatására - javasolta a Központi Bizottságnak, gondolja újraatagdijak további csökkentését és azt is, hogy a tag- díjbevételek meghatározott hányada az alapszervezeteknél maradjon. Döntés előtt ezt a kérdést teljes körű pártvitára kell bocsátani. KAMARÁS GYÖRGYNÉ A lakosság szolgálatában Közbiztonsági és közlekedési járőrök megyei értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) őrök munkamódszerein, viselkedésén keresztül nyilvánít véleményt a belügyi szervekről, hiszen ők vannak leginkább reflektorfényben. Ugyanakkor azt”is érzik, hogy az utóbbi időben a társadalmi kritika célpontjaivá váltak, s el kell ismerni, hogy ez az állomány egyes tagjaiban határozatlanságot, bizonytalanságot váltott ki. Hiszen volt rá eset, hogy olyankor sem intézkedtek, amikor arra szükség lett volna, természetesen az effajta magatartás csak kedvez a bűnözésnek. Előfordultak törvénytelenségek, amikor az állomány tagjai túllépték a jogos intézkedés határait. Ez nem az egész belügyi apparátusra jellemző, hanem egyes személyek túlkapása, s ellenük a törvény szigorával fel is léptek, indokolt esetben el is távolították őket beosztásukból. Örömmel állapították meg, hogy megyénkben az utóbbi években a rendőri eljárás során kirívó törvénysértés nem történt. Mint bármelyik munkaterületen, fegyelemsértések itt is előfordulnak, de nagyon szigorúan fellépnek azokkal szemben, akik lejáratják az egyenruhát. Többen kifejezésre juttatták, hogy az alkalmassági követelményeket szem előtt tartva meg kell szabadulni attól, aki nem odavaló. Itt szóba került nemrég a fővárosban brutális módon meggyilkolt Bukszár Tibor főtörzsőrmester esete is - természetesen az egész rendőrtársadalom gyászolja őt, de vajon sor került vol- na-e a tragédiára, ha sorozatos italozásai miatt már korábban eltávolították volna munkaköréből?- Nagyon kedvezőtlen tárgyi feltételek között dolgozunk, ebben a helyzetben vajon helyes volt-e a költségvetésünk megnyirbálása? - vetette fel az egyik felszólaló. Dr. Takács Sándor rendőr alezredes, a Kaposvári Katonai Ügyészség helyettes vezetője kifejtette, miszerint az intézkedéseknél továbbra is szükséges a határozott fellépés, de szigorúan betartva a szolgálati szabályzat előírásait. A gondok között szerepel a létszámhiány, sajnos, jelentősen csökkent a hivatás társadalmi presztízse. Rendörállamból a jogállam felé haladunk, s ezzel együtt itt is tapasztaltuk a szemléletváltozást: a közbiztonsági járőr is egyre jobban érzi, hogy nem a hatalom letéteményese, hanem elsősorban az állampolgár szolgálatában áll.- km -
