Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-10 / 135. szám
MSZMP-egyiittműködés a régióban it, ....lé. - HU.**, Lm. » XX XIX. évfolyam, 135. szám ÁRA: 5,30 R 1989. június 10., SZOMBAT Egyeztetni négy megye pa——WBWBWlMHiüf 1 IIWRBTBBMIWffWBMI IMmWBWlBllimMTflWin™ platformját Az élet nagyon sokszor azt diktálja, hogy a területi szerveződés és együttműködés hatékonyabb legyen, mint korábban. E gondolat jegyében hívta meg Jánosi György, a megyei pártbizottság első titkára Baranya, Fejér és Somogy megye pártbizottságainak vezetőit Szekszárdra, az együttműködés kereteinek megbeszélésére. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy Imre és társai személyi biztonságát írásban garantálta az akkori kormány A Legfőbb Ügyészség közleménye A Legfőbb Ügyészség befejezte a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntetőügy rendelkezésére álló iratanyagának vizsgálatát A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maiéter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa előtt törvényességi óvást emelt'amelyben a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozza. A feltárt tények és adatok értékelése a következő lényegi megállapításokra adnak alapot: 1. Az ügyben eljárt hatóságok sorozatosan és súlyosan szegték az akkor hatályos Büntető Perrendtartás garanciális rendelkezéseit, különösen az eljárás alá vont személyek szabadságának és védekezési jogának törvénysértő korlátozásával. 2. Az eljárás egyoldalúan főleg a terhelőnek vélt adatok összegyűjtésére és fel- használására korlátozódott, a bűnösség cáfolására alkalmas bizonyítékok beszerzését elmulasztották, vagy azokat nem a súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően vették figyelembe. 3. A nyomozás ügyészi felügyelete során a törvénysértések és mulasztások megakadályozására intézkedés nem történt, a vádemelés pedig megalapozatlan és törvénysértő volt. 4. Az eljárás bírósági szakaszában súlyosan megsértették a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának megalakításakor is irányadó perjogi szabályokat, a tárgyalás folyamán pedig a nyilvánosság és a közvetlenség elvét is. 5. Az ítélet megalapozatlan, mert a mentő körülményekre vonatkozó indokolt bizonyítási kérelmek elutasítása miatt az ügy nincs kellően felderítve, számos ténymegállapítás hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve a bíróság egyes tényekből más tényekre helytelenül következtetett. 6. A büntetőeljárás szabályainak súlyos megsértése és a védekezési jog korlátozásával is összefüggő megalapozatlanság az eljárás megismétlését nem teszi szükségessé, mert az ítélet így sem tartalmaz olyan megállapítást, amely megfelelne az akkor hatályos büntetőjogszabályok által meghatározott bármilyen bűncselekmény ismérveinek. A bíróság tehát az anyagi büntetőjog szabályait is megszegte, amikor helytelen jogi indoklással bűnösséget állapított meg és büntetést szabott ki. 7. Az eljárt hatóságok nem tulajdonítottak jelentőséget az ügy egyik lényeges nemzetközi jogi vonatkozásának sem. Azok az eljárás alá vont személyek, akik 1956. november 4-ét követően a budapesti jugoszláv nagykövetség épületében tartózkodtak, védekezésül arra is hivatkoztak, hogy személyi biztonságukat kormányközi egyezmények garantálták. Már ekkor elegendő adat utait arra, hogy ez az állítás megfelelhet a valóságnak. Ennek ellenére a büntetőügyben eljárt hatóságok kísérletet sem tettek a büntethetőség szempontjából alapvető fontosságú dokumentumok beszerzésére, hanem az említett - meg nem cáfolt - védekezést indokolás nélkül figyelmen kívül hagyták. A Magyar Népköztársaság „Külügyminisztériuma által a Legfőbb Ügyészség részére most átadott és a törvényességi óváshoz csatolt okiratok azonban megerősítik, hogy a jugoszláv kormányjavaslatára a magyar kormány 1956 novemberében írásbeli biztosítékot adott a budapesti jugoszláv nagykövetségen tartózkodó Nagy Imrének és társainak személyi biztonságáról, és leszögezte, hogy velük szemben múltbeli cselekedeteikért semmiféle megtorlást nem szándékozik alkalmazni. Ezeket a személyeket tehát a nemzetközi jogon alapuló személyes mentesség illette meg, amely az akkor hatályos jog - a Büntető Törvénykönyv Általános Részéről szóló 1950. évi II. törvény - 7. paragrafusának helyes értelmezése szerint büntethetőségük akadálya volt. 8. Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert ő 1957. december 21. napján, tehát még a nyomozás befejezése előtt meghalt. A büntetőeljárás vele szemben is alaptalan és törvény- sértő volt. Ennék tényét a törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség külön határozatban állapította meg. (MTI) Németh Miidós és Pozsgay Imre találkozója Hans-Dietrich Genscherrel Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a magánlátogatáson hazánkban tartózkodó Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét és Wolfgang Mischnicket, az FDP parlamenti csoportjának elnökét. A magyar kormányfő tájékoztatta a vendégeket hazánk belpolitikai helyzetéről. Eszmecserét folytattak az országunk előtt álló gazdasági feladatok eredményes végrehajtásának lehetőségeiről. Áttekintették Magyarországnak az európai gazdasági integrációs folyamathoz való viszonyát is. A vendégek a nap folyamán találkoztak Pozsgay Imre államminiszterrel is. Megbeszélést folytattak a magyar belpolitikai élet eseményeiről, valamint a közös európai ház felépítésével összefüggő kérdésekről. A megbeszéléseken részt vett Horn Gyula külügyminiszter, Horváth István, Magyarország bonni és dr. Alexander Arnot, az NSZK budapesti nagykövete. Partnereket vár a Magyar Népfőiskolái Társaság A Magyar Népfőiskolái Társaság fél éve tekinthető önálló jogi személynek. Neiti volt könnyű korábban, a 80-as évek elején a különböző népfőiskolái kezdeményezéseket végigvinni, s elfogadtatni a helyi politikai és közművelődési erőkkel, vezetőkkel. (Folytatás a 3. oldalon.) Gyulaj válik Géppel írt, formailag tökéletes beszámoló. A sorok közt fel-felbukkanó nyelv-' tani hibákat, úgy tűnik, készakarva helyezték el. A feladó valószínűleg viszonylag iskolázatlan ember látszatát akarta kelteni. Szavai szerint törvénysértő volt a pár nappal előbb lezajlott gyulaji helyi szavazás a község elválásáról. (Folytatás a Tolnatáj 1. oldalán.) KiszczakWalesa egyezkedés Csütörtökön a késő éjszakába nyúló- maratoni tárgyalás lett az egyeztető bizottság két órásra tervezett üléséből. Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke és Czeslaw Kiszczak belügyminiszter vezetésével nyolcórás^uzavona után megállapodás született arról, hogy az országos listán kibukott koaliciós jelöltek (33 a 35 nevező közül) helyét a lengyel Államta- 1 nács konkrét döntésének megfelelően ^ mégis betöltik a koalíció jelöltjeivel. így az Alsóház létszáma meg fog felelni az alkotmánynak: 460 fős lesz, és fennmarad a kerékasztalnál elfogadott mandátumarány. A koalíció 65, a Szolidaritás 35 százalékkal rendelkezhet majd. Király Béla Budapesten Megérkezett Budapestté pétiteken Király Béla, aki az 1956-os felkelés idején a Nemzetőrség parancsnoka, s Nagy Imre közvetlen munkatársa volt. A ma 77 esztendős Király Béla részt vesz Nagy Imre és mártírtársai június 16-i temetésén, s beszédet mond a Hősök terei gyászszertartáson. Hegedűs B: András, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága titkára elmondta, “hogy a TIB meghívására Király Bélán kívül más olyan külföldön élő magyarok is Budapesten tartózkodnak már, akik részt vettek az 1956-os forradalomban. Kopácsi Sándor, aki a népfelkelés idején Budapest rendőrfőkapitánya volt, hétfőn érkezik meg. Az iskolák többségében egyelőre marad az orosz nyelv Az orosz nyelv szeptembertől nem lesz kötelező az általános- és középiskolákban, az oktatási intézmények - mérlegelve körülményeiket és lehetőségeiket - a választható idegen nyelvek közé sorolhatják - jelentette be Glatz Ferenc művelődési miniszter. A tárca tájékoztatója szerint az orosz oktatásának fakultatívvá válásától azt remélik, hogy az nemcsak a \ közhangulatban jelent majd kedvező változást hanem a valódi nyelvtanulásban is. (Folytatás a 3. oldalon.) Ünnepi küldöttgyűlés Tengelicen Tücsök után a hangya évei következnek a tücsök évei után most a hangya évei következnek. Végezetül megköszönte a tagtársainak és a munkát segítő párt, állami és más társadalmi szerveknek, hogy a ten- gelici Petőfi Termelőszövetkezet hosszú Hatodszor kiváló a Petőfi Téesz Négy évtizeddel ezelőtt Tengelicen is megalakultak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoportok, a mai Petőfi Téesz jogelöd)ei. Ünnepi küldöttértekezletet tartottak tegnap a helyi művelődési házban, az évforduló alkalmából. A kiadott programnak megfelelően gyülekeztek a szövetkezet küldöttei és a meghívott vendégek, közöttük Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója, az MSZMP KB tagja, Tamás Ádám a Tolna Megyei Tanács elnöke, Barsi Mihály, a Termelőszövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének titkára, valamint a politikai és társadalmi szervek Paks városi és helyi képviselői. A Himnuszt a paksi munkáskórus előadásában hallgatták meg az ünneplők, majd az 1950-es éveket bemutató filmet nézhették meg. Buják Imre, a termelőszövetkezet elnöke megemlékező tájékoztatót adott, az elmúlt 30-40 évről, különösen hangsúlyozva az 1988. esztendő munkaversenyének eredményéL-amely arwujogosi- totta a szövetkezetét, hogy ezen a küldöttgyűlésen Tamás Ádám megyei tanácselnöktől átvehették a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Buják Imre emlékeztetett a történeti áttekintésében a negyven évvel ezelőtti eseményre, amikor a volt Csapó-birtokon III. típusú téeszcsoportot alakított akkor 17 tag. Az évtizedek gazdálkodásában eddig a legnagyobb sikert az 1988. esztendőnek tulajdonítják. A szövetkezet 830-dolgozója 434-millió forintos árbevétellel 82,5 millió forintos eredményt ért el. A jövővel kapcsolatban a parlamenttől, kormánytól olyan törvényalkotó tevékenységet várnak, melyben agrárgazdasági érdekeik tükröződnek, és nagyobb önállóságot biztosítanak a gazdasági szereplőknek. Önmaguk részére azt fogalmazta meg az elnöki beszámoló, hogy az eddiginél nem többet, hanem hatékonyabban kell dolgozni. Olyan szövetkezetét akarnak, mely piacon tud maradni, a tagságnak életteret és tisztességes megélhetést biztosítva. Úgy értékelte a helyzetet, hogy idő után, most hatodik alkalommal ismét elnyerte a Kiváló Szövetkezet címet. Az ünnepi küldöttgyűlésre meghívták azt a negyven alapító tagot is, akik közül most tizenöten vettek át munkahelyi kitüntetést eddigi tevékenységük elismeréseként. Györki István miniszteri dicséretet kapott, Bornemissza István, a TÖT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesült. Az ünnepséget a Szózat hangjaival zárták. decsi - ótós Buják Imre téeszelnök az oklevéllel Az egykori alapitó tagok ma emlékezők
