Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-17 / 141. szám
6 NÉPÚJSÁG 1989. június 17. Tombolanyeremények 150 ezer forintért Júliusban jubilál a kerékpáros Gemenci Nagydíj Már megszoktuk, ha július, akkor Gemenci Nagydíj nemzetközi országúti kerékpárverseny, s ha szekszárdi kerékpárverseny, akkor egyúttal tombola is. Július 14-16. között immár 15. alkalommal rendezik meg a nemzetközi versenynaptárban is szereplő Gemenci Nagydíjat. Önmagában az a tény, hogy több nemzet fiai versenyeznek a legjobb „kerekes” címért, érdeklődésre és nagy várakozásra ad okot. A szervezőbizottság ezt a várakozást fokozni kívánja, azaz a háromnapos verseny eredményhirdetését követően július 16-án 18 órakor Szekszárdon a sportcsarnokban értékes nyereményeket sorsol ki 150 ezer forint értékben. A szerencse előfeltétele, hogy ki-ki vállalkozó kedve alapján vásárolja meg a sorsjegyet. Egy tombolajegy ára 20 forint, ami az utcai, valamint a megye gazdálkodóegységeinél kifüggesztett plakátokon feltüntetett helyen - közel 110 helyen a megyében - megvásárolható. Természetesen a kerékpárosverseny ideje alatt az utcai árusoknál folyamatosan is megvásárolható lesz. A sorsolást közjegyző jelenlétében bizottság vezeti. A nyertes tombola sorszámokat július 18-án a sorsolás helyszínén megismerhetik, továbbá a Tolna Megyei Népújság július 20-i számában olvashatják. Akik a tombolajátékban részt vesznek, a verseny eredményhirdetését követően - tehát a sorsolás után - azok átvehetik a Szekszárd Skála Áruház kirakatában is látható - 26 Tolna megyei gazdasági egység által felajánlott- nyereményeket. Akik ezt elfoglaltságuk miatt nem tehetik meg, azok két hónapon belül a Tolna Megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet (Szekszárd, Rákóczi u. 13. sz.) raktárában 8 órától 13.30-ig átvehetik. Az alábbiakban közöljük a nyereményeket és a felajánlókat. Benotto Mountain Bike kerékpár- Szekszárdi Áfész, Skála Áruház. Kétszemélyes jugoszláviai tengerparti üdülés (aug. 5-11.) - IBUSZ Utazási Iroda, Szekszárd. Személyi számítógép - COLOR Ipari Szövetkezet, Dombóvár. Rádiós magnó - Szekszárdi Spartacus SK. Lakásfestés, mázolás, tapétázás, 10 ezer Ft-ért - TÉKISZ Épületkarbantartó Kissz., Tolna. Egy gépkocsi alvázvédelme - Gép- és Műszeripari Szöv., Tolna. Kézi szövőszék - Spirál Vegyesipari Kisszöv., Gyönk. Kristálykészlet - Szekszárdi Spartacus SK. Kávéfőző - Paksi Építőipari Szóig. Kisszövetkezet. Kati előszoba-garnitúra - Dombfa Faipari Kisszöv., Dombóvár. Női divattáska - BONY KS Cipőipari Kisszövetkezet. Nyugágy, újságtartó - Gemenc Ipari Szövetkezet, Tolna. Lakodalmas kazetta egységcsomag - Primo Kisszövetkezet, Bonyhád. Sétálómagnó - Szekszárdi Spartacus SK. Lámpatest, szobaventilátor - TA-LUX Villamosipari Kisszöv., Tamási. Fürdőszobaszekrény - SIMOVILL Ipari Kisszövetkezet. Sporttáska - Bonyhádi Ruházati Szövetkezet Bőrdíszmű Leányvállalata. Rusztikus kisbútor - D.-földvári Fa- és Építőipari Kisszöv. Háztartási gépek ingyenes karbantartása és kijavítása 1 évre - Tolnai Elektromos Ipari Kisszövetkezet. Zsebrádió - Dombóvári Építő- és Szerelőip. Kisszöv. Díszhordó és borászati eszközök - Bátaszéki Fémipari Szövetkezet. Fotelágy - Platán Faipari Kisszöv. Dombóvár. Népművészeti termékek - Sárköz Népi Iparműv. Kisszöv., Decs. 30 literes szobai palackhűtő - Bonyhádi Áfész. Sí-anorák, széldzseki - Szekszárdi Szabó Kisszövetkezet. Háztartási robotgép - Szekszárdi Spartacus SK. Sétálómagnó - Du- naföldvár és Bölcske Egyesült Áfész Műszaki Bizományi Boltja. 1989. évi sport-és kulturális rendezvényre ingyenes belépő 2 személynek - Szekszárd Városi Sport- és Szabadidő Központ. Az ember biológiai jövője Dr. Csaba György a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biológia Tanszékének a professzora. Tudományos munkája mellett rendszeresen foglalkozik a biológia társadalmi hatásával kapcsolatos kérdésekkel. Régebbi könyvének új kiadása adta a beszélgetés apropóját.- Önnek nemrégiben megjelent egy könyve, A modern ember biológiai paradoxonja harmadik, átdolgozott kiadása. E könyvben kiemelkedő helyet kap az ember biológiai jövőjével való foglalkozás. Miért látja ön aggasztónak az ember biológiai jövőjét?- A gondolkodó embert minden korban érdekelte az emberiség jövője, és ugyanígy minden korban felmerültek aggódó nézetek is. Ne gondoljunk itt másra, csak Madách Az ember tragédiájára. Bár ezen aggodalmak sohasem voltak alaptalanok, az emberiség mégis mindig megoldotta e problémákat, és túlélte azokat. Ma azonban - és ez a ma természetesen már egy mögöttünk lévő hosszabb időszakra is vonatkozik - egészen új, az emberiség korábbi időszakaira nem jellemző problémák merültek fel, mégpedig a technika hihetetlen mértékű fejlődése következtében. A hallatlanul progresszív technika egy rendkívül konzervatív biológi- kummal él együtt, és azt több oldalról is „támadja”. A technikának tehát egyrészt élvezzük jó oldalait, mert megkönnyíti munkánkat, és lehetővé teszi szebb életünket, azonban már ezen szerepe miatt is a biológikum kevésbé edződik meg, kevésbé van kitéve olyan hatásoknak, melyek a fajok fejlődését a szelekció elve alapján elő szokták idézni. A technika segítségével az ember a szelekciót ki tudja kapcsolni, és ezáltal mindazok az egyedek, amelyek korábbi időszakokban nem voltak képesek a szelekció hatásának ellenállni, életben maradnak, és utódokat hoznak létre. Ez nyilvánvalóan - igen humánus és az egyed számára hallatlanul előnyös hatása mellett - a génállomány romlását idézi elő. A másik oldal az, ami a technika melléktermékeként jön létre, tehát a környezet szennyezése. Ez a környezetszennyezés a génjeiben amúgy is kevésbé ellenálló bioló- gikumot nagy mértékben károsítja, egy olyan területen hozva létre szelekciót, melynek az emberiség progresszív fejlődése szempontjából jelentősége nincs, egyaránt pusztítva alkalmasabb és kevésbé alkalmas egyedeket. A környezethez való alkalmazkodó képesség - mely tehát a szelekció közreműködésével minden faj fejlődésének hajtóereje - a technika által okozott környezetszennyezés miatt ki- kényszerített irányba kellene, hogy kialakuljon (és lehetséges, hogy bizonyos mértékig ki is alakul), azonban éppen a technika rendkívüli felgyorsult fejlődése miatt ehhez az ember adaptálódni képtelen, mert mikorra az adaptáció megtörténne, már teljesén új technikai tényezők állnak elő. Ennek következtében a szelekció által kiváltott fajfejlődés rendezetlenné válik, és ez a faj fokozottabb alkalmazkodó képességét nem szolgálja.- Melyek azok a technika által kiváltott tényezők, melyek az emberiség progreszív irányú fejlődését gátolják, illetve abba beavatkoznak?- Legfontosabb a szelekciógátlás, mely az embernek emberi mivoltából fakadó tevékenysége, azaz, hogy értelmi képességeit maximálisan felhasználva próbál védekezni a természet szelekciós hatásai ellen. Ennek a tevékenységnek a hatékonysága azonban a jelen korban, akár az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlettségét vesszük figyelembe, akár pedig a szociális (kartatív) tényezőket, lényegesen nagyobb mértékű, mint bármikor korábban volt. A másik tényező a környezet- szennyezés, és ezt tulajdonképpen két részre bonthatnánk fel, az egyiket úgy nevezném, hogy külső, a másikat pedig, hogy belső környezetszennyezés. A külső környezetszennyezés esetében az ipar melléktermékei fejtik ki hatásukat, jelenjenek meg ezek vegyszerek, vagy akár sugárzás formájában. Ily módon a vizek, a levegő szennyezése egyaránt károsítják az egész élővilágot, és az élővilágon keresztül hatnak vissza az emberre, akár úgy, hogy a növényekbe felszívódva hatnak a vegyszerek, másrészt pedig közvetlenül is hatnak az ember szervezetére, a levegőbe kerülő ólom, kátrány, higany, kénszármazékok, különböző savak és mások formájában. A környezetszennyezést az ember biológikuma rendkívül nehezen viseli el, és nem tudjuk, hogy nem vagyunk-e már a tűrési határon is túl. Ami a belső környezetszennyezést illeti, az ember ezt önkéntesen végzi el saját szervezetében, mert ilyen belső környezetszennyezők például az alkohol, a dohányzás termékei, egyes gyógyszerek és kábítószerek is. A belső és külső környezetszennyezés között tehát lényeges különbség van, mivel a külső környezetszennyezésnek gyakorlatilag mindenki ki van téve, önakaratán kívül is, a belső környezetszennyezést ugyanakkor saját akaratából, vagy éppen a saját akaratának hiánya miatt követi el. Mindkét környezetszennyezés - akár a génekre is hatva - természetesen a degeneráció irányába vezet. Ha ehhez hozzávesszük a szelekciógátlást, amely ma már olyan szintet ért el, hogy terhességvédelem formájában a magzati életben is megjelenik, és hozzávesszük a fogamzásgátlást, amely a népesség létszámát tetemesen csökkenti, akkor tudnunk kell, hogy csökkenő népesség mellett a gének nagyobb mértékű terheltsége általános degenerációs irányzatot hoz létre.- Ez most azt jelentené, hogy az emberiség feltétlenül a degeneráció irányába halad?- Biológiailag, ha vizsgáljuk, akkor úgy gondolom, hogy igen, azonban éppen az ember esetében nem feltétlenül kell csak biológiailag vizsgálni. Az embernek a Földön való megjelenésével egy egészen különleges, tudatos lény alakult ki, amelynek a reakcióformái az állatvilág többi tagjaitól eltérnek, és valószínűnek tartható, hogy a fejlődése Is egészen más irányú. Elképzelhető, hogy az ember fejlődése nem biológiai mivoltának változásában nyilvánul meg, hanem az általa alkotott tárgyak (eszközök) fejlődésében. Az ember már az ásó megjelenésével tárgyiasította a lábát, és ezáltal közlekedése vált egyszerűbbé, majd megvalósította a távolba látást, a távolba való hírközlést, a repülést, és az űrrepülést, sőt az utóbbi időben már agyának tár- gyiasítása is megkezdődött a számítógépek kialakulásával. így, joggal, arra gondolhatunk, hogy az embernek további biológiai fejlődésre szüksége sincs, mert a tárgyakban való fejlődésével tökéletesíti saját magát. Elképzelhető tehát, hogy az ember evolúcióját a tárgyakba ruházta át, és ennek az átruházott evolúciónak a lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok. Éppen ezért az ember biológiai fejlődését másképp kell figyelembe vennünk, és annak teíjes stagnálása mellett is hihetetlen mértékű fejlődés érhető el, ami éppen a tárgyakban mutatkozik meg.- Ha az evolúciónak a tárgyakra való átruházását tényként fogadjuk el, akkor viszont azt kell hinnünk, hogy az ember további fejlődésével nincs semmi probléma, és a jövőnk sem kell, hogy aggasszon minket?- Az, hogy az ember avolúcióját a tárgyakra ruházta át, tette lehetővé, hogy testi adottságai ellenére a Föld uralkodójává, leghatalmasabb lényévé váljék. Ugyanakkor, éppen e tárgyak által létrehozott degeneráció biológiai mivoltában feltétlenül károsíthatja, sőt elérhet olyan fokot, amikor el is pusztíthatja őt. H. J. Az önjáró robotok jövője A robotok olyan műszaki szerkezetek, amelyek reprodukálják az ember néhány mozgási funkcióját, ezekkel munkát végeznek, és amelyekben energia és információk felvételére, átalakítására és felhasználására szolgáló mechanizmusok és rendszerek vannak. Két fontos szempont a robotoknál az önjáróság és az irányíthatóság. Az önjáróság legegyszerűbb esete az, amikor a robot egy táwezérlésü kocsira van szerelve, amely előre és hátra haladhat, valamint jobbra és balra fordulhat. Ha terepjáró képességre is szükség van, lánctalpas futóműre helyezik a robotot (a lánctalpas futómű nyomása a felületegységen kb. hétszer, nyolcszor kisebb, mint a keréké). Külön kategóriát képeznek a lépegető robotok, amelyek az ember alsó végtagjának vagy a négylábú állatok végtagjainak a mozgási funkcióit utánozzák. A kísérletek tanúsága szerint a lépegető haladási módnál az energiafogyasztás lényegesen kisebb, mint a kerekes vagy lánctalpas futóművek esetében. A helyváltoztatás elvégeztethető még ugró mechanizmusokkal is (a szöcskétől, kengurutól „ellesett” elvek alapján), de erre csak kivételesen lehet szükség. A távirányíthatóságnak alapvetően két módja ismeretes: a vezetékes és a vezeték nélküli. A vezeték nélküli távvezérléssel működő robotok számítnak a legfejlettebbeknek. Képünkön is egy ilyen önjáró robot kísérleti modelljét láthatjuk, amelyet japán kutatók terveztek. A hat hengeres egységből álló, összesen 16 motorral meghajtott, kígyómozgással haladó, akár lépcsőjárásra is képes önjáró rendszert - bármilyen nagyságú egységekből összeállítva - olyan helyeken kívánják majd mentőszerkezetként alkalmazni, amelyek az ember számára veszélyességüknél fogva (például gáz-, füst-, sugárveszély miatt) megközelíthetetle- nek. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A Tolna Megyei Sütőipari Vállalat központi tmk-üzemébe FELVESZ egy esztergályos és egy kőműves szakmunkást. Jelentkezés a műszaki osztályvezetőnél Szekszárd, Mátyás kir. u. 71. (167/40) Műszaki vezetőnek FELVESZÜNK építőipari mérnököt, vagy 3 éves gyakorlattal rendelkező üzemmérnököt, vagy nagy szakmai gyakorlattal rendelkező technikust. Jelentkezés: Dombó Pál Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet, Dombóvár, Népköztársaság u. 10-12. Telefon: 65-621. (182/40) Termelőszövetkezet, kistermelők! Jelentős jövedelmet hozó mezőgazdasági tevékenységhez (giliszta tenyésztése, humusz előállítása) VÁLLALKOZÓKAT KERESÜNK. Tenyészá 11 omá ny ról gondoskodunk. Szerződéskötés esetén OTP-kölcsön felvehető. Cím: Barter Kft 1039 Budapest III., Szindbád u. 3. XIV. em. 144. Telefonügyelet: (munkaidőben) 149-601 (munkaidő után) 17-20 óráig a 74.dfi.fiS7 GÉPIPARI VÁLLALAT, SZEKSZÁRD Az AGRAM Gépipari Vállalat felvételre keres:- targoncavezetőket,- hegesztőket,- esztergályosokat,- betanított horganyzóst,- lakatosokat és- férfi és női betanított munkásokat gépkezelői munkakörbe. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni a vállalat munkaügyi csoportjánál lehet. Szekszárd, Keselyűsi u. 20. Telefon: 11-611/56 mellék.