Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-16 / 140. szám
, ' ■ I ' * f TOtNA N 1989. június 16. “NÉPÚJSÁG 3 Negyedszer kiváló a PAY A világ élmezőnyében a paksi reaktorok Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága és a Tolna Megyei. Ellenzéki Kerekasztal közös felhí v.á.s sál fordul a megye lakosságához. Emlékezzünk és gyászoljunk együtt!*Közösen zárjuk le a tragikus múltat, anélkül, hogy felejteni akarnánk! Nem felejthetünk! ör izzük meg a mártírok emlékét, mindazokét, akik 1956 őszének sorsfordító napjaiban és a megtorlás során meggyőződésükért áldozták életüket. Adózzunk kegyelettel azok emlékének, akik az embert nyomorító sztálinista rezsim ellen fogtak fegyvert, a. nemzeti függetlenségért küzdöttek, a fehérterror rémétől, az atrocitásoktól rettegve harcoltak. A hitükért küzdő, életüket áldozó emberek bármelyik oldalon álltak is, mindannyiunk halottai. Rájuk emlékezünk. Emlékeznünk kell másra is. Nem felejthetjük a gyilkosságokat, az ártatlan emberek meglincselését, a megtorlást, a törvényteLen ítéleteket, az igazsággyalázó, koncepciós pereket. ✓ Nagy Imre és vádlottársai jelképekké váltak. Mi vállaljuk 1956 progresszív törekvéseit a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a demokratikus Magyarország megteremtéséért. Elkerülhetetlen minden felelős politikai tényező összefogása annak érdekében, hogy ne ismételje magát a történelem! A politikai életből egyszer s mindenkorra száműzzük az erőszak minden formáját! Kérünk mindenkit, hogy június 16-án méltósággal, önmagunk és jövőnk iránt érzett felelősséggel emlékezzünk! . MSZMP Tolna Megyei Bizottsága A megyei képviselőcsoport üléséről A tulajdonviszonyok reformja alapkérdés A jövő hétre halasztották a párttörvény vitáját Pónya József átveszi a kitüntetést Grósz Károlytól Több mint 1200 oldalnyi az az anyag, amelyet a június 27-én kezdődő és négy-vagy ötnaposra tervezett országgyűlési ülésszakra a megye országgyűlési képviselőinek alaposan át kell tanulmányozni, szakértőkkel, választópolgárokkal megvitatni, hogy felelősen tudjanak dönteni. Olyan fontos témák kerülnek a parlament elé, mint a köztársasági elnök intézményének bevezetése, amely az alkotmány módosítását is igényli, vagy a politikai pártokról, az alkotmánybíróságról, a honvédelemről szóló törvény módosításáról készült törvényjavaslatok. Az állam- háztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról, valamint az adóreform működésének tapasztalatairól, az adórendszer korszerűsítéséről is vaskos előterjesztéseket forgattak a megyei képviselőcsoport tegnapi, Dunaföldváron tartott ülésén. Kérdéseikkel, felvetéseikkel, háttérinformációért olyan szakértőkhöz fordulhattak ezen a beszélgetésen, mint Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke, dr. Antus Gyula, az APEH megyei igazgatója, dr. Molnár István, a megyei bíróság elnöke, a HNF megyei bizottságának elnöke, akiktől elsősorban a megyei helyzetről érdeklődtek. Az előterjesztések, törvénytervezetek indítékairól, az abban foglaltak összefüggéseiről, részkérdéseiről az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium szakemberei tájékoztatták a megyei képviselőket. A képviselőcsoport ülésére meg-. hívták az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának és a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal valamennyi szervezetének képviselőit is, akik közös levélben megköszönték a meghívást, egyetértenek a konzultációval a politikai pártokról szóló törvényjavaslatról, de munkájukban alapelvnek tekintik, hogy munkaidőben nem politizálnak és javasolják, mások is ezt tekintsék irányadónak. Ezért egy valamennyi résztvevő számára elfogadható időpontban javasolják a beszélgetést. A megyei képviselőcsoport elfogadva ezt az indítványt, a párttörvényről nem is váltottak szót, elhalasztották a jövő hétre, a pártokkal is egyeztetendő időpontra. A vitában szó esett arról, hogy a legutóbbi költségvetési elvonás csaknem.80 millió forinttal csökkentette a helyi tanácsok és a megyei tanács ez évi költségvetését. A társközségek önállósodási törekvéseit támogatja a megyei tanács, de az önálló tanácsok kialakítása, a helyi infrastruktúra és alapellátás kialakítása jelentős többletkiadásokkal jár. Indokolt lenne, hogy ehhez a központi költségvetés is járuljon hozzá, illetve a különféle fejlesztéseket akár pályázati rendszerrel is segíthetnék. Több képviselő a választási körzetek módosítását is szükségesnek tartja, mégpedig úgy, hogy a képviselői körzetek' valóságos aglomerá- ciók legyenek. A törvénytervezetek vitája kapcsán vetődött fel az a kérdés; van-e kormányálláspont, mert a képviselők gyakran tapasztalják, hogy a szaktárcák között nincs egyeztetés, vagy ellentétes egy-egy kérdésről a véleményük, és nincs kormányálláspont, illetve a szaktárca és a kormány véleménye különböző. így egyre nehezebb a képviselőknek eligazodni. Egyetértés volt abban is, hog az államháztartási reform szükséges, de amíg a tulajdonviszonyok reformjáról, mint alapkérdésről nincs döntés, addig minden részmegoldás, pénzügytechnikai irányítás csak felületi kezelést ad. Az országgyűlés ülésére alaposan kívánnak felkészülni a megyei képviselők, és a „kívülálló" számára is egyre nyilvánvalóbb; a képviselői munka egész embert kíván. K.Gy-né (Folytatás az 1. oldalról.) kiábrándulás. A gazdaság 10 éve stagnál, képtelenek vagyunk a szociális szükségletek kielégítésére, jelentős mér- i tőkben eladósodott az ország. Túlfogyasztás és alacsony termelékenység jellemzi a gazdaságot. A társadalom politikai rendszere merült ki, éppen ezért korparancsként hat a változtatás szükségszerűsége.- Hogyan? - kérdezte Grósz Károly, majd így folytatta: - Kötelességünk a múlt számbavétele, de ne rágódjunk tovább a tegnapon. Nem szabad reform címén elfogadni csak azt, ami mindenáron az ellenkező lépést kívánja. Tudjuk, hogy mit nem szabad, tudjuk, hogy merre kell haladnunk, csak azt nem, hogy hogyan. A reformretorikában, ami új dogmát is jelenthet, nincs hiány. Egy sor részkérdést megválaszoltunk, csak ez nem áll össze új minőséggé. A helyzetértékelés után kitért arra, hogy nyugodtságra és kiegyensúlyozottságra van szükség. Lázas állapotban nem tartható az ország, mert az emberek nyugalomra vágynak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy „Keletnek is, Nyugatnak is egy kiszámítható Magyarország kell”.- Van olyan politikai erő, az MSZMP az, amely képes új fejlődésű szakaszba vezetni az országot. Mi legyen ez az új? Humánus, demokratikus, vegyes tulajdonú és piacgazdasággal rendelkező ország, amely képviseli az európai kultúrát és erkölcsöt. - mondotta a főtitkár, majd leszögezte, hogy egy év alatt többet végeztünk, mint előtte hosszú ideig és ezt a közös eredményt nincs jogunk lebecsülni. Felszólalásának befejezéseképpen Grósz Károly a környezetvédelem és politika kapcsolatáról szólt:- Sokan azt mondják, hogy az MSZMP túl vörös ahhoz, hogy zöld lehessen. - hangsúlyozta - Mintha a környezetvédelem csak a zöldek előjoga és feladata lenne... Sajnos, politikai küzdőtérré vált a Dunakanyar, Paks és Ófalu. A vitában már mindenki elfeledkezett arról, hogy mi szól egy erőmű, egy hulladéktemető mellett. Kifejtette^, hogy ilyen kérdésekben-a jövőben csak azoknak szabad dönteni, akiknek jogosítványuk van, és ne a politikusok mondják ki a végső szót. Az erőművet és hulladéktemetőt létesítő szakemberek azonban bizonyítsák be, hogy szükség van az országnak arra a létesítményre. Befejezésül Grósz Károly átadta Pónya Józsefnek a Kiváló Vállalat címet bizonyító oklevelet, majd Czippér Gyula kitüntetéseket nyújtott át a vállalat dolgozóinak. Az ünnepi gyűlés résztvevői hj. - gk. Ordas Iván: Őr az udvaron Börtönélmények 1956-57-ből 41.- Vajon súlyosbodott az ügyünk? - töprengtünk. - Azért kerülünk oda? Biztosan senki nem tudott semmit, sőt, még azt sem, hogy hányán és kik utaznak. Kora délután azonban nyílt mindkét zárka ajtaja és ami még soha nem fordult elő, egy időben az előtéré is. Egy magas, testes főhadnagy lépett be, mögötte feszengve és az elöjárói szemle izgalmától gyöngyöző homlokkal az őrmester. Vigyázzt vezényeltem és jelentettem. A főhadnagy végigmért. Nem volt rosszindulatú a tekintete, inkább kiváncsi. Megkérdezte a nevemet és amikor megmondtam, felvonta a szemöldökét:- Mi kifogása van magának a BV-sek ellen?- Semmi! - válaszoltam meghökkenten, hiszen az itteniek ellen valóban alig volt.- De hiszen írt róluk! Nem gondoltam volna, hogy régi fogház-feljegyzéseim híre ilyen messzire gyűrűzik:- Az már régen volt, főhadnagy úr! Legyintett:- No, mindegy! Készüljön föl maga is, velünk jön! Gyors kézfogás a régiekkel és a hónom alá szorított holmimmal kiléptem az udvarra. Az ajtóban azonban még egyszer megállítottak. Egy idegen altiszt egyeztette az adatokat.- Neve? - kérdezte. Megmondtam.- Születés] ideje? FÍelye? Anyja neve? Sorra válaszoltam valamennyi kérdésére.- Miért van letartóztatva? «- Nem tudom! Rám bámult:- Hogyhogy nem tudja?- Nem tudom! - erősködtem. - Idáig még senki nem mondta meg... % Valóban ez volt a helyzet. Immár harmadik hete ettem az állam nem éppen bőséges kenyerét, de arra még senki nem vesztegetett időt, hogy elárulja, tulajdonképpen miért is tartanak benn. Megcsóválta a fejét:- No, majd én megmondom! - Azzal végigfuttatta húsos ujját a szürkéskék nyilvántartólap rovatain és kibökte. - Államellenes szervezkedésben való tevékeny részvétel alapos gyanúja miatt! Hát ezért! Kevés híja elnevettem magam. Nem vártam ilyen vészt sejtetően komor definíciót.- Köszönöm szépen, most már legalább tudom!- Mehet! - förmedt rám. Elindultam az udvaron várakozó rabomobil felé. (Folytatása következik) Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal pártjai\ és szervezetei
