Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

A Történelmi Igazságtétel Bizottsága sajtótájékoztatója a Nagy Imre és sorstársai temetéséről Rendkívüli érdeklődés közepette tar­totta meg csütörtökön nemzetközi sajtó- tájékoztatóját a Történelmi Igazságtétel Bizottsága Nagy Imre és mártírtársai pénteki gyászszertartásáról és temeté­séről. A külföldi tömegtájékoztatás felfo­kozott érdeklődését jelzi, hogy a kegye- letes aktusra Magyarországra érkezett több száz újságíró, tudósító, tévériporter zsúfolásig megtöltötte a tájékoztatónak helyet adó Budai Vigadót. A TIB vezetői és az ártatlanul kivégzett áldozatok jelen­lévő hozzátartozói csaknem két órán át állták az angolul, németül, magyarul el­hangzó kérdések pergőtüzét. Számos tudósító érdeklődött a szer­tartás előkészületeiről, a lebonyolítás részleteiről, s természetesen elhangzott a sokak aggodalmát megfogalmazó kér­dés is: felkészültek-e a szervezők.az esetleges rendzavarás megelőzésére. A rendezők ezzel kapcsolatban el­mondták: becsléseik szerint mintegy 250-300 ezer ember vesz részt a gyász- szertartáson a Hősök terén. így június 16-án minden korábbi rendezvénynél nagyobb tömeg gyűlik majd össze a té­ren, hogy lerója kegyeletét 1956 vala­mennyi ártatlanul elitéit és kivégzett áldo­zata emléke előtt. A főváros lakossága mellett nagy számban érkeznek a szer­tartásra vidékről is. A résztvevők várható rendkívül nagy száma jelentős felelősséget ró a szerve­zőkre, akik ezért részletes forgatókönyv­vel, percre beosztott „menetrenddel” ké­szültek fel a szertartás zökkenőmentes lebonyolítására. Mindkét helyszínen, a Hősök terén és a temetőben is több ezres rendezőgárda gondoskodik a rend fenn­tartásáról. A téren a Magyar Demokrata Fórum háromezer tagja látja el a rendé­szeti teendőket, a sirkertben és környé­kén pedig a Szabad Demokraták Szövet­sége, a Független Kisgazdapárt és a Fia­tal Demokraták Szövetsége biztosítja a rendet. A rendezők egyébként minden résztvevő felelősségteljes magatartására számítanak, amit úgy fogalmaztak meg a sajtótájékoztatón, hogy a gyászszertar­táson „több százezer rendező lesz jelen”. A szervezők ismételten felhívták a részt venni szándékozók figyelmét, hogy a szertartás helyszínein mindenütt tartsák be a rendezők utasításait. A fontos tudni­valók közé tartozik, hogy a kordonnal el­zárt területre semmiféle engedéllyel nem léphetnek, s az elkerített részen - tekin­tettel az esemény kegyeleti jellegére - sem fényképezni, sem filmezni nem sza­bad. Kérik továbbá, hogy a szertartás vé­géig - várhatóan 17 óráig - ne keressék fel a temetőt, amelyet a kegyeleti aktus idejére elzárnak a nagyközönség elől. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága vezetői hangoztatták, hogy ’56 mártírjai­nak gyászszertartására sem hazai, sem külföldi szervezeteknek nem küldtek kü­lön meghívót, azonban örömmel fogad­ták minden szervezet részvételi szándé­kát. Eddig 38 magyarországi, és 22 kül­földi, illetve külföldön tevékenykedő ma­gyar szervezet jelezte, hogy koszorút he­lyez el a mártírok emléke előtt tisztelegve. A ravatalnál mintegy 100-120 koszorút lehet elhelyezni; a rendezők ezzel kap­csolatban kérik, hogy akik a megemléke­zés virágait kívánják elhelyezni a ravatal­nál, reggel fél kilenckor gyülekezzenek a Magyar Hősök Emlékműve mögött, a tér­re vezető hídnál. 11 órakor kezdődik a té­ren a protokoll koszorúzás; ennek során 655-en helyezhetik el a kegyelet virágait. Elsőként Kaposvár küldöttei koszorúz­nak, majd az Országgyűlés, a Miniszter- (Folytatás a 2. oldalon.) „A legnehezebb időkben mutatott példát hazaszeretetből” A kegyelet koszorúi és virágai a szülői házon Nagy Imre-emléktáblát avattak Kaposvárott „A kishitűek azt hitték, hogy örökre ismeretlen sírgö­dörbe lehet rejteni porló csontjait. Ám mint dicső elődjé­nek, Battyhány Lajos grófnak példája bizonyítja, a törté­nelem útját csupán ideig-óráig lehet keresztezni. A jövő­be nem láthatunk: ami a következő időkben történni fog majd Magyarországon, azt előre nem lehet megjósolni. De hogy a történések igazi vezérfonala valahol az ebben a házban született férfiú szép, magyar, haladó és európai eszmevilágában gyökeredzik - abban bizonyosak lehe­tünk.” E szavakkal tett hitet Nagy Imre mellettTóbiás Áron fró, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága tagja tegnap dél­után Kaposvárott; az 1956-os magyar felkelés miniszter- elnökének nemzetiszín zászlókkal fellobogózott szülőhá­zánál. A Május 1. utca 77. szám alatti épület immár emlék­táblával hirdeti a mártírhalált halt politikus nevét. A Fiatal Demokraták Szövetségének helyi képviselői által kezde­ményezett, s a város valamennyi politikai-társadalmi szervezetének támogatásával megrendezett, szépszámú érdeklődőt vonzó avatóünnepség a Himnusz közös el- éneklésével kezdődött. A felemelő hangulatot kiváltó esemény után sorra felléptek a ház előtt álló emelvényre azok a résztvevők, akik rövid beszédben idézték fel Nagy Imre alakját, méltatva a magyar nép érdekében kifejtett tevékenységét, kiemelve máig érvényes és időszerű élet­művének és célkitűzéseinek néhány jellemzőjét. Kristóf Csaba, a Fidesz kaposvári választmányának tagja azt hangsúlyozta, hogy Nagy Imre a legnehezebb időkben (Folytatás a 2. oldalon.) Az avatóünnépség résztvevőinek egy csoportja W? ■ ■ ■ a • ■ XvX£X\y!\\\\v a iTf ■ a ■ í Szólítanak a harangok! Igazságtételre szólítanak a harangok. Nemzeti és történelmi igazságtételre, Nagy - Imréért, nemzeti tragédiánk mártírjaiért. Emlékezésre szólítanak a harangok. Emlékezés az áldozatokra, a múlt hőseire, té-: védéseire, az értelmetlen, nemzetpusztitó és nemzetnyomoritó, a nemzetet bűntu-:: datba taszító leszámolásra, gyilkosságokra. Emlékezésre - méltósággal, csendben,:: európai módon, hogy tisztán halljuk a harangok üzenetét. Figyelmeztetnek a harangok. Arra, hogy gyermekeinknek, unokáinknak ne kelljen : bűntudattal elszámolniuk a múlttal, ne kelljen jeltelen sírokat keresniük, ne kelljen új-:: ratemetniük nemzeti tragédiák hőseit, ne kelljen megismerniük a testvérháborút, a: halált okozó gyűlöletet. Tiszteletadásra szólítanak a harangok. Tiszteletadásra a hajlíthatatlanság és hajt- : > hatatlanság előtt, a tiszta szándékú emberek előtt, az emberséges, magyar Szocializ-: : must akarók, a bátrak előtt. Főhajtásra szólítanak a harangok. Főhajtásra, hogy utána méltósággal fel tudjuk : emelni fejünket, és a másik ember szemébe tisztán, gyűlölködéstől, gyanakvástól mentesen tudjunk nézni. Megbékélésre, kézfogásra szólítanak a harangok. Azt zúgják, hogy egy nemzet, ha képes lezárni egy korszakot, elszámolni súlyos tévedéseivel, megadta magának az: :;: újrakezdés jogát, az újrakezdés reményét, az önbecsülést, a méltóságot. Múltunkért, jelenünkért, jövőnkért - értünk szólnak a harangok! •>. KAMARÁS GYÖRGYNÉ Negyedszer kiváló a PAV A világ élmezőnyében a paksi reaktorok Grósz Károly adta át a kitüntetést Sokakban felvetődött a kérdés - így Pónya József, a PAV vezérigazgatója is feltette -, hogy szabad-e ünnepelni, ami­kor az ország lázas állapotban, a gazda­ság válságban van. A tegnapi ünnepi gyűlés egyik legfontosabb gondolata volt ez, amikor is Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára átadta a Paksi Atomerőmű Válla­latnak a Kiváló Vállalat kitüntető címet. Az ünnepségen a vállalat több száz dolgozója, a város lakosai vettek részt. Megjelent többek között Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes és Jánosi György, a megyei pártbizottság első tit­kára. Pónya József arról is szólt ünnepi szó­noklatában, hogy a jó munkát akkor is meg kell becsülni, amikor a gazdaság egységesen nem ünnepelhet. A Paksi Atomerőmű Vállalat olyan eredményeket ért el, amire joggal lehetnek büszkék a vállalat dolgozói, de epész Magyaror­szág is. Nemzetközi mércével szabad csak Paksot mérni, ez alapján 1988-ban a világ 322 reaktorának adatai alapján Paks a második helyet érte el, a 15 reak­torév alapján pedig a világon a legelsők. Az erőmű rendelkezésre állása 87 száza­lékos, ennél csak a finneké jobb, amely 90 százalékos) Ebben a megméretésben a szocialista országok közül csak Ma­gyarország és Jugoszlávia vesz részt. Minden versenytárs nagy múltú és ta­pasztalaté atomerőmű. Ilyen ünnep alkalmával is a legfonto­sabb azt számba venni, hogy milyen a gazdaságosság. Pakson egy kilowattóra elektromos áramot 64 fillérért állítanak elő, az összegbe beletartozik a tőkeho­zadék értéke is. Beszélt az előadó a vállalat külkapcso- latairól is. Több mint 4 milliárd forint ér­tékben exportáltak szellemi terméket. Ezer dolgozójuk járt külföldön, kilenc munkatársuk ENSZ-ösztŐndfjban része­sült és tanult a világban - összegezte az 1988-as eredményeket Pónya József. Ezt követően Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kért szót.- Ritka vendég nálunk a munkával elért siker - mondotta azt követően, hogy gratulált az atomerőmű dolgozóinak a ki­tüntetés kapcsán. - Az ország most töb­bet foglalkozik az intézményrendszer megváltoztatásával, az elosztással, mint a teljesítménnyel. Pedig csak az eredmé­nyes munka képes változást hozni. Szük­ségünk van a demokratikus átalakulásra, a párt és az állam megreformálására, de ha ez a reform nem ösztönöz a munkára, akkor nem lehet eredményes sem a poli­tikai, sem a gazdasági reform - hangsú­lyozta Grósz Károly.- Történelmi léptékű átalakulás része­sei vagyunk - mondotta az MSZMP főtit­kára -, csak nem szabad szem elől té­vesztenünk, hogy hosszú távú politikai és gazdasági léptékre és tervekre van szük­ségünk. A mai helyzetről szólva megállapította, hogy felbomlott a közmegegyezés, erő­södött a bizalmatlanság. Egyszerre van jelen a politikai cselekvőképesség és a (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom