Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

2 Képújság 1989. május 13. Befejeződött az Országgyűlés májusi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyminiszter reagált arra az egyre terjedő rémhírre is, miszerint a kor­mány a lakosság kezében lévő deviza-és utazási (BC) számlák befagyasztására, zárolására készül. Kijelentette: sem a kormánynak, sem a kormány egyes szerveinek nincs ilyen elképzelése, ez nem lesz a csomagterv része. Ugyancsak ZSIGMOND ATTILA inter­pellált a belügyminiszterhez, azt kérdve: mit tesz a tárca az elmúlt hónapokban is­mertté vált rendőri túlkapások megismét­lésének elkerülésére? Alkalmasnak ta- lálják-e a hatalmával visszaélő rendőrt az állam és a közrend további védelmére? Az interpellációra Földesi Jenő bel­ügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Leszögezte: következetesen fellépnek a hatalmukkal visszaélő rendőrökkel szemben. Az atrocitások megismétlődé­sét azzal igyekeznek megelőzni, hogy a visszaéléseket elkövető rendőröket - a törvényes felelősségre vonás részeként - elbocsátják az állományból. Zsigmond Attila elfogadta, a képvise­lők 8 ellenszavazattal és 16 tartózkodás­sal tudomásul vették Földesi Jenő vála­szát. , KARVALITS FERENC (Zala m., 1. vk.), az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára a helyi közlekedésben beve­zetett forgalmi juttatás és a helyközi autó­busz-közlekedés adóztatása tárgyában interpellált. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter - a pénzügymi­niszterrel egyeztetett - válaszában kifej­tette, hogy a közlekedési kormányzat szándékában áll a kezdvezmények kiter­jesztése, ám az ország pénzügyi lehető­ségei ennek egyelőre szűk határt szab­nak. A képviselő - bízva a felülvizsgálat po­zitív eredményeiben - elfogadta a mi­niszter által mondottakat. Az Országgyű­lés 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mel­lett tudomásul vette az interpellációra adott választ. TÖRÖK SÁNDOR (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke a lakossági közreműködéssel épülő tanácsi utak költségviseléséből eredő bizonytalanságok, illetve az adó­törvények ellentmondásai, alkalmazási nehézségei tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László válaszában leszögezte: az önkéntes hozzájárulásra vonatkozó adókedvezményt, az ehhez kapcsolódó törvénymódosítást a jövő heti kormány­ülésre beterjesztette, így remélhetően e kérdés már a közeljövőben megnyugta­tóan rendeződik. Az általános forgalmi adóra vonatkozóan azonban a miniszter megállapította: ez az adófajta lényegét tekintve nem szervezetekhez és.tevé­kenységekhez, hanem termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődik. A képviselő az interpellációra adott vá­lasz első részét elfogadta, az Országgyű­lés pedig tudomásul vette. Az általános forgalmi adóra vonatkozó választ azon­ban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el, így az illetékes parla­menti bizottság foglalkozik majd a kér- déssel. HELLNER KÁROLY (Budapest, 32. vk.), a Merkur vezérigazgatója a személy- gépkocsik megrendeléses vásárlásáról szóló, 1988-ban kelt minisztertanácsi ren­delet két előírásával kapcsolatban inter­pellált a pénzügyminiszterhez. Javasolta, hogy szűnjön meg az új személygépkocsi igénylési letétjének kamatplafonja, tehát a fizethető kamat előírt-felső határa. A képviselő kérte továbbá: módosítsák a rendeletnek azt az előírását, amely sze­rint az igénylési letét összegét és kama­tait a személygépkocsi vételárának meg­fizetésére kell felhasználni. Békési László pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy a kamatplafon felszabadításával verseny indulhat meg a lakossági betéteket gyűjtő pénzintéze­tek között. Ennek előnyei és hátrányai egyaránt lennének. A pénzügyminiszter megjegyezte: a gépkocsiletétek kamat- növelése esetleg spekulációs folyamato­kat indítana el, jelentősen megnövelve az autóra várakozók sorát. Mindezek alap­ján Békési László javasolta, hogy az idén ne módosítsák ezt a kamatplafont; jövőre térjenek vissza erre a kérdésre, s a válto­zások tükrében döntsenek. A pénzügyminiszter teljes mértékben osztotta Hellner Károly második javasla­tát a korlátozás feloldására. Az erre vo­natkozó módosítási javaslatokat rövide­sen beterjesztik a parlament elé. Hellner Károly nem tartotta kielégítő­nek a miniszter válaszát a kamatplafon eltörlésének ügyében. Az Országgyűlés viszont szavazás során 46 ellenszavazat­tal, 37 tartózkodás mellett tudomásul vet­te Békési László válaszát. VÁRHEGYINÉ VISKI ILDIKÓ (Győr- Sopron m., 2. vk.), a Graboplast Pamut­szövő és Műbőrgyár minöségellenőre a munkahelyi jogsegélyszolgálatok meg­szüntetésére vonatkozó elképzelések tárgyában interpellált az igazságügy-mi­niszterhez. Kulcsár Kálmán válaszát az interpellá­cióra a képviselő bizonyos fenntartással, az Országgyűlés 13 ellenszavazattal és 12 tartózkodással elfogadta. VARGA MIKLÓS (Veszprém m., 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazga­tója az Ajka II. Bánya megnyitása tárgyá­ban interpellált az ipari miniszerhez. Az interpellációra adott választ a kép­viselő elfogadta, az Országgyűlés pedig egyhangúlag tudomásul vette. FILLO PÁL (Budapest., 18. vk.), az At­henaeum Nyomda korrektor főrevizora az igazságügy-miniszterhez interpellálta cégbírósági közlemények közzétételéről és a közzététel díjáról szóló rendelet tár­gyában. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter élt azzal a lehetőséggel, hogy a felvetett problémára 30 napon belül, írásban vá­laszolhasson. NOBIS FERENC (Budapest, 66. vk.), a Budafoki Építőipari Szövetkezet elnöke a 6-os főút új budapesti bevezetésének az MO-s autópályával együtt történő kiépíté­se tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Derzsi András válaszában rámutatott, hogy az MO-s autópálya tervezése és építése a legkorszerűbb módszerekkel történik. A beruházás egyik legfontosabb célja a belső városrészek tehermentesí­tése. A miniszter annyiban osztotta a képviselő aggodalmát, hogy ha az MO-s autópálya második szakasza is megvaló­sul az M1-es és az M7-es autópályák között, akkor ez már jelentősén terheli a 6-os út belső szakaszát. A feszültségek elkerülésére a tárca több egyeztető meg­beszélést tartott a lakosság képviselői­vel, és az útépítés ütemezésében mesz- szemenően figyelembe vették a kerület lakosainak véleményét. Mindezeknek megfelelően a 6-os út külső szakasza 1991-ben, a leginkább túlzsúfolt belső szakasza pedig 1993-ban készül el. A képviselő megköszönte az interpel­lációra adott választ, és egyúttal a mi­niszter korrekt, segítőkész magatartását, amelyet a korábbi egyeztető tárgyaláso­kon tanúsított. Az Országgyűlés ugyan­csak elfogadta a miniszter válaszát. SZÉLES LAJOS (Szabofcs-Szatmár m., 15. vk.), a Fehérgyarmati Városi Ta­nács elnöke a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntések által érintett térségekben működő vállal­kozások nyereségadó-kedvezménye tárgyában interpellált a pénzügyminisz­terhez. Békési László jelezte: az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben vá­laszol. Szólt arról, hogy a kormány ez év feb­ruárjában az elmaradott térségek fejlő­dését áttekintve úgy döntött„hogy a kije­lölt térségi települések körét ez év máso­dik felében ismét felülvizsgálja, mert van­nak olyan települések, amelyekre ez a jelző már nem illik. A jelenlegi besorolási kör 1990. január 1-jétől változik ismét. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével a május 30-ával kezdődő ülésszak előkészületeiről ülést tartott - a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetőinek rész­vételével - az Országgyűlés tisztikara, a tanácskozás szünetében. A várható napirendekhez kapcsoló­dóan Sárközy Tamás igazságügyminisz- ter-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodó szervezetek, társasá­gok átalakulásáról, az állami vállalatok­ról, valamint a szövetkezetekről szóló tör­vényjavaslat egy egységes csomagterv, így ezeket együtt kell megvitatni, illetve sorsukról dönteni. Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes kifejtette, hogy a földről, a mezőgazdasági szövet­kezetekről, az erdőkről és a vadgazdál­kodásról szóló törvénymódosítási javas­latok segítik az eddig szabályozatlan tu­lajdonformák tisztázását, és az önkor­mányzat, a gazdálkodási önállóság erő­sítését. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár ismertette a költségvetés helyzetének stabilizálását szolgáló terve­zett kormányintézkedéseket. * Szűrös Mátyás zárszavában az ülés­szakot eredményesnek minősítette, bár hozzátette, hogy az idővel takarékosab­ban kellene bánni a képviselőknek. Meg­szívlelendőnek tartotta azt a képviselői felvetést, hogy szavazáskor lehetőleg mindenki tartózkodjon a teremben. Szólt arról is, hogy az elmúlt napokban több száz beadványt kapott az Országgyűlés a választópolgároktól, a közérdekű, az ország szempontjából fontos felvetése­ket természetesen eljuttatják a képvise­lőkhöz. A képviselőknek a választókkal szembeni felelőssége a mérce ahhoz, hogy a társadalomban jelen lévő, nap­jainkban szinte áttekinthetetlenül kavar­gó érdekekből, véleményekből mit vállal­nak, illetve mit vállal az Országgyűlés. Az Országgyűlés elnöke a parlamenti szekciókkal kapcsolatban pozitív folya­matként értékelte azok létrejöttét. Felhív­ta azonban a figyelmet arra: az Ország- gyűlés költségvetése csak az állandó bi­zottságok működésének segítésére ele­gendő. Szűrös Mátyás a kormányfő kérésére közölte: a következő ülésszakon előter­jesztendő kormányprogramról a Minisz­tertanács rendkívüli ülésén tárgyal. VASS JÓZSEFNÉ (Békés m„ 15. vk.), a Sarkadi Lenin MGTSZ főkönyvelő-he­lyettese szerint a téma súlya miatt e kér­désről önálló ülésszakon kellene tárgyal­ni. Szűrös Mátyás válaszában ígéretet tett arra, hogy a felvetést megvitatja Né­meth Miklóssal, s visszatér a kérdésre. Az Országgyűlés májusi ülésszakát ezt követően Szűrös Mátyás berekesztette. Labdarúgó diákolimpia Szekszárdion Tegnap délután két mérkőzéssel meg­kezdődött Szekszárdon a középisko­lás labdarúgó diákolimpia területi dön­tője. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék IV. korcsoportos győztes csa­patai kezdték meg körmérkőzéses torná­jukat. A nyitányon a megyénk színeit képviselő Szekszárdi 505-ös Szakmun­kásképző Intézet együttese vereséggel rajtolt. Zala megye-Tolna megye 4-2 (3-1). V.: Menyhárt. Zala: Gyenesei - Szűcs (Mátyás), Tiba, Mándli, Mihalecz - Pécsi, Orbán (Buzsáki), Bazsonyi - Kóródi, Kiss (Nagy), Tóth. Edző: Pers Tamás. Tolna: Tibai - Nagy, Krista, Haáz, Berki - III, Pusztai, Takács (Tamás), Zalavári (Palkó) - Kardos, Nagy. Edző: Simon Ferenc. El­söprő lendülettel kezdett az egyénileg képzettebb, egységes zalai együttes. Pusztai (jobbról fehér mezben) megyénk csapatának első gólját lövi (Fotó: KISPÁL) Szünet után nagyot változott a játék képe, a házigazdák jelentős mezőny­fölényt harcoltak ki, de a helyzetek értékesítésével adósak maradtak. G.: Kóródi 2, Pé­csi, Tóth, illetve Pusztai 2.” Somogy megye-Baranya megye 1-1 (1-0). V .: Koszorús. Somogy: Ferencz - Mező Sz., Mező T., Németh, Hosszú - Ju­hász, Horváth Z., Solymosi - Tóth M. (Koszped), Tóth Cs., Pammer. Edző: Tóth Imre. Baranya: Stettner - Vers, Ignácz, Lupék, Müller - Fehér, Pörs, Kaufmann - Varga, Pékár (Hermányi), Világos. Edző: Szőcs Lajos. A taktikusabban futballozó somogyiak kezdeményeztek többet, megérdemelten szereztek félidőig veze­tést. A második játékrészben változatos, jó iramú küzdelmet vívott a két együttes. A hajrában kitámadtak a baranyaiak, s ha némi szerencsével is, de kiegyenlítettek. G.: Tóth Cs., illetve Pörs. Ma és holnap délelőtt 9 órakor két- két találkozóval folytatódik a területi döntő. Bős-Nagymaros (Folytatás az 1. oldalról.) A nagymarosi nagyduzzasztó felépíté­sének elhagyása esetén a már felépített és befejezéséhez közeledő dunakiliti és bősi létesítmények lehetővé teszik az alapenergia-termelést, s ezzel az erőmű­vet hasonlóvá teszik más dunai erőmű­vekhez. A nagyduzzasztó elhagyása ter­mészetesen nem teszi lehetővé a csúcsenergia-termelést, de ugyanakkor kiküszöböli a várható környezeti kocká­zatok jelentős részét és szükségtelenné teszi a további beruházásokat. A tanácsadó testület elismerve, hogy a leállítás bonyolult nemzetközi jogi kérdé­sek megoldását teszi szükségessé, úgy véli, hogy ezeknek a problémáknak az enyhítésére számos lehetőség kínálko­zik. Ezeket - jogi szakkérdésekről lévén szó - az illetékes kormányszervekhez el­juttatta. A tanácsadó testület által felkért szak­értők megvizsgálták a döntés megalapo­zásához készült gazdasági számításo­kat. E számításokról az a megítélés ala­kult ki, hogy ezek nem alkalmasak a foly­tatás, illetve leállítás alternatívájának el­döntésére. A tanácsadó testület véleménye sze­rint a környezeti kockázatok problémája rendkívül élesen vetődik fel, különösen a nagymarosi beruházás megvalósulása esetén. A tanácsadó testület értékelte azokat a nehézségeket, amelyeket a leállításról szóló döntés az érintett szomszéd orszá­gokhoz fűződő viszonyunkban okozhat. Mégis tagjai - többségükben - úgy ítél­ték meg, ho'gy vitás kérdések baráti vagy szövetséges országok között is elkerül­hetetlenek és természetesek. Önmagá­ban ez a döntés nem okozhat változást a magyar kormányzat politikájával kap­csolatos csehszlovák, illetve osztrák po­litikában. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha bárki ilyen célra akarná kihasználni a vízlépcső teljes kiépítésének leállítását. A kérdés belpolitikai megközelítésé­ben abból indult ki a testület, hogy egy minden vonatkozásban elhibázott, s rosz- szul kezelt ügyről van szó, melyet a jelen helyzetben már képtelenség valóban jól lezárni. A leállítás sem hoz létre tehát jó helyzetet, de a leállítás hozhatja csak lét­re az ország számára a kielégítő helyze­tet. A leállítást az eddig említetteken kívül még a következő érvek támasztják alá:- A leállítással a kormány deklarálja a korábbi időszak környezeti következmé­nyekre alig figyelő politikájának elvetését és a napjainkra döntő jelentőségre emel­kedett környezetkímélő és -védő politika előtérbe állítását: kifejezésre juttatja, hogy meghallgatja és megfogadjá a la­kosság ilyen igényeit.- A döntés elhalasztása (vagy az épí­tés folytatása) csak továbbgörgetné azt a konfliktust, amelyet minden bizonnyal egy későbbi, de a jelenleginél is rosz- szabb helyzetben fel kellene oldania. A tanácsadó testület foglalkozott a nagymarosi beruházással kapcsolatos esetleges népszavazás kérdésével is. Határozott álláspontja - és ezt a döntést igazoló politikai állásfoglalások kellően alátámasztják -, hogy ebben a kérdés­ben népszavazást tartani nem szabad. Egy esetleges népszavazás előnyei el­hanyagolhatók. A bonyolult műszaki, gazdasági és nemzetközi jogi kérdések­ben a felelősség nem hárítható a lakos­ságra. (OS) * A Hazafias Népfront Országos Taná­csa Környezetvédelmi Bizottsága, a Vá­sárhelyi Pál Társaság, a Budapesti Mű­szaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszé­ke, a Pest Megyei Tanács tagjai, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága, Nagy­maros Nagyközségi Tanácsa, az MSZMP Nagymaros Nagyközségi Bizottsága, az MSZMP Vác városi pártértekezlete 1989. április, a Magyar Hidrológiai Társaság Pest Megyei Szervezete, és a Magyar Ha­józási Részvénytársaság nyílt levélben fordultak Németh Miklós miniszterelnök­höz, hogy kinyilvánítsák támogatásukat a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tel­jes és mielőbbi befejezésére vonatkozó ismételt kormányzati döntés meghozata­lához. A nagyberuházás folytatása vagy leál­lítása az elmúlt években politikai közhan­gulatot befolyásoló tényezővé vált. A po­litikai csatározások közepette úgy érez­zük - hangzik a levél -, hogy háttérbe szorultak a racionalitás érvei, az alapvető gazdaságossági szempontok. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi vízi út kiépítése, az árvízvédelmi bizton­ság javítása, az olcsó energiatermelés hosszú távon gazdaságossá teszik a be­ruházást, ugyanakkor a Duna-Majna- Rajna-csatorna megnyitásával már rövid távon is elősegítik Magyarország Euró­pához, s azon keresztül a világgazdaság vérkeringésébe való intenzívebb bekap­csolódását. Kérjük a kormányt, hogy továbbra is határozottan álljon ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak folytatása, mielőbbi teljes befejezése mellett, természetesen a környezetvédel­mi szempontok messzemenő figyelem- bevételével. (OS) Sajtótájékoztató a DÁTUM-nál Az ország egyetlen magánkiadású regionális napilapja Tegnap délelőtt Szekszárdon sajtótá­jékoztatót tartott a Dátum Lap- és Könyv­kiadó Részvénytársaság az első és Szekszárdon szerkesztett magánkiadá­sú regionális napilapról. A sajtó képvise­lőit Földi István ügyvezető igazgató kö­szöntötte, majd Bába Iván, a lap főszer­kesztője mutatta be a lapot, amelynek tegnap már a hetedik száma jelent meg. A négy megyében - Barnya, Fejér, So­mogy, Tolna - és Budapesten terjesztett lap jelenleg 20 ezer példányban jelenik meg. Törekvésük, hogy segítséget nyújt­sanak a demokratikus Magyarország fel­építéséhez, a társadalom aktivizálódását serkentsék. Az eddigi tapasztalataik - az olvasói visszajelzések - szerint ez sike­rült. Külön teret szentelnek a pártoknak, alternatív szerveződéseknek és az egy­házaknak is. A lap nem elkötelezettje egyetlen pártnak sem, objektív informá­cióval kívánja szolgálni az olvasót. Közlemény 1989. május 11-én a kölcsönös kapcsolatfelvétel szándékával találkoztak a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal pártjainak és szervezeteinek képviselői az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának tisztségviselőivel. A megye politikai közéletének fontos kérdéseiről folytatott konzultáció többek között érintette egy Tolna Megyei Nemzeti Kerekasztal életre hívásának szükségességét és lehetőségét. Az álláspontok jelentősen közelítettek egymáshoz, de a végleges döntés előtt a fe­leknek további egyeztetést kell folytatniuk tagságukkal. E témakörben a megállapodás szerint 1989. május 17-én folytatódnak a tárgyalá­sok. Független Kisgazda és Polgári Párt Magyar Demokrata Fórum ' Magyar Néppárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Magyar Szocialista Munkáspárt Szabad Demokraták Szövetsége Tolna megyei szervezetei A közélet hírei Parlamenti tájékoztató. Az Országgyű­lés májusi ülésszakáról tart tájékoztatót a bonyhádi művelődési házban május 15- én (hétfőn) este hat órakor dr. Solymosi József országgyűlési képviselő. Az ér­deklődők kérdéseiket aTielyszínen felte­hetik, vagy előzetesen írásban leadhat­ják a művelődési központ portáján. * Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság országos ügyvezető titkára lesz a szekszárdi orvosklub újabb ven­dége. A rendezvény május 15-én, hétfőn 18.30 órakor kezdődik az SZMT Beloian­nisz utcai székházának első emeleti klubtermében. * Zászlóbontó közgyűlést tartott tegnap a szekszárdi művelődési központban a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Tolna Megyei Szervezete. (Az esemény­ről, amely lapzártakor még tartott, hétfői számunkban tudósítunk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom