Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

% 1989. május 25. ^PÜJSÁG 5 A "képújság postája Eljut-e a címzetthez a küldemény? Özv. Karácsonyi Györgyné szekszárdi olvasónk írta, hogy március 20-án fel­adott tíz darab drága húsvéti képeslapot, melyekre négyforintos bélyeget is ra­gasztott. Ezekből kettő nem jutott el a címzettekhez. Az egyiket Szekszárdra küldte. Azt kérdezte, hogy miért nem kéz­besítették ezeket a képeslapokat, hiszen amelyeket vidékre küldött, mindenki megkapta. A megyei postahivatal vezetője, Pap János a következőket válaszolta:- A levélszekrények ürítésével kap­csolatban elmondhatom, hogy a húsvéti forgalom miatt naponta 4-5 alkalommal is ürítésre került. Az ürités úgynevezett gépi rendszerű, amely azt jelenti, hogy a gyűjtő a levelekhez, lapokhoz nem férhet hozzá. Naponta cserélik az óralejzőtáb- lákat. Esetenként postai ellenőrző lapo­kat helyezünk el a levélszekrényekben ellenőrizve azt, hogy minden esetben, minden levélszekrény ürítésre került-e, illetve a levélszekrényekből minden kül­deményt kigyüjtöttek-e. Megállapítottam, hogy az ürítések rendben, szabályosan történtek, az órajelzőtáblák maradéktala­nul előkerültek. Az azóta végzett ellenőr­ző lapok is időben visszakerültek a hiva­talba. Azokkal a küldeményekkel kap­csolatban, melyeket a posta nem tud kézbesíteni, azokat visszaküldjük a fel­adónak, ha nincs feladó, megőrzésre Bu­dapestre kerülnek. Erről - közönséges küldeményekről lévén szó - kimutatást, nyilvántartást nem vezetünk. A postahi­vatal dolgozói küldeményeket - sem val­lásost, sem másmilyent - nem téphetnek, de nem is tépnek össze. A nyugdíjazásba beszámítják-e kitüntetését? Mészáros József mözsi olvasónk kér­dezte, hogy figyelembe veszik-e nyugdíj­megállapításnál a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa 1956. évi dunai ár- vízvédelemben végzett kiemelkedő mun­Állatszámlálás Postabontás Kriser Ádámné mözsi olvasónk írta: Tolnán, a főútvonal mellett - az Alkot­mány utcában, az Újtelepen - -van az egyik éjjel-nappal ügyeletes gyógyszer- tár. A betegek, a gyerekes édesanyák, vagy éppen az idős emberek az úttesten áthaladva közelíthetik meg a gyógyszer- tárat. Kértük minden falugyűlésen, hogy fessenek fel gyalogátkelőhelyet jelölő zebrát egy tábla elhelyezésével. Annál is inkább, mivel hétvégeken Tolnán kívül még Mözs, Bogyiszló, Fácánkert, Fadd és Gerjen lakóit is ez a gyógyszertár látja el. A legutóbbi falugyűlésen is szóba hoztam a fent leírtakat, és utaltam arra, hogy mindig beszélünk saját és mások testi épségének megóvásáról. Naponta olvassuk azt a sok-sok közúti balesetet, amelyek nagyon sok családot szomo­rúan érintenek, de ezek elkerülése érde­kében nem történik semmi. Végül a megyei rendőrkapitányság il­letékese elmondta nekünk, hogy semmi akadálya annak, hogy megnézzék ezt az útszakaszt és természetesen a lakosság segítségére lesznek. A kérdés még min­dig kérdés marad, hogy meddig kell még éjjeleken át botorkálni a bravúroskodó autók előtt, ha a gyógyszertárba akarunk eljutni. Most kezdődik az üdülési fősze­zon Domboriban, s van olyan időszak, amikor 15-20 percet is állni kell az út mellett, mire át lehet haladni. Addig meg is halhat egy súlyos beteg, akinek éppen injekcióra vagy az életfontosságú gyógy­szerre lett volna szüksége. A falugyűlé­sen a tanácselnök ismertette, hogy villo- gót kellene elhelyezni, de mi ezt megcá­foltuk, mert a megyeszékhelyen is hány zebra van felfestve, ami előtt tábla van és nincsen villogó. A leírt gyógyszertár neonvilágitással van ellátva, így érthetetlen, hogy miért kell évenként a saját és a mások testi ép­ségének védelmében fórumokhoz folya­modni. Üzenjük ... Kiss Péter hidasi olvasónknak, hogy a BM-szervektől kapott tájékoztatás alapján a meglévő légfegyverhez enge­délyre nincs szükség, bárki megtarthatja azt. Annak használata korlátozva van, mégpedig közterületen nem, de magán- területen használni lehet. A szarvasmarha-állomány 71,6 ezer, a sertésállomány 322,9 ezer volt a megye állami gazdaságaiban, kombinátjaiban és mezőgazdasági termelőszövetkeze­teiben 1989. március 31-én. A szarvasmarhák száma az elmúlt év hasonló időszakához képest több mint 1000-rel, ezen belül a tehenek száma csupán 250-nel gyarapodott. 1983-tól - ekkor volt a legtöbb szarvasmarha a nagyüzemekben - évről évre csökkent a nagyüzemek szarvasmarha-állománya, idén először ez a folyamat kedvező irály­ban változott. A továbbtartásra, illetve te­nyésztésre kihelyezett (de továbbra is a kihelyező vállalat vagy gazdaság tulajdo­nában maradó) szarvasmarhák száma Érdekes képet kapunk az állampolgá­rok közlekedési moráljáról, ha megnéz­zük az utóbbi hónapok baleseti statiszti­káját. Jelentősen csökkent a balesetek száma, amikor a rendőrség megsokszo­rozta a forgalombiztonsági akciókat. Ezek egy-két naposak voltak, így a visz- szatartó hatásuk is csak ennyi ideig érvé­nyesült. Lám, tudunk mi óvatosan is ve­zetni! De miért csak külső kényszer hatá­sára? Sokkal nyugodtabban közleked­hetnénk, ha az óvatosság, az egymásra való odafigyelés igénye belülről jönne. Erről beszél dr. Berta Attila rendőr őr­kának elismeréseként adományozott Ár­vízvédelemért Emlékérem kitüntetést. Dr. Deák Konrád a következőket vála­szolta:- A több vonatkozásban módosított 38/1971. (XI. 28.) Korm. számú rendelet szól az egyes kitüntetések után járó kivé­teles nyugellátásról s ilyen kitüntetésként a következőket sorolja fel: Szocialista Munka Hőse, Magyar Népköztársaság Hőse, Magyar Népköztársaság Érdem­rendje, Magyar Népköztársaság Zászló­rendje I. fokozat, Béke és Barátság Ér­demrend, Munka Vörös Zászló Érdem­rendje, Vörös Zászló Érdemrend, Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozat, Magyar Népköztársaság Zászlórendje III. fokozat, Magyar Népköztársaság rubi­nokkal ékesített Zászlórendje, Magyar ' Népköztársaság babérkoszorúval ékesí­tett Zászlórendje, Magyar Népköztársa­ság Zászlórendje. A fentiekből kitűnően a Dunai Árvízvé­delemért emlékérem nem szerepel azok között a kitüntetések között, amelyek ki­vételes nyugellátásra adnánpk igényjogo­sultságot, a nyugdíj megállapításánál tehát ezt a kitüntetést nem veszik figyelembe. március 31-én 5206 volt, jóval több, mint egy éve. A nagyüzemi gazdaságokban vala­mennyivel (1022 darabbal) kevesebb sertést tartottak. Az anyakocák száma közel 6 százalékkal több volt ugyan, de előhasi kocát lényegesen (17,5 szá­zalékkal) kevesebbet állítottak be. A ko­rábbi évekhez képest némileg csökkent a sertéstartási kedv, amit a kihelyezett sertések száma is jelez: mintegy 6500 darabbal kevesebb volt, mint az elmúlt év március 31-én. A gazdaságok juhállo­mánya évek óta csökkent, ez év március 31-én ismét 6400-zal volt kevesebb. KSH Tolna Megyei Igazgatósága nagy a Tolna Megyei Rendőr-főkapitány­ság közbiztonsági és közlekedési osztá­lyának vezetője.- Megyénkben rohamosan emelkedik a súlyos sérülésekkel járó és a halálos kimenetelű balesetek száma. Ez Szek- szárdon és környékén az első negyedév­ben az előző évihez képest huszonhárom százalékkal nőtt. De nemcsak a megye- székhelyen, hanem Bonyhádon is riasztó a helyzet, ahol ez a szám több mint há­romszorosára emelkedett. A megyében harminc százalékkal növekedett a halá­los balesetek száma. Természetesen nem tarthatunk állandóan gépjármű-ellenőrzési ak­ciókat, ezzel az állampol­gárt is csak zaklatnánk. A forgalomirányító lámpával ellátott útke­reszteződésekben több az ütközés, ha a lámpa működik. Villogó üzemmód ese­tén sokkal kevesebb a baleset, mivel az embe­rek ekkor figyelemre van­nak késztetve. Tehát ha E baleset Zombán történt, a gépkocsivezető nem az útvi­szonyoknak megfelelő sebességgel vezette járművét - egy súlyos és egy könnyű sérülés Figyelmetlenség, gyorshajtás, Jogszabályokról- röviden A megváltozott munkaké­pességű dolgozók foglalkoz­tatásáról és szociális ellátásá­ról szóló korábbi jogszabályt módosítja a szociális és egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter 9/1989. (IV. 1.) SZEM-PM számú együttes rendelete. A módosítás a rehabilitációs foglalkoz­tatási hozzájárulásra és dotációra vonat­kozó korábbi szabályokat érinti, valamint a kötelező foglalkoztatási szinttel kap­csolatos, mely utóbbi 1989., évben a tárgyévi átlagos statisztikai állományi lét­szám 3%-a. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 4/1989. (IV. 1.) MÉM számú . rendelete a rendkívüli események beje­lentésének rendjéről, a biztonságot növe­lő szolgálat működéséről szól. A jogsza­bály megjelöli azokat a rendkívüli esemé­nyeket, amelyeket a gazdálkodó szerv vezetője köteles bejelenteni, azt is, hogy a bejelentésnek mit kell tartalmaznia, ki­mondja, hogy az idevonatkozó rendet a gazdálkodó szerv vezetőjének kell - a helyi sajátosságoknak megfelelően - kialakítania, a rendkívüli esemény bekö­vetkezésekor köteles az emberi élet és anyagi javak mentése érdekében min­den szükséges intézkedést megtenni, egyúttal gondoskodnia kell arról, hogy a rendkívüli eseményről az elhárításra hi-' vatott szervek (mentők, tűzoltóság, rend­őrség stb.) értesüljenek. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy mikor és milyen biztonságot növelő intézkedések rendel­hetők el. Csupán röviden utalunk a pénzügymi­niszternek a tervszerű devizagazdálko­dásról szóló törvényerejű rendelet végre­hajtása tárgyában korábban kiadottat módosító 15/1989. (IV. 1.) PM számú, va­lamint a pénzügyminiszternek és a ke­reskedelmi miniszternek a vámjog rész­letes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló koráb­bi jogszabályt módosító 17/1989. (IV. 1.) PM-KeM számú együttes rendeletére. Az előbbi szerint az utasoknak devizaha­tósági engedély nélkül szabad kivinniük - többek között - az ideiglenes használat céljából külföldre távozó belföldi rend­számú személygépkocsit és utánfutóját, motorkerékpárt, vízi járművet. Az utóbbi jogszabályból pedig itt csak ennyit idé­zünk: „Vámmentes a törvényesen elis­mert egyházak és vallásfelekezetek ré­szére ellenszolgáltatás nélkül beküldött és a lakosság részére ingyenes szétosz­tásra kerülő gyógyszer, élelmiszer és ru­hanemű küldemény”. Az említett vala­mennyi jogszabály már hatályba lépett és a Magyar Közlöny idei 20. számában jelent meg. Ugyanezen közlöny idei 21. számában olvasható a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának 1989. évi 8. törvényerejű rendelete a magánkereske­delemről szóló korábbi jogszabály mó­dosításáról. A módosító törvényerejű rendelet tételesen felsorolja, hogy ki nem kaphat magánkereskedői igazolványt, kimondja azt is, hogy a magánkereskedő alkalmazottat, segítő családtagot, illetve szakmunkástanulót foglalkoztathat, az alkalmazottak, segítő családtagok együt­tes létszáma azonban az ötszáz főt nem haladhatja meg. Rendelkezik a jogszabály a magánkereskedő telephelyének áthelye­zése esetén követendő eljárásról, és külön is felhívjuk a figyelmet arra az előírásra, amely szerint a szakigazgatási szerv köte­lesvisszavonni a magánkereskedői igazol­ványt többek között akkor is, ha a magán- kereskedő a tevékenység folytatásában személyesen nem működik közre. Ez a jogszabály is már hatályba lépett. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke ittasság Decsen a Wartburg vezetője figyelmetlenül indult el az úttest bal oldaláról. Az „eredmény”: egy súlyos és egy könnyű sérülés odafigyelünk egymásra, a karambolok száma szinte minimálisra csök­ken. Tulajdonképpen a for* galorr/biztonsági akciók is azt a célt szolgálják, hogy ösztönözzük a köz­lekedésben résztvevőket a fokozott figyelemre. Azonban az akciók ön­magukban nem eredmé­nyezik a balesetmentes közlekedést. Ezért szeretnénk elérni az állampolgári fegyelem javulását, azt, hogy belülről fakadó igény legyen a sza­bályok betartása. Nincs az a jól szerve­zett rendőri apparátus, mely el tudná érni a balesetek csökkenését, ha hiányzik a járművezetők közlekedési fegyelme. A rendőrség csak enyhíteni tud a csúcs- forgalom idején kialakult áldatlan helyze­ten. Ezért alkalmazunk csúcsforgalomban - ha a közlekedési lámpa működésképte­len - forgalomirányító rendőrt. Míg a múlt évre az egy-két fős sérülés­sel járó baleset volt a jellemző, az idén növekedett a három-négy fős sérüléssel járó esetek száma. Az egyik legfőbb ok a gyorshajtás. Igen gyakoriak statiszti­káinkban a nyugati típusú gépjárművek, míg korábban a régi típusok szerepeltek nagyobb számban. Annak ellenére, hogy a nyugati gépkocsik végsebessége igen magas, a sebességkorlátozás rájuk is vonatkozik. Sok a gondunk az ittas veze­tőkkel. Tolna megyében - az ittas álla­potban okozott baleseteknél - az anyagi kár az első negyedévben több mint há­rommillió forint. Azt hiszem, felesleges ma­gyarázni, hogy ez elkerülhető lett volna. Aki vezetés előtt a pohárhoz nyúl, bizonyára nem félti saját testi épségét, de gondoljon arra, hogy más életét is veszélyezteti - fe­jezte be dr. Berta Attila.- km ­Lefestve igen! Kijavítva nem? Fotó: TILINGER SÁNDOR Sajtókrónika 1989. április hő Április 1. Esemble mit diplomatischer Mission = Neue Zeitung Szekszárd, német színház Április 2. Bonyhádon felavatták a város első - iskolák számára készülő - uszodáját = Népszabad­ság Hit­Április 5. Ismét megjelenik a Révai Nagy Lexikon = Népszabadság Babits Kiadó, Szekszárd Április 6. Bóka Róbert: Ismét lesz kamaramozija Szekszárdnak = Dunántúli Napló Szekszárd, a Nagyvilág mozi helyreállítása Igriczi Zsigmond: Paks vagy Bükkábrány? Társadalmi vitafórum Miskolcon = Népsza­badság Paks szerepe a villamosenergia-ellátásban Április 8. Városavató Dunaföldváron = Népszabad­ság Április 9. ^ Tízéves Dombóvár művelődési központja. Mit jelent a „nyitott ház”? = Dunántúli Napló Április 10. Nevet változtat: Legyen Wisinsky! = Mai Nap Szekszárd, múzeum (A név sajtóhibás; he­lyesen Wosinsky) Gyógyszertárrá alakították át Bonyhádon a Fay-lakótelepen lévő pártházat = Népsza­badság Hir Április 16. Bóka Róbert: Gemencben az idén is érde­mes lesz bakot lőni. Turisták is látogathatják a grábóci templomot = Dunántúli Napló Tolna megye, idegenforgalmi nevezetessé­gek Összeállította: Dr. Imreh Csanádné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom