Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
1989. május 20. 2 NÉPÚJSÁG Rendkívül éles vita a megyei pártbizottság ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) Jankovics László felszólalásában javasolta, hogy a technikai és anyagi feltételek javítása hatással legyen a nagyközségekre, a városokra is. A pártbizottság úgy fogadta el ezt a javaslatot, hogy hozzátette: a feltételek javítását helyben is szorgalmazni kell. Szó esett a körzetközpontok felülvizsgálatáról is. Jelenleg igen nagy területeket fog át, s így lehetetlen a közvetlenebb kapcsolat az alapszervezetek és a körzetek között. Határozott abban is a testület, hogy a fegyelmi bizottság 1957-től vizsgálja felül, azokat a pártbüntetéseket, amelyeket politikai vagy világnézeti okokból kaptak a párttagok. Nagyon sok szó esett - így Balogh Tamás is javasolta - arról a kérdéskörről is, hogy hol működjenek a pártszervezetek. Meg kell találni a módját annak, hogy az üzemekből veszteségek nélkül kerüljenek át a párttagok a lakóterületre, de akkor a lakóterületet vonzóvá kell tenni. Semmi szín alatt nem szabad kötelezővé tenni az átjelentkezést, hanem szabadon választhasson a párttag. Félreértésekre adott okot az a megfogalmazás, hogy a párt vonuljon ki az üzemekből. Ezt Gazdag László pártbizottsági titkár azzal módosította, illetve értelmezte a határozat szövegét, hogy azonnal vonuljon ki a közvetlen irányításból a helyi pártalap- szervezet. Schiller József többszöri hozzászólásában sokat foglalkozott a platformszabadság és a frakció kérdéskörével. Ezt a témát átvette a pártbizottság is, hiszen félő, hogy ha ezeket nem tisztázza a párt, akkor pártszakadást idéz elő. Amiről egyöntetűen megállapították, hogy az ma óriási károkat okozna. Csáki Béla erre azt mondta, hogy a többpártrendszer keretén belül a frakciózás elveszti jelentőségét. Gazdag László azt tette hozzá, hogy sajnos hatalmas véleménykülönbség esetén pártszakadás áll be és ez a nagyobb kár. De erről ma nem érdemes beszélni, mert ha megvizsgáljuk a reformkörök platformját és a Münnich Ferenc Társaság téziseit, akkor azokban sok az egyező. Cserháti András, a paksi reformkör tagja hangsúlyozta, hogy a reformkörök nem pártszerű kezdemények, hanem párttagok és pártonkívüliek platformja. Herczig Ferenc hozzátette: még az is elképzelhető, hogy egy-egy reformkör átalakul alapszervezetté. Simon László ismételt hozzászólásában sürgette, hogy térjenek vissza Steindl Károly javaslataihoz, mert alappont, hogy a tulajdonreform kérdéskörét vizsgálja meg a pártbizottság, enélkül semmilyen vonalon nem lehetséges elmozdulás. Fehér Péterné javasolta, hogy a dokumentum címében a következő megfogalmazás szerepeljen: „a párt általános és helyi feladata”. Ha ezt nem teszik meg, ha nem foglalkoznak a helyi dolgokkal, akkor sem a párttagság, sem a lakosság nem támogatja az MSZMP-t az elkövetkező választásokban. Éppen ezért emeljék be a programba az elmaradott térségek támogatásának problémakörét. Mondják ki, hogy a megyei tanács lépjen fel határozottan az elmaradott térségek érdekében. Némedi János hozzászólásában csatlakozott Schiller Józsefhez, hogy szorgalmazza a megyei pártbizottság is egy egységes piaci rendszer kidolgozását. Most négyféle piac van, ami képtelen szabályozni, igy pedig lehetetlen a tulajdonreform megkísérlése is. Tiltakozzanak a kormány normatív szabályozása ellen. Simon János nemtetszésének adott hangot. Munkacsoportokban kellene folytatni a vitát - mondta -, itt csak az általános részt vitassák meg. Ehhez nem csatlakozott a pártbizottság, mivel szükséges az irányokat kijelölni és csak azután folytatható a munka szakértői csoportokban. Ezután tértek vissza Steindl Károly felszólalásának elemzéséhez. A hozzászóló elmondta, hogy a párttagoknak rossz a hangulata, ez, ami van ma az országban, tragédia felé vezet. Lehetetlen tulajdonreform nélkül az átalakítás. Éppen ezért - ezzel egyet is értett a pártbizottság - azonnali reformlépésekre van szükség. Politikai és gazdasági programot kell adni. Ezt a programot azonnal ki kell dolgozni. A több mint négyórás vitában sok szó esett ismételten a párton belüli vitákról, a választási előkészületekről, a pártszakadás veszélyeiről. Méhn Imre szerint nagyon nagy tehertől kell megszabadulnia az MSZMP-nek. Ha a reformszárny kiszakadna a pártból, akkor megszabadulna ettől a tehertől. Ezzel a nézettel többen is vitába szálltak. Cserháti András azt mondta: „aki amellett van, hogy a párt szakadjon szét, az nem érti a mai helyzetet”. Gazdag László ezt azzal egészítette ki ismételten, hogy a pártszakadást el kell kerülni. A pártbizottság határozatában a következőképpen fogalmazták meg ezt a gondolatot: „a vélemények polarizálódása megengedhető, de a párt- szakadást lehetőleg el kell kerülni". A megyei pártbizottság szerkesztőbizottságot - Kerekes László, Katona Tamás, Kamarás Györgyné - választott, akik a két állásfoglalást kiegészítik a vitában elhangzottakkal. A dokumentumokat a Tolna Megyei Népújság kedden és szerdán közli. A napirendhez kapcsolódóan a testület 33 megyei párthatározatot helyezett hatályon kívül. Elfogadták a megyei párt- bizottság apparátusának működéséről és felépítéséről szóló javaslatot is. . A megyei pártbizottság megváltozott feladatai a politikai apparátus felépítésében és létszámában is jelentős változásokat követelnek. Az eddigi létszámnál lényegesen kisebb, felkészült, egységes szervezetben működő, politizáló apparátust kell kialakítani. Az apparátus tevékenységének meghatározó eleme: az aktuális feladatokra szervezett - részben társadalmasított - csoportmunka, a képviselet és a koordináció. A megyei pártapparátus a pártbizottság olyan kis létszámú munkaszervezete, amely a testület megbízásából tevékenykedik és annak felel. A megyei apparátus semmilyen alá- és fölérendeltségi viszonyban nincs a központi pártszervek és az alsóbb pártszervek apparátusaival. Irányítását a pártbizottság titkárai végzik, a munkáltatói jogokat a politikai munkatársak esetében az első titkár, az adminisztratív-technikai alkalmazottakkal kapcsolatban pedig a gazdálkodási vezető gyakorolja. A politikai munkatársak létszáma a gazdálkodási vezetővel, az archivumve- zetővel és a fegyelmi referenssel együtt tíz fő körül alakul. Egy-egy függetlenített munkatárs az ipar, a mezőgazdaság, az oktatás, a közművelődés és a tudományos élet, a szociálpolitika, az államélet, valamint a párt- és tömegszervezetek tevékenységében megfelelő gyakorlati tapasztalatokat szerzett, felsőfokú szak- képzettséggel rendelkező, magánéletében feddhetetlen, elkötelezett pártmunkás legyen. Feladataikat nagyfokú önállósággal, az adott terület alapszervezeteivel, pártszerveivel folyamatosan együttműködve, kapcsolatot tartva látják el. A közvetlen megyei kapcsolódású pártszervekkel szakterületenként biztosítsák a kölcsönös információcserét és segítségnyújtást. Tevékenyen részt vesznek az adott feladatokra működtetett ad hoc bizottságok munkájában, tevékenységük segítésében. Mivel a jövőben a városi, városi jogú és megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok titkárainak tanácskozása tölti be az operativ munkamegosztás és feladat-összehangolás funkcióját, ezért a megyei pártbizottság területfelelősi rendszert a jövőben nem működtet. A pártmunka megváltozott súlypontjai, a pártlétesítmények többirányú hasznosítása, a racionális költséggazdálkodás és az egyharmadára lecsökkenő politikai munkatársi létszám miatt a működés feltételeit biztositó technikai közreműködők, szakelőadók létszámát a gépkocsik számát stb. is lényegesen csökkenteni kell. Az Oktatási Igazgatóság tanárainak száma minimálisan a felére csökken. Az intézmény további létét és működését alapvetően az határozza meg, hogy helyi vagy regionális oktatási hálózat működésére lesz-e szükség. Bármilyen megoldás esetén szükséges az oktatói állomány munkájának további társadalmasítása és az intézmény, valamint a pártbizottság politikai apparátusa munkafeltételeinek biztosításában meglévő párhuzamosságok kiküszöbölése. A létszámcsökkentést körültekintően, humánusan kell megoldani, élve az áthelyezések és a nyugdíjazások adta lehetőségekkel. A szervezet átalakítását május végéig, a létszámleépítést folyamatosan, de legalább ez év őszéig be kell fejezni. A testület tagjai tájékozódtak a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága közötti tárgyalásokról, azokról a közösen elfogadott célokról, amely lapunk tegnapi számában is nyilvánosságra került. Szóvá tették a testületi ülésen azt a politikainak is minősíthető hibát, hogy a Szekszárdi Nyomda „jóvoltából” a 12 pont aláírói tévesen szerepeltek: A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottsága nem tartozik a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal tagjai közé, ezért kérik a helyreigazítást. Döntött a testület arról is, hogy a párt- bizottság a jövőben nem munkaidőben, hanem általában szombaton tartja majd üléseit. A pártbiztottság tagjaiból alakuló teamek és ideiglenes munkabizottságok megbeszéléseiket szintén munkaidőn kívül, illetve a késő délutáni órákban tartják. Határoztak arról, hogy a pártbizottság ülések rendszeres meghívottjai között legyenek ott a helyi és regionális sajtó, rádió és tévé képviselői, a nem pártbizottsági tag városi és nagyközségi első titkárok, illetve titkárok, a két városi jogú intézményi pártbizottság titkára, a megyei pártbizottság munkatársai, az Oktatási Igazgatóság vezetője, valamint a Központi Bizottság képviselői. Az ülések napirendjétől függően kapnak meghívást az állami és társadalmi szervek képviselői, a reformkörök és a Münnich Ferenc Társaság. Foglalkoztak a Hazafias Népfront őszi kongresszusát megelőző megyei népfrontértekezlettel is, nevezetesen azzal, hogy a pártbizottság mikor delegálja a Hazafias Népfront megyei bizottságába képviselőjét. A testület tagjai úgy döntöttek, hogy majd a Hazafias Népfront IX. kongresszusát követően határoz delegálási jogáról. A megyei pártbizottság kezdeményezte, hogy a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat a továbbiakban önállóan, a Hírlapkiadó Vállalattól elszakadva- végezze munkáját, bővítse tevékenységét, vállalkozásait. Testület tisztségviselői tájékoztatták a jelenlévőket arról is, hogy a megyei párt- értekezlet óta radikális intézkedéseket tettek a pártgazdálkodás minden területén. Áttekintették a megyei pártbizottság kezelésében lévő fontosabb létesítmények kihasználtságát, előnyösebb bérbeadási szerződéseket kötöttek, illetve kezdeményeztek a gemenci és a decsi pihenőház, valamint a pártszékház esetében. Tárgyalásokat folytattak a párt- székház és az Oktatási Igazgatóság épületének további hasznosítására. Több kiszolgálóegység gazdaságossá tételének lehetőségét is elemezték, olyanokét, mint az üzemi konyha, szervizműhely, gépkocsipark, vagy a sokszorosító. Az apparátusi struktúra átalakítása folytán csökkent a politikai és az adminisztratív állományú dolgozók száma. Ennek és a fenti kezdeményezések kapcsán napirenden van az intézmény egész létszám- és bérgazdálkodásának átalakítása. Megkezdődött a belső munkák, mint például az ügyvitel, a nyilvántartás, a pénzügy, a számvitel szervezésének korszerűsítése is, a takarékossági és ésszerűségi szempontok egyidejű és azonnali alkalmazása mellett. A hosszúra nyúlt pártbizottsági ülés végén Jánosi György arról szólt, hogy a testület a továbbiakban gyakrabban él a csoportos megbeszélések, a csoport- munka módszerével. Fontos, hogy a testület tagjai folyamatosan gyűjtsék és jelezzék a helyi problémákat, és a választási körzet szerinti pártbizottságokkal tartsák a kapcsolatot. HAZAFI JÓZSEF - KAMARÁS GYÖRGYNÉ Harmadszor nyerte el a város (Folytatás az 1. oldalról.) mében. A tíz éve várossá nyilvánított Paks harmadszor érdemesült erre a kitüntetésre és mára példa lett a megyé- ben„ az országban. Jákli Péter tanácselnök ünnepi beszédében méltatta a város polgárainak áldozatos munkáját és beszélt a városi környezetben megvalósuló demokrácia első lépéseiről. Ezután Németh Miklós mondott beszédet, amelyben üdvözölte Paks lakóit és elismerését fejezte ki az elért eredményekért. Elmondta, hogy a nemzeti zászló 2 millió forintot is hoz a városnak, amely segítheti az ittlakók további munkáját. A Közösségteremtés, a lakosság érdekében, a lakossággal együtt végzett munka, kpmoly célok sikeres megvalósítása, a közérzet javítása mind-mind az új stílusú tanácsi vezetést és Jákli Péter elnököt dicséri. Három év alatt 96 utcában 112 ezer négyzetméter utat, 109 utcában 22 ezer méter járdát, 32 utcában közel 9 ezer méter csatornát építettek, 50 ezer négyzetméter területet parkosítottak, sport- csarnokot, tanuszodát, templomot, faluházat létesítettek összefogva a lakossággal. Közösségformáló módszereik, érdekeltségi rendszerük követésre érdemes a mai közömbös és megélhetési gondoktól terhes időszakban. Paks talán egy lépéssel előrébb tart a demokráciában, mint a települések többsége. A politikai retorikát érdemes megtölteni tartalommal, mert igy kihasználható a létező társadalmi energia. Kétségtelen, hogy az embereket a közvetlen környezetük érdekli leginkább, ezért itt kell a közös munka első lépéseit megtenni. A valós érdekek egyeztetése révén így olyan célok is megvalósulhatnak, amelyekre a tanácsnak nem lenne elegendő pénze. A számokban mérhető eredmények mellett legalább olyan fontos, hogy egy- egy utcában, téren az ottlakó embereket a közös munka közösséggé kovácsolta. Szinte minden jól elvégzett munka befejezéseként még egyszer összejönnek a társadalmi munkások, hogy utcabálon ünnepeljék meg a közös munka gyümölcsét. Németh Miklós beszéde után átadta a zászlót és az oklevelet Jákli Péternek, majd további eredményes munkát, családi boldogságot kívánt a paksi embereknek. Ezután Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke kért szót és elmondta, hogy a tavalyi megyei szinten 810 milliós társadalmi munkából 25 százalékos volt Paks részesedése, az egy főre eső átlag a megyében 3100, Pakson 7200 forint volt, így a megyei versenyt ez a város nyerte. Ezért a megyei tanács 1,2 millió forintot utal át Paksnak a város- fejlesztési alapba. A hivatalos ünnepség a városépítő munkát elismerő kitüntetések átadásával zárult, majd a megjelent paksiak bátyus bálon ünnepelhették tovább szép eredményeiket.- áa - Fotó: GOTTVALD Jantner Antal nyugalmazott miniszterhelyettest a város új díszpolgárává választották Csao Ce-jang felajánlotta lemondását Az ABC és a CBS amerikai televíziós adó pénteken kormányforrásokra hivatkozva arról tájékoztatott, hogy Csao Ce-jang, a KP KB főtitkára a nap folyamán felajánlotta lemondását A meg nem erősített hírek szerint Csao a KKP KB politikai bizottságában lezajlott szavazás után határozott így. Nem tudni, hogy lemondását végül elfogadták- e, két munkatársáét azonban igen. Csao úgy foglalt állást - mondották az amerikai tv-adók -, hogy a diákok néhány követelését teljesíteni kell. Ezzel ellentétes nézetet vallott a PB többsége. Az idézett kormányforrások szerint az Államtanács - a kormány - pénteken rendeletileg betiltotta a tüntetéseket szerte Kínában, és az ország stabilitása, egysége ellen irányuló akcióknak minősftette a megmozdulásokat. A kormányrendelet éjféltől tiltott be mindenfajta tiltakozást. A Reuter szerint kínai katonai egységek indultak meg a késő esti órákban a pekingi belváros felé. Egy ötven teherautóból álló és kétezer katonát szállító oszlopnak több ezer ember állta útját ezekben az órákban. Ez az egység a fővárostól nyugatra gyülekezett Egy másik konvoj azonban, amely harmincnégy tehergépkocsin szállított katonákat, akadály nélkül haladt Peking szíve felé keleti irányból - állították szemtanúk. Helyi idő szerint a késő esti órákban az MTI pekingi tudósítója az Új-Kína jelentésére hivatkozva arról számolt be, hogy a Tie- nanmen téren hetedik napja éhségsztrájkot folytató egyetemisták és főiskolások ideiglenesen felfüggesztették az éhség- sztrájkot, amelyet azonban ülősztrájk formájában akartak folytatni. A kínai hírügynökség úgy értesült, hogy a diákok elhatározását, amely szerint pénteken, helyi idő szerint este 21.30-kor beszüntetik az éhségsztrájkot, hangosbeszélőkön jelentették be a Tienanmen téren. Román rendőrök európai parlamentert bántalmaztak Román rendőrök megverték és kifosztották az Európai Parlament egyik tagját, a belga KereszténVszocialista Párt (CVP) elnökét - jelentették tegnap a párt köreiből. A belga külügyminisztérium pénteken tiltakozott az eset miatt és még aznap konzultációra hazahívta bukaresti nagykövetét. A 46 éves Gérard Deprez csütörtökön két alkalommal is megpróbált kapcsolatba lépni a Nicolae Ceausescu politikáját nyíltan ellenző Doina Cornea asszonynyal, azzal a céllal, hogy üzenetet adjon át Cornea Párizsban élő leányától és meghivja Corneát az Európa Tanácsnak a romániai kisebbségek helyzetével foglalkozó meghallgatására. Első alkalommal Deprez-t „egy tucat polgári ruhás rendőr eltuszkolta” Cornea asszony kolozsvári lakása elöl. Kevéssel később, amikor újból próbálkozott, Deprez-t a rendőrök ütlegelni kezdték és minden pénzét elvették. A belga külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Belgium súlyos aggodalmát fejezte ki az események miatt. A Romániába látogató belga állampolgárok biztonságának szavatolásán túl Brüsszel azt követelte, hogy Románia tartsa tiszteletben a Helsinki Záródokumentumban és az Európai Biztonsági és Bizalomerősítő Konferencián született megállapodásokban foglaltakat, annál is inkább, mivel ezeket a dokumentumokat Románia aláírta. Gerard Deprez ma a brüsszeli repülőtéren sajtókonferencián számol be a történtekről.
