Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

1989. május 18. NÉPÚJSÁG 5 Kedves Olvasóink! Lapunk keddi, szerdai és csütörtöki 5. oldala már hosszabb ideje az olvasók, tudósítók oldala is. Egyre többen kérdeznek, mondanak véleményt, tesznek hasznos javaslatokat olyan társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekben, ame­lyek megyénket, településeinket, de sok esetben az ország dolgait is érintik. Azt szeretnénk, ha ez az aktivitás fokozódna. Erre ösztönözzük mindazokat, akik ilyen módon is hozzá akarnak járulni társadalmi, gazdasági kibontakozásunk­hoz. Az előbb említett oldalainkat vitafórummá kívánjuk fejleszteni. Azt tervez­zük, hogy minden ilyen tartalmú, hozzánk érkező segítő szándékú írást közlünk, és az arra, bárki részéről tett észrevételt is, természetesen azokét, akik névalá­írásukkal is vállalják az általuk leírtakat, a vitát. Kérjük, minél többen éljenek a lehetőséggel és ezzel is segítsék közös gond­jaink, feladataink megoldását. tessék elhinni, ez az a ritka hét, amikor nem volt semmiféle áremelés, így új ára­zás sem történt. A hölgy ironikusan megjegyezte:- Végre egy becsületes kereskedővel is találkozom, aki az igazat mondja. A fiatal kereskedőnő szomorúan je­gyezte meg:- Gondolja, asszonyom, hogy olyan nagyon értékelik a vevők a mi becsüle­tességünket? Mert én egyre kevésbé ve­szem-észre.- Megértem magát - sóhajtott fel a ve- vő.- De elég baj az, hogy magukon csat­tan az ostor, és némely vevőtársam vil­lámhárítónak nézi az öt kiszolgáló keres­kedőt.- vfm ­Villámhárító (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nem szokásom mások beszélgetését kihallgatni, de a következőnek voltam fül­tanúja a dombóvári ABC-áruházban. A vevő udvariasan érdeklődött: - Ké­rem szépen, kisasszony, van önöknek 50 dekás Konzum Mokka kávéjuk? A fiatal elárusítónő válasza: - Tessék várni, azonnal megnézem. Egy percen belül a vevőhöz visszalé­pett, és udvariasan közölte:- Sajnos nincs, asszonyom, csak 20 dekagrammos csomagolásban. A vevő felcsattant:- Csak nem viszik fel már megint en­nek is az árát!?- Én ezt nem tudhatom, asszonyom, de Szerelemkeltő szernek hitték... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Kosborból font koszorút viseltek a gö­rög ifjak a föld termékenységének ünne­pén. Szerelemkeltő szernek hitték és gyűjtögették kettős ikergumója miatt. Ezt a csodálatos virágot bíboros kosbornak hívják. A virágot sziklagyepekben, erdő­széleken, mélyebb, lazább helyen talál­hatjuk meg. Én is a tamási parkerdőben fedeztem fel néhány szálat. Sajnos, az arra járó sétálók szépsége miatt leszakít­ják vagy kiássák és kertbe ültetik. A kos­bor nem marad meg kertben. Nagyon ér­zékeny a termőhely változására. A kos­borfélék az egyszikű növények legfejlet­tebb és legnagyobb családja. Főleg me­legöviek, ezekből szép gyűjtemény van Tamásiban és Dombóváron, de a mérsé­kelt övben is előfordulnak. Azonban itt már csekély a számuk. Viráguk a legvál­tozatosabb alakú mindig valamely külö­nös vjráglátogató testalkatának megfele­lően alakul. Mézelő növény. A megporzás a következőképpen megy végbe: a méh méznedvért (nektár) a virágra száll. A virág ajkán, mint valami küszöbön letelepszik, s ormányát a sar­kantyú nyílásába dugja, hogy a sarkan­tyú mélyén gyöngyöző méznedvcsöppet felszívja. Eközben azonban a méh a hom­lokát akaratlanul is a rostellum kocso­nyás anyagához nyomja, mire az raga­csos anyagával a porcsévét a méh hom­lokára tapasztja. A méznedv fölvétele után a méh távozik, amint kibújik a virág­ból a homlokára tapadt porcsévét kiránt­ja a portokból és a következő virághoz vi­szi. A porcséve kirántásakor fölfelé áll, de súlyánál fogva lekonyul. Amikor a méh a következő virágba dugja a fejét és ormá­nyát a sarkantyúba ereszti, a lefelé lógó porcsévét a virágporos részével bibére nyomja. A bibe felületén ragadós anyag van, amely a porszemeket vagy az egész porcsévét a bibére (nyomja) ragasztja. Ezzel meg is történt a megporzás. Ez a fo­lyamat virágtól virágig ismétlődik. Megtörtént azonban, hogy a méh nem tud megszabadulni valamely oknál fogva a porcsévétöl. Kellemetlen-a homlokán a virágporcsévékből álló üstök, s igyekez­nek is tőlük minden módon megszaba­dulni. Ezeket a méheket nevezik a ma­gyar méhészek finoman és gyöngéden: homlokbókrétás méheknek. A virágpor- csévék pár nap múlva leszáradnak a mé­hek homlokáról. Mindenesetre meg keli jegyeznem, hogy ez a jelenség is a mé­hek közhasznú és nagystílű munkássá­gának nagyszerű bizonyítéka, de egyút­tal a természet bámulatos háztartásának csodálatra méltó példája is. MOLNÁR KOPPÁN PÉTER Közlekedés vasúti átjáráson Visszhang! A lapunk április 20-i számában megjelent „Szomorú és vigasztaló tények” című cikk szerzője a Keres­kedelmi és Riacfelügyelőség januári és februári vizsgálatára hivatkozva kifogásolja Harcon és Sióagárdon lévő egységeink akkori hűtőkapaci­tását. Közöljük, hogy a cikk megjelenése előtt március hónapban a 20. számú vegyesboltot Sióagárdon teljesen felújítottuk, az egység új csemege hűtőt kapott. A harci 22. vegyesbolt részére az év elején megrendeltünk 1 csemege hűtőt, amely várhatóan a második félévben fog megérkezni. Addig plusz 1 hűtővitrint fogunk biztosítani az egység részére. Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész Amma László Andics János kér. főoszt. vez. boltcsoportvezető A vasúti átjáróra vonatkozó közleke­dési szabályok gyakorlati alkalmazá­sának helytelensége igen komoly tra­gédiák forrása, közvetlen baleseti ve­szélyt magában hordozó jelenség. A szabályok egységes alkalmazása szempontjából vasúti átjárónak tekint­hető a vasúti átjáró kezdete, jelzőtáb­lák által határolt terület. A vasúti átjárót járművel megközelí­teni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad. Az ilyen módon való megközelítési köte­lezettség attól függetlenül terheli a jár­művezetőt, hogy az átjárót biztosították jelzőberendezéssel, vagy sem. A he­lyes megközelítési sebességet a köz­lekedési körülmények együttes mérle­gelésén túl az is befolyásolja, hogy az átjárót milyen módon biztosították. A sorompóval biztosított vasúti átjárók esetében például már az előjelző be­rendezés hang- vagy fényjelzése is a továbbhaladás tilalmát jelzi. A fényso­rompóval biztosított vasúti átjárók megközelítését annak a ténynek a fi­gyelembevételével kell megtenni, hogy a villogó fehér fény átmenet nél­kül villogó piros fényre válthat és eb­ben az esetben már tilos az átjáróra hajtani. A vasúti átjárón fokozott óvatosság­gal és késedelem nélkül kell áthaladni. A járművezetőnek tehát még az átjáró­ra való ráhajtás előtt meg kell győződ­nie arról, hogy ez a feltétel teljesíthető- e. A késedelem nélküli áthaladási kö­telezettség az átjáró mielőbb történő elhagyásán túl azt is jelenti, hogy a va­súti átjáróban forgalmi okból is tilos megállni. A szabályozás szigorúsága érthető, hiszen be nem tartása belát­hatatlan következményekkel járhat, különösen egy távolról kezelt sorom­póval biztosított vasúti átjáró esetében. Az ilyen különösen veszélyes helyzet­nek az elkerülését hivatott elősegíteni az a KRESZ-szabályozás, mely sze­rint: „Nem szabad a vasúti átjáróra rá­hajtani, ha azon folyamatosan áthalad­ni nem lehet.” Itt kívánom megjegyezni, hogy esetleges műszaki hiba bekövet­kezésekor is a járművet haladéktala­nul el kell távolítani, ha ez nem lehetsé­ges, a vezetőnek minden tőle elvárha­tót meg kell tennie a baleset elkerülése érdekében. Tilos a vasúti átjáróra ráhajtani ab­ban azesetben, ha a biztosító jelzőbe­rendezés vagy a jelzőőr a továbbhala­dás tilalmát jelzi. A szabály megszegé­se leggyakrabban a sorompóval bizto­sított vasúti átjárónál figyelhető meg. Az ilyen módon biztosított átjáróra már, illetve még akkor sem szabad ráhajta­ni, ha a sorompó rúdja mozgásban van. A vasúti átjáróban és annak közvet­len közelében tilos előzni. A tilalom alól kivételt képez az egynyomon haladó járművek gépjárművel történő előzé­se. Az átjáró közvetlen közelében való előzési tilalom pedig azt jelenti, hogy az átjáró előtt megkezdett előzést az átjá­ró kezdetéig be kell fejezni. A felsorolt tilalmakon túl tilos a vasúti átjáróban megfordulni és hátramene­tet végezni. BALOGH JÓZSEF iskolavezető, MHSZ Személyi jövedelemadó rendszerünk a betegekért Társadalmunk a különféle szociális és egészségügyi juttatásokkal segíteni, támo­gatni kívánja az egészségükben károso­dott embereket, hiszen életkörülményeik - éppen betegségük miatt - általában ked­vezőtlenebbek, mint a teljesen munkaké­pes állampolgároké. A többoldalú támogatás egyik eleme­ként az 1988-ban bevezetett személyi jöve­delemadó rendszer is kedvezményben ré­szesíti azokat, akik különböző, súlyos fo­gyatékosságban szenvednek. (A súlyos fogyatékosság megítélésénél az egész­ségügyi miniszter rendeletéi az irány­adóak.) A személyi jövedelemadó törvény ren­delkezései szerint e személyek jövedelmé­ből havi 1000 Ft vonható le, igy az összevo­nás alá eső adóköteles jövedelmük évente maximum 12000 Ft-tal kevesebb lesz a ténylegesen elértnél, e kedvezmény miatt. Ugyancsak levonható a havi 1000 Ft an­nak az összjövedelméből, aki saját háztar­tásában súlyosan fogyatékos gyermeket nevel. A kedvezmény az eltartót fogyatékos gyermekenként illeti meg, de a gyermeket (gyermekeket) nevelők közül csak az egyik veheti igénybe; hogy melyikük, arról közös nyilatkozatot kell tenniük a kedvezményt igénybe vevő fél munkáltatójánál. Fontos és kedvező rendelkezése a tör­vénynek az is, hogy a havi 1000 Ft kedvez­mény az érintetteket akkor is megilleti, ha a fogyatékos állapot, vagy a jogosultság az adott hónapban csak egyetlen napig is fennáll. A jogszabályi szövegezés szerint „össz­jövedelmet csökkentő kiadás” igénybevé­telének további feltétele, hogy az igénybe­vevő rendelkezzék az ehhez szükséges igazolásokkal. így pl. a csökkentlátók, vakok esetében a betegségről a lakóhely szerint illetékes me­gyei, fővárosi vezető szemész jogosult iga­zolást kiállítani. Mozgáskorlátozottaknál - a megfelelő vizsgálatok, vagy gyógyintézeti orvos által kiállított irat alapján - elsősorban az illeté­kes kezelőorvos (körzeti, üzemi, szakren­delés orvosa) igazolása vehető figyelembe, de az Országos Orvosszakértői Intézet te­rületileg 'illetékes szakértői bizottságának igazolása is megfelelő. Mind a betegek, mind az igazolás kiállítására jogosult orvo­sok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, hogy azoknak, akiknek az előzőekben írt igazolás már a birtokában van, újabb iga­zolást nem kell beszerezniük! A súlyosan fogyatékos gyermekre tekin­tettel jövedelmet csökkentő kedvezmény­ben részesülők esetében az eljárás még ennél is egyszerűbb; elegendő az a - mun­káltató előtt ismert - tény, hogy a gyerme­ket nevelő személy a magasabb összegű családi pótlékban részesül. Ugyanez a helyzet a rokkantsági jára­dékban részesülő, 18. életévét már betöl­tött gyermek esetében is. ­Az összjövedelmet csökkentő kiadások igénybevételére jogosító igazolások be­szerzésének az előzőekben írt egyszerűsí­tett módja elsősorban a beteg embereket kíméli Vneg a fölösleges utánajárástól, de nem utolsósorban megelőzni kívánja az - amúgy is túlzsúfolt - orvosi rendelők be­tegforgalmának további indokolatlan növe­kedését. APEH Tolna Megyei Igazgatósága Állatgyilkosok járnak közöttünk (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Mindig megdöbbentő és elszomorító, ha ártatlan élőlényeken, gazdához szelí­dített kisállatokon tombolja ki vak dühét néhány elaljasult lélek. Ez történik újab­ban a megyeszékhely Bródy S. utcájá­ban (másutt is?), ahol napok óta jámbor házimacskák között arat a halál, rendre gyilkolja őket egy örült (vagy szadista) el­me (felnőtt? gyerek? banda?). Ami külö­nösen elborzasztó: az állatok kíntól eltor­zult, gyötrelmes haláltusára valló fintora s olykor egy-egy hurok nyoma a nyak körül. Pedig ezek a szolid, kedves -kül­lemre sem elhanyagolt, mert gondozott, táplált - állatok nem szolgáltak rá a vér­szomjas tettesfek?) gyűlöletére. Az indí­tékait nem értem. El akarja rontani a gyermekek örömét? El akarja venni a la­kók nyugalmát? Vagy egyszerűen sza­dista, elembertelenedett, egyébre is ké­pes „embertárs”? Hozzáteszem, mert a ■ gyilkos jellemrajzához tartozik: tombolá­sa után az éjszaka leple alatt gondosan a lakóház elé cserkészi az állattetemet... Üzenetül? Fenyegetésként? Cinizmus­ból? Sajnos, mostanság tapasztalni egy­fajta általános állatgyűlöletet, pedig zöm­mel az életet kiegészítő, hasznos és ked­ves társainkról van szó, melyeknek léte­leme a mozgás, a szabadon tartás is, mi­közben békésen nyújtózkodnak a nap­fényben, s gazdáikhoz törleszkedve vár­ják a táplálékot, nem a .harag napját’. Egy-egy macskatalp a kertben sem okoztragédiát, hát még az utca porában. Mégis. Az ismeretlen bostoni fojtogató áttette működésének színhelyét a kör­nyékre, s a jelek szerint büntetlenül hó­dol szenvedélyének. Kedves szülők, fi­gyeljenek kicsit gyermekeik elfoglaltsá­gaira! Kedves felnőttek, gondoktól is gyötört, keserű emberek: ne így! Állatba­rát emberek, állítsuk meg végre a hét­köznapokat elcsúfító gyilkos hullámot! Ne öljétek meg állatainkat! D. A. Bíboros kosbor * Kezek Fotó: HUNGER SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom