Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

1989. május 16. NÉPÚJSÁG 5 „Várbevétel ostrom nélkül” Kirándulás a Dunakanyarba „Miénk a vár” Minden évben egy alkalommal tanulmányi kiránduláson veszünk részt. Az idén má­jus 9-én a Dunakanyarba és Budapestre látogattunk el tanárainkkal éatszüleinkkel. Reggel fél hétkor volt az indulás, s természetes, mindenki pontosan megjelent, még Ilonka néni az osztályfőnökünk is. Először Visegrádra mentünk, ahol Magyarország egykori uralkodójának, Mátyás királynak a palotáját néztük meg. A fellegvárat és a Sa- lamon-tornyot elhagyva a szentendrei skanzenbe látogattunk, ahol régi Tisza-vidéki . parasztházakat és berendezéseket tekinthettünk meg. Hazafelé megnéztük Budapes­ten a Mátyás-templomot, ami csodálatos élményt nyújtott Felmentünk a Halászbás­tyára is, ahonnét a szép kilátásban gyönyörködhettünk, s láttuk az Országházat is. A kirándulásban még az volt a nagyon jó, hogy a buszon is sokat nevetgéltünk és nem fegyelmeztek bennünket úgy mint az iskolában vagy otthon. Kifáradva, tele él­ménnyel, este érkeztünk haza, s csak azt sajnáltuk, hogy nagyon hamar elmúlt a nap. A tolnai II. Számú Általános Iskola 4. b osztályos tanulói Pihenő a Salamon-toronyban !□ (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dalmandon a Szakcs és Vidéke Taka­rékszövetkezet kirendeltséget létesít, mely épület felállításához 665 ezer forint­tal járul hozzá1 Az épület típusa faház lesz, amelyhez a területet a dalmandj tanács adta a Fel- szabadulás utcában. Az építkezés kivitelezésével a Dalman- di Mezőgazdasági Kombinát építési részlegét bízták meg, a napokban már az alapozást is megkezdték. A pénzintézet kirendeltségével a la­kosság régi vágya teljesül, mégpedig az, hogy helyben intézhetik el pénzügyeiket, például sertésleadásból származó pénz felvételét kölcsönigényléseket, mivel je­lenleg ilyen esetben vidékre kell utaz­niuk.- vfm ­Polgárvédelmi verseny f Tamásiban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Jubileumi versenyt rendezett a Ta­mási Polgárvédelmi Parancsnokság az egészségügyi szakaszok részére. Ezen Pincehely, Qzora, Fürgéd, Hő- gyész és Nagykónyi csapatai mérték össze tudásukat. Szép környezetben, a parkerdő te­rületén került sor a versenyre. Meg­nyitóbeszédet dr. Dobrovitsch Mária igazgató főorvos mondott. Balázs Sándor százados, városi polgárvé­delmi törzsparancsnok ismertette a verseny programját, annak célját. A versenyzők négy állomáson kaptak feladatokat. Az elsőnél teszt­kérdéseket a polgárvédelem és a vö­röskereszt történetéről, életéről, má­sodiknál a védőfelszerelések hasz­nálatáról és karbantartásáról kellett szóbeli vizsgát tenni a résztvevők­nek. Elsősegélynyújtás a harmadik állomáson volt. Eszméletlen beteg újraélesztése volt az első feladat. Továbbá ütőeres vérzést, térdsérülést, nyílt törést, fel­karsérülést kellett felismerni és ellát­ni a versenyzőknek. Negyedik fel­adatként vegyi szennyezgífterületről három embert kellett kimenteni és el­szállítani. A zsűri elbírálása és a pontszámok alapján az ozorai egészségügyi sza­kasz érte el az I. helyet, így a megyei versenyen ők vesznek részt szep­temberben, Szekszárdon. KONCZ JÁNOSNÉ Jogszabályokról - röviden A Munka Törvénykönyvéről szóló korábbi jogszabályt módosítja az 1989. évi V. tör­vény, ennek megfelelően módosítja a 27/1989. (III. 25.) MT számú rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt is. Kiemelendőnek tartjuk, hogy a törvény a kollektiv szerző­désben szabályozható kérdések körét az eddigieknél szélesebben vonja meg, a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítja a helyi szabályozás lehetősé­gét, szükséges és elvárható tehát, hogy a dolgozók megfelelő alapossággal meg­ismerjék a vállalatuknál érvényes kollek­tív szerződést. Az erről történő gondos­kodás egyébként ámunkáltatónak is fel­adata. A törvény módosítja a második mun­kaviszonyban, vagy munkavégzésre irá­nyuló egyéb jogviszonyban történő mun­kavégzésre vonatkozó eddigi előíráso­kat, az ilyen foglalkoztatás feltételeit egy­szerűsíti, a végrehajtást*rendelet a ta­nulmányi szerződésekre, ezek megsze­gésének következményeire vonatkozó szabályokat módosítja. Egyes munkaügyi rendelkezések mó­dosításáról szól az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökének 2/1989. (III. 25.) ÁBMH számú rendelkezése is, és ez át­lagkereset kiszámításánál figyelembe veendőket szabályozza a korábbiaktól némileg eltérő módon. A szociális és egészségügyi minisz­ter 8/1989. (III. 25.) SZEM számú rende­leté a külföldön munkát vállalók egész­ségügyi alkalmassági vizsgálatáról és egészségügyi ellátásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, annak rögzítése mellett, hogy kik végzik az orvosi vizsgá­latot és felkészítést, kimondja, hogy ezt „a belföldi munkáltató írásban kezdemé­nyezi, a munkaviszonyban nem álló pe­dig maga kéri". Módosult a belkereskedelemről szóló törvény is és a módosítást kimondó 1989. évi VI. törvény szerint: „A magán­kereskedés keretében - jogszabály által meghatározott körben - nagykereske­delmi, kiskereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi tevékenység, valamint kereskedelmi szolgáltatás folytatható”, a törvény indokolása pedig rámutat, hogy az új törvény a szektorsemlegesség elvé­nek megfelelően a gazdasági élet egyen­rangú alanyának ismeri el a magánke­reskedőket azzal, hogy mellőzi tevékeny­ségüknek - az állami és szövetkezeti ke­reskedelem tevékenységét - kiegészítő jellegére történő utalást. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 19. számában jelentek meg és kihirdetésük napján (1989. március 25-én) hatályba léptek. A Magyar Közlöny f. évi 20. számában olvasható az Állami Bér-és Munkaügyi Hivatal elnökének a munkabérek legki­sebb összegéről szóló 3/1989. (IV. 1.) ÁBMH számú rendelkezése, amelyből szó szerint idézzük: „A teljes munkaidő­ben foglalkoztatott időbéres dolgozó ré­szére fizetendő személyi alapbér alsó határa havibér alkalmazása és a teljes munkaidő teljesítése esetén 1989. már­cius 1. napjától 3700 forint, órabérben dolgozóknál 20,50 forint. 1989. október 1. napjától - a fogyasz­tási, értékesítő és beszerző szövetkeze­teknél, a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknél 1989. december 1. napjától - 4000 forint, órabérben dolgozóknál 22 forint.” Szabályozza természetesen a rendel­kezés a teljesítménybérben dolgozók munkabérének legkisebb összegét is, amire itt - a terjedelem korlátáira figye­lemmel - csupán utalunk. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A népújság postája Olvasóink esetenként azonos vagy csaknem azonos témában kérnek tájé­koztatást, ami arra utal, hogy az adott kérdés, illetve az arra adandó válasz szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot. Erre figyelemmel - néhány ilyen kérdést összegyűjtve - az érdeklődőket az alábbiakról tájékoztatjuk: Megtagadhatja-e a dolgozó az alko­holszonda-vizsgálat elvégzését?- Haa dolgozó az alkoholszonda-vizs­gálat elvégzését megtagadja, ez önma­gában is alkalmas lehet fegyelmi vétség megállapítására. Az alkoholszonda-vizs­gálat elvégzését megtagadó dolgozó a munkavégzéstől eltiltható, és emiatt jog­szerű a munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára. Ha a dolgozó az al­koholszonda-vizsgálat pozitív eredmé­nyének helytállóságát vitatja, ennek fe­lülvizsgálata érdekében véralkohol-vizs- gálatot kérhet. Mit jelent az „elbocsátás” fegyelmi büntetés, konkrétan milyen következmé­nyekkel jár ez?- Mt. V. 88. § (3) bek. szerint: „Elbocsá­tás büntetés jogerőre emelkedése után 3 évig mindazokban az esetekben, amikor munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembe­vételét írja elő (például hosszabb felmon­dási idő, munkaviszony alapján járó pót- szabadság, jubileumi jutalom, stb.) az el­bocsátás előtti időt számításon kívül kell hagyni.” A munkaszerződésben meg kell hatá­rozni a dolgozó munkakörét. Köteles-e a dolgozó a munkakörébe nem tartozó munkát is elvégezni?- Igen, Mt. 35. §: „A dolgozó - indokolt esetben - munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire te­kintettel reá aránytalan sérelemmel-nem járhat és nem sértheti eredeti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát.” A végzett munkáért díjazás jár. Mi a helyzet akkor, há a dolgozó által előállí­tott termék az előírásoknak nem felel meg, selejt?- Az Mt. 47. § (1) bekezdése szerint: „Nem jár munkabér, ha a termék az elő­írásoknak a dolgozó hibájából nem felel meg. Ha a selejtes terméket a vállalat részben, vagy egészben felhasználja, csökkentett mértékű munkabért kell fi­zetni."---------------------- ' ' ' —..■ . ' ........ ............" • ■ Egy gyógyszertár a lakosság szolgálatában... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az év eleji gyógyszertári bonyodalmak után vártuk az idő múlását s azt hogy a gyógyszerészek az új árrend- % szert megtanulva ismét kedvesek, gyorsak és precízek lesznek, mint ahogy azt megszoktuk. Sajnos a napokba a simontomyai gyógyszertár főgyógyszerésze rácáfolt elképzelésünkre. A tolnanémedi idősek klubjában már régi gyakorlat, hogy az ottani embereknek a gyógyszereket a gondozó­nők szerzik be. Úgy gondolják, hogy ezzel jót tesznek, hi­szen 80 év körül nem mindenki tud a szomszéd község­be utazgatni, ugyanakkor a gyógyszerészeknek sem mindegy, hogy egy vagy húsz ember áll ott sorba. A té­nyek - legalábbis az említett gyógyszertárban - nem ezt igazolták. A főgyógyszerész meglátva a mintegy 30 receptet emberhez nem méltó üvöltésben tört ki. A vények egy ré­szét visszadobálta, a többire felírt gyógyszert egy halom­ba rakta és egy összegben kérte az árát A döbbent gon­dozónők - az egyik az idősek klubja vezetője - hiába kérték, hogy név szerint írja a gyógyszerekre az árat, ő a nagy forgalomra és a sok munkára hivatkozva erre nem volt hajlandó. A gyógyszertárban a két gondozónőn kívül csak gyógyszerészek voltak. Hangsúlyozni szeretném, hogy ebben a gyógyszer- tárban ez a modortalan gyógyszerkiadás nem az első eset. Az idősek klubja vezetője megkérdezte, hogy kinél le­het az ügyben panaszt tenni, mire a főgyógyszerész ne­vetve válaszolta, hogy legfeljebb dr. Csehák Juditnál. S hogy e gyógyszertár dolgozói mennyire nem voltak túl­terhelve, azt jól bizonyítja, hogy az ablakból hárman les­ték az idegességtől remegő asszonyok távozását. Ké­sőbb a gondozónők a körzeti orvosi rendelőből kölcsön­kapott árjegyzék alapján megpróbálták szétosztani a gyógyszerek árát, ekkor azonban kiderült, hogy többet fizettek az árjegyzékben szereplőnél. Tessék mondani, miért nem adnak minden gyógyszertárban - számlát vagy blokkot, hogy annak alapján utólag reklamálni le­hessen? Természetesen jó példával is szolgálhatunk, mert a másik közeli gyógyszertárban, Pincehelyen az ilyen nagytömegű receptkiváltás gördülékenyen és embersé­gesen zajlik. Név szerint külön csomagolják a gyógyszert és ráírják az árát. Most mondhatja bárki, hogy miért nem ott váltják ki a gondozók minden esetben a gyógy­szereket. De, ha mindenki - a nem megfelelő hangnem és kiszolgálási morál miatt - más gyógyszertárat.keres fel, akkor szükség lesz-e a simontomyai gyógyszertár­ra? Nem kellene-e az ott dolgozóknak elgohdolkodni azon, hogy ők vannak a lakosságért és nem fordítva? Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a gyógyszerészek az egészségügy gyógyító munkáját hivatottak elősegíteni és nem azt szaporítani, akkor sokat kell még tenniük az ott dolgozóknak, hogy hivatásukat teljesítsék. Természe­tesen mindenhol akadnak kivételek, igy ez esetben is „tisztelet a kivételnek”. Még egy kérdés: idáig jutottunk, hogy az országos gondokhoz képest apró bosszúságainkat is csak legfel­jebb, a miniszternél lehet kezeltetni? MOLNÁR LÁSZLŐNÉ Ünnepség Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A MÁV-igazgatóságok közötti munka- versenyben az 1988. évi eredmények alapján a MÁV Pécsi Igazgatóság első helyezést ért el. Az eredményekről Weisz József igazgatóhelyettes tájékoztatta a dolgozókat, melyben kihangsúlyozta, hogy az igazgatóság kiváló eredményei­nek elérésében jelentős részt vállalt a dombóvári Vontatási Főnökség és annak bátaszéki kirendeltsége. A főnökség fenntartási és szállítási munkája alapve­tően meghatározta a gépészeti szakszol­gálat tevékenységét. Kihangsúlyozta, hogy a mozdonymühely - helyi feladato­kon túl - hálózati viszonylatban is jelen­tős részt vállalat és kezdeményező kész­ségét is bizonyította. Több éve készülnek helyben balesetes mozdonyjavítások, melyek esetenként a járműjavító üzemek több éves átfutási idejét néhány hónapra csökkentették le. A mozdonyok üzembiz­tonsága nőtt, 9,4 százalékos javulás tör­tént a ’88-as évben. Jól alakult az üze­meltetési tevékenység is, csökkent a túl­órák száma, a hasznos járműkilométer teljesítmény azonban ha kis mértékben is (0,3 százalék), de csökkent a ’87-es évhez viszonyítva. Negatívan értékelte a közlekedésbiztonsági és baleseti hely­zetet. Nőtt a személyi balesetek száma és több nagy kárral járó tárgyi baleset is előfordult. Az előírt normákon belül sike­rült maradni az energia- és költséggaz­dálkodás területén is, ami - mint a nem­zetgazdaság más területén is - egyre na­gyobb jelentőséggel bír. A főnökség kör­nyezetvédelmi erőfeszítései is egyre job­ban éreztetik hatásukat. Mindent szám- bavéve - a negatív területeket is - a fő­nökség kiváló munkát végzett. Az igazga­tóhelyettes köszönetét fejezte ki a mun­kaversenyben elért eredményekért a kollektíva valamennyi dolgozójának, kö­zépvezetőjének és a főnökség vezetésé­nek. Ezt követően Harangozó László vontatási főnök adta át a kitüntetéseket és gratulált a kitüntetetteknek. A Közle­kedés Kiváló Brigádja címet a Fidel C., a MÁV Kiváló Ifjúsági Brigádja címet a Che Guevara mozdonyvezető brigád kapta. Ezenkívül hét brigád a Főnökség Kivá­ló Brigádja, 2 brigád Kiváló Ifjúsági Bri­gád, 14 Élenjáró Szocialista Brigád, 4 Élenjáró Ifjúsági Szocialista Brigád cimet kapta. Tízen részesültek Kiváló Dolgozó ki­tüntetésben és négyen igazgatói dicsé­retben. Az ünnepségen részt vett Sárdi Jenő a gépészeti osztály vezetője és Werling Jenő a területi szakszervezeti bi­zottság képviseletében. BELES LAJOS T akarékszövetkezeti kirendeltséget létesítenek Dalmandon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom