Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! t r AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 101. szám ARA: 4,30 Ft 1989. május 2., KEDD Több mint hatszáz kommunista tanácskozott Szekszárdon A reformaondolatok áttörése jellemezte az MSZMP megyei értekezletét Hatvanöt tagú, egytestületes pártbizottság - Dr. Jánosi György az első titkár, a titkárok: dr. Gazdag László, Herczig Ferenc, Lipovszky Gyula Nyílt levél a KB-hoz Állásfoglalás az Ellenzéki Kerekasztal 12 pontjáról Minden reform annyit ér, amennyit meg tudunk belőle valósítani. Tettekkel igazoljuk a szándékot!” Ez a felirat fogadta szombaton a megyei pártértekezlet résztvevőit Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ színháztermében. Dr. Péter Szigfrid első titkár köszöntötte az 571 párt- alapszervezet 559 küldöttét és a 95 meghívottat köztük az új testületbe delegált pártbizottsági tagokat, a még funkcionáló párt- bizottság küldöttnek nem választott tagjait a megye állami és társadalmi szerveinek kommunista vezetőit és más pártok, szervezetek megyei képviselőit. Az első titkár a pártértekezlet céljáról a következőket mondta: „A pártbizottság - a párttagság véleményének ismeretében - azt tűzte célul, hogy a pártértekezlet olyan alkotó eszmecsere legyen, amely biztosítja a pártmunka megújítását. Előttünk a lehetősége annak, hogy a mai pártértekezlet szellemi produktuma meghaladja egy tanácskozás hozzászólásainak gondolati kapcsolatok nélküli egymásutániságát. Azt hiszem, csalódást okoznánk önmagunknak is, ha most akarnánk munkahelyünket egymásnak bemutatni, ha pártértekezletünk termelési tanácskozás jelleget öltene, vagy csak a múltat boncolgatnánk. Azt kívánom, hogy a pártról, a pártért gondolkodva és vitázva sikerüljön olyan programot és személyi feltételeket kialakítani, amely alkalmassá teszi a pártot arra, hogy másokkal együttműködésben, a többpártrendszerre való áttérés folyamatában és azt követően is sikeres legyen.” Dr. Péter Szigfrid javaslatot tett a pártértekezlet elnökeire. Dr. Bábel Ernő, a bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Cserép Imre, az MSZMP Dombóvár Városi Bizottságának első titkára, Piszker Ferenc, az iregszemcsei Egyetértés Termelőszövetkezet üzemrendésze és Rósa Géza, a Paksi Atomerőmű Vállalat osztályvezetője látta el az elnöki teendőket a tanácskozáson. Cserép Imrének jutott az a feladat, hogy a nem éppen könnyűnek ígérkező ügyrendi kérdéseket „vezényelje”. Mindenekelőtt a nap folyamán ugyancsaksok munkát kapott 14 tagú szavazatszámláló bizottságot választották meg, amelynek elnöke Stróbl József, a tolnai Gemenc Ipari Szövetkezet elnöke lett Ezután következett a csaknem másfél órás ügyrendi vita. Az eredeti előterjesztéshez a küldöttek reggel a paksi, valamint a szekszárdi csoport elképzelését is kézhez kapták, igy nem voltak híján az alternativ javaslatoknak. Végül is döntöttek arról, hogy a küldöttek mandátuma a XIV. pártkongresszussal összefüggő megyei pártértekezletig tart. Az új testületbe delegáltak a pártértekezleten teljes szavazati jogot, míg az akkor még funkcionáló pártbizottság se nem küldött, se nem delegált tagjai tanácskozási jogot kaptak, a meghívottakhoz hasonlóan. Külön szavazott a pártértekezlet a Független Kisgazda és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége megyei képviselőinek pártértekezleti jogosítványairól. A többség a tanácskozási jog mellett voksolt. A napirendről szóló vitában a többség úgy döntött, - elfogadva a paksi javaslatot -, hogy a megyei program teljesítéséről szóló jelentés felett nem nyitnak vitát és szóbeli kiegészítés se hangozzék el. Megköszönték a pártbizottság eddigi munkáját és tudomásul véve a jelentést, ezzel a testület mandátuma megszűnt. A pártértekezlet napirendjeként a következőket fogadták el: 1. Vita a párt előtt álló feladatokról. 2. Választás. 3. Az új pártbizottság első ülése. 4. Állásfoglalás a párt feladataira. A pártértekezlet munkabizottságait egyhangúlag megválasztották. A 21 tagú jelölőbizottság - amely megegyezett a jelölést előkészítő bizottsággal <- elnöke dr. Izsák Gyula, a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke lett. Bajszné Kiss Magdolna a hattagú szerkesztőbizottságot vezette, a jegyzőkönyv hitelesítésével pedig dr. Antal Pált, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatóját és dr. Simon Jánost, a madocsai községi tanács elnökét bízták meg. A pártértekezlet - a választások idejére elrendelt zárt ülés kivételével - megszavazta a teljes nyilvánosságot, igy akit érdekelt, Szekszárdon a városi televízió jóvoltából otthonában is nézhette a tanácskozást. A vita BÉRES JÁNOS (Tamási) hozzászólásának egyik lényeges megállapítása, hogy szükségesnek tartja a pártkongresszus záros határidőn belül történő összehívását. Ennek feladata lehetne többek között a választásokra történő felkészülés, az elmúlt negyven esztendő értékelése, új, elsősorban szolgálatot vállaló és kevésbé irányító szerepet betöltő vezető testületek megválasztása, az állami és párt hatáskörök, feladatok szétválasztása. Szükségesnek tartja, hogy a pártvagyon azon részét, amely nem kifejezetten pártbevételekből keletkezett, adják át a tanácsoknak. A pártkáderek kiválasztásánál a felkészültség, a konfliktusok vállalásának képessége számítson. Szóit még a megyei pártprogram kidolgozásánál figyelembe veendő szempontokról, a pártköltségvetés elosztásának elveiről, a vezetői prémiumok kérdéséről, a magas nyugdíjak felső határának megszabásáról. POGÁCSA ALAJOS (Bonyhád) úgy jellemezte a mai helyzetet, hogy „a félhomályból kimegyünk a fénybe”, határozottan állította: „Nem a passzív párttagok vannak többségben”. Az elkötelezettségről szólva megállapította, hogy azoknak az embereknek a jó, akik hisznek valamiben még akkor is, ha tudják, hogy nincs mindenben igazuk. Annak ellenére is válságban van a párt, hogy tavaly májusban elindult egy folyamat, aminek az az eredménye, hogy a vélemények eljutnak az emberekhez. Javasolta: 2-3 évenként legyen kongresszus, vagy kongresszussal felérő pártértekezlet, évente, amennyiben szükséges, tartson a párt országos értekezletet. Feltétlenül előre kell hozni a kongresz- szust, mert igy nem állhatunk neki a választásnak, szükséges meggyorsítani az átalakulást és valóban olyan MSZMP „jöjjön létre”, amely az embert állítja a középpontba és kitörési lehetőséget biztosít számára. TAMÁS ÁDÁM (Szekszárd) megyei tanácselnöki funkciójából adódóan elsősorban arról szól, hogy a megyei tanács, a megye tanácsai hogyan kívánnak megújulni. Mint mondotta, a kétszintű igazgatásra való áttérés lehetővé teszi, hogy a döntési pontok oda kerüljenek, ahol az ügyek keletkeznek. A megyei tanács kész szót váltani minden haladó nézetet és cselekvést vállaló szervezettel. Atanácsi munkában most különösen az oktatásügy, az egészségügy, a foglalkoztatás, a lakáshelyzet szférájában nőnek a feszültségek. Ezek feloldására a rendelkezésre álló összegek részben vagy egyáltalán nem elégségesek, csak közös erőfeszítéssel, együttműködéssel oldhatók meg a gondok. A bányászatban keletkezett (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly ünnepi beszéde Újat, többet és másképp így ünnepeltük május 1-jét Körkép megyénk városaiból A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei május elsejei felvonulást Budapesten. A szervezők pártállásától függetlenül mindenkit vártak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünnepelni, részeseként a baloldali haladó törekvéseket összefogó és kifejező eseménynek. A nemzetiszínű zászlókkal és a munkásmozgalom vörös zászlajával fellobogózott felvonulási téren rendezett nagygyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt a demonstráció résztvevőihez, majd a fiatal szervezett dolgozók képviseletében Tatár Árpád, a SZOT Ifjúsági Tanácsának tagja volt a nagygyűlés szónoka. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára lépett ezután a mikrofonhoz, hogy kifejtse véleményét az időszerű politikai elképzelésekről, reagáljon a sokakat foglalkoztató kérdésekre. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára beszédében leszögezte: az MSZMP egyszerre nemzeti és internacionalista párt. Az emberiség haladásáért, a békéért, a szocializmusért küzdő erőkkel vállalunk sorsközösséget, miközben nemzeti érdekeinket maradéktalanul képviseljük. Ma már világosan látjuk, hogy hosszú éveken keresztül a csendes felszín alatt hatalmas feszültségek gerjedtek, megoldatlan problémák halmozódtak egymásra. A korábbi vezetés részben nem vette észre, részben szándékosan eltakarta a magyar gazdaság és a társadalom alapvető gyengeségeit, köztük a szellemi munka leértékelődését, a növekvő bürokráciát, a csoportérdekek alkuját. így felbecsülhetetlen politikai-erkölcsi károk keletkeztek, nagy lehetőségek maradtak kihasználatlanul: már-már kezelhetetlen, hatalmas külföldi adósság, szinte üres államkassza, elavult termelési eszközök nagy száma, mérséklődő nemzetközi érdeklődés, stagnáló, majd csökkenő élet- színvonal, széles körű társadalmi elégedetlenség és kiábrándultság lett az örökség. A múlt összes következményét viselve kell átjutnunk a mélyponton. Az út hosszú lesz, mert 15 év hibáinak a kijavítása nem lehetséges egy-két év alatt. Tagadjuk a politika elsődlegességének, azt a torz értelmezését, amely a gazdasági törvények, érdekek ellenében akar hatni. Határozottan ellenezzük, hogy a politikai szervezetek közvetlenül beavatkozzanak a gazdasági folyamatokba. Azt akarjuk, hogy minden vezető - dolgozzék bármilyen beosztásban - naponta bizonyítsa alkalmasságát. Támogatjuk a végzett munka valóságos értéken történő elismerését. A terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük. Figyelmünk középpontjában a dolgozó, alkotó ember áll. Elsőrendű feladatunknak tekintjük a munkájára felkészülő fiatalok támogatását, az idősekkel való foglalkozást. Újat, többet, másképp! A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk, hanem intézményes garanciákat akarunk kiépíteni. Soha többé nem engedhetjük meg, hogy politikai tévedésekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen alkalmazni. Az MSZMP teendőit a helyi lehetőségekre összpontosítja. A stabilizáció és a kibontakozás csak akkor valósulhat meg, ha az egész társadalom gondolkodását a realitás hatja át - hangsúlyozta Grósz Károly. Hűvös, szeles, esős idővel köszöntött be 1989 májusa. Gazdag programmal készültek megyénk településein május 1 -je megünneplésére, sajnos a kedvezőtlen idő miatt a politikai és kulturális programokat idén tető alatt, művelődési házakban és sport- csarnokokban kényszerültek megnézni az érdeklődők. Idén a hagyományos napfényes tavaszünnep, a tavaszi forgatag elmaradt, azonban így is sokan indultak el a paraplék alatt, esőköpenyekbe burkolózva a rendezvények színhelyeire. Szekszárd Kissé pikáns dalocskákkal próbálta tegnap csalogatni vendégeit a céllövöl- dés és a körhintás Szekszárdon, azonban a bankház mögötti üres, elhanyagolt területen megtelepedett mutatványos bódéjához a sáros tócsákon át nemigen tolongott a szórakozni vágyó publikum... A szemerkélő, időnként zuhogó esőben csak kevesen bátorkodtak be a városközpontba, hogy részt vegyenek azokon a programokon, amelyeket ezúttal az eső a Kiskorzóról és Prométheusz parkból „bemosott” a Babits Mihály megyei művelődési központba. Az éppen működő óra és hőmérsékletjelző készülék a déli órákban plusz tíz Celsius-fokot mutatott a Korzó Áruház előtt - nem éppen majálisozni való idő. Idős szekszárdiak szerint május elsején legutóbb huszonhét évvel ezelőtt esett az eső, de akkor is csak délután. A vártnál mégis jóval többen voltak már a délelőtti programokon is. A művelődési ház földszintjén az Ellenzéki Kerekasztal alapító szervezetei és pártjai kínálták programjukat az érdeklődőknek. Az MHSZ számítógépes játékprogramjain, a sakkon, az ügyességi versenyen és a célbalövésen is benn a házban játszhattak a gyerekek. A márványteremben fotó- és kézimunkakiállítást láthatott a kora reggeli órákban már mintegy kétszáz fős forgatag, árultak itt zsákbamacskát, könyvet, az egyik sarokban pedig kukoricacsuhéból, rongyokból, fonalakból érdekes figurákat, játékokat készíthettek a gyerekek, s találkozhattak Lippai Tamás festőművésszel is. A délelőtt egyik kedves eseménye volt a dunaföldvári játékszín előadása: a zárt helyre szorult felnőttek is szívesen nézték Csalóka Péter huncutságait. Az eredeti program szerint - ha szép az idő - ez lett volna a szekszárdi Montmartre... A közös dolgainkról rendezett fórum - ahol 150-200-an vettek részt - is beszorult a Kiskorzó szabadtéri színpadáról a művelődési ház színháztermébe. A fórum résztvevői az MSZMP Tolna Megyei Bi- (Folytatás az 5. oldalon.) Sportcsarnoki majális Pakson
