Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

1989. április 12. ÍNÉPÜJSÄG 5 Lapunk március 18-i számában megjelent Bérlettel a töltésre című írásunkra Schilling József szekszár­di olvasónk küldte be észrevételeit, véleményét. A cikkben a szerző egy régi jogszabály érvényesítésének módjait ismertette. Olvasónk mindezt felháborítónak tartotta. Mint írta: az ártéri tanyák a mindennapi ember fá­radalmainak kipihenésére szolgál­nak, szerény körülmények között hétvégeken, gyerekek, unokák tár­saságában. Vajon a töltést mivel rongálják. Ami kár lehetett, azt valószínű a vízügyi munkák végzésére kirendelt teher­kocsik okozhatták, de a töltésen még soha nem láttam, hogy valaki(k) kar­(TUDÓSÍTÓNKTÓL) Egy közeli ismerősöm, aki magánfuva­rozó kisiparos, levelet kapott a tanácstól. Ebben azt írja az illetékes tanácsi előadó, hogy egy 1988. évben megjelent jogsza­bály szerint az IFÁ-ja munkaidőn túl nem ' tartózkodhat parkolási szándékkal köz­területen. Sem utcán, sem téren, sem parkolóban. Ismerősöm OTP-s családi ház negye­dik emeletén lakik, ez a tanács által en­gedélyezett telephelye is. Mivel nincs olyan rejtély, aminek ne lenne megoldá­sa, javasoltuk neki, hogy dolgozzon éjjel­nappal, ráadásul amit éjjel keres, az „lát­hatatlan” jövedelem. Persze, ez sem le­bantartást végeztek volna. Az árterü­leten épült horgásztanyák után min­denki becsülettel fizeti az évi 500 fo­rintot, melyet a törvény előír, pedig azt is meg lehetett volna nézni, hogy ki mi után fizet. Vajon mi indokolja az újabb 500 forint fizetnivalót. Úgy érezzük jogunk van nemcsak dol­gozni, de pihenni is - vámcédula nél­kül. Hirdetjük az egészséges életmó­dot, hogy ki a szabadba, a termé­szetbe. így? Belépőjegy a természet­be, jó levegőért? Nincs erkölcsi alap arra, hogy egy 25 évvel ezelőtti rendeletre hivatkoz­zanak, melyet akkor nem hajtott vég­re a hivatal, s amit most akar érvé­nyesíteni. hetne végleges megoldás, mert a tanács ragaszkodik ahhoz, hogy jelölje meg azt a magánterületet, ahol a kocsija parkolni fog. Ismerősöm azóta, hogy a levelet meg­kapta a szó szoros értelmében házal, mérőszalaggal a kezében. Tekintettel az IFA méreteire nyilvánva­lóan csak a nagykapus porták jöhetnek számításba és hiába is reménykedik abban, hogy a nagykapu mellett most is ott van a kiskapu, azon az IFA nem fér be. A biztonság kedvéért, azért a kredenc- böl már kipakoltatott...- m. i. ­Visszhang Lapjuk 1989. március 13-i számában, amely a tornaterem építésével foglalko­zik, néhány téves adat jelent meg:- idén tanácsunknak nem 2,5 millió Ft, hanem összesen 2 millió Ft áll rendelke­zésére, megyei céltámogatással együtt, a terem építésére,- a lakosság 250 ezer nem 2,5 millió Ft értékű téglajegyet vásárolt. Cinikus hangvételűnek tartom mind a főcímet (az „épülget” szó miatt), de kü­lönösen a képaláírást („Garázsnak nagy, tornateremnek szellős”). Ha a cikkben megjelent forintok iga­zak lennének - ez plusz, közel 3 millió Ft- ot jelentene - már nem lenne „szellős”. Ha 1986-ban nem kellett volna új kutat létesíteni, amely 1 millió Ft-ot „vitt el”, ta­lán már előrehaladottabb körülmények lennének. A cikk egyébként jóindulatú, de a szá­mok elírása és a humoros, cinikus szö­veg egyáltalán nem nyugtatja, hanem fel­korbácsolja az amúgy sem kedélyes közhangulatot, sértő egy jó célért tevő és tenni akaró község lakóinak. KOLESZÄR MIHÁLY tanácselnök Szedres * A számoknak bizonyára félreértésből eredő elírása nem lehet vita tárgya, a té­vedésért a szedresi tanács és lakosság, valamint minden olvasónk elnézését ké­rem. A „cinikus hangvétellel” nem a közhangulat „felkorbácsolása” volt a célom, még kevésbé a község lakóinak megsértése, hiszen az erőfeszítéseket tisztelem, a nehézségeket ismerem. Egy tíz évig épülő tornacsarnokra mégsem mondhattam mást: épülget, s jelenleg bizony még szellős. A jó célért tevők igyekezete ellenére. ROSTÁS ILONA Az olvasó hangja IFA a kredencben A kertbarát- és kistenyésztő-mozgalom tapasztalatai A magyar kertkultúra ügyének szolgála­tát zászlajára tűző kertbarátklub megyénk­ben elsőként 1975-ben Dunaföldváron alakult meg. Ezt gombamódra követték a többiek majd 1976 őszén került sor a me­gyei kertbarát társadalmi szövetség meg­alakítására. A szervezethez jelenleg 41 kö­zösség tartozik, tagságuk száma megha­ladja a 2500 főt Róluk tapasztalataikról számolt be Szoboszlai Jenő, a népfront egyik megyei elnökségi ülésén. Mint elmondotta, megyénkben 59 ezer család, á lakosság 67 százaléka foglalko­zik mezőgazdasági kistermeléssel, amin belül a termelési érték egyharmadát a nö­vénytermesztés és a kertészet kétharma­dát az állattenyésztés adja. Termelésük­höz képest a kisgazdaságok tevékenysé­güket kis területen, a megye mezőgazda- sági összterületének 10-11 százalékán végzik. Az utóbbi időkben csökkent a kis­termelők száma, ami egyrészt szakosodá­sukat jelzi, másrészt többen abbahagyták ezt a tevékenységet. Mindenesetre azért vannak, akik ezen a területen is vállalkoz­nak az elmúlt évben közel 6 ezer kisterme­lő 226 millió forint kedvezményes törleszté­sű kölcsönt vett fel tevékenysége kiszélesí­tése érdekében. Ami gondot jelent a mozgalomban - mondta Szoboszlai Jenő, - az a terme­lőeszközök nem megfelelő választéka, ma­gas ára, az alkatrész-utánpótlás hiánya, de probléma van a takarmányellátással is mind mennyiségi, mind minőségi szem­pontból. Ugyancsak gyakran előfordul a szerződéses fegyelem kölcsönös be nem tartása. Egyes cikkeknél, így például a sző­lőnél, bornál, sertésnél túlkínálat esetén ér­tékesítési bizonytalanság van. ATolna me­gyei áfészek felvásárlása értékben ugyan emelkedett 1983-87 között, ugyanakkor szerepvállalásuk a kistermelésben folya­matosan csökkent Becslések szerint fel­vásárlásuk nem éri el a kistermelők által megtermelt áruk értékének 50 százalékát. Bár általában segítik a szakcsoportok munkáját de ennél több szervező, koordi­náló munkára lenne szükség. Ugyancsak jobban előtérbe kell helyezni a kistermelői környezetvédelmet az eddigieknél na­gyobb figyelmet kell fordítani ökológiai szempontokra is. Mindezen problémák elszámolásánál nagy segítséget jelentene a ma még csak formáiban kialakuló kistermelői érdekkép­viselet ügyének rendezése. A tervek szerint a jövőben elsősorban az alulról jövő kezdeményezéseket karolják fel, teret engedve a hagyományoknak, a helyi sajátosságoknak, a hegyközösségek, pinceszövetkezetek gazdakörök megala­kulásának. A mozgalom kezdeményezi a tájegységekre jellemző termékeknél - sző­lő, gyümölcs, zöldség, sertés - a megyei szintű szervezetek kiépítését, szakmai szö­vetségek, szakcsoportok egyesülésének szervezését A megyei szövetség a jövőben csatla­kozni kíván a Mezőgazdasági Kistermelők Országos Szövetségéhez, és a helyi, me­gyei érdekképviseletet biztosítva helyet ad minden kistermelőket tömörítő szervezet­nek, egyesületnek szakmai szövetségnek, szakcsoportnak és mint a Kertbarát és Kis­tenyésztő Szövetkezet jogutódja, a kertba­rátköröknek, a kluboknak, de csatlakoz­hatnak hozzájuk az előbbi szervezetekhez nem tartozó kistermelők is. Az éves tagdíj 10!, nem tévedés, tíz forint lenne. Az előterjesztett anyaggal kapcsolatban több érdekes hozzászólás hangzottéi. Kiss Istvánné városi népfronttitkár a környezet­védelemmel kapcsolatban felvetette, hogy a különböző permetezőszerek, mérgek göngyölegeinek elhelyezésére a borvidék völgyeiben zárt konténeres tárolókat kelle­ne kialakítani. Csajbók Kálmán, Medina kö zség tanácselnöke a kistermelők és fo­gyasztók közé beékelődött, „élősködők” hadáról beszélt akiknek felszámolását az új alakuló szervezetnek mindenképpen meg kellene oldania. Mint mondta, a kister­melők nagytöbbsége a lehetetlen felvásár­lási viszonyok miatt ma jobbára csak ön­magának termel és nem piacra, mert az nem. éri meg. Horváth Gáza SZMT-titkár szerint is a kistermelők konkrét érdekvé­delmet várnak, éppen ezért nem elég egy programot meghirdetni, hanem azt feltétle­nül meg is kell teremteni.- fké ­Biztos, ami biztos Van aki csak a nyomtatott betű­ket, van aki meg csak az írottakat ismeri. Jó, ha ezt figyelembe veszi az ember. A szerkesztők a lakosság segítségét kérik Tolna megyei tudományos és művészeti lexikon Befejezéshez közelednek a szekszárdi Béri Balogh Ádám Megyei Múzeumban a Tolna megyei tudományos és művészeti lexikon első kötetének munkálatai. A maga nemében úttörő jellegű vállalkozás során ez ideig 237 alkotóval vették fel a kapcsola­tot a kötet szerkesztői. Közülük 165-nek a szócikke már nyomdakész állapotban van, a többié most készül. A több évre tervezett gyűjtő- és feldolgozó munka jelenlegi szakaszában a ma élő írók, művészek, tudósok, tudományos kutatással, feldolgozással foglalkozók adatait gyűjtik. Ezek részben adatbankba, másrészt könyv alakban kiadásra kerülnek. Össze­gyűjtik mindazon tudományos kutatók és művészek adatait, akik Tolna megyében születtek, iskolába jártak, vagy dolgoztak és Magyarországon élnek. * A lexikonba felveszik mindazokat, 1. akiknek önálló kötetük jelent meg (bármely kiadónál); 2. akik kötetnyi verses vagy szépprózai művel, tudományos munkával jelentez- tek valamely folyóiratban, vagy gyűjte­ményes kiadásban; 3. tudományos minősítésük (kandidá­tus, vagy annál magasabb) van. 4. A művészeknél az adatgyűjtés a hi­vatásosokra, képzőművészeknél az alap- és szövetségi tagokra, zenészeknél az Országos Filharmónia előadóművé­szeire terjed ki. A szerkesztők most azoknak a jelent­kezését várják (levelezési cím feltünteté­sével), akik a felsorolt követelményeknek megfelelnek, de az alant felsorolt névsor­ban nem szerepelnek. Egyúttal kérik a la­kosságot is, hogy segítsenek a lexikonba kerülés feltételeinek megfelelő szemé­lyek felkutatásában, nevüket és címüket juttassák el az alábbi címre: Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum, 7100 Szekszárd. Pf. 44. Ablonczy Pál, Ágh Ajkelin Lajos, Ákos- hegyiné Hild Gerda, Ambrus Attila, And- rásfalvi Bertalan, Bábel Ernő, Bajtai Zsig- mond, Baka István, Bakó Jenő, Baky Pé­ter, Balázs Csaba, Balázs-Kovács Sán­dor, Balikó Zoltán, Balipap Ferenc, Ba­logh János K., Balogh József, Balogi Je­nő, Bán Endre, Bányai Irén Sz., Bayer Bé­la, Bazsonyi Arany, Békés Ferenc, Békés Sándor, Benke Valéria, Berta Bálint, Biró János, Boda Ferenc, Bodai József, Bogár István, Bölcsföldi József, Czakó Gábor, Czakó Sándor, Cziránszky Mária, Csaba Imre, Csáky László, Csalog Judit, Csalog Zsolt, Csanaky Artur, Csányi László, Csatlósné Fülöp Sára, Csengey Dénes, Cserháti András, Cserháti József, Cserna Anna, Csizmazia Sándor, Csordás Gá­bor, Deák György, Decsi Kis János, Deli István, Devecseri Zoltán, Dobai Tamás, Dobos Gyula, Drescher J. Attila, Durgo- nicsné Molnár Erzsébet, Éliás Sándor, Endrédi Lajos, Éppel János, Esze Tamás, Farkas Jenő, Farkas Pál, Fischer Lajos, Forster Jakab, Fusz György, Főglein Fe­renc, Füsti Molnár Sándor, Földesi Lajos, Fricsy Ádám, Gaál Attila, Gaál István, Gaál Zsuzsanna, Gálosi János, Gelen­csér András, Gémes Balázs, Gémes Ba- lázsné, Gesztesi Tamás, Glósz József, Gottvald Károly, Grósz József, Gutái Mik­lós, Halász Károly, Hanák Ottó, Hazafi Jó­zsef, Horváth Béla, Horváth Olivér, Hulin István, Husek Rezső, Huszti Pál, Iváncsics József, Jánosi György, Jávor András, Je­szenszky László, Jobbágy Valér, Jurisits József, Kaczián János, Kamarás Lajos, Kapfinger András, Kappelmayer Mátyás, Károly István, Kárpáti Andrásné, Katona Tamás, Katz Sándor, Kékes-Szabó And­rás, Kékes-Szabó Andrásné, Kelemen Endre, Kelemen Endre, Kenderessy Ti­bor, Kisasszondy Éva, Kis Ildikó, Kiss Ist­ván, Kleininger Ottó, Koffán Károly, Kolta László, Komáromi Zoltán, Kovács József, Kováts Balázs, Kováts Jenő, Kurnik Ernő, Kurucz Antalné, Kurucz Rózsa, Lajtai Zol­tán, Lányi Péter, László Ibolya, László La­jos, László Péter, Lázár Ervin, Link Péter, Lőrincz Vitus, Lőrinczy Gyula, Lukács Jó­zsef, Martinék József, Máté János, Mat- tioni Eszter, Mertz Mihály, Meskó Kál­mán, Mészáros Gyula, Mészöly Miklós, Mikó Sándor, Módos Péter, Molnár M. György, Möcsényi Mihály, Mözsi-Szabó István, Nagy Andor, Nagy Elemér, Nagy István, Nemes Imre, Németh István, Né­meth Pálné, Ocsag Imre, Ordas Iván, Ör­dög Ferenc, Pajor Enikő, Pálinkás György, Pálos László, Paszler József, Patkó Sándor, Péchy Benjamin, Pecze István, Péntek Zoltán, Reifer Mária, Pisz- tora Ferenc, Pósta Bekény, Rácz Zoltán, Radnai Tibor, Rochner Eckehard, Rodler Miklós, Rónai Béla, Rósa Géza, Rosner Gyula, Rostás László, Rubold Ödön, Sar­kantyú Simon, Schleinerné Szányel Er­zsébet, Schubert Péter, Schultz Károly, Schunk János, Sebestyén Ádám, Simon Károly, Simon László, Sipter Gézáné, Solymár Imre, Soós László, Staub Fe­renc, Steib György, Szabadi Mihály, Sza­bó Géza, Szabó József, Szabó Kálmán, Szakály Ferenc, Szakály Ferenc, Szakály István, Szakály Péter, Szalay János, Szalai Károly, Szarka József, Szatmári Juhos László, Szekulity Péter, Szilágyi Mihály, Szilágyi Miklós, Szily Géza, Szita László, Sző­ke Sándor, Szőke Sándomé, Szőts Zoltán, Taksonyi József, Tamás Menyhért, Tarcsay István, Tarján Jenő, Thész Gabriella, Thész László, Teplán István, Tóbiás Áron, Torma Ist­ván, Tomóczky János, Tóth Antal, Tóth Mi­hály B., Tóth Rudolf, Töttős Gábor, Trampus Péter, Turányi Erzsébet Tüskés Tibor, Újvári Jenő, Újvári Lajos, Váczi Imre, Váczy László, Vadas Ferenc,Vadász Terézia, Vajnai János, Várnagy Antal, Vastag Oszkár, Végh András, Vendel-Mohay Lajosné, Viliminé Kápolnás Mária, Würtz Ádám, Zombai László, Zsolnai József. A pincehelyi községrendezési tervről (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Városépítési Tudományos és Terve­ző Intézet I. Tudományos Irodája, a Pin­cehelyi Nagyközségi Tanács és a megyei tanács megbízása alapján összevont kö zségrendezési tervet készített Pince­hely nagyközségről. Ilyen jellegű tervet 1975-ben készítettek, amiből nagyon ke­vés valósult meg (művelődési ház agro­kémiai ipartelep, uj házhelyek beépíté­se). Az új községrendezési tervben foglal­koznak a népességszám alakulásával, a népességvándorlással, a nagyközség gazdasági életével, közlekedéssel. Terü- letfelhasználúsi vizsgálatot is végeztek a tervezők. A községet kétfelé szeli a Ka­pos folyó, a tervek készítésénél ezt is fi­gyelembe kellett venniük. A községren­dezési terv külön pontban foglalkozik azzal a lehetőséggel, ha a kórházat el­vinnék Pincehelyről. Az épületet több célra is lehet használni, például utókeze­lő kórház idős emberek részére, magán­kórház, üdülési-idegenforgalmi szállás- férőhely kialakítása. A rendezési terv a következő főbb pon­tokat tartalmazza: gazdaságilag fejleszteni kell a közsé­get, a rugalmasan váltani tudó üzemek létrehozása, a munkaerő helyben mara­dását segítené elő. Idegenforgalmi feltételek megteremté­se (strand, uszoda, fogadó), a község­ben talált meleg víz hasznának teljes kö­rű kihasználása. Műemlékvédelem. A zöldterületek számának és területé­nek növelése. Kereskedelmi intézmények bővítése, kisáruház, vendégfogadó, étterem­presszóval, sportintézmény építése. Alapfokú intézmények: a posta kor­szerűsítése, tanácsház és tűzoltószertár építése, az általános iskola korszerűsíté­se, körzeti orvosi rendelő, gyógyszertár felújítása, mozi és szolgáltatóház építése. A tervben kitelepítésre javasolják a \a-y karmánykeverő üzemet, mivel környe­zetkárosító hatása van. A program fog­lalkozik egy elterelő út építésével is, ami a községet mentesítené a teherjárművek forgalmától. Indokoltnak tartják egy új autóbusz-pályaudvar építését is. A köz­ségrendezési terv a 2010-ig szóló idő­szakra terjed ki. A tervet nyílt vitára bocsátották falu­gyűlés keretében, ahol a tervezők is részt vettek. JANKÓ MÁRIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom