Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

» XXXIX. évfolyam, 100. szám ARA: 5,30 Ft 1989. április 29., SZOMBAT f Május Május elseje valamennyiünk ünnepe. A munkát, a munká­hoz való jogot és kötelességet, szolidaritást és a nemzetkö­ziséget jelzi a világ minden országában. Mai feladatainktiem kisebbek, hanem még nagyobbak is, mint az elmúlt négy évti­zed számos nehéz időszakában. A tét nagy, gazdaságunk­nak talpon kell maradnia. Olyan körülményeket kell teremte­nünk, amelyben érvényesül a lehetőség és természetes igény a megújulás. Helyre kell állítanunk a népgazdaság egyensúlyát. Elodáz­hatatlan a veszteséges vállalatok és az ott dolgozók helyzeté­nek mielőbbi, realitásokat is figyelembevevő rendezése, me­lyek során szembe kell nézni a konfüktushelyzeteket is elő­idéző változásokkal. Ezeknek a feladatoknak a megoldása feszültségekkel ter­helt. Nem elég csupán megértést és áldozatokat várni a dol­gozóktól, számítani kell rájuk a megoldás keresésében is. Mindehhez őszinte és nyílt vitákra van szükség. Gazdasági céljaink megvalósítása jelenleg együtt jár az életszínvonal csökkenésével. Sajnos egyes rétegek szociális biztonsága megingott. Elsősorban a nyugdíjasokat és az életkezdés ne­hézségeivel küzdő fiatalokat érinti, de a probléma szélesebb körű ennél. Az idős emberek ellátásában növeljük a gondo­zók és gondozottak számát. Különösen nagy figyelmet fordí­tunk a kistelepülések szociális ellátására, mert itta legmaga­sabb az idős emberek száma és aránya. Már működik egy szociális foglalkoztató, ez évben megvalósul az első család- segítő központ, melyet terveink szerint újabbak követnek. Tanácsaink közül egyre többén foglalkoznak idősek házá­nak létesítésével. Ezek az intézkedések azt segítik elő, hogy az idős emberek saját otthonukban, vagy legalábbis lakóhe­lyükön kapják meg a szükséges segítséget és ne kényszerül­jenek elhagyni azt a környezetet ahol a hosszú éveken ke­resztül élnek és amelyhez koruk miatt még jobban kötődnek. Szélesedik a térítésmentes gyógyszerellátásban részesülők köre is. Történelmi tanulságunk, hogy csak akkor juthatunk előre, ha gondolkodásban és munkában meghaladjuk a korábbia­kat, ha készek vagyunk megújulásra, ha megoldjuk tegnap még megoldhatatlannak látszó feladatainkat. Ezek közé tar­tozik politikai megújulásunk is. A politikai reformfolyamatok részének tekinthetjük a társadalom tényleges tagoltsága alapján létrejövő különböző szerveződéseket, fórumokat, egyesületeket. Nyitottabbá kívánjuk tenni a megyei tanács és az új politikai szervezetek viszonyát. A haladó cselekvést is vállalva nézetek integrálása a célunk, melyet úgy építünk, hogy az alkotmány a törvények tiszteletben tartása alapján az eltérő világnézetű és ideológiai plattformot valló szérvek és személyek is kifejezésre juttathassák álláspontjukat. Amit megélünk ma, ítélkező, mérlegelő és értékelő idő is. Komoly erőfeszítést igényel a válaszok keresése és megtalá­lása a kor kérdéseire, csakúgy mint a válaszlépések megíté­lése, a valós folyamatok felelős, higgadt értékelése. A legfőbb értéknek talán ma azt tartjuk, hogy nő az egyén társadalmi fe­lelőssége és felelősségérzete is, a közügyek egyre inkább a köz ügyeivé válnak, az állampolgár a helyi és országos ügyekben nemcsak a végrehajtás, hanem a politika formálá­sának, kialakításának részese. Előtérbe került az államigaz­gatási munka egyszerűsítése, korszerűsítése, ez a lakosság részéről is sürgető igény. Ehhez igyekszünk az egyszerűbb szervezeti keretet is megteremteni. Napirenden van a megyei tanácsi szervezet átalakítása, a teljes kétszintű igazgatásra való áttérés. A megélénkült jogszabályalkotási folyamat a ta­nácsokat sem hagyja érintetlenül. Az új tanácstörvénytől a helyi önkormányzat erősödését várjuk. Életünknek és építő­munkánknak közös feltétele a béke. Biztatóak azok a kezde­ményezések, amelyek a béke megőrzését, a leszerelést igye­keznek elősegíteni. Az enyhülési folyamathoz nyitott és alkotó gondolkodásra, szilárd belső viszonyokra, a társadalmi de­mokrácia erősítésére van szükség. Az előttünk álló gazdasági és politikai feladatok nem ígér­nek könnyű éveket, a haladásért mindig meg kell küzdeni. Nem vár ránk és nem igazodik hozzánk a világ, nekünk kell lé­pést tartanunk a haladással. Elsőbbséget kell adni az újat ho­zó törekvéseknek, ösztönözni kell a tenni akarást. Nincs cso­daszer boldogulásunk elősegítésére, csak az, amit ma ün­nepiünk: a munka. Erősítsen bennünket az a tudat, hogy munkánkkal jó ügyet szolgálunk, megyénk és hazánk fel- emelkedését. . . . TAMAS ADAM a megyei tanács elnöke Világ proletárjai, egyesüljetek! r / AZ MSZMP TOLNA MEGYEL BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Juhos László rajza Egy ország, amely példa lehet Az Egyesült Államok, Indonézia, Japán és Egyiptom után a nemrégiben felvett kapcsolatokból adódó tennivalók ha­zánkba szólították - ahogyan mosolyog­va mutatta, immár őszülő hajjal - Tak- Chae Han urat, a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) magyarországi nagykövetét. Harminc év diplomáciai szolgálat után ez a legújabb állomáshely büntetés vagy ki­tüntetés? Erre, és még sok egyéb kér­désre válaszolt Tak Chae Han, aki a szekszárdi orvosklub vendégeként láto­gatott a megyeszékhelyre. A vele készült interjú - melynek megvalósulása dr. Tér­nék Gábor klubvezető tolmácsolásának köszönhető - a TOLNATÁJ 4-5. oldalán olvasható. Interjú dr. Csehák Judittal írásunk a 3. oldalon olvasható. Oktatás és innováció, fölzárkózási esélyek A Tolna megyei tudományos hetek kétségkívül egyik legrangosabb, legérdekesebb rendezvénye zajlott tegnap délután a régi megyeháza dísztermében. Dr. Pungor Ernő akadémikus „Oktatás és innováció, esélyeink a fölzárkózásra” című előadását mégis érdemtelenül kevesen hallgatták meg. A csekélyszámú résztvevő a stílusában is élve­zetes előadásban hallhatott arról a kárról, amit Magyarországon a szellemi teljesítmé­nyek lebecsülése, az európai színvonalú - többek között az elitképzésre is építő - ok­tatás szétzilálása okozott. Pungor Ernő szólt a jelenlegi áldatlan helyzetből való kilá­balás lehetőségéről is. Kitüntetések az SZMT-ben A szakszervezeti mozgalom ha­gyományai között kiemelt helyet fog­lal el az élenjáró aktívák május else­jei kitüntetése. Ennek megfelelően tegnap délelőtt a szekszárdi SZMT-székházban azok vehették át.az elismeréseket, akik - idézve Péti Imre, az SZMT ve­zető titkárának szavait - ebben a ne­héz időszakban is részesei az érték­alkotó folyamatoknak. A Szakszervezeti Munkáért kitün­tetés arany fokozatában Horváth Gé­za, az SZMT titkára és Gecse Lajos, az SZMT politikai munkatársa része­sült. Az ezüst fokozatot hárman, a bronz fokozatot négyen kapták meg. A Me- dosz egy dolgozót jutalmazott ezüst fokozattal, míg az egészségügyi dol­gozók szakszervezete központi ve­zetősége által odaítélt bronz fokoza­tot kilencen vehették át. Ma: megyei pártértekezlet Új jelölt a titkárok között A megyei pártértekezletet megelőző napon, tegnap tartotta utolsó megbeszé­lését a jelölést előkészítő bizottság. Érté­kelték az egy hete nyilvánosságra hozott jelöltlistáról összegyűlt információt. En­nek alapján a bizottság javasolja tovább­ra is első titkárnak dr. Jánosi Györgyöt, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szek­szárdi tagozatának igazgató-helyettesét és Lipovszky Gyulát, az MSZMP Paks Városi Bizottságának első titkárát. A me­gyei pártbizottság titkári posztjára válto­zatlanul alkalmasnak tartják dr. Gazdag Lászlót a Janus Pannonius Tudomány- egyetem adjunktusát és Herczig Feren­cet, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságá­nak osztályvezetőjét, valamint dr. Jánosi Györgyöt és Lipovszky Gyulát, amennyi­ben első titkárnak nem választanák meg. A jelölést előkészítő bizottság mérle­gelte a tisztségviselőkre érkezett új ja­vaslatokat is. Közülük Fiáth Attilát, az MSZMP Tamási Városi Bizottságának el­ső titkárát javasolja a megyei pártbizott­ság titkári funkciójára, aki megtartva vá­rosi első titkári beosztását, társadalmi megbízatásként vállalkozna erre a fel­adatra. . Fiáth Attila 1944-ben született Pécsen. A tanárképző főiskola elvégzése után 1966. és 68. között általános iskolai ta­nárként dolgozott Magyarkesziben. A KISZ Tamási Járási Bizottságának 1971- ig volt munkatársa, majd 1974-ig a Haza­fias Népfront Tamási Járási Bizottságá­nak titkára. Ezt követően négy évig a ta­mási járási pártbizottság csoportvezető­je, majd 1982-ig a megyei pártbizottság politikai munkatársa. 1982-től titkára a tamási járási pártbizottságnak, majd ugyanott városi titkár és első titkár lett. Merkl Jánost, a Szekszárdi Húsipari Vállalat pártbizottságának függetlenített titkárát egy kis létszámú közösség java­solta megyei titkárnak. A jelölést előké­szítő bizottság tájékozódva arról, milyen tömegbázissal rendelkezik Merkl János, nem javasolta jelöltségét. Meghívták el­lenben a megyei pártértekezletre, mivel Merkl János, aki főfoglalkozásban vállal­kozna a megyei titkári funkcióra, szándé­kát fenntartotta és megmérettetését a pártértekezlettől várja. A megyei pártbizottság tagjaira koráb­ban kialakított jelölő lista nem változott. A jelölést előkészítő bizottság négyhetes munkájának tapasztalatait, javaslatait a megyei pártértekezleten megválasztan­dó jelölőbizottságnak adja át. KAMARÁSNÉ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács előzetesen egyetér­tőén állást foglalt személyi kérdésekben a Minisztertanács elnökének előter­jesztéséről, és az Országgyűlés bizott­ságai véleményének ismeretében fogja javaslatát az Országgyűlésnek megten­ni. Személyi ügyekben hozott döntések: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Medve László szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárt saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt e tisztsége alól, dr. Ábrahám Kálmán környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi állam­titkárt e tisztsége alól más beosztásba kerülésére tekintettel, Miklós Imre állam­titkárt saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mel­lett e tisztsége alól felmentette; dr. Gál Zoltánt belügyminisztériumi államtitkár­rá, dr. Győrfi Istvánt szociális és egész­ségügyi minisztériumi államtitkárrá kine­vezte. Horváth Géza (bal oldalon) Péti Imrétől vette át a kitüntetést A munka ünnepén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom