Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-26 / 97. szám
1989. április 26. , TOLNA \ 4 NÉPÚJSÁG Már a témaválasztás is politika „Mindig, mindenért kapok szemrehányást” Interjú a Magyar Televízió elnökével Az anyagi vonatkozásokra visszatérve még annyit el kell mondanom, hogy a televízió munkatársai is rosszul fizetettek, a néhány sztártól eltekintve. Ezt jól jelzik a kővetkező számadatok: a svájci tévénél egy műsorperc árának 65 százalékát teszik ki a bérköltségek, az angol BBC-nél 60 százalékát, nálunk 17 százalékát. Ez egyben magyarázat arra is, hogy a jelentős műsoridő-növelést miért lehetett a meglévő költségvetésből finanszírozni.- Sok szó esett az utóbbi időben a tévé technikai felszerelésnek problémáiról, az elhasználódott berendezésekről, az anyagi lehetőségek szűkösségéről. Történt-e változás ebben a vonatkozásban?-Az anyagi lehetőségek tekintetében nem.de most egy jóval tudatosabb, egységesebb, az európai színvonalnak megfelelő technikai fejlesztést csinálunk. Jó példa erre a híradó stúdiója. Egyébként egy ilyen stúdió videotechnikai felszerelése kb. kétmillió dollárba kerül, nem beszélve a forintban jelentkező világítás- és hangtechnikáról, az épületről, az infrastrukturális költségekről. Igaz, hogy a bérköltség nálunk kisebb, de a technikát mi is ugyanolyan drágán tudjuk megvenni, mint a gazdagabb nyugati tévétársaságok. Így az egy műsorpercre eső költség nálunk 7600 forint.- Április 21-én késő este egy beszélgetést láthattak a nézők, amelyet Mester Ákos folytatott a pártból kizárt „négyek” egyikével, Király Zoltánnal. Ebben elég „meredek” dolgok is elhangzottak, de végül is nem ez volt az egyetlen ilyen hangvételű műsor az utóbbi időben. Nem érik ezért szemrehányások a Központi Bizottságban?- Mindig, mindenért kapok valahonnan szemrehányásokat. Hol azt kifogásolják, hogy a televízió nem ad elég teret az alternatív nézeteknek, hol azt, hogy túl messzire megy a nyilvánosság, terén. Azzal tisztában kell lenni, hogy a tévé politikai intézmény, hiszen miHiók nézik és merítenek belőle információkat. Már a témaválasztás önmagában is politika. Magukra a politikusokra is hatással vannak a most már mindenütt jelen lévő kamerák, gondoljunk csak a parlamenti változásokra. Sajnos politikusaink többsége nincs hozzászokva az ilyen nagy nyilvánosság előtti szerepléshez, pedig ez egy választási párt esetében döntő fontosságú lehet.- Nemcsak a hazai vizeken vethetnek hullámokat a tévé egyes műsorai, hanem a szomszédos országokban is, gondoljunk csak Romániára. De legutóbb a Dubcek-interjú sem maradt visszhang nélkül csehszlovák részről. Ez nem okozott önnek fejfájást?- Dubcek az európai politikai paletta rendkívül érdekes személyisége. Mi itt Magyar- országon ma sok mindent szeretnénk tisztázni múltunkból - például a 68-as eseményeket is - és ebben az Ő véleménye nagyon fontos. Európaiságunk sarkalatos pontja a múlt következetes feltárása és vállalása. Attól, hogy Dubcek Csehszlovákiában nem kap fórumot, nálunk-még kaphat. Ez a Magyar Televízió szuverén joga. Nem korlátozhatjuk nyilvánosságunkat csak azért, mert a szomszédos országban mások a szokások.- Ön az MTV elnöke és egyben tagja egy politikai pártnak, sőt vezető testületének is. Véleménye szerint fenntartható lesz a jövőben is ez a helyzet?- Az egész világon mindenütt ott vannak a kormányzó párt emberei az állami televízióban. Tehát amíg az MSZMP lesz nálunk kormányzó párt, addig fenntartható. Meggyőződésem, hogy pártonkívüliként sem tudnám ebben a beosztásban jobban képviselni az ország ügyét. Egyébként abban az esetben is fellépnének ugyanazok a műsoridővel kapcsolatos viták, amelyeket most folytatnak a különböző szervezetek. A műsoridő felosztása az egyes politikai szervezetek között - amelyre történt javaslat - biztosan színvonalromláshoz vezetne. Ezt pedig, gondolom, senki sem szeretné. A Magyar Televízió politikai nyitottsága a jövőben is fokozatosan növekedni fog, együtt haladva az országban zajló változásokkal, a demokrácia fejlődésével. - áa MURATAJ „Muratáj” címmel Lendván megjelent a mintegy tízezres lélekszámú szlovéniai magyarság irodalmi, művelődési és kritikai folyóiratának első száma. A szlovéniai, tízegynéhány tagú magyar írócsoport évek óta hallat magáról, s most a ljubljanai kultúrközösség anyagi támogatásával önálló folyóiratát is sikerült létrehoznia. A „Muratáj” évente négy számmal jelentkezik majd. Első számában 12 alkotó versei, novellái, tanulmányai, kritikái olvashatók. A jazz a magyarok találmánya? Benkó Sándor a dixieland hazai fejedelme Benkó Sándor és együttese immár a sokadik alkalommal lépett fel a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ színháztermében, s mint mindig, most is nagy sikerrel. A csapat - ahogyan nevében is utal rá - dixieland legkiválóbb hazai képviselője. Ez a stílus azonban - mint ismeretes - az Egyesült Államokból, pontosabban New Orleansból indult ei világhódító útjára. Hányszor jártak ebben a számos kultúrát ötvöző városban? - kérdeztük Benkó Sándortól.- Eddig három alkalommal, s azt is hozzátenném, hogy egyszer volt szerencsénk játszani az ottani Preservation Hallban - válaszolta az együttes vezetője. - Ez azért érdekes, mert ebben az épületben - mely a dixieland szentélye - jórészt csak a hagyományőrző fekete muzsikusok léphetnek fel. Bemutatkozásunk hatalmas megtiszteltetést és elismerést jelentett.- Bizonyára sok érdekességgel találkoztak ezenkívül...- Beszélgettünk egy idős, közel 100 éves néger zenésszel, aki azt állította, hogy a jazz a magyarok találmánya. Ezen alaposan meglepődtünk, mivel ez természetesen nem igaz. Mint kiderült, a kilencszázas évek legelején egy magyar cigányzenekar turnézott New Orleans- ban, s kiváló improvizációs képességükkel elkápráztatták a közönséget. Ezt vélte idős barátunk a jazz gyökereinek.- Hazánkban megfigyelhető, hogy szinte az összes művészeti ág - igy a zene iránt is - csökken az érdeklődés. Hogyan érzékeli ezt a Benkó Dixieland Band?- Én egyértelműen azt vallom, hogy a magyar ember agyonnyúzott. Ma már egyre nehezebb bárkit is szórakoztatni. Ezen a koncertünkön is úgy éreztem, hogy az elsőjiúsz-harminc percben még nem is igen lehetett a résztvevőket a saját gondjaikból kizökkenteni. Csak mikor a fellépés derekán túlvoltunk, akkor éreztem, hogy végre velünk vannak. Szóval mi, magyarok sokat dolgozunk, háromszor annyit mint más, nyugatra járunk seftelni, mindent megteszünk, ami az életünket jobbra fordíthatná. Közben elemésztjük önmagunkat.- Hány fellépést vállal az együttes évente?- Ez változó, előfordult már az is, hogy egy esztendőben háromszáz munkaalkalmunk volt. Ez azt jelenti, hogy akkor a világ zenekarai közül toronymagasan a legtöbbet dolgoztunk. Ma már visszaszorítottuk a fellépéseket kettőszáz-kettő- százötvenre, de még ez is sok.- Politikus alkat Benkó Sándor?- Nem, viszont mindennap találkozom a közönséggel, és mindennap azt tapasztalom; hogy furcsa helyzetbe kerültünk. Ha politikus lennék, rögtön mondanám a megoldást, azt, hogy kire szavazok, és így tovább. Igy csak arról számolhatok be, hogy ma a művész már a közönség hangulatba hozását tekintve is hihetetlenül nehéz helyzetben van.- Az Egyesült Államokban, vagy másutt külföldön mennyire jelent egzotikumot egy magyar dixieland együttes?- Az amerikai soha sem az egzotikumra figyel. Nem is kíváncsi arra, hogy ki honnan jött, egyedül a produkció érdekli. Azt hiszem, minden nagy nemzet ilyen. Mi magyarok akarunk csak örökké versenyezni, mindent megnyerni és másokat lehengerelni. SZERI ÁRPÁD FOTÓ: ÓTOS RÉKA Egyszerű vonalak - egyszerű anyagok Az új tanév munkarendje E. Szabó Margit textiltervező iparművész és Márffy Mária bútortervező iparművész munkáiból rendez kiállítást Szek- szárdon a Szinyei Merse terem. Az ünnepélyes megnyitón - április 27-én délután öt órakor - dr. Losonci Miklós művészeti író mond köszöntőt. Lakások, középületek enteriőrjeiben találkozhatunk E. Szabó Margit textiljeivel. Ö maga az Iparművészeti Főiskola szövött Márffy Mária farudazatos bútorai anyag és szőnyeg, gobelin szakán szerzett diplomát. Folyamatosan foglalkozik tervezéssel, kivitelezéssel egyaránt. Márffy Mária bútorainak egyszerű anyaga és vonala könnyedséggel, újszerűséggel levegösebbé, érdekesebbé teszi a lakásokat. Két évvel ezelőtt kezdett a faruda- zatos bútorcsalád kifejlesztésével. Kiállításuk Szekszárdon a Kölcsey lakótelep 2. szám alatt tekinthető meg. dkj E. Szabó Margit textilje Hevesi Sándor Színház vendégjátéka Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmondi Légy jó mindhalálig című színművét mutatja be Szekszárdon a Babits Mihály megyei művelődési központban ma 11 és 15 órakor. Az előadás előzeteseként idézzük magát a szerzőt, Móriczot aki egy 1930-ban keltezett levelében igy írt: „A Nyilas Misi tragédiájában valóban nem a debreceni kollégium szenvedéseit írtam meg, hanem a kommün alatt s után elszenvedett dolgokat. Én akkor egy rettenetes vihar áldozata voltam. Valami olyan naiv és gyermekes szenvedésen mentem át, hogy csak a gyermeki szívvejtelmei közt tudtam megmutatni azt, amit éreztem, s lám, az egész világ elfogadta, s a gyermek sorsát látták benne... Nekem a debreceni tanárokkal sose volt ilyen bajom, vagy tapasztalatom, a Beöthy Zsoltokkal és Bársony Istvánokkal és más névtelen kegyetlenekkel volt bajom, akkor; amikor a legtöbb segítségre lett volna szükségem...” A zalaegerszegi előadást Petrik József Jászai-dijas rendezte, mint vendég. Nyilas Misi szerepében Avass Attila látható. A Művelődési Minisztérium tájékoztatást adott a következő, az 1989/90-es tanév munkarendjére vonatkozó tudnivalódról. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatain a tanév 1989. szeptember 4-én, az első tanítási nappal kezdődik. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban, a középiskolák 1-3. évfolyamán, a gép- és gyorsíró szakiskolákban, a speciális szakiskolákban, az egészségügyi tanintézmények 1-2. évfolyamán, valamint a szakmunkásképző iskolákban - az utolsó évfolyamok kivételével - 1990. június 8. A zeneiskolákban 1989. szeptember első hetében kezdődik és 1990. június második hetében fejeződik be a tanév. A dolgozók iskoláiban az első és az utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A nemzetiségi gimnáziumokban érettségizők 1990. május 10-én, a többi középiskolában, illetve az egészségügyi szakiskolában végzők május 11-én, a szakmunkásképző iskolák utolsó éves diákjai május 25-én mennek utoljára iskolába. Az első tanítási napot megelőzően - az általános munkaidőn kívüli időpontban - tanévnyitó, az utolsó tanítási napot követő héten pedig tanévzáró ünnepély tartható. Az első félév 1990. január 31 -ig tart. Az iskolák 1990. február 9-ig értesítik a tanulókat, illetve szüleiket, gondviselőiket a diákok első félévi tanulmányainak eredményéről. A téli szünet javasolt időpontja: 1989. december 21. - 1990. január 2. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 20-a, szerda, a szünet utáni első tanítási nap január 3-a, szerda. A tavaszi szünet javasolt időpontja: 1990. április 5. - április 17. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, kedd, a szünet utáni első pedig április 18-a, szerda. A tanévben - a téli és a tavaszi szünet kivételével - az iskolák összesen 14 tanítás nélküli napot tarthatnak: nevelési célú munkára, honvédelmi napra és versenyre, kirándulásra, üzemlátogatásra, ifjúsági napokra, pedagógus-továbbképzésre, nevelési értekezletre, valamint a nevelőtestület által választott egyéb pedagógiai célra. Az érettségi írásbeli vizsgák a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tagozatain 1990. május 14-én, a nemzetiségi gimnáziumokban május 11-én, az esti és a levelező tagozatokon pedig május 28-án kezdődnek. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák május 21-én kezdődnek, az érettségi szóbeli vizsgákat 1990. június 4. és június 19. között lehet megtartani. A húrok hangjai Szóló: Benkó Sándor
