Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-21 / 93. szám

------------------------—­V ilág proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 93. szám 1989. április 21., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány visszavonta az autópályadíj bevezetésére vonatkozó határozatát Eltiáfás^ttak egyes, ’már bejelentett áremelésekéi A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztést hallgatott meg a hyírádi bauxitbányászat hévízi tóra gyakorolt ha­tásáról, és úgy döntött, hogy haladékta­lanul meg kell kezdeni a bányászat leállí­tását és legkésőbb egy éven belül be kell zárni a bányát. A kormány elfogadta a lakásgazdálko­dás hosszú távú koncepcióját és módo­sította a lakáscélú támogatásokat. A Minisztertanács határozatot hozott a tervezés megújításáról és a következő középtávú terve elveinek kidolgozásáról. A kormány megvitatta a költségvetési re­form koncepcióját, továbbá csökkentette az 1989. évi egyedi vállalati támogatáso­kat. A kormány úgy döntött, hogy az autó­pálya-használati díj bevezetéséről ho­zott, s még hatályba nem lépett határoza­tát visszavonja. Az autópálya építéséhez és az útalap létesítéséhez szükséges anyagi forrásokat más, a társadalom számára is jobban elfogadható módon szándékozik előteremteni. Az ezzel ösz- szefüggő előkészítő munka megkezdé­sére az érintett miniszterek megbízást kaptak. A kormány módosította a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, a bel­ügyminiszter, a pénzügyminiszter, továb­bá az Országos Tervhivatal elnökének feladat- és hatáskörét. A Minisztertanács előterjesztést hall­gatott meg a sportági szakszövetségek­ről és a forintárfolyam megállapítás új rendjéről. A kormány javasolta az Országgyűlés­nek Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi 1. törvény hatályon kívül helyezését. * Még tartott a Minisztertanács ülése, amikor a Parlamentben megkezdődött Marosán György szóvivő nemzetközi saj­tókonferenciája. A kormány tanácskozá­sán elhangzottakat ismertetve a szóvivő elmondta, hogy döntés született a régóta húzódó Hévíz kontra bauxit ügyben. A Minisztertanács úgy határozott, hogy legkésőbb 1990. június 30-ig be kell zár­ni a nyirádi bauxitbányát. Bár gazdasági és környezetvédelmi szempontokat egyaránt mérlegeltek, a döntés kialakítá­sakor a nemzetközi hírű tó megmentése volt az elsődleges cél. A körültekintő elő­készítést igénylő bányabezárás menet­rendjét gyorsított ütemben dolgozzák ki, s az ezzel összefüggő megoldásokat két hónap múlva terjesztik az illetékes tárcák vezetői a kormány elé. Határozat szüle­tett arról is, hogy - az érintett parlamenti bizottságok részvételével - társadalmi bizottságot kell létrehozni a bezárás el­lenőrzésére. A kormány felülvizsgálta az autópálya- dij bevezetésére vonatkozó korábbi ha­tározatát is. A döntést még érvénybe lé­pése előtt visszavonták. Egyúttal megbíz­ták a kormány illetékes tagjait, hogy az ér­dekképviseleti szervekkel konzultálva dol­gozzanak ki olyan javaslatot, amely - az ész- szerűtlennek bizonyult megoldást felváltva - a társadalom számára is elfogadható mó­don teremt forrást az úthálózat fenntartásá­ra és fejlesztésére. (Folytatás a 2. oldalon.) Kevés a védeniyaló Találmány - védjegy - szabadalom - ipari minta A legfontosabb az új elveken felépülő szövetség írásunk a 2. oldalon olvasható Békés, barátságos eszmecsere Az ellenzékiek és a megyei tanács vezetőinek találkozója A tanácskozás résztvevőit Tamás Adám köszöntötte és tájékoztatta Tegnap délután Szekszárdon első alkalommal ültek asztalhoz az Ellen­zéki Kerekasztal szervezetei és a megyei tanács vezetői. A tanácskozás előtt a következő nyilatkozatot adták át a sajtó munka­társainak. „Az önállóan politizáló szervezete­ket tömörítő Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal kéri a sajtót és a külön­böző szervezetek képviselőit, hogy a jövőben szervezeteinkkel-testüle- tünkkel kapcsolatban ne használják az „alternatív szervezetek” megjelö­lést, mivel a köznapi szóhasználat­ban ez magában foglalja az MSZMP belső ellenzékeként működő szerve­zeteket is.” A kérésnek szívesen ele­get tettünk. Megjegyezni kívánjuk, mivel a találkozón engedélyezték a sajtó részvételét, hogy azzal értünk egyet, ha azt igéhylik és nem enge­délyezik. A tanácskozást Tamás Ádám, me­gyei tanácselnök köszöntője kezdte, majd békés, barátságos eszmecse­re alakult ki a megyei tanács és az új pártok, szervezetek együttműködési lehetőségeiről, a közelgő választá­sok problematikájáról. A tanácsko­zásról részletes beszámolót hétfői lapunkban közlünk. Borítékolt halál írásunk a 3. oldalon található. Megnyílt a Kereskedelmi és Hitel Bank bonyhádi fiókja Borvidéki borverseny Kétszázhetvennyolc borminta a zsűri előtt Ünnepélyesen felavatták és átadták rendeltetésének az Országos Kereske­delmi és Hitel Bank bonyhádi fiókját. A ki- rendeltség az egykori községháza szé­pen felújított Szabadság téri épületében kapott helyet. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Krizsán István, az MSZMP Bonyhád Vá­rosi Bizottságának első titkára, Ezer Mi­hály, a városi tanács elnöke, valamint Bonyhád város gazdálkodó egységeinek számos vezetője is, akik egyben leendő ügyfelei a banknak. Lenk Géza, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank elnök-vezérigazgatója nyi­totta meg a fiókot, mely a hatvanadik az országban és a helyi pénzforgalom gyor­sításában, a lakosság és a gazdálkodók ' szolgálatában állva igyekszik majd betöl­teni hivatását. Bonyhádon tehát az Országos Taka­rékpénztár és a Völgységi Takarékszö­vetkezet mellett a pénzpiacon megjelent az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank is.- szs ­Hangulatos környezetben, a régi megyeháza borozójában tartották meg tegnap a hagyományos szek­szárdi történelmi borvidéki borver­senyt. A bírák összesen 278 mintát ízleltek meg, 136 kistermelő és nyolc nagyüzem küldte a borait a szakértő zsűri elé. A termelői nagydijat az Aliscavin vitte el, a nagyüzemek közül, a kister­melők nagydíjasa Máyer Mátyás lett. A fehérborok kategóriájában nagy­dijat kapott a zombai téesz Muscot Ottonelje, Kelemen István Tramini és Kelemen Lajos Chardonnay bora. Aranyérmes lett a Szekszárdi Arany­fürt Téesz Chardonnay bora, a báta- széki téesz Souvignon és a zombai téesz Souvignon blanc bora. A kis­termelők közül aranyérmet érdemelt Zsödő Sándor Olaszrizlingje, Fekete János Traminije, Nagy Sándor Olaszrizlingje, Kaposi István Ottonel muskotálya, Hepp Péter mátrai mus­kotály, valamint Puszpán József ve­gyes fehérbora. A vörösborok kategóriájában a nagydijat Kelemen István Merlot bo­ra kapta, az Aliscavin Cabernet sou­vignon bora, s. muzeálisnak minősí­tették az Aranyfürt Téesz Cabernet frank borát. Aranyérmes lett Budai József Kékfrankos, Turóczki Bálint vegyes vörös, Halász János Bikavér bora, valamint az Aliscavin három mintája. Nagy veszélyben voltunk Aszteroida földközelben Földünk lakói tudtukon kívül nagy veszély­ben voltak március 23-án: csillagászati mére­tekben igen közel, alig 800 ezer kilométernyire - ami a Föld-Hold távolságnak mintegy két­szerese - haladt el bolygónk mellett egy nagy­méretű aszteroida - jelentették be szerdán az amerikai Országos Űrkutatási és Űrhajózási Hivatal (NASA) szakemberei. Az égitestet csak később fedezték fel azon a felvételen, amelyet március 31-én készített dr. Henry Holt, az észak-arizonai egyetem csillagásza a Palomar-hegyi obszervatórium egyik teleszkópjával. A számításokból kide­rült, hogy a mintegy 800 méter átmérőjű aszte- rodia - lényegében egy hatalmas sziklatömb - óránként 50 ezer kilométeres sebességgel haladt el a Föld mellett. Bevan French, a NASA naprendszerkutató osztályának szakértője szerint - mint a The New York Times csütörtö­kön jelentette - ilyen sebességű és méretű égitest becsapódása nyomán húszezer egy megatonnás hajtóerejü hidrogénbomba rob­banásával egyenértékű energia szabadult volna fel. Ha az ideiglenesen „1989 FC” nevet viselő aszteroida a Földnek ütközik, 8-16 kilo­méter átmérőjű, mintegy másfél kilométer mélységű kráter keletkezett volna. Még súlyo­sabb következményekkel járt volna, ha az óceánba csapódik be: a vízmélységtől füg­gően több száz méter magas szökőár pusztí­tott volna a partokon. A tudósok nem ijesztgetésnek szánják eze­ket az adatokat - hozzáfűzik, hogy egy ilyen méretű égitesttel való találkozás valószínű­sége „elhanyagolhatóan kicsi”: 40 milliárd évenként egyszer fordulhat elő, hogy egy kilo­méter körüli átmérőjű test fenyegeti a Földet. Ugyanakkor néhány szakember szerint Föl­dünkbe 65 millió évvel ezelőtt már becsapó­dott egy aszteroida, amelynek átmérője tizen­kétszerese volt az „1989 FC” átmérőjének. Ez a katasztrófa globális klimatikus változá­sokat okozott, s a dinoszauruszok kipusztulá­sához vezetett. Szoros összefüggés van egy ország gazdasági fejlettsége és iparjogvédelmi kultúrája között. A fejlett ipari országokban a műszaki felsőoktatás szerves része az iparjogvédelem. Nálunk keveset tanulnak erről a hallgatók, holott ez a mérnöki tevé­kenység rendkívül fontos része. (Erről szóló írásunk lapunk 3. oldalán található.) A gyertyafény előtt: vörösborok

Next

/
Oldalképek
Tartalom