Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
2 "NÉPÚJSÁG 1989. április 20. Ülésezett a megyei pártbizottság Az álláspontok sokszínűsége különösen a megyei pártbizottság feladatköréről, létszámáról szóló vitában látszott, de sok hozzászóló mondta el véleményét a küldöttnek nem választott jelenlegi pártbizottsági tagok mandátumáról, a különféle pártok és pártszerű szerveződések meghívásáról, a fegyelmi bizottság feladatköréről, vagy a pártértekezlet nyilvánosságáról is. Többen szóltak arról, hogy a pártértekezleten elsősorban az MSZMP helyzetével, a tartalmi munka kérdéseivel kellene foglalkozni. Ártana a pártnak, ha a személyeskedések, az indulatok kapnának teret. Foglalkozott a pártbizottság a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek lapunk tegnapi számában megjelent közleményével is. Megbízott egy szerkesztőbizottságot, hogy a közleményben foglaltakat elemezze, és álláspontját terjessze a pártértekezlet elé. A megyei pártbizottság pártértekezleti vitaanyagát, a munkarendre és ügyrendre szóló elképzeléseket és valamennyi személyi javaslatot a Tolna Megyei Népújság április 22-i, szombati számában hozza nyilyánosságra. Ezt követően Péter Szigfrid első titkár kért szót és tájékoztatta a testületet elhatározásáról, amelyet már a jelölést előkészítő bizottság elnökével is közölt: nem indul a pártértekezleti választásokon sem mint első titkár, sem mint a megyei pártbizottság tagja. Vállalkozott a megmérettetésre, de a jelölést előkészítő bizottság elnökével folytatott beszélgetés - aki- a küldöttcsoportok véleményét tolmácsolta minden szóba került jelölttel - arról győzte meg, ne vállalja a jelöltséget. Végezetül Izsák Gyula, a jelölést előkészítő bizottság elnöke tájékoztatta a testületet munkájuk eddigi tapasztalatairól, a küldöttek pártértekezlettel és a jelölésekkel kapcsolatos véleményéről. A végleges személyi javaslatokat mai ülésükön alakítják majd ki, amelyet lapunk szombati számában nyilvánosságra hoznak, kérve a pártértekezletig a párttagság véleményét. * A megyei pártbizottság ülése után megkerestük Péter Szigfrid első titkárt, hogy elhatározásának részletes indítékai után érdeklődjünk. Arra a kérdésünkre, foglalkozott-e már korábban is a visszavonulással, a következőket mondta:- Korábban is foglalkoztatott ez a gondolat, akkor, amikor titkár társaim nem vállalták a jelöltséget és a végrehajtó bizottság több tagja is vissza akar vonulni. Éreztem a bizalomvesztést személyem iránt, de elfogadtam azokat az érveket, hogy talán nem jó, ha az egész vezetés egyszerre lép vissza. Ezért beleegyeztem abba, hogy a jelölést előkészítő bizottság induljon a nevemmel, vállalva a megmérettetést. Saját magamnak is bizonyosságot akartam.- És mi ez a bizonyosság? Lehet, hogy vannak, akik ezt megfutamodásnak nevezik...- Semmiképpen nem jelent megfutamodást. Ha mondjuk egy évvel ezelőtt döntök így, akkor talán jogos lenne ez a megfogalmazás. De aki ismer, az tudja, hogy nem ez jellemző a.személyiségemre. A küldöttek véleménye bizonyosságot jelent számomra arról, hogy vesztettem a korábban élvezett bizalomból és e nélkül nem tudok dolgozni. Háttér, támasz nélkül nem tudom ellátni a feladatomat. Ezért kértem a jelölést előkészítő bizottságot, hogy a továbbiakban ne számoljanak velem a jelölésnél sem első titkárként, sem pártbizottsági tagként. Azt gondolom, ezzel a lépéssel segítem azt is, hogy a pártértekezlet küldöttei a tartalmi munkával foglalkozzanak, a párt legfontosabb feladataira koncentráljanak és ehhez rendeljék az új személyi feltételeket.- Emberileg sem lehet könnyű egy ilyen döntés...- Valóban nem, de a politikai kultúrához az is hozzátartozik, hogy egy politikai vezető reálisan mérlegelje helyzetét és józanul, lehetőleg érzelmeitől mentesen tudja eldönteni, támogatja-e a párttagság és a közvélemény, támogatói mekkora számban vannak, érveik mennyire elegendőek, vagy egyáltalán meghallgatásra találnak-e. Ezeket mérlegeltem magamban, feltéve azt a kérdést is, egyáltalán képes vagyok-e ilyen bizalmatlanságtól és bizonytalanságtól terhelt körülmények között ellátni az első titkársággal járó feladatokat. Arra a válaszra jutottam, hogy nem. Azoknak pedig, akik eddig is bizalommal voltak irántam, ezután is megköszönöm a támogatást. Ezzel törekedtem soha nem visszaélni. KAMARÁS GYÖRGYNÉ Hidrológustanácskozás Szekszárdi víz-, szennyvíz-, pincehelyzet Egész napos programmal közös előadóülést rendeztek Szekszárdon a városi tanács, a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete, a Hidrogeológiai, Vízkémiai, Víztechnológiai és a Mérnök- geológiai-környezetföldtani szakosztályok a városi tanács nagytermében. Első előadóként Mayer János, a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki igazgatóhelyettese beszélt Szek- szárd vízellátásának történetéről, jelenlegi helyzetéről és a jövőre vonatkozó elképzelésekről. Ezután Mina Imre előadása következett - szintén a Víz- és Csatornamű Vállalattól - Szekszárd csatornázási és szennyvíztisztítási helyzetéről. A város csatornahálózata ma több ponton túlterhelt, ennek megoldására tanulmánytervek készültek, de anyagi nehézségek gátolják a tervek megvalósítását. Nagy gondokkal küzd a szennyvíztelep, nehezen birkózik meg az állandóan növekvő mennyiségű, magas szervesa- nyag-tartalmú szennyvíz tisztításával. Nem megoldott az itt keletkező szennyvíziszap elhelyezése sem. A lehetőségek kutatását folytatják. A további témák csak felsorolásszerűen: regionális vízgazdálkodás, a vízbázisok védelmi rendszere, parti szűrésű- vízbeszerzési lehetőségek, a jelenlegi és a parti szűrésű vizek minőségi adottságai. A délutáni folytatásban mérnökgeológiai előadások hangzottak el Szekszárd pinceproblémáiról, a mérnökgeológiai térképezésről, földtani, geomorfológiai, eróziós kérdésekről.- áa A közélet hírei A KISZ XII. kongresszusának jelölést előkészítő bizottsága a 06/1 /203-848-as telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit, javaslatait, hozzászólásait az ifjúsági szervezet jelöltjeivel kapcsolatban. * A Független Kisgazda és Polgári Párt szekszárdi szervezete értesíti tagjait, hogy ma este 7 órakor a Babits művelődési központ földszinti társalgójában vezetőségválasztó taggyűlést tart. Kérik azok megjelenését is, akik alapítóként még belépni kívánnak. * Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának tegnapi ülésén, ahol az új kereskedelmi törvény alapelveiről, a tárca átszervezéséről, valamint a piaci verseny szerepéről tárgyaltak, felszólalt Kovács Sándor Tolna megyei képviselő is. APEHközlemény Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közli: április 20-ig adóelőleget kell fizetniük azoknak a magánszemélyeknek, akik ez év januárjában, februárjában és márciusában adóelőleg levonása nélkül jutottak jövedelemhez. Az adóelőleget a 232-90605-6359 számú, az Adóelszámolási Iroda személyi jövedelemadó és késedelmi pótléka beszedési számlájára kell befizetni. Adóelőleg befizetésére kötelezett jövedelemnek számít például minden magán munkavállalásért felvett díj, más magánszemélyektől származó díj (hálapénz, borravaló, fizetővendéglátásból származó bevétel, stb.). Adóelőlegként az első negyedévben ilyen címen kapott összegek 20 százalékát kell a postahivatalokban beszerezhető postautalványokon vagy átutalási betétszámlán feladni. A személyi számot mindkét esetben kérik feltüntetni. Nyílt levél a kormányhoz (Folytatás az 1. oldalról A kibukott volt vezetők, akik a jelenlegi helyzetért felelnek, felelősségre vonás helyett, érdemeik elismerése mellett nyugdíjba vonulnak, melynek értékállóságáról a kormány gondoskodik. Ugyanakkor a többi, közel 2 millió nyugdíjasunk a létminimum szintjén tengődik. Ésszerütlenségében, cinizmusában, megalázó voltában minden eddigit felülmúlók a kormánynak legutóbbi döntései. A visszavonom, nem vonom, enyhítem huzavona már egyenesen nevetséges. A felelőtlen kapkodás nemzetközi szinten is hitelünket, tekintélyünket rombolja. A vezetés ilyen viselkedésére semmilyen magyarázatot nem lehet elfogadni. A magyar nép e rövid időszakban bebizonyította, hogy higgadtan, egységesen kész arra, hogy az országot „felemelje”, a fejlődés útján előrevigye, a kormánytól tehát elvárjuk, hogy ezt a tenni akarást mindenki megelégedésére aknázza ki. A fentiek alapján a Forte gyári pártbizottság III. alapszervezete tiltakozik a kormány meghozott, illetve tervezett intézkedései ellen. Szükségesnek tartjuk a gazdaság szétesését megakadályozó intézkedések meghozatalát, de ezt csak úgy tudjuk hitelesen elfogadni, hogy a végrehajtásban felelős személy kilétét felfedik, illetve a felelősök valóban erköl- csi-anyagi-büntetőjogi felelősségük tudatában végzik munkájukat. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a kormány rövid időn belül vonja le a megfelelő személyi konzekvenciákat, illetve ha ily módon nem képes megújulni, akkor mondjon le. FORTE gyári pártbizottság III. alapszervezete (OS) Az MSZMP Politikai Bizottsága tárgyalta (Folytatás az 1. oldalról.) ta e kérdéskörben a Központi Bizottság állásfoglalását, s ajánlotta az előkészületek olyan ütemezését, hogy az új választójogi törvény tervezete - a szükséges politikai konzultációk után - még július elejéig az Országgyűlés elé terjeszthető legyen. A Politikai Bizottság előterjesztést hallgatott meg az egy-, illetőleg kétkamarás Országgyűlés működéséről. Tanulmányozta azokat a nézeteket, amelyek a jelenlegi egykamarás szervezeti felépítéssel szemben a kétkamarás Országgyűlés előnyeit hangsúlyozták. A testület foglalkozott a köztársasági elnöki intézmény újbóli beiktatási lehetőségével az államrendszerbe. Egyetértett azzal, hogy a köztársasági elnöki intézmény az előkészítés alatt álló új alkotmány lényeges alapintézménye, az államhatalom megosztott és kiegyensúlyozott gyakorlásának egyik legfontosabb biztosítéka. Támogatja ezért azt, hogy a Minisztertanács készítse el az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A testület foglalkozott az MSZMP káderhatáskörének módosításával. Megállapította: a módosítást a társadalmi, a politikai életben végbemenő változások teszik szükségessé. A testület javasolta, hogy az MSZMP a nem párttisztségek esetében mondjon le a káderhatáskör érvényesítésének jogi garanciáiról. A munkáltatóknak ezzel értelemszerűen nem lesz kötelező a hatásköriig illetékes pártszerv véleményénék előzetes kikérése. A Politikai Bizottság javasolja annak megerősítését, hogy a párt testületéi a politikai szempontból fontos vezetői tisztségek betöltését, a népképviselet tagjainak választását politikai eszközökkel a jövőben is befolyásolják: jelölteket állítanak, személyi javaslatokat, ajánlásokat tesznek. A testület úgy látta, hogy a politikai pluralizmus viszonyai között jelentősen nő a kormány szerepe a személyzeti munka alakításában. Ajánlja ezért a kormánynak az állami személyzeti munka áttekintését. A Politikai Bizottság a káderhatáskörök módosításával foglalkozó javaslatait a Központi Bizottság következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság áttekintette a föld- tulajdoni és földhasználati viszonyok továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Politikai Bizottság megtárgyalta az MSZMP szervezeti felépítésének és működési módjának átalakítására készített vitaanyagot. Javaslatát a Központi Bizottság májusi ülése elé terjeszti. Miért látogatott Samir Magyarországra? Jichak Samir izraeli miniszterelnök keddi, budapesti látogatása világszerte élénk visszhangot váltott ki. A magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseket kommentálva a nagy nyugati hírügynökségek számos új elemet vélnek felfedezni a magyár-izrae*li kontaktusokban. A sajtójelentések kapcsán az MTI munkatársa Kovács László külügyminiszter-helyettest kérdezte Jichak Samir magyar- országi útjának tapasztalatairól. Mint ismeretes, a magas rangú magyar diplomata a napokban tért haza izraeli hivatalos látogatásáról, s személyesen is részt vett a Samir kormányfővel folytatott budapesti tárgyalásokon.- Mi volt az izraeli kormányfő látogatásának célja; tervezték-e, hogy a találkozón konkrét megállapodás születik a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételéről?- A magyar és az izraeli fél egyaránt szükségesnek ítélte,, hogy legmagasabb szintű véleménycserére kerüljön sor a kétoldalú kapcsolatok jelenéről és jövőjéről, illetve a közel-keleti válság megoldásának lehetőségeiről, valamint e két kérdéskör összefüggéseiről. Egyik fél sem számított és nem is számíthatott arra, hogy a kapcsolatfelvételről most megállapodás születik. Ez ugyanis főként az említett összefüggés miatt meglehetősen bonyolult és időigényes folyamat, amelyben ez a látogatás csupán egy - bár kétségtelen igen fontos - lépést jelentett. Viszonylag egyszerűbbnek tűnik a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat izraeli részről fékező akadályok felszámolása, illetve a gazdasági együttműködés korszerű formái szerződéses feltételeinek a megteremtése. Természetesen ez sem néhány hét kérdése.- A közelmúltban Magyarországon járt Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet elnöke - akit időközben a Palesztin Állam elnökévé is megválasztottak - most pedig Jichak Samir látogatott Budapestre. Jeleznek-e ezek a látogatások valamiféle magyar közvetítői szerepet?- Magyarország klasszikus diplomáciai értelemben nem közvetít a közel-keleti válságban érintett felek között. Az viszont tény, hogy éppen a rendezés előmozdítása érdekében valamennyi féllel párbeszédre törekszünk. A mai világban a kétoldalú kapcsolatok alakulása és a nemzetközi helyzet különböző problémáinak megoldása nem függetleníthető egymástól. Különösen így van ez a helyi válságokban érintett felek esetében. Ezért nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a magyar-izraeli kapcsolatok magasabb szintre emelésével nem csupán az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök kiaknázása a célunk, hanem az is, hogy a kapcsolatépítés révén a közel- keleti válság rendezéséhez is tevékenyen hozzájáruljunk. Holnap megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa Holnap megkezdődik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresz- szusa, amelynek tétje: a politikai platform és az együttműködési szabályzat elfogadásával egy új ifjúsági szövetség megteremtése. A KISZ XII. kongresszusán a küldöttek hét dokumentumot vitatnak meg, illetve döntenek elfogadásáról: a kongresszus programtéziseire, napirendjére és munkarendjére, az együttműködés alapelveire és szabályzatára, valamint a határozatra vonatkozó javaslatot, továbbá a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, a KISZ 32 esztendejének áttekintéséről és mai helyzetéről szóló beszámolót, illetve az MSZMP március 29- ei állásfoglalását a KISZ továbbfejlesztésének irányairól. A kongresszus munkájában mintegy 400 ezer KISZ-tag képviseletében 856 küldött vesz részt. Az ifjúsági szövetség legfőbb döntéshozó testületé a nyilvánosság előtt ülésezik három napon át a Budapest Sport- csarnokban. A KISZ történetének új korszakát megnyitó tanácskozás iránti érdeklődést tanúsítja, hogy eddig több mint ezren váltottak megfigyelőként részvételi jegyet. A KISZ XII. kongresszusára meghívást kapott több új társadalmi szervezet és számos külföldi delegáció. Ne kelljen másnak mutatkoznunk, mint amik vagyunk Szekszárdon is megalakult a reformkor A Magyar Szocialista Munkáspárton belüli, alulról kezdeményezett program- sorozat, szellemi műhely - így definiálta a tegnap este megalakult szekszárdi reformkört létrehozásának egyik kezdeményezője, Egyed László, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettese, amikor köszöntötte azt a közel húsz résztvevőt, akik a meghívásnak eleget tettek és a pártszékház társalgójában összegyűltek. A résztvevő fiatalok - köztük a párt- és tanácsi apparátus tagjai, vállalatok és intézmények vezető munkatársai - különböző fórumokon eddig is politizáltak, kifejtették véleményüket a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Közgazdasági Társaság és más szervezetek rendezvényein. Most e kör létrehozásának szorgalmazói egy olyan fórum megteremtését tűzték ki célul, ahol párttagok és pártonkivüliek alapszervezeten kívül, de mégis az MSZMP keretében nyilváníthatják ki az új, a változtatások utáni igényüket, mutathatják meg önmagukat. A kör tegnapi, első összejövetelén dr. Gazdag László és Csáki Béla a „reformszárny zászlóbontásaként fölfogható”, az elmúlt hét végén Kecskeméten megrendezett reformtanácskozásról mondták el benyomásaikat, majd dr. Jávor András, a megyei kórház munkatársa, az egészségügyi reformtitkárság vezetője tartott előadást az egészségügyben is napirenden lévő reform helyzetéről és törekvéseiről annak a kérdésnek a jegyében, hogy mit nyújt a jelenlegi, csaknem kizárólagosan állami tulajdonra épülő egészségügyi hálózat és ellátás az állampolgároknak. Jávor András előadása lapzártakor még nem fejeződött be, az előadást követően fölvetett kérdésekre - akarnak- e a jelenlévők ebben a formában továbbra is politizálni, milyen módon jelenjenek meg a nyilvánosság előtt, bárki részt ve- het-e a későbbiekben a rendezvényeken vagy meghívottak műhelymunkájának színtere legyen-e stb. - egyelőre nem tudjuk a válaszokat.
