Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

6 "íVÉPÜJSÁG 1989. április 14. Fűzzünk láncot, eszteitáncot... Óperenciás tengeren innen, Ópe­renciás tengeren túl mindannyian tudjuk: nemcsak a kurta farkú malat túr. És ha csak annyit tudunk róla, hogy farka kurta, jobb lesz arrafelé körülnézni. Induljunk vándorútra. Vágjunk át lábujjhegyen a csengő­bongó meseréten? Hátha királyfiak szednek ragyogó napvirágot éppen... Vagy hallgassuk a tücsköt, milyen mesét cirpel - aztán ugráljunk fél lá­bon könnyű szívvel, megérintve csen­gő-bongó füvet-virágot, mert mind­egyik mesét csilingel, és olyan gyö­nyörű, amilyet szem még nem látott. Életvizet csobogtat a tiszta vizű for­rás, ott túr, a kurta farkú, őrzi a mese­kondás. Hisz ha elkóborolna, elhallgat a mese. Óperenciás tengeren innen, Óperenciás tengeren túl nem lenne többé eleje se, vége se. Meseerdő ágai közt röpköd a kis boszorkány, ezústhaját lobogtatja a szélben mondván: téli mese, jer elő, jégcsap csendül, didergő... Aztán lobban a szélben aranyhaja: szállongó levelek közt csendül egy őszi mese dallama. Sárguló csengő barack, pirosló mosolygó alma, hamvas szóló szőlő terem a kertekben arra. Puttonyban hordják a mesét, ha eljön a szüret, puttony mélyébe merítik a gyerekek kezüket, hogy válasszák ki, melyik is a legszebb, hisz az a leggazdagabb, amelyik a legjobban tetszett. S a meserétet mesepitypang lepi; áttetsző bóbitája, virágmenyasszony- fátyla ünnepi. Ha csak megérinted, vi­lággá szál a magva, mesél a gyere­keknek, soha abba nem hagyja. De ha a szárát letéped, láncot fűzhetsz belő­le: ha fiúk nyakába akasztod, meseki­rályok, ha lányokéba, mesekirálynők lesznek tőle. Fűzzünk hát láncot hétről hétre. Minden új meseláncszem eleje lesz az előző mese vége... ESZTER Régi és új, olcsó és drága ételek Hús helyett A burgonya szerény, de rendkívül szolgálatkész közkatonája a magyar konyhának. Aránylag olcsó, mindenütt és mindenkor kapható, jól tárolható, és még ilyenkor télidőben is tartalmaz C-vi- tamint. Önmagában is kitűnő, de hús pót­lására kifejezetten alkalmas. Érdemes többféle formában kipróbálni. Zöld burgonyaropogós Hozzávalók: 50 deka burgonya, 3 to­jás, 2 evőkanál búzadara, só, reszelt sze­recsendió, 1-1 csokor zöldpetrezselyem és metélőhagyma, 1 szál zellerzöld; a bundázáshoz liszt, tojás, zsemlemorzsa; a sütéshez bőven olaj. Áttörjük a főtt, le­szűrt, meghámozott burgonyát és össze­Megindult és a hét folyamán tömeges­sé vált a takácsatkák kelése az áttelelt to­jásokból. A takácsatkák családja igen sok fajt foglal magába. Megyénkben leg­elterjedtebb a piros gyümölcsfa ta­kácsatka (Panonychus ulmi), amely az almafák egyik legveszélyesebb állati kár­tevője. A kifejlett egyedek biborpiros szí­nűek, 0,4-0,5 mm nagyságúak, és zöm­mel a levél fonákán, de a levél színén is megtalálhatók. A tojás kerekded, 0,10- 0,15 mm nagyságú, a színe piros. A fertőzött levelek színén a szívásuk­nak megfelelő helyen apró, sárgászöld színű pontok keletkeznek. A szívásnyo­mok szaporodásával a pontok egybe­folynak, és az egész levél sárgás színűvé válik, végén száradni kezd, és idő előtt le­hullik. Évente 5-6 nemzedékük van, így jelen­létükkel az egész tenyészidőszak folya­mán számolni kell. A takácsatkák életmódja igen bonyo­lult, és ebből adódóan az ellenük való vé­dekezés nagy odafigyelést igényel. A ké­miai készítmények közül ki kell emelni a hosszú hatástartamú (4-6 hét) és kör­nyezetkímélő (nem mérgező a melegvé- rűekre, veszélytelen a méhekre és a ma­darakra) Neoron 500 EC speciális atka- ölö szert, amely nemcsak a mozgó egye- deket pusztítja el, hanem jó hatású a nyá­gyúrjuk a tojásokkal meg a fűszerekkel. Finomra vágva dolgozzuk bele a petre­zselymet, a metélőhagymát és a zeller­zöldet. Kis rudakat formálunk belőle, és lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába forgatva, bő, forró olajban kirántjuk. Sárgarépás burgonyapuffancs Hozzávalók: 30 deka burgonya, 2 szál sárgarépa, 1 kis fej vöröshagyma, 2 evőkanál liszt, 2 tojássárga, só, őrölt bors; a sütéshez bőven olaj. A megtisztított burgonyát és sárgaré­pát káposztareszelőn lereszeljük, össze­keverjük a liszttel, a tojássárgákkal, sóval meg őrölt borssal. Evőkanállal forró olaj­ba szaggatjuk és ropogósra sütjük. ri tojások ellen is. Az első védekezést most, a tömeges lárvakelés idején kell el­végezni. A dózis almásokban O.iSr a csonthéjasokban pedig 0,2%-os. Elkezdődött a vértetű gyökereken átte­lelt alakjainak felhúzódása a fák koroná­jába, ahol már megjelentek a fehér színű és vattaszerű kolóniák. A fehér bevonat alatt a levéltetvekhez hasonló szürkés állatkák találhatók, amelyek szétnyomva vérpiros színűek. Évente sok nemzedé­kük fejlődhet (6-10) és eleven szüléssel szaporodnak. Egy-egy nőstény 150-180 eleven utódnak ad életet. Előszeretettel telepednek meg a met­szési és más sebzési helyeken, valamint a fattyúhajtásokon. Kártételük részben a fa nedvének elvonásában, részben pe­dig a bebocsátott nyáluk mérgező hatá­sában nyilvánul meg. A nyál hatására szövetburjánzások, majd felrepedező rá­kos képződmények keletkeznek. A kémiai védekezést akkor kell elkez­deni, amikor az első kolónia megjelenik, és utána a folyamatos feltelepedésnek megfelelően. A nehezen leküzdhető kár­tevővel szemben kellő hatékonyságot biztosít a Zolone 35 EC és a Pirimor 50 ÖP rovarölő szer. Beda Gyula Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Üzenjük... ... B. KE betűjelekkel érkezett levél író­jának. A lapunkban megjelent „Isztambu­li buli” című írásunkra történt reagálását az „Olvasó hangja” rovatunkban akkor közöljük, amikor nevét és pontos lakcí­mét szerkesztőségünkbe beküldi vagy személyesen behozza. Kutyabarátoknak A veszettség széles körben elterjedt ví­rus okozta betegség. Európa nagy része fertőzött, csupán a Skandináv és Ibériai­félsziget országai, valamint Anglia és Írország mentesek a fertőzéstől. A ve­szettség vírusa iránt az összes meleg vé­rű állatfaj fogékony. Az emlősök közül a legfogékonyabb a róka, a macska és a szarvasmarha, mérsékelten a kutya, a juh, a ló és a kecske, legkevésbé fogé­kony az ember. A madarak is fogéko­nyak, de jóval kevésbé, mint az emlősök. A veszettség vírusát a beteg állat a nyálá­val üríti és leginkább a húsevők marása útján terjed. A fertőzés kivételesen aero- gén úton is létrejöhet. A veszettség terjesztésében vidéken­ként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Települési veszettségben a ku­tya, az erdei veszettségben Európában a róka játszik vezető szerepet. Végül a tró­pusi és szubtrópusi amerikai területeken a vérszívó denevér által terjesztett ve­szettség fordul elő. 1970-re az egész or­szágra az erdei veszettség terjedt el, melynek fő terjesztője a vörös róka. A járványgörbe évszakos ingadozású, a mélypont a nyári hónapokra esik- A te­tőpont január-februárban van. 1987-ben 1262 rókaveszettség volt, a, háziállatok közül 62 macska, 60 kutya és 53 szar­vasmarha veszettséget állapítottak meg. Területileg a legtöbb.veszett állat Pest és Somogy megyében fordul elő. A veszettség gyógyíthatatlan beteg­ség. Az ember veszélyezettsége szem­pontjából a közelében élő kutyának és macskának döntő szerepe van. A lap- pangási idő 2-8 hét, de rövidebb (5 nap) és hosszabb (209) lappangási időt is megfigyeltek. A klinikai tünetek állatfa­jonként változatosak. Kutyákban nagy Gyümölcsfa takácsatkák és a vértetű Kulturális ajánlat Tamási Az úttörőház aulájában Hasek-Mikó: Svejk (vagyok) címmel Mikó István Já- szai-dljas, zenés pódiumestje április 16- án 17.30-kor. Szekszárd A Szekszárdi Német Bemutatószinpad (Deutsche Bühne) gyermekszínházi előadása április 18-án 15 és 17 órakor a megyei művelődési központ kamara­színházában, melynek címe Brémai mu­zsikusok. Viki és a Flört koncertjére április 20-án, 19 órakor kerül sor a színházteremben „Tüzes éjszaka” címmel. ‘ Bonyhád A Szekszárdi Jazz Quartett hangverse­nye április 18-án 13.30-kor a művelődési központban. Klimó Károly festőművész kiállítását nézhetik meg az érdeklődők május 5-ig. A hét vége sportműsora Péntek Kézilabda: Megyei bajnokság: Gyönk-Tolnai VL 17.óra. Szombat- * Asztalitenisz: Pincehelyen a művelő­dési központban 9 órakor általános isko­lás tanulók megyei Diák Kupa egyéni versenye. Az NB lll-ban: Tolnai VL-Len- gyeltóti 11, Pécsi Gázmű-Dombóvár 10 óra. Kézilabda: Az NB l/B-ben: Nyíregyhá- za-Dunaföldvár 11 óra. Az NB ll-ben: Aj- ka-Hőgyész 10.30 óra. Megyei bajnok­ság: Tengelic-Tolna 10-11, Dalmand- Simontornya 16 óra. Kosárlabda: Az NB l-ben: Szekszárd- Szarvas 16 óra. Az NB ll-ben: Atomerő­mű SE-Gyógypedagógiai Főiskola 11 óra. A Junior Kupában: Bázis KKK-Dom- bóvári VMSE 16 óra. Labdarúgás: Az NB lll-ban: Nagykani­zsai Volán Dózsa-Paksi SE 16 óra. NB-s serdülő- és ifibajnokság: Szekszárdi Dó- zsa-Komló 10 és 11.30 óra. Tájfutás: Tolna megye 1989. évi kö­zépiskolás diákolimpia döntője Német- kéren a Baráterdőben 10 óra. Vasárnap Sakk: Az OB ll-ben: Lajosmizse-KSZE Szekszárd 10 óra. Kézilabda: Megyei bajnokság: Gyönk-Kocsola (ifi) 13, Dalmand-Tamá- si 14-15, Iregszemcse-Gyönk 9-10, Si- montornya-Kocsola (felnőtt) 9.30 óra. Labdarúgás NB II: Komlói Bányász-Szekszárdi Dó­zsa 17 óra. NB III: Atomerőmű SE-DVMSE, Duna- földvár-Bóly, Boglárlelle-Bonyhád, Dombóvári Vasas-Kaposvári Honvéd 16 óra. Megyei bajnokság: Bátaszék-Kisdo- rog (Dravecz T.), Ozora-Kakasd (Luga- si), Tamási-Pálfa (Szieber), Hőgyész- Iregszemcse (Albert), Tevel-TÁÉV SK (Fehérvári), Simontornya-Gerjen (Ba­lázs), Fadd-Döbrököz (Szinger), Aparhant-Nagymányok (László A.) 16.30 óra. Körzeti bajnokság: Kéty-Tolna (Kere­kes), Zomba-Kölesd (Vecsei), Öcsény- Bonyhádvarasd (Tölgyesi), Györe-Bo- gyiszló (Pál), Sióagárd-lzmény (Antlfin- ger), Tengelic-Báta (Anczló), Alsóná- na-Harc (Bogdán), Cikó-Középhídvég (Csapó) 15 óra. Szakály-Dalmand (Czi- ráki), Kocsola-Szakcs (Szarka), Attala- Pincehely (Csonka), Gyönk-Kisvejke (Göndöcs), Kaposszekcső-Nak (Rozs­mán), Závod-Tamási II. (Szuprics), Bölcske-Paks II. (Nyitrai) 16 óra. Duna Kupa: Nagydorog-Németkér (Petki), Dunaszentgyörgy-Tolnanémedi (Tasi) 16 óra. dühöngő veszettség jelentkezik, amikor ugató hangja rekedtebb lesz és esetleg nyálzik, ezt követően az állat támadóvá válik, nem tud nyelni, kancsalság jelent­kezik, a végső szakaszban az izmok bé­nulnak. A beteg állkapcsa lóg, szájából nyál csorog, majd elhullik. A másik forma a csendes veszettség. Az állatok tompul- tan viselkednek, nyálzanak, állkapcsuk lóg. A tulajdonos arra gondol, hogy ide­gen test ékelődött a foguk közé. Macská­kon a dühöngő veszettség alakul ki, mi­közben az embert is megtámadhatják. A betegség tünetei változatosak lehet­nek, ezért általános szabály, hogy egy ál­lat viselkedésének megváltozása a ve­szettség gyanúját kell, hogy keltse. A va­don élő állatokban a legfeltűnőbb tünet az embertől való félelem kiesése. A ve­szett róka elveszti óvatosságát, nappal is bemerészkedik az emberi településekre, engedi, hogy a gyerekek játszanak vele. A veszettség nagy közegészségügyi ve­szélyessége miatt a beteg, fertőzött és a fertőzésre gyanús állatokkal való eljárást szigorú előírások szabályozzák. Ezek a húsevőkre különösen szigorú előírásokat tartalmaznak. A veszettség elleni vakcinák lehetővé teszik, hogy az ember közelében élő kutyákat és macskákat állandóan vé­dettségben tartsuk. Minden 3 hónapnál idősebb kutyát évente be kell oltani. A je­lenlegi helyzetben minél több macskát is tanácsos vakcinázni. Embernél a marási seb szakszerű ellátása mellett a posztin- fekciós vakcinázás is nagyon fontos. A vakcinázás szükségességét segíti eldönte­ni az embert mart állat 14 napos megfigye­lése. Ha ez idő alatt az állaton nem jelent­keztek a veszettség klinikai tünetei, nyála a maráskor nem tartalmazhatott vírust. DR. SZÉP LÁSZLÓ Zsirai László: Álom halakról és macskáról Zöld erdő közepén nyugszik egy tavacska. Vidáman benne él, úszik sok halacska. Kisebbecskék is, és okos nagyobbacskák lubickolnak fürgén, közben mosolyogják a vízparton rájuk várakozó macskát. Látjátok a csacskát hogyan csalogatják a tóban ugráló, fürge, kis halacskák? Csillogó ruhájuk jól mutat a Napban, ételképet villant minden macska agyban. Felébredve tudom, semmi veszély nincsen! Hal nem él a parton. Macska sem a vízben, hanem a szomszédban: a Tej utca tízben... Veszettség

Next

/
Oldalképek
Tartalom